Izrael vezeti a lajstromot. Ûrhadsereget állít az Egyesült Államok
A légierõtõl „különálló, de azzal egyenértékû” ûrhadsereg létrehozására adta ki az ukázt Donald Trump amerikai elnök. Ezzel az USA nem csak lemaradását hozná be az ûrversenyben Kínával és Oroszországgal szemben, de egybõl be is elõzné õket.

Az Egyesült Államok – csakúgy, mint Oroszország, Franciaország és Kína – a légierõn belül már rendelkezik egy potenciális ûrhadsereg bizonyos feladatainak ellátására alkalmas egységekkel és képességekkel. A tényleges ûrflotta létrehozásának ötlete sem új keletû. A Bush-kormány késõbbi védelmi miniszterérõl elnevezett Rumsfeld Bizottság 2001-ben már megállapította, hogy „hosszú távon Amerika biztonságát az ûrben egy ûrhaderõ tudná szavatolni”.

Tavaly nyáron a Kongresszus tárgyalt már egy törvénytervezetrõl az ûrhadsereg felállítására vonatkozóan. A NASA új igazgatója, Jim Bridenstine, akkor még képviselõként a Ház által elfogadott, de a védelmi költségvetésbõl végül kihagyott intézkedés egyik leglelkesebb támogatója volt. Ezt követõen Donald Trump a múlt hónapban, a Nemzeti Ûrtanács ülésén utasította a Pentagont a nemzeti és kereskedelmi érdekeket az ûrben védelmezõ „hatodik haderõnem” kialakítására.

Trump döntésének hátteréhez az is hozzátartozik, hogy a katonai és politikai körökben az utóbbi idõben egyre élénkebbé vált a vita arról, hogy hogyan lehetne felkészülni a fenyegetésre, amit a potenciális ellenfelek – elsõsorban Oroszország és Kína – jelentenek az amerikai ûreszközökre. A Pentagon illetékeseit különösen nyugtalanítja, hogy az Egyesült Államok felkészületlen egy esetleges ûrháborúra, hiszen az elmúlt huszonöt évben visszavett a tempóból, miközben az említett két ország gõzerõvel fejlesztette ûrtechnológiáját, elsõsorban a kommunikációt, navigációt, hírszerzési képességeket biztosító mûholdak elpusztítására alkalmas arzenálját.

A külön az ûrre „specializálódott” haderõnem kialakítását a felfokozott verseny mellett a levegõtõl, víztõl és szárazföldtõl teljesen eltérõ – az oxigén hiánya, szélsõséges hõmérsékleti viszonyok, súlytalanság, sajátos mechanikai törvényszerûségek jellemezte – közeg is indokolja. Azt pedig, hogy milyen lesz, és mik lesznek a feladatai, egyelõre a szokásos katonai doktrínára támaszkodva képzelhetjük el. Amellett, hogy segítene tudományos kutatásokban, legfõbb szerepe és mûködésének alapelvei várhatóan megegyeznek a hadsereg más ágaiéval.

Jim Bridenstine szerint a világûr ugyanolyan nemzetközi kereskedelmi terület, mint az óceán, ezért az amerikai érdekeket itt is tudni kell megvédeni. Az, hogy milyen az életünk itt a Földön, nagyban függ mindattól, ami ott fönt zajlik – ha például a banki tranzakciókhoz szükséges GPS-jelek elvesznek, a pénzügyi forgalom megbénul.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.
Link