A zsidót már kivásárta a kínai, aki persze orosz, aki persze zsidó. Milyen jó kör és ezt a szart gurigázzák már pár ezer éve itt. A mottó: "Magyarország" lópaszt független, meg ótonóm, meg egyáltalán ország...ez egy beltenyészett féregfarm. Hosszú elemzést közölt a magyar politikai helyzet, valamint a magyar-amerikai kapcsolatok alakulásáról a Bloomberg. A cikk egy része a magyar olvasó számára közismert dolgokról szól, egyebek mellett arról, hogyan változtatta meg a magyar kormányzati rendszert 2010 óta Orbán Viktor, illetve milyen jövõt vázolt legutóbbi és korábbi tusnádfürdõi beszédeiben a kormányfõ. Utóbbival a G7 is foglalkozott nemrég.


Az amerikai külpolitikai irányváltással kapcsolatos megállapításoknak sincs igazán nagy hírértéke, az elmúlt másfél évben bõven láthattunk példát arra, hogyan fordul szembe stabilnak hitt szövetségeseivel Donald Trump és közeledik autoriter vezetõk felé. Ebbõl elvileg csupa jó dolognak kellene kisülnie a magyar kormány számára, és ez is volt a remény a jobboldalon, hiszen Orbán Viktor volt az elsõ hivatalban lévõ vezetõ a világban, aki az amerikai kampány idején nyilvánosan elmondta, hogy Trump megválasztásának örülne.

A viszonzás azonban nagyrészt elmaradt, Orbán és Trump csak sokoldalú csúcstalálkozókon fogott kezet, igaz, az amerikai elnök legalább telefonon gratulált a magyar kormányfõnek legutóbbi választási gyõzelméhez.

Az viszont kifejezetten érdekes, amit az állomáshelyét nemrég elfoglalt amerikai nagykövet, David Cornstein fejtett ki a hírügynökségnek. A Trump barátjának számító diplomata írásban azt válaszolta a Bloombergnek, hogy Barack Obama elnöksége alatt nem megfelelõen viszonyult az amerikai külügy Magyarországhoz. „A kritika önmagában nem stratégia”, helyette párbeszédet kell folytatni nemcsak a magyar kormánnyal, hanem a közvéleménnyel is – állapította meg.

Cornstein kiemelte: az Egyesült Államok számára az a legfontosabb, hogy

erõsítse Magyarország elkötelezettségét a NATO iránt, olyannyira, hogy bástyaként szolgáljon az orosz és a kínai befolyással szemben.

Ez nagyon fontos állítás, hiszen Orbán külpolitikájának sarokköve, hogy a Nyugat mellett Oroszországgal és Kínával is jó politikai-gazdasági kapcsolatai legyenek Magyarországnak. Ennek következménye a paksi atomerõmû bõvítése és a Budapest-Belgrád vasút felújítása, amelyeket a tervek szerint jórészt orosz, illetve kínai hitelbõl finanszíroznak, és a megvalósításában is igen jelentõs szerepe lesz az ottani cégeknek.

Cornsteinnek azonban megvan a válasza arra, hogy Orbánnak miért kellene mégis az oroszokkal és kínaiakkal szemben az amerikai vonalat választania: az Egyesült Államok sokkal többet kínál, mint amit Oroszország és Kína letett az asztalra.

Ha ez valóban így van, akkor hatalmas amerikai üzleteknek nézünk elébe, hiszen a paksi bõvítés becsült költsége 12,5 milliárd euró, a belgrádi vasút magyar szakaszát pedig kamatkiadásokkal együtt 750 milliárd forintból pofoznák ki.

Márpedig Cornstein azt írta: az USA egyezségeket (avagy üzleteket, angolul a deal szót használta) akar kötni Orbánnal, és két területet nevesített is. Az egyik a katonai kapcsolatok erõsítésérõl szólna, a másik pedig alternatív energiaforrás biztosításáról Magyarország számára, hogy csökkenjen az orosz függõség. Az utóbbi esetében minden bizonnyal amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) szállításáról van szó, amelyet Trump nagy elánnal reklámoz szerte Európában, és uniós vezetõk ígéretet is tettek a vásárlására.



Kapcsolódó cikkTörékeny fegyverszünetet kötött Trump és Juncker a kereskedelmi háborúbanDonald Trump túl sokszor csinált már hátraarcot, az Európai Unióban pedig túl sok ellenérdek ütközik ahhoz, hogy tartós legyen a fegyverszünet.



A másik – az amerikai elnök értékesítési menedzseri beállítottságából kiindulva – alighanem amerikai haditechnika vásárlását jelentené. Ez jó eséllyel megnyitná a Fehér Ház kapuját Orbán elõtt, ám nehéz belátni, hogy mi lenne ebben a bombaüzlet Magyarországnak. Mind az LNG, mind a haditechnika esetében egyszerûen ki kellene fizetni a számlát, az amerikai haditechnikai vállalatok olyan ellentételezési, gazdaságfejlesztési programot sem szoktak ajánlani, mint ami a svéd Gripenek beszerzéséhez kapcsolódott. Miközben Paks és a belgrádi vasút esetében Magyarországon megvalósuló, a hivatalos nyilatkozatok többsége szerint megtérülõ beruházásokról van szó, amelyek megvalósításába ráadásul jó eséllyel kormányközeli vállalkozások is bekapcsolódhatnak.

Az amerikai LNG keltette verseny ugyan Magyarország számára is olcsóbbá teheti az orosz gáz beszerzését, de ehhez már az is elég, ha az európai piacon, vezetékhálózatban elérhetõ.

Nem látni tehát, mitõl lenne amerikai-magyar összeborulás az oroszok és a kínaiak ellenében. Az utóbbi három honvédelmi (vagy annak mondott) beszerzésnél sem amerikai, hanem európai gyártmányt választott a kormány: a két használtan vett A-319-es utas/csapatszállító és a 20 új H145M könnyû helikopter a páneurópai Airbus terméke, a Dassault Falcon 7X üzleti (nálunk futár/felderítõnek minõsített) repülõ pedig francia. Ráadásul egyelõre igen messze vagyunk a NATO felé vállalt – és Trump által rendszeresen számonkért – GDP-arányosan 2 százalékos védelmi költségvetéstõl.



Kapcsolódó cikkMagyarországot sem fogja megdicsérni Trump a NATO-csúcsonAz amerikai elnök a védelmi kiadások növelését követeli a legtöbb NATO-tagállamtól, hazánk nem halad túl gyorsan.



Cornstein egyébként azt is leírta a Bloombergnek, hogy az USA továbbra is szót emel a demokratikus alapelvek védelmében. „Az értékeink nem változtak, továbbra is fontosnak tartjuk például a jogállamiságot, a sajtó- és a szólásszabadságot. De okosabbaknak kell lennünk, amikor a vitatott kérdéseket beszéljük meg a szövetségeseinkkel, tisztelettel és barátsággal kell közelíteni hozzájuk” – fejtegette a nagykövet, aki nemrég szót emelt Orbánnál a CEU bezárása ellen.
Link