Folyamatosan erõsödik Oroszország befolyása Bosznia-Hercegovina szerb közösségében: erõs az együttmûködés például a felek rendõri erõi és hírszerzéssel, terrorelhárítással foglalkozó szervezetei között. A történet vége a Republika Srpska kiválása lehet, ami megrengetné a Balkán kényes erõegyensúlyát a magyar határ közelében - állítják szakértõk.


Ha valakinek kétségei lettek volna afelõl, hogy Oroszország kitölti azt a helyet a nemzetközi politikában, amelyet a Donald Trump vezetése alatt a világ bajai iránt közömbössé vált USA szabadon hagy, annak elég szemügyre vennie, mi történik Bosznia-Hercegovinában - vélik a Foreign Policy szakértõi, Vera Mironova és Bogdan Zawadewicz. Az ország részben Moszkva ügyködése nyomán destabilizálódhat, aminek lökést adhatnak az októberi választások.
A macedónok is a NATO-ba tartanak

Régi konfliktus újult ki a Balkánon

Bosznia-Hercegovina két decentralizáltan mûködõ részre oszlik, a fõként bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra és a szerbeket tömörítõ Republika Srpskára. Az oroszok azon ügyködnek, hogy erõsítsék az utóbbi elszakadási törekvéseit. Egyszerre több fronton manipulálják a helyieket.

Vallási közösség

Az elsõ a szerb közösség ortodox keresztény régiójának támogatása. Például szeptemberben a térség fõvárosában, Banja Lukában megemlékeznek II. Miklós cárról, akinek uralma alatt Oroszország Szerbia szövetségeseként beszállt az elsõ világháborúba. Leteszik az alapkövét egy orosz támogatással épülõ templomnak, amelyben felváltva fognak igét hirdetni szerb és orosz papok.

Emellett a "szoftver" mellett a "hardver" kategóriájába tartozik a szerb közösség és az orosz biztonsági erõk kiterjedt együttmûködése. A boszniai háborút 1995-ben lezáró daytoni békeszerzõdés értelmében a helyi közösségek csak rendõrséget tarthatnak fenn. A Republika Srpska rendõri erõi eközben viszont szoros kapcsolatot építettek ki orosz társszervezeteikkel.

Bimbózó együttmûködés

Egy orosz delegáció két éve Bajna Lukában járt, ahol olyan ügyekben fektette le az együttmûködés alapjait, mint a hírszerzési információk gyûjtése, a terrorelhárítás vagy a kiberbûnözés elleni fellépés. A boszniai szerb kisebbség orosz kiképzõket lát vendégül és különleges egységének tagjait Moszkvába küldi tanulni.

E látogatás óta volt orosz hírszerzõtisztek gyakran tartanak órákat a helyi rendõrakadémián és a Banja Luka-i egyetem biztonságpolitikai karán. Az utóbbi dékánja nem is titkolja szimpátiáját az oroszok iránt. A szerbekrõl csak mint kicsi oroszokról beszél - említenek egy példát a szerzõk.

Orosz katonai bázis?

Eközben terrorelhárításnak álcázva a Republika Srpska hosszú csövû és automata fegyverekkel erõsítette rendõrségét, ami erõsen emlékeztet arra, amikor katonai képességekkel ruháznak fel biztonsági erõket. Ezt erõsíti, hogy Bajna Luka határában jelenleg is kiképzõközpontot hoznak létre négymillió dollárból.

Végül, de nagyon nem utolsósorban tárgyalnak egy - a szerbiai Nisben lévõhöz hasonló - orosz "humanitárius" központ felállításáról. Ez papíron arra szolgál, hogy segítsen a helyhatóságoknak a természeti katasztrófák elhárításában, de a nisi bázisról szakértõk azt gyanítják, hogy valójában orosz hírszerzõközpontként és nem hivatalos katonai bázisként üzemel. Gyanús, hogy az oroszok diplomáciai mentességet kértek a bázis személyzetének.

Zsoldosok toborzása

Az évek során Oroszország és a Republika Srpska veteránszervezetei is szoros kapcsolatokat építetek ki egymással. Ezek részt vettek önkéntesek toborzásában, akik Kelet-Ukrajnába és Szíriába utaztak az ott tevékenykedõ orosz magánbiztonsági szervezetek, elsõsorban a Wagner Group alkalmazottaiként (azaz zsoldos katonáiként).

Az úgynevezett soft power, azaz a kulturális együttmûködés területére nem fektetnek nagy hangsúlyt. Banja Lukában ugyan mûködik az Orosz Béke Alapítvány, de nem sok pénzt kap. Kevés programot szerveznek és az embereket nem érdekli az orosz kultúra, leszámítva az RS TV-n sugárzott filmeket. A német Goethe Intézet és más nyugati szervezetek több pénzbõl gazdálkodnak, ezért jóval népszerûbbek.

Jönnek a választások

Milorad Dodik, a köztársaság elnöke mestere annak, hogy politikai tõkét kovácsoljon a boszniai szerbek politikai sérelmeibõl. Ezek két fõ eleme, hogy a nemzetközi közösség nem ismeri el az 1990-es évek polgárháborújában elszenvedett veszteségeiket, illetve az, hogy a margóra szorítják régiójukat.

Miután nõ az elégedetlenség a szarajevói központi kormánnyal szemben, Dodik legjobb esélye az újraválasztásra, ha ezt meglovagolva a köztársaság autonómiájának garantálójaként lép fel, aki visszaszorítja az ország elitje és nyugati támogatóik állítólagos ambícióit ennek megnyirbálására.

Szakítással végzõdhet

Ellenfeleit a Nyugat ügynökeinek láttathatja, miközben saját magát Oroszország barátjának állíthatja be. Az oroszok úgy lépnek fel a régióban, mint a Nyugat korábbi és jelenlegi geopolitikai agressziójának akadályozói. Jelenleg viszonylag gyengék a hivatalos politikai és gazdasági kapcsolatok Banja Luka és Moszkva között, de ez megváltozhat, ha Dodik - ahogy az várható - nyer az õszi elnökválasztáson.

A történet vége az lehet, hogy a szarajevói vezetés nyugati támogatással megpróbál beavatkozni a folyamatba annak érdekében, hogy megelõzze a szerb közösség elszakadását Bosznia-Hercegovina másik felétõl. Ha ugyanis ez megtörténik, akkor elkerülhetetlenül felerõsödik az oroszokkal szemben kialakult feszültség. Az alternatíva az, hogy a Nyugat arra lyukad ki: már lekésett a folyamatok befolyásolásáról.

Link