Nem a pénzrõl van szó!

...Itt vagyok pesten és miután zszombat vasárnap nem kellett fizetni az utcai parkolási díjat, ma reggel nyolctól igen, így ismerõsömmel,(aki egy, a XIII. Ker. Váci út - Dózsa György út keresztezõdésénél lévõ utcában lakik) aki azt mondta, hogy a környéken mindenhol vannak õrzött-védett parkolók, csak meg kell egyet találni és persze kifizetni a napi vagy heti díjat.
Úgy nyegyed nyolc körül beültünk az autómba és elindultunk Parkoló-ház-tüznézõbe.

Az elmúlt néhány évbõl már egy-két parkolóhelyre emlékeztem, elõször oda mentünk de a helyükön építkezést találtunktunk, sebaj, keresünk tovább. Információ híján - ismerõsömnek nincs autója - találomra. Örültem, hogy nekem, a hülye "külföldinek" nem kell eljátszanom a "Bolygó Hollandi - Pesten" fõszerepet és hipp-hopp máris sétálhatunk vissza reggelizni (Tegnap vettem háromféle disznósajtot - kipróbálni, melyik a legfinomabb), és megtervezni - ez évi szabadságom egy újabb napi programját. Kisit csavarogni, esetleg felfedezni néhány megvásárlásra elém tett, cukrosmadzag-masnival ellátott; "nem mintha kellene de mégis jó ha van" dolgot.
Ember - vagyis én - tervez, Isten meg (napjainkan már jogosan - lassan kötelezõen) hátulról megerõszakol. 1/2 9-re megvilágosodtunk; nagyjából 20-30 km/órás sebeséggel és jobbra-balra tekintgetéssel rájöttünk, " 'hol egykor a szabadság szele szárnyalt a satnya pesti fák felet, ott... "ma üveg-beton-acél házak és nagyablakú irodaházak épülnek a jõvõnek. Az építtetõ cégek fönökei szerintem egykori gombatenyésztõk, kiokosított, agilis, célspeci-fikás (jelentése enyhén még taknyos most végzett gazdagsági szaremberek), öltönyös vagy kosztümös fiaik - lányaik és nemtelen nemü utódaikból áll. Cél: Haszon, nagy haszon, nekem is jár a jó élet és minden ami kell hozzá! Konzekvencia: pénzbedobó automata... Na jó, akkor visza a ház elé, automata már ott örül, hogy megint lát. Odamegyek - elolvasom azt az infót ami tájékoztat, így hamar rájövök, hogy óránként 265 Ft - ami nem lenne baj, de nincs se fél- se fémpénzem kárikittyom, édes tyúkom félkrajcárán sajtos párizsit vettem így az ismerõsöm elment háromezer forintot keményre váltani én nem ott vártam az autóm mellett, mert a sarkon már ott várt ugrásra készen egy gyanús külsejü autó (tudatalattim jelezte, hogy esetleg kerékre felszerelhetõ zárakat szállít) várva, hogy látótávolságon kívül kerüljek. Szerencsémre az ismerõsöm fel tudott váltani ezer forintot nálam még vot hétszáz...
Biztos ami biztos, telefonon felhívtam az automatát üzemeltetõ céget, hogy szeretném kifizetni egyben az egészet, de nem látom, hogy hol jelöljem ki... A kedves hangú nõ kedvesen azt válaszolta, hogy csak nyugodtan szórjam be a 100 és 200 forintokat ameddig el tudja nyelni a gép és ha már nem megy bele több akkor nyomjam meg a "Jegykiadás" feliratu gombot. Ha tovább maradok azon a parkolóhelyen (este 6-ig) akkor az érvényesség lejárta elõtt szórjam bele a maradékot és tegyem az elsõ papir mellé, jól lathatóan, hogy az ellenörzést végzõ személy el tudja olvasni és a két összeg értékét össze tudja adni. A gép 1400 Ft.-nál spenótnak érezhette a pénznyelést és nem kért többet. Megnyomtam a gombot, ki is köpte a papírt amiben örömmel és köszönettel értesítettak arról, hogy 14 óra 46 percig ott állhatok a napsütötte parkolóhelyen ahol mindenki láthatja egykor gyönyörüen polirozott, de mára már kissé kifakult színü Peugeot-mat. Õ nyert.

Most - éppen delet harangoztak - úgy másfél óra múlva lemegyek az autómhoz és délután 6 óráig elmegyek csavarogni, vásárolni...
Hat után néhány perccel visszajövök és reggel nyolcig ingyenesen használhatom az utcán a kijelölt-de-most-ingyenes-parkolót A kocsiból - néhány ismerõsöm ajánlott felhívására - mindent kivettem ami esetleg ellopható és kedden reggel pakolok mindent vissza, megyek tovább.

Nincs semmi bajom azzal, hogy óradíjat kell fizetni egy utcai parkolóhelyen, Budapest nagyváros, sok az autó, - gondolom a belvárosi részen, ha talál valaki egy parkolót még több az óradíj... ez van ezt kell (vagy nem kell) szeretni.
A bosszantó az, hogy egy néhány napos esetleg egy hetes látogatásnál egy autóval ideérkezô személy képtelen találni egy olyan parkolót ahol néhány napra helyet kapna, kifizetve azt, otthagyhatja az autóját és - megismerheti a várost, megnézheti Budapest Belvárosát, forgalmas és nagyvárosi életét... e-helyett kóvályog mint gólyafos a levegõben a számára ismeretlen utcákon, utakon legális parkolót keresve, nehogy esetleg elszállitsák az autóját, vagy kirámolják a dolgait és - a végeredmény? - Nem jön ide legközelebb, mert nem tudja jól érezni magát.

talán ennyi ... Akiknek a gombamódra felhúzott házak, bér- vagy öröklakások épülnek, persze parkolóhelyet is kapnak hozzá a mellé bérelt vagy vásárolt mélygarázsban.

A többi Távolabbról érkezett szerencsétlen, aki meg szeretné ismerni Budapestet pedig oldja meg, menjen szállodába vagy maradjon otthon a seggén. Itt születtem, itt nõttem fel, itt, ezen a környéken, - Angyalföldön - éltem, ismertem szinte minden utcát, teret... mára egyre élhetetlenebb és idegenebb a szülõvárosom.

Kicsit sajnálom.