ent nélkül... A Jobbik pontosítaná, a többi ellenzéki párt elutasítja a Stop, Soros!-t
Egész napos vitát folytatott az Országgyûlés tegnap az alaptörvény hetedik módosításáról, valamint a Stop, Soros! törvényjavaslatról. Míg a kormánypártok úgy fogalmaztak, a módosítás jól szolgálja a magyar nemzet szuverenitását, az ellenzék több szempontból is bírálta a javaslatokat. A felszólalók közül egyedül a Jobbik állt elõ pontosító javaslatokkal.

A globális migrációs folyamatok, az Euró­pai Unióban elõretörõ föderalizációs törekvések, valamint az egyén magánszféráját fenyegetõ kihívások teszik szükségessé, hogy az alaptörvény pontosítsa a magyar állam egyes szervezeti és jogi kereteit – mondta Trócsányi László tegnap az Országgyûlésben az alaptörvény hetedik módosításának vitáján. Az igaz­ságügyi miniszter felszólalásában arról beszélt, hogy a javaslat olyan aktuális kihívásokra ad választ, amelyek összhangban vannak az alaptörvény szellemiségével, az európai alapértékekkel és a nemzetközi jog követelményeivel.

– A módosítás három fõ eleme a nemzeti szuverenitás védelme, a megfelelõ igazságszolgáltatás mûködése, valamint a magánszféra védelme, ami a magánélethez való jog biztosítását jelenti.

A vezérszónokok közül Kocsis Máté (Fidesz) azt hangsúlyozta, létezik egy olyan alkotmányos minimum, amelyet az Európai Unió jogrendje sem írhat felül, létezik a szuverenitásnak az a része, amelyet hazánk nem adhat fel.

– Az alaptörvény ki fogja mondani, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthetõ be, ahogyan azt is, hogy nem kaphat menedéket az, aki biztonságos országon keresztül érkezett – mondta a frakcióvezetõ.

Aradszki András a KDNP részérõl arról beszélt, a hetedik alaptörvény-módosítás az ezeréves állam szilárd alapját fogja erõsíteni, és erre szükség is van a 21. század kihívásai miatt. Szerinte jól szolgálja a magyar nemzet szuverenitását, erõsíteni fogja az önazonosságot, biztosítani fogja a helyi népesség és a magyar államrendszer, államstruktúra védelmét is. Úgy vélte: az idegen népesség betelepítésének és a tömeges kitoloncolásnak az alkotmányos tilalma biztosítja az önazonosság megtartását és biztosítja a magyar társadalom azon képességét, hogy saját kultúrája, szokásai, hite szerint harmonikusan tudjon élni hazájában. Hozzátette: nem lehet támogatni azokat a folyamatokat, amelyek olyan illegális bevándorlók számára biztosítják a Magyarországon tartózkodást, akik biztonságos országokon jöttek keresztül.

Az ellenzék inkább bírálta a javaslatot. A Jobbik üdvözölte, hogy az elõterjesztés „elvesztette Soros-jellegét”, mert már nem szerepel a javaslatban a civil szervezetek regisztrációja, átvilágítások, illetve az illetékfizetés külföldi támogatások esetén, Gyöngyösi Márton azonban fércmunkának nevezte a törvényjavaslatot. Hozzátette, hogy a kormánypárt a migráció kérdését nem megoldani akarja, hanem fenntartani, és gyûlöletpropagandát folytat.

– A hetedik alaptörvény-módosítás normatartalom nélküli politikai kommunikációs lózungokat rejt – mondta felszólalásában az MSZP vezérszónoka. Harangozó Tamás szerint a módosítás alkalmatlan a jogellenes bevándorlás megakadályozására. Míg a DK úgy véli, a kormány célja a polgárok jogainak korlátozása és hogy összerúgja a port az unióval, az LMP-s Keresztes László Lóránt azt mondta, a kormány nem valós problémákról beszél, az elõterjesztés nem a megoldást célozza. Szabó Tímea (Párbeszéd) értelmezhetetlennek és alkalmazhatatlannak nevezte a módosítást.

Hasonló véleményeket fogalmazott meg az ellenzék a Stop, Soros! törvényjavaslattal kapcsolatban is, amelynek lényege, hogy büntethetõ legyen, ha valaki illegális migrációt szervez vagy ennek érdekében a magyar törvények kijátszására buzdít. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára közölte: ma azért támadják Magyarországot és annak kormányát, mert a Soros-terv útjában áll.

– Az elkövetkezõ idõszakban meg kell küzdeni a Brüsszel által tervezett kötelezõ kvótákkal, és azzal is számolni kell, hogy milliók készülnek Európába vándorolni Afrikából és a Közel-Keletrõl – mondta. Hangsúlyozta, meg kell védeni Magyarországot, a keresztény kultúrát az illegális migrációtól.

Trócsányi László igazságügyi miniszter beszédével kezõdött a módosítás vitája
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Kósa Lajos (Fidesz) felszólalásában azt emelte ki, hogy a demokrácia, a szabadság, az egyenjogúság, a keresztény kultúra által közvetített értékvilág mind-mind veszélyeztetve van, amikor milliószámra özönlenek Európába ellenõrizetlenül olyan emberek, akik nem üldöztetés elõl menekülnek, csupán jobb életre vágynak.

– Az illegális határátlépést nem szabad segíteni, aki ezt valósítja meg, azt a rendõrség a bûnüldözés erejével is arra kell hogy szorítsa, hogy tevékenységét abbahagyja – hangoztatta.

– Európa közös érdeke a bevándorlás megakadályozása – errõl beszélt a kereszténydemokrata Aradszki András, aki szerint az unió nem volt felkészülve ilyen nagy számú migráns érkezésére. Kitért arra, hogy az illegális bevándorlás forrása a terrorizmusnak. – Számunkra a magyar polgárok védelme a cél, ezt kell még hatékonyabban képviselni – hangsúlyozta, támogatva a Stop, Soros!-t.

Mirkóczki Ádám (Jobbik) azt hangsúlyozta: konstruktívan állnak ahhoz, hogy Magyarország biztonságos legyen, azonban olyan elnagyolt megfogalmazások vannak a javaslatban, amelyekrõl nem látható, hogyan fognak mûködni a gyakorlatban. A Jobbik pontosításokat javasolt. A többi ellenzéki párt, elutasítva a kezdeményezést, „összetákolt és gyenge javaslatnak”, „mocskos goebbelsi propagandának”, illetve „a legális segítségnyújtást börtönnel fenyegetõ, szívtelen, embertelen” törvényjavaslatnak nevezte.

Az alaptörvény módosítását és a Stop, Soros! csomagot várhatóan a július 20-ig tartó ülésszakban elfogadja a parlament.
Illegális, büntetendõ cselekmény

Fontos tudnunk, hogy a Stop, Soros! törvénycsomag kapcsán módosul: a rendõrségi törvény, a büntetõ törvénykönyv, a menedékjogi, az államhatárról szóló és a szabálysértési törvény.
A törvénycsomag magába foglalja azt is, hogy rögzíteni fogják: a törvénytelen bevándorlás szervezése illegális cselekmény, létrejön majd egy ilyen Btk.-tényállás.
A kormány szerint a törvénycsomag megalkotására Magyarország polgárai adnak felhatalmazást: a népszavazáson részt vevõk 98 százaléka egyértelmûen elutasította a kötelezõ kvótát, a Soros-tervrõl szóló nemzeti konzultációban 2,3 millió ember mondott egyértelmû véleményt, a negyedik Orbán-kormány pedig ismét kétharmados felhatalmazást kapott. Az eredmények alapján a magyarok egységesen erõs fellépést akarnak az illegális bevándorlás ellen, a betelepítések helyett a határok megerõsített védelmét szorgalmazzák.
Link