Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Muszlim bevándorlók népesítik be a kihaló orosz vidéket

KülföldA "nagy fehér megmentő" meg a "keresztlénység utolsó bástyája" és mindebből csak annyi igaz, hogy tán soha nem volt ennyi "orosz" kurva és nyegle selyemfiú szerte a világban. Persze mennek a lokális boxversenyek, de ott is egyre többször muszlim, vagy kaukázusi "kínai" a mérkőző társaság. Persze ettől még a maci nem allahozik, de shalomozni már tud a bóják közt. Tovább gyarapszik a történelmileg orosz területen élő muszlim népesség: tádzsik és üzbég migránsok tömegei érkeznek az elvándorlás és szegénység sújtotta orosz vidékre a jobb és nyugodtabb élet reményében. Faluról falura haladó „inváziójukat” a tősgyökeres lakosság jobbára rosszallóan nézi, ám a Kremlnek jól jönnek a jobb életért cserébe engedelmet tanúsító vendégmunkások.

Tudták, hogy az európai országok közül Oroszországban az egyik legmagasabb a muszlimok aránya – magasabb, mint akár Franciaországban, Belgiumban vagy Svédországban? Különböző becslések és mérések 6 és 15 százalék közé teszik a muszlim népesség részesedését a 144 milliós lélekszámú Oroszországban. A muszlimok magas aránya és a migráció Oroszországot is érintő jelensége pedig nem jár következmények nélkül.

A Radio Free Europe érdekes társadalmi jelenségre hívta fel a figyelmet egy nemrégiben megjelent cikkében:
az egyre inkább lemaradó orosz vidék képét tömegével érkező muszlim vendégmunkások formálják át.

A munkások – főként a volt közép-ázsiai tagköztársaságokból – az elöregedő, az orosz fiataloknak perspektívát nem kínáló falvakba érkeznek a magasabb fizetés reményében, faluról falura haladva népesítve be a kihaló orosz vidéket.

Manszur Mirovaljev cikkében egy átlagos orosz falu példáján keresztül tárja elénk a vendégmunkások ottani életét.

***

Új életet lehelnek a kihaló falvakba

Rozsgyesztveno kicsiny, nyolcszáz lelkes település Tver mellett, Moszkvától 200 kilométerre északnyugatra. Nagyon egyedinek nem nevezhetnénk, leginkább a minden orosz faluban megtalálható omladozó faház – ortodox templom – reménytelenség hármasával lehetne legjobban jellemezni. Azonosítását még az sem könnyíti meg, hogy Oroszország-szerte körülbelül 40 Rozsgesztveno nevű települést találunk, ebből pedig mintegy két tucat Moszkva közelében helyezkedik el.

Sokaknak azonban Rozsgyesztvo nem a reménytelenséget, hanem a jobb élet lehetőségét kínálja: Nazim Szolijev a volt közép-ázsiai tagköztársaságok legszegényebbikéből, Tádzsikisztánból érkezett új otthonába. A 35 éves férfi jelenleg fűtőként dolgozik a helyi iskolában, volt főnöke pedig nem csinál titkot abból, miért alkalmazta: „Még mindig inkább te, mint a kínaiak” – vetette oda neki egyszer. Szolijev munkájával a faluban havi 250 dollárnak megfelelő rubelt keres, ami a tádzsik átlagfizetés csaknem kétszerese.

Orosz idill Rozsgyesztveno határában. Fotó: Google Maps

Az oroszul folyékonyan beszélő – és a perzsa gondolkodótól, Omar Hajjámtól rendszeresen idézni tudó – Szalijev ugyanakkor nem az egyetlen bevándorló a faluban. Csupán egyike annak a 46 másik családnak, akik Tádzsikisztánból Rozsgyesztvenóba jöttek, az elmúlt évtizedben megduplázva-megtriplázva a kihaló falu lakosságát. Az iskolába – ahol a férfi dolgozik – sem csupán oroszok járnak már: a gyerekek fele szintén tadzsik, ahogyan a munkások feleségei hosszú szoknyáikban és hidzsábjaikban is gyakori vendégek a falu élelmiszerboltjában.

Rozsgyesztveno esete közel sem elszigetelt: a jobb élet reményében a 2000-es években több millió, főként muszlim vallású gazdasági bevándorló érkezett Közép-Ázsiából először az orosz városokba, onnan pedig a falvakba. Óriási etnikai átrendeződés van folyamatban, melyet a helyiek is megéreznek: sok lakos szkeptikusan beszél a bevándorlókról, egyben vészjósló a saját jövőjét tekintve.
„Tíz év múlva ez a falu vagy eltűnik, vagy teljesen idegen lesz”​

– magyarázza az utóneve elhallgatását kérő, bortnyikovói lakos, Viktor Jerofojevics.

Falvak tízezrei haltak ki teljesen

Véleményével nincs egyedül: számos közvélemény-kutatás mutatja, az oroszok tartanak a kontrollálatlanul beáramló idegenektől – féltik munkahelyeiket és tartanak attól, hogy az ország demográfiai helyzete teljesen felborulhat. Vjacseszlav Posztavnyin, aki a moszkvai migrációval foglalkozó intézetet, a 21. század Migrációs Alapot vezeti,
egyenesen a 13. századi mongol népvándorláshoz hasonlítja a mostani migrációs hullámot,

amikor Dél-Oroszországban letelepedtek a korábbi nomád törzsek, és megindult a terület iszlamizációja.

A helyi lakosság „utolsó reménye az ortodox templomok építése lehet” – véli Posztavnyin, rávilágítva az etnikai orosz lakosság félelmeire a muszlim hívek gyarapodásával kapcsolatban. A VCIOM állami közvélemény-kutató intézet is pont ezt mutatta ki: az oroszok négyötöde a bevándorlók számának limitálását várja el a kormánytól, kétharmaduk pedig úgy véli, a migránsoknak számukra kijelölt „különleges területeken” kéne élniük. A független Levada intézet mérése szerint pedig az oroszok egynegyede „irritációt, ellenszenvet vagy félelmet” érez a közép-ázsiaiak iránt.

Lassú bomlás. Fotó: Yandex Maps/sbp436

Pedig nagyon úgy tűnik, nélkülük a vidék hanyatlásának megfékezése reménytelen lehet: az ENSZ urbanizációs jelentése szerint az orosz vidékről való elvándorlás a következő évtizedekben csak tovább gyorsulhat, a mostani 37 millióról 2050-re 22 millióra csökkenhet a kistelepüléseken élők száma az ország 144 milliós lakosságán belül.

A tádzsikok érkezéséig Rozsgyesztveno sem kivétel országos trend alól: a Szovjetunió – és az állami gazdaságok – összeomlása óta munkalehetőség alig van, a termékenységi ráta igen alacsony, a városokba való vándorlás viszont annál nagyobb. Az egykor az orosz idillt megtestesítő falvak pedig már csak árnyai önmaguknak – omladozó házakat, aszfaltozatlan mellékutcákat és kátyús útvonalakat találunk csupán.
Manapság csaknem 36 ezer falu rendelkezik tíz vagy kevesebb lakossal,

további 20 ezer pedig a 2010-es népszámlálás szerint teljesen elhagyatottá vált.

„Nem félnek dolgozni”

A falu lakossága előtt sincsen sok perspektíva: az idősebbek kénytelenek a földeken dolgozni, hogy kiegészítsék csekélyke nyugdíjukat, míg a fiatalabbak krumplit termesztenek, valamit az út mentén gombákat, gyümölcsöket árulnak az arra tévedő gazdagabb városiaknak. Egy helyi munkanélküli – aki jelenleg gombát és áfonyát árul – foglalja össze a vidék negyedszázados hanyatlását. „Az összes háztáji gazdaság elpusztult, az összes állatfarm...régen minden öregasszonynak voltak birkái, tehenei. Most senkinek sincs semmije. Még csirkéi sem” – panaszolja Vlagyimir.

Ennél még rosszabb körülmények közül jönnek a vidéket ellepő tádzsik családok: legtöbben a különösen szegény, Gorno-Badaksztán-régióból érkeznek, és keményen dolgoznak, hogy állampolgárságot kaphassanak a számukra az ígéret földjét jelentő Oroszországban. A bevándorlók többek között több, korábban üresen álló háromemeletes épületet is felújítottak, felvásárolták a düledező faházakat, mára pedig három tucat tádzsik gyerek jár a helyi iskolába – megduplázva az intézmény kapacitását.

Templom helyett mecset kell majd? Fotó: Yandex Maps/denis516

A Rozsgyesztveno környéki tádzsikok pedig – a tizenévesektől a középkorú férfiakig – szinte minden eléjük kerülő munkalehetőséget elfogadnak, legyen szó akár bogyó- és gombagyűjtésről, a közeli fűrészmalomban, vagy a farmokon való munkáról, akár Tver városában busz- és taxisofőrködésről.
„Nem félnek dolgozni”

– magyarázza Dmitrij Kirdanov, a falu polgármestere – „ebben pedig különböznek a tősgyökeres lakosságtól”.

Kirdanov azonban hozzáteszi, a bevándorlók a nőkkel való magatartásukban ázsiai viselkedést hordoznak, amit a helyiek nehezményeztek – a falu vezetése azonban egy „konferenciát” szervezett a bevándorlóknak, és hamarosan „a fiúk már nem viselkedtek bárdolatlanul a lányokkal”.

Putyinéknak nagyon jól jönnek a bevándorlók

Sukhrat Ganyiev, egy üzbég emberijogi szervezet gazdasági migrációval foglalkozó szakértője arról beszélt, hasonló folyamat megy most végbe, mint amikor a 2000-es években úgynevezett „üzbég falvak” alakultak ki Oroszországban: a falu vezetői és a gazdálkodók gyakran megengedik a gazdasági migránsoknak, hogy birtokba vegyék az elhagyott házakat, sőt, még munkát és tartózkodási engedélyt is segítenek nekik szerezni.

„Ez bevett gyakorlat, és a helyi társadalomba való integrációt is segíti” – magyarázza Ganyiev a bevándorlókról, akik az orosz útlevelüket, állampolgárságukat megszerezve gyakran már gyerekeiket is orosz iskolába járatják. Megint mások Dél-Oroszországban telepednek le, a földeken végigdolgozzák a nyarakat, majd télre hazaindulnak anyaországaikba.

Göröngyös úton. Fotó: Yandex Maps/denis516

Ugyanakkor a leggyakoribb, hogy a nagyvárosokban dolgozó migránsok inkább vidékre költöznek családjaikkal együtt az alacsonyabb bérleti díjak és élelmiszerárak, no meg persze a biztonságosabb, egészségesebb környezet miatt. „Jobb helyen vannak itt, a faluban” – magyarázza egy Buharából érkezett üzbég taxisöfőr a gyerekeiről. Szerinte „Moszkvában nehéz őket felügyelet alatt tartani”.

Rovsan Kushvaktov, aki négy éve érkezett a Moszkvától délre elhelyezkedő Korosevóba, a 180 kilométerre lévő fővárosban dolgozik.Családját csak hetente tudja látogatni, 18 órás műszakjai között autójában alszik.

Ahogy pedig nő az állampolgárságot szerző migránsok száma az országban,
úgy válnak egyre fontosabb politikai tényezővé.

Állampolgárságukat megkapva a helyi közösségek engedelmesen részt vesznek minden választáson, és jó eséllyel szavaznak a Putyin alapította Egységes Oroszország pártra. Ebben pedig a közösség befolyásos vezetői is nagy szerepet játszanak, magyarázza Rozsgyesztveno polgármestere: „Nekik köszönhetően mindig magas a részvétel”. Hozzáteszi: „Mindenféle politikai szélhámosok próbálták már őket kihasználni. De már bíznak a [Kreml] hatalmában, és kimondják: soha többet nem adják el politikai szimpátiájukat”.
Link

Hozzászólások

4 #1 Posta Imre
- 2018. május 28. 14:13:03
Mivel a lakosság ott is debil, akár még igaz is lehet, de ha nem így lenne, a hír szerint az. Személy szerint nekem teljesen mindegy, hogy most putyka, vagy pinyó.

Putyin teljhatalma az oroszok boldogságán áll vagy bukik

Bár a Nyugat Vlagyimir Putyin orosz elnököt lassan „persona non grata”-ként tartja számon, otthon népszerűbb, mint valaha. Az elnök érdeke pedig az, hogy továbbra is fenntartsa ezt az állapotot.

Putyin népszerűsége nagy rejtély, hiszen az orosz gazdasági problémák nagyrészt a Kreml vitathatatlanul meggondolatlan döntéseire vezethetők vissza. Mégis, ami az orosz szavazókat igazán érdekli, az az, hogy erős vezetőjének köszönhetően Oroszország újra a világ színpadán áll, mint olyan politikai és katonai erő, amellyel számolni kell.http://kitekinto....f=hirstart
819 #2 rozsola
- 2018. május 28. 15:53:25
A Szovjetunió volt , van lesz !
4 #3 Posta Imre
- 2018. május 28. 16:05:18
Rozsola, vagy mindenki át van verve. Szovjetunió pár zsidó összeesküvővel bármikor újraindítható és bármikor leállítható. Most éppen valami "gazdasági közösség" egységes térnek nevezett formációban lubiskolhat a zsidaja és vadulhat, sunyiskodhat és náciskodhat a szarmatája. Lényegében semmi jelentősége nincs. Holnap után megint más lesz, utána megint más, de a "vezetők" nem változnak. Ugye milyen izgi?
684 #4 atacama
- 2018. május 29. 13:04:37
akkor valszeg Birobidzsan is benépesül?
bízhatunk ebben?
896 #5 PirX
- 2018. május 29. 16:50:27
www.kepfeltoltes.eu/images/hdd1/2018/05/29/583oiCiCdLLUGU.jpg
267 #6 Perle
- 2018. május 30. 15:55:27
Be vannak sózva teljesen a muszlimok a kiszáradt Aral tó környékén. Szélvihar van, ami a felkapja a tó aljáról a sószemcséket a rájuk rakódott szennyeződéssel együtt. Vagy ők halnak ki, vagy kihalt orosz tájakat népesítenek be.
https://www.rferl...57503.html
2 #7 gerry
- 2018. május 30. 16:18:46
...1299-ben VIII. Bonifác pápa adott parancsot a lerombolt Palestrina városának felszántására és sóval behintésére, "Karthágó ősi példáját követve" ***. A példa valójában ennél sokkal régebbi, az asszíroknál volt szokás, de náluk is csak jelképes rituálé formájában. Valószínűleg innen került át a felszántás-besózás a Bibliába, Mózes könyvébe, mint azoknak a büntetése, akik elfordultak az Úrtól - innen pedig a középkori krónikások, akik szívesen színezték a történeteiket bibliai jelenetekhez hasonlóra, szépen összemosták a valódi történelemmel.

... most meg a muszlimok lábnyomait vetik be sóval...- Nagy Sándor és Karthágó elfoglalásának mendemondája íme; átkerült a gyakorlatba! :) - szántani se kell.

*** Nem minha megtörtént volna, bár nekem még így tanították! (éreztem én , hogy megérdemli az utálatomat a töri-tanárom): http://www.urbanl...o-es-a-so/

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.37 másodperc
2,486,541 egyedi látogató