Honnan olvasnak:



Le lesztek figyuzva!!!

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Kína legújabb hódítása: a Közel-Kelet

KultúraMeg Afrika és Európa és persze Ausztrália meg Antarktisz... Három évezreden át a Közel-Kelet figyelme hol Keletrõl Nyugatra, hol épp fordítva, visszafelé terelõdött. Most ismét egyre inkább az elõbbi helyzet áll fenn, ugyanis a változó regionális dinamizmus közepette Kína kulcsszereplõvé válik a térségben.

Ennek az átmenetnek két fõ eleme van: az a tény, hogy az Egyesült Államok egyre érettebbé és energia-szempontból függetlenebbé válik, valamint az, hogy Ázsia gazdasági és politikai felemelkedése látszólag elkerülhetetlen. A Közel-Kelet a második világháború vége óta jelentõs szerepet játszott az amerikai energiaellátási láncban, mára azonban az USA központi szereplõvé vált az olaj- és gázpiacokon, ez pedig hozzájárul a regionális dinamika változásához.

Ami Peking a térséggel való kapcsolatait illeti, a közel-keleti politikusok és értelmiségiek történelmileg ösztönözték Kína elkötelezettségét. A posztkoloniális mozgalom során kialakított kötelékektõl a kereskedelemre épülõ alapokig, a közös ázsiai történelem és kultúra érzése ma még erõsebb, mint a hidegháború idején, amikor az arab nacionalista értelmiségiek szorosabb kapcsolatokat akartak kiépíteni Kínával és a nemzetközi maoizmussal.

A mai arab vezetõk egy erõs, elkötelezett Kínát látnak, amely több mint egymilliárd emberrel és korábban elképzelhetetlen gazdasági kilátásaival „támasztja alá saját hitelességét”. Továbbá Kína védelmi együttmûködése az ENSZ Biztonsági Tanácsával felbecsülhetetlen védelmi szövetségessé teszi. Ez különösen fontos a közel-keleti országok számára, amelyek új egyensúlyt próbálnak kiharcolni, mint új, független regionális szereplõk – csakúgy, mint Irán vagy Törökország –, hogy ne essenek teljesen csapdába sem az amerikai, sem az orosz táborban.

Miközben nagy figyelmet fordítottak a kínai támogatásra Szíria és Irán kapcsán, a világ második legnagyobb gazdasága számos más témában is kulcsfontosságú befolyással bír a régióban. A kínai befektetési és infrastrukturális projektek Afrikában például azt jelentik, hogy Kína jelentõs diaszpórát és kezdeményezések hálózatát hozza létre az arab államok déli határai közelében, Észak-Afrikában.

A 2013-ban útjára indított „új selyemút” (Egy Övezet – Egy Út) kezdeményezésnek köszönhetõen rohamosan nõ a kínai gazdasági tevékenység az afrikai partoknál. Innen már csak egy kis lépés lenne Kína számra tovább terjeszkedni Észak-Afrikában, és csatlakozni a fekete-afrikai kezdeményezéseken át a Földközi-tengerre irányuló projektekig.

A béke és stabilitás jövõje Észak-Afrikában növelheti a kínai befektetéseket. Kína jelenleg nagy befektetõ és adományozó Líbiában, de az ország még mindig túl veszélyes és túlságosan megosztott Peking számára ahhoz, hogy bármiféle diplomáciai „megtérülést” láthatott volna a befektetésekért cserébe – legalábbis eddig.

Bár Algéria szorosan orosz befolyás alatt áll, mégis lényeges kínai diaszpóra lehetõségét rejti a szomszédos államokhoz képest. Egyiptomban pedig Kína lelkes támogatóra lelt az Egy Övezet – Egy Út programhoz. Az arab tavasz óta Kairónak sikerült megtalálnia a kényes egyensúlyt az Egyesült Államok és Oroszország támogatása között – nem tartozik egyik vagy másik táborhoz, ezért a kínai diplomáciai alternatívának köszönhetõen sokat nyerhet. Az ázsiai ország ráadásul azért is vonzó partnernek tûnhet Egyiptom számára – amelynek köztudottan gondjai vannak a belföldi stabilitással –, mert Pekingnek alapvetõen nem szokása beavatkozni külföldi szövetségeseinek belügyeibe.

Míg a hosszú távú béketeremtés kínai partnerséget hozhatna Líbiának és Algériának, rövidtávon Egyiptom az, amely a legígéretesebbnek látszik a kínai befektetõk és diplomaták számára.

A legnagyobb potenciál a kínai kapcsolatok kiépítésére azonban a Perzsa-öböl-menti arab államok esetében mutatkozik. Kína ugyanis egyedülálló elõnnyel rendelkezik ebben a régióban.

Bár Szaúd-Arábiával elindult valamiféle közeledés, Iránnal és Szíriával ellentétben Oroszországnak nagyon kevés lehetõsége van megszerezni az Öböl-menti országok barátságát. Moszkva és Rijád így csak az OPEC-megbeszélések kapcsán tartanak fenn valamiféle kapcsolatot. Ezzel szemben a szaúdi és a kínai együttmûködés olyan kiterjedt, hogy még egy közös ûrkutatási projektet is magában foglal.

Az igazi kulcs itt az, hogy két fontos folyamat egyidejûleg megy végbe: az Egyesült Államok szerepe halványul a Közel-Keleten, míg Kína gazdasági és diplomáciai hatása egyre inkább nyilvánvalóvá válik. Az USA ugyanis jelenleg a gazdasági-diplomáciai egyensúly helyett egyre inkább kizárólag a diplomáciára támaszkodik. A szíriai légicsapások és a katari diplomáciai elszigeteltség például kevés gazdasági megtérülést jelent Amerikának. Ugyanakkor Kína kereskedelmi és diplomáciai erõfeszítései megerõsítik az ország energiaellátási láncát, és kínai fogyasztási cikkekkel kövezik ki az „új selyemutat”.
Link

Hozzászólások

4 #1 Posta Imre
- 2018-07-09 18:28
Kína könnyebben fektet be Európában, mint fordítva?

Németország és Kína is elkötelezett a multilaterális világrend mellett – jelentette ki Angela Merkel német kancellár az ötödik német-kínai kormánykonzultációt követõen kínai kollégájával, Li Ko-csianggal tartott közös sajtótájékoztatón.

„Mindketten fenn akarjuk tartani a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályainak rendszerét, de beszéltünk a piaci hozzáférésrõl is, azt is mondhatnám, a viszonosság kérdésérõl” – húzta alá Angela Merkel, miután több európai illetékes aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Kína sokkal könnyebben fektet be Európában, mint fordítva. Ennek ellenére a kancellár méltatta a kínai piacnyitást, amely szerinte nem csak szavakban, de tettekben is megmutatkozik. Kiemelte azt, hogy az új kínai szabályok értelmében az európai beruházók már nem csak kínai többségi tulajdonú vegyesvállalatok formájában jelenhetnek meg az autóiparban Kínában...https://www.hirad...t-forditva
267 #2 Perle
- 2018-07-09 21:19
393 #3 Arany
- 2018-07-10 04:33
A korábban japán tulajdonban lévõ, német menedzsmenttel mûködõ gyár csõdhelyzetbe került...
A megoldás, hogy ne kelljen felszámolni, a kínaiak megjelenésével megoldódott, tokkal-vonóval megvették a gyárat.
Új nevet is kapott, jól hangzó angolosat... Semmin nem változtat, de kijelentése miatt, egy fillért sem emelhetnek a béreken...
Tulajdonképpen azt sem lehet igazán tudni, mennyire tájékozott a vezetés, mert a külügyminiszter még néhány nappal ezelõtt is a régi nevén emlegette.

Csak aki a gyár bejárata közelében elmegy veheti észre a változást. A japán zászló helyére a kínai került, és eltûnt az Európai Unió zászlója...

A magyar még ott van...
238 #4 bivaly
- 2018-07-10 07:09
Arany !

A valamikori Borsodi Vegyikombinát is szarért hugyért került kínai kezekbe ! Számtalan "magyar" kis és közép cég van, ami echte kínai, magyar rabszolgákkal, mûködési elve mint Kínában.
Kínait nem látok Suzukiban, de Mercedes , Porsche, és BMW terepjáróban annál többet !
Soha nem felejtem el, amikor Mádl Ferkó, ( hogy verje az Isten az örökkévalóságig haló porában is !), a kínaiaknak, "az itt élõ kínai kisebbség kérésére templomokat, és iskolákat, meg újságokat ajándékozott a számukra". Tessék vissza keresni az RTL egyik késõ esti híradóját 1996.-ból !!!
Számtalan "magyar termék"-nek semmi köze Magyarországhoz !
267 #5 Perle
- 2018-07-10 12:50
"Kína jelentõs diaszpórát és kezdeményezések hálózatát hozza létre az arab államok déli határai közelében,"

Általában így kezdik a térhódítást. Nálunk is ez volt a módszerük .Kínai árusokat telepítettek be az ország minden pontjára, akik ma már kitûnõen beszéik a magyar nyelvet is..Nincs az országnak olyan szeglete, ahol ne lenne valamilyn kínai vállalkozás, ne élne egy-két család.
Kizárt, hogy valaki átköltözött volna Sanghajbõl saját pénzbõl és szándékból azért, hogy mondjuk Böhönyén boltot nyisson.

Az araboknál is igy indítottal hosszú évekel ezelõtt. Most mérhetetlen összegû , 20 milliárd dollár hitel nyujtanak nekik, és közbn elkötelezik az arabokat a nagy összegû Kínának menõ export teljesítésére. Ez valószínûleg olajból vagy egyéb nyersanyagbóll állhat.
https://www.china...20762.html

Ezzel a lépéssel 2 legyet ütnek gy csapásra. Meszabadulhatnak a dollár készletüktõl is. Van ott ész.
267 #6 Perle
- 2018-07-10 13:58
A legújabb kínai innováció: Az egyik tartományukban arra beszélik rá a halandókat, hogy mondjanak le a koporsós temetésrõl, válasszák ikább a hamvasztást. Aki lemond a végsõ" nyugágyról", pénzbeli kárpótlást kap, ezzel 100 dollárnyit megspórol.
Ha nem megy önként, elkalmaznak egy kis erõszakot.
:|
https://lenta.ru/...ez_grobov/
393 #7 Arany
- 2018-07-11 05:52
Dicshimnuszok helyett a valóságot is szabadna észrevenni.
És ez legyen független attól, hogy milyen zsebekbe mennyi pénz kerül a megalkuvások következményében.
Még ma is azt gondolják sokan, hogy a vidékre telepített gyárak megoldják a munkaerõ helyzetet, de ez sok esetben csak ábránd, amíg a feltételek ilyenek maradnak.
A vidéken élõ emberek is általában a jövedelmükbõl élnek. Ha nincs a településen lehetõség, akkor ingáznak, ami nem kis áldozat, és ha a bér alacsony, akkor van megfontolni való, kinek-kinek az élethelyzete szerint. A vidéki városokban élõknek ugyanolyan költségeik vannak, mint bárkinek, aki városban él, a vidék és Budapest közötti bérkülönbségeket semmi nem indokolja. A panelban élõknek nem sok választási lehetõségük van, viszont az ingázóknak már valamivel több, és ha a napja nagy idejét a munkahelyen, és úton kell töltenie, akkor már megfontolja, hogy mikor, mit, mennyiért érdemes.
Otthon minden szalad, a kerti munkákat akkor is el kell végezni, ha igénye van a rendre, és sok esetben még abból is lehet "pénzt" csinálni, még akkor is, ha csak saját felhasználásra termel.
Az átkosban is a városi gyárakban dolgozók úgy intézték, hogy legyen szabadidejük az otthoni munkákra, ha másképpen nem, a szabadságuk terhére, és ez most sincs másképp, legfeljebb ha nem megy, akkor felmondanak. A maradó kevesektõl pedig elvárják, hogy amit kell, azt megcsinálják.

Mintha mindegy lenne, hogy valaki egy helyen dolgozik már esetleg néhány éve, mit sem számít, ugyanannyit kap, mint aki ma az utcáról bejön, és még a régi dolgozó tanítja be õt is, a saját munkája mellett. Ugyanazért az éhbérért... Aztán az új hamar rájön, hogy itt dolgozni is kell, és továbbáll...

Magyarul kimondva, semmi perspektíva nincs elõtte, hogy valaha is több lesz a jövedelme.
Tudom, hogy a diplomások is képesek több pénzért külföldön mosogatni, legyen az õ dolguk...
De senki ne gondolja azt, hogy az itteni "összeszerelõ" üzemben az általános iskola elvégzése, amit sokan csak átrugdosva szereztek meg, elég a feladat ellátásához, még akkor is, ha a vezetés ezt mondja. Ma már a gépsoroknál számítógépekkel, és hasonló nyalánkságokkal is kell dolgozni, sok esetben nem mellékes az idegen nyelv ismerete sem. Ha mégis valakit kiemelnek, ott pedig mûködik az, ami az átkosban, hogy ki, kinek a kije... A tudása egyáltalán nem biztos hogy több, mint annak, aki kevesebbet kap ugyanazért.

Vagy azt akarják elérni, hogy ukrán munkások jöjjenek? Azoknak még a kevesebb is elég?

Arról az apróságról nem is beszélve, hogy amiket ide hoznak gépsorokat, azoknak a nagy része már levetett cucc. A karbantartásuk, és a megbízható mûködésük is erõsen kérdõjeles, de a termelést azt elvárják...

Csak hangosan gondolkozom, hogy meddig még???
Mikor fognak rájönni, hogy nem sokáig mehet ez így??? Vagy majd akkor viszik a gyárat fekete Afrikába, vagy ki tudja hova? No aztán ott találnak majd hozzá alkalmas, a nap 24 órájában dolgozó, hozzáértõ embereket... Akkor aztán lesz még inkább minõség is.

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 1.15 másodperc
2,755,760 egyedi látogató