Honnan olvasnak:



Le lesztek figyuzva!!!

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Muszlim bevándorlók népesítik be a kihaló orosz vidéket

KülföldA "nagy fehér megmentõ" meg a "keresztlénység utolsó bástyája" és mindebbõl csak annyi igaz, hogy tán soha nem volt ennyi "orosz" kurva és nyegle selyemfiú szerte a világban. Persze mennek a lokális boxversenyek, de ott is egyre többször muszlim, vagy kaukázusi "kínai" a mérkõzõ társaság. Persze ettõl még a maci nem allahozik, de shalomozni már tud a bóják közt. Tovább gyarapszik a történelmileg orosz területen élõ muszlim népesség: tádzsik és üzbég migránsok tömegei érkeznek az elvándorlás és szegénység sújtotta orosz vidékre a jobb és nyugodtabb élet reményében. Faluról falura haladó „inváziójukat” a tõsgyökeres lakosság jobbára rosszallóan nézi, ám a Kremlnek jól jönnek a jobb életért cserébe engedelmet tanúsító vendégmunkások.

Tudták, hogy az európai országok közül Oroszországban az egyik legmagasabb a muszlimok aránya – magasabb, mint akár Franciaországban, Belgiumban vagy Svédországban? Különbözõ becslések és mérések 6 és 15 százalék közé teszik a muszlim népesség részesedését a 144 milliós lélekszámú Oroszországban. A muszlimok magas aránya és a migráció Oroszországot is érintõ jelensége pedig nem jár következmények nélkül.

A Radio Free Europe érdekes társadalmi jelenségre hívta fel a figyelmet egy nemrégiben megjelent cikkében:
az egyre inkább lemaradó orosz vidék képét tömegével érkezõ muszlim vendégmunkások formálják át.

A munkások – fõként a volt közép-ázsiai tagköztársaságokból – az elöregedõ, az orosz fiataloknak perspektívát nem kínáló falvakba érkeznek a magasabb fizetés reményében, faluról falura haladva népesítve be a kihaló orosz vidéket.

Manszur Mirovaljev cikkében egy átlagos orosz falu példáján keresztül tárja elénk a vendégmunkások ottani életét.

***

Új életet lehelnek a kihaló falvakba

Rozsgyesztveno kicsiny, nyolcszáz lelkes település Tver mellett, Moszkvától 200 kilométerre északnyugatra. Nagyon egyedinek nem nevezhetnénk, leginkább a minden orosz faluban megtalálható omladozó faház – ortodox templom – reménytelenség hármasával lehetne legjobban jellemezni. Azonosítását még az sem könnyíti meg, hogy Oroszország-szerte körülbelül 40 Rozsgesztveno nevû települést találunk, ebbõl pedig mintegy két tucat Moszkva közelében helyezkedik el.

Sokaknak azonban Rozsgyesztvo nem a reménytelenséget, hanem a jobb élet lehetõségét kínálja: Nazim Szolijev a volt közép-ázsiai tagköztársaságok legszegényebbikébõl, Tádzsikisztánból érkezett új otthonába. A 35 éves férfi jelenleg fûtõként dolgozik a helyi iskolában, volt fõnöke pedig nem csinál titkot abból, miért alkalmazta: „Még mindig inkább te, mint a kínaiak” – vetette oda neki egyszer. Szolijev munkájával a faluban havi 250 dollárnak megfelelõ rubelt keres, ami a tádzsik átlagfizetés csaknem kétszerese.

Orosz idill Rozsgyesztveno határában. Fotó: Google Maps

Az oroszul folyékonyan beszélõ – és a perzsa gondolkodótól, Omar Hajjámtól rendszeresen idézni tudó – Szalijev ugyanakkor nem az egyetlen bevándorló a faluban. Csupán egyike annak a 46 másik családnak, akik Tádzsikisztánból Rozsgyesztvenóba jöttek, az elmúlt évtizedben megduplázva-megtriplázva a kihaló falu lakosságát. Az iskolába – ahol a férfi dolgozik – sem csupán oroszok járnak már: a gyerekek fele szintén tadzsik, ahogyan a munkások feleségei hosszú szoknyáikban és hidzsábjaikban is gyakori vendégek a falu élelmiszerboltjában.

Rozsgyesztveno esete közel sem elszigetelt: a jobb élet reményében a 2000-es években több millió, fõként muszlim vallású gazdasági bevándorló érkezett Közép-Ázsiából elõször az orosz városokba, onnan pedig a falvakba. Óriási etnikai átrendezõdés van folyamatban, melyet a helyiek is megéreznek: sok lakos szkeptikusan beszél a bevándorlókról, egyben vészjósló a saját jövõjét tekintve.
„Tíz év múlva ez a falu vagy eltûnik, vagy teljesen idegen lesz”​

– magyarázza az utóneve elhallgatását kérõ, bortnyikovói lakos, Viktor Jerofojevics.

Falvak tízezrei haltak ki teljesen

Véleményével nincs egyedül: számos közvélemény-kutatás mutatja, az oroszok tartanak a kontrollálatlanul beáramló idegenektõl – féltik munkahelyeiket és tartanak attól, hogy az ország demográfiai helyzete teljesen felborulhat. Vjacseszlav Posztavnyin, aki a moszkvai migrációval foglalkozó intézetet, a 21. század Migrációs Alapot vezeti,
egyenesen a 13. századi mongol népvándorláshoz hasonlítja a mostani migrációs hullámot,

amikor Dél-Oroszországban letelepedtek a korábbi nomád törzsek, és megindult a terület iszlamizációja.

A helyi lakosság „utolsó reménye az ortodox templomok építése lehet” – véli Posztavnyin, rávilágítva az etnikai orosz lakosság félelmeire a muszlim hívek gyarapodásával kapcsolatban. A VCIOM állami közvélemény-kutató intézet is pont ezt mutatta ki: az oroszok négyötöde a bevándorlók számának limitálását várja el a kormánytól, kétharmaduk pedig úgy véli, a migránsoknak számukra kijelölt „különleges területeken” kéne élniük. A független Levada intézet mérése szerint pedig az oroszok egynegyede „irritációt, ellenszenvet vagy félelmet” érez a közép-ázsiaiak iránt.

Lassú bomlás. Fotó: Yandex Maps/sbp436

Pedig nagyon úgy tûnik, nélkülük a vidék hanyatlásának megfékezése reménytelen lehet: az ENSZ urbanizációs jelentése szerint az orosz vidékrõl való elvándorlás a következõ évtizedekben csak tovább gyorsulhat, a mostani 37 millióról 2050-re 22 millióra csökkenhet a kistelepüléseken élõk száma az ország 144 milliós lakosságán belül.

A tádzsikok érkezéséig Rozsgyesztveno sem kivétel országos trend alól: a Szovjetunió – és az állami gazdaságok – összeomlása óta munkalehetõség alig van, a termékenységi ráta igen alacsony, a városokba való vándorlás viszont annál nagyobb. Az egykor az orosz idillt megtestesítõ falvak pedig már csak árnyai önmaguknak – omladozó házakat, aszfaltozatlan mellékutcákat és kátyús útvonalakat találunk csupán.
Manapság csaknem 36 ezer falu rendelkezik tíz vagy kevesebb lakossal,

további 20 ezer pedig a 2010-es népszámlálás szerint teljesen elhagyatottá vált.

„Nem félnek dolgozni”

A falu lakossága elõtt sincsen sok perspektíva: az idõsebbek kénytelenek a földeken dolgozni, hogy kiegészítsék csekélyke nyugdíjukat, míg a fiatalabbak krumplit termesztenek, valamit az út mentén gombákat, gyümölcsöket árulnak az arra tévedõ gazdagabb városiaknak. Egy helyi munkanélküli – aki jelenleg gombát és áfonyát árul – foglalja össze a vidék negyedszázados hanyatlását. „Az összes háztáji gazdaság elpusztult, az összes állatfarm...régen minden öregasszonynak voltak birkái, tehenei. Most senkinek sincs semmije. Még csirkéi sem” – panaszolja Vlagyimir.

Ennél még rosszabb körülmények közül jönnek a vidéket ellepõ tádzsik családok: legtöbben a különösen szegény, Gorno-Badaksztán-régióból érkeznek, és keményen dolgoznak, hogy állampolgárságot kaphassanak a számukra az ígéret földjét jelentõ Oroszországban. A bevándorlók többek között több, korábban üresen álló háromemeletes épületet is felújítottak, felvásárolták a düledezõ faházakat, mára pedig három tucat tádzsik gyerek jár a helyi iskolába – megduplázva az intézmény kapacitását.

Templom helyett mecset kell majd? Fotó: Yandex Maps/denis516

A Rozsgyesztveno környéki tádzsikok pedig – a tizenévesektõl a középkorú férfiakig – szinte minden eléjük kerülõ munkalehetõséget elfogadnak, legyen szó akár bogyó- és gombagyûjtésrõl, a közeli fûrészmalomban, vagy a farmokon való munkáról, akár Tver városában busz- és taxisofõrködésrõl.
„Nem félnek dolgozni”

– magyarázza Dmitrij Kirdanov, a falu polgármestere – „ebben pedig különböznek a tõsgyökeres lakosságtól”.

Kirdanov azonban hozzáteszi, a bevándorlók a nõkkel való magatartásukban ázsiai viselkedést hordoznak, amit a helyiek nehezményeztek – a falu vezetése azonban egy „konferenciát” szervezett a bevándorlóknak, és hamarosan „a fiúk már nem viselkedtek bárdolatlanul a lányokkal”.

Putyinéknak nagyon jól jönnek a bevándorlók

Sukhrat Ganyiev, egy üzbég emberijogi szervezet gazdasági migrációval foglalkozó szakértõje arról beszélt, hasonló folyamat megy most végbe, mint amikor a 2000-es években úgynevezett „üzbég falvak” alakultak ki Oroszországban: a falu vezetõi és a gazdálkodók gyakran megengedik a gazdasági migránsoknak, hogy birtokba vegyék az elhagyott házakat, sõt, még munkát és tartózkodási engedélyt is segítenek nekik szerezni.

„Ez bevett gyakorlat, és a helyi társadalomba való integrációt is segíti” – magyarázza Ganyiev a bevándorlókról, akik az orosz útlevelüket, állampolgárságukat megszerezve gyakran már gyerekeiket is orosz iskolába járatják. Megint mások Dél-Oroszországban telepednek le, a földeken végigdolgozzák a nyarakat, majd télre hazaindulnak anyaországaikba.

Göröngyös úton. Fotó: Yandex Maps/denis516

Ugyanakkor a leggyakoribb, hogy a nagyvárosokban dolgozó migránsok inkább vidékre költöznek családjaikkal együtt az alacsonyabb bérleti díjak és élelmiszerárak, no meg persze a biztonságosabb, egészségesebb környezet miatt. „Jobb helyen vannak itt, a faluban” – magyarázza egy Buharából érkezett üzbég taxisöfõr a gyerekeirõl. Szerinte „Moszkvában nehéz õket felügyelet alatt tartani”.

Rovsan Kushvaktov, aki négy éve érkezett a Moszkvától délre elhelyezkedõ Korosevóba, a 180 kilométerre lévõ fõvárosban dolgozik.Családját csak hetente tudja látogatni, 18 órás mûszakjai között autójában alszik.

Ahogy pedig nõ az állampolgárságot szerzõ migránsok száma az országban,
úgy válnak egyre fontosabb politikai tényezõvé.

Állampolgárságukat megkapva a helyi közösségek engedelmesen részt vesznek minden választáson, és jó eséllyel szavaznak a Putyin alapította Egységes Oroszország pártra. Ebben pedig a közösség befolyásos vezetõi is nagy szerepet játszanak, magyarázza Rozsgyesztveno polgármestere: „Nekik köszönhetõen mindig magas a részvétel”. Hozzáteszi: „Mindenféle politikai szélhámosok próbálták már õket kihasználni. De már bíznak a [Kreml] hatalmában, és kimondják: soha többet nem adják el politikai szimpátiájukat”.
Link

Hozzászólások

4 #1 Posta Imre
- 2018-05-28 14:13
Mivel a lakosság ott is debil, akár még igaz is lehet, de ha nem így lenne, a hír szerint az. Személy szerint nekem teljesen mindegy, hogy most putyka, vagy pinyó.

Putyin teljhatalma az oroszok boldogságán áll vagy bukik

Bár a Nyugat Vlagyimir Putyin orosz elnököt lassan „persona non grata”-ként tartja számon, otthon népszerûbb, mint valaha. Az elnök érdeke pedig az, hogy továbbra is fenntartsa ezt az állapotot.

Putyin népszerûsége nagy rejtély, hiszen az orosz gazdasági problémák nagyrészt a Kreml vitathatatlanul meggondolatlan döntéseire vezethetõk vissza. Mégis, ami az orosz szavazókat igazán érdekli, az az, hogy erõs vezetõjének köszönhetõen Oroszország újra a világ színpadán áll, mint olyan politikai és katonai erõ, amellyel számolni kell.http://kitekinto....f=hirstart
819 #2 rozsola
- 2018-05-28 15:53
A Szovjetunió volt , van lesz !
4 #3 Posta Imre
- 2018-05-28 16:05
Rozsola, vagy mindenki át van verve. Szovjetunió pár zsidó összeesküvõvel bármikor újraindítható és bármikor leállítható. Most éppen valami "gazdasági közösség" egységes térnek nevezett formációban lubiskolhat a zsidaja és vadulhat, sunyiskodhat és náciskodhat a szarmatája. Lényegében semmi jelentõsége nincs. Holnap után megint más lesz, utána megint más, de a "vezetõk" nem változnak. Ugye milyen izgi?
684 #4 atacama
- 2018-05-29 13:04
akkor valszeg Birobidzsan is benépesül?
bízhatunk ebben?
896 #5 PirX
- 2018-05-29 16:50
www.kepfeltoltes.eu/images/hdd1/2018/05/29/583oiCiCdLLUGU.jpg
267 #6 Perle
- 2018-05-30 15:55
Be vannak sózva teljesen a muszlimok a kiszáradt Aral tó környékén. Szélvihar van, ami a felkapja a tó aljáról a sószemcséket a rájuk rakódott szennyezõdéssel együtt. Vagy õk halnak ki, vagy kihalt orosz tájakat népesítenek be.
https://www.rferl...57503.html
2 #7 gerry
- 2018-05-30 16:18
...1299-ben VIII. Bonifác pápa adott parancsot a lerombolt Palestrina városának felszántására és sóval behintésére, "Karthágó õsi példáját követve" ***. A példa valójában ennél sokkal régebbi, az asszíroknál volt szokás, de náluk is csak jelképes rituálé formájában. Valószínûleg innen került át a felszántás-besózás a Bibliába, Mózes könyvébe, mint azoknak a büntetése, akik elfordultak az Úrtól - innen pedig a középkori krónikások, akik szívesen színezték a történeteiket bibliai jelenetekhez hasonlóra, szépen összemosták a valódi történelemmel.

... most meg a muszlimok lábnyomait vetik be sóval...- Nagy Sándor és Karthágó elfoglalásának mendemondája íme; átkerült a gyakorlatba! :) - szántani se kell.

*** Nem minha megtörtént volna, bár nekem még így tanították! (éreztem én , hogy megérdemli az utálatomat a töri-tanárom): http://www.urbanl...o-es-a-so/

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.56 másodperc
2,685,627 egyedi látogató