Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Afrikában is építi nagypolitikai jövőjét Oroszország

Külföldakemberek szerint Wagner-féle zsoldosokat - küldött a Közép-afrikai Köztársaságba, fegyvereket szállított a nemzeti hadseregnek, miután felmentést kapott az ENSZ-embargó alól, és őrködik Faustin Archange Touadéra elnök biztonságán. Az elnöknek biztonsági ügyekben orosz tanácsadója van.
Szövetségeseket keres

Oroszország az elmúlt három évben folyamatosan erősítette afrikai pozícióit, és úgy tűnik, hogy a tendencia az elmúlt három hónapban felerősödött. Jól mutatják ezt

a fegyverszállítások Kamerunnak a dzsihadista Boko Haram elleni harcához,
a katonai partneri együttműködés a Kongói Demokratikus Köztársasággal, Burkina Fasóval, Ugandával és Angolával, valamint
az együttműködés Szudánnal az atomenergia békés célú felhasználásában, a zimbabwei bányászat fejlesztésében, vagy az alumíniumiparban Guineában.

Oroszország kiterjesztette partneri viszonyát az Algériával, Marokkóval, Egyiptommal, vagy Dél-Afrikával fennálló történelmi szálain túlmutató területekre, szövetségeseket keresve a szubszaharai Afrikában, ahol eddig gyakorlatilag nem volt jelen.

"Afrika még az orosz külpolitikai prioritások végén van, de egyre nagyobb jelentőségre tesz szert" - húzta alá Dmitrij Bondarenko történész, az orosz tudományos akadémia tagja.
Újjáélesztés és bővítés

A Szovjetunió évtizedeken keresztül nagyon aktívan volt jelen a kontinensen, a Nyugat elleni ideológiai háború keretében támogatta az afrikai felszabadítási mozgalmakat, a dekolonizáció után pedig tanácsadók tízezreit küldte a helyszínre.

A Szovjetunió eltűnése, a gazdasági nehézségek, az oroszországi belviszályok miatt Moszkva a kilencvenes években feladta afrikai állásait. Nem volt pénz, a követségek és a konzulátusok bezártak, a segélyprogramokat leállították, a kapcsolatok minimális szintre csökkentek.

A Kreml csak az új évezred elején kezdte újjáéleszteni hálózati kapcsolatait, kezdett fokozatosan visszatérni a kontinensre, egyben új partnereket is keresett, az ideológia helyére a szerződések és a fegyvereladások kerültek.
Jelentőségteljes látogatások

2006-ban Vlagyimir Putyin orosz elnök ellátogat Algériába, Dél-Afrikába és Marokkóba. Három évvel később utóda, Dmitrij Medvegyev 400 orosz üzletember kíséretében felkereste Egyiptomot, Angolát, Namíbiát és Nigériát, számos szerződést írtak alá.

A közelmúltban, márciusban, Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője öt afrikai országot felölelő körúton vett részt, míg a kontinens képviselői szép számban voltak jelen a szentpétervári gazdasági fórumon, az orosz üzleti körök megkerülhetetlen rendezvényén. Oroszország esetében a gazdasági érdek dominál, az afrikai országok számára arról van szó, hogy "eggyel több legyen a partnerük, új beruházási és fejlesztési csatornára tegyenek szert, egy nemzetközileg erős ország támogatására" - magyarázta Jevgenyij Korengyaszov orosz elemző, volt nagykövet.
Kihasználja a vákuumot, alternatívát kínál

Az afrikai gyarmati múlttal nem rendelkező Oroszország azt is reméli, hogy

alternatívát jelenthet az európai országok és Kína ellenében az afrikai országok számára, melyek felelős vezetői közül számosan szovjet egyetemeken tanultak.

A Közép-afrikai Köztársaság példával járhat elől, mivel sohasem állt közel a hidegháborús évek Oroszországához, most pedig Moszkvához fordul a fegyveres csoportokkal küzdő, nagy nehézségekkel birkózó csapatainak erősítése érdekében.

"2014, a Krím elcsatolása óta Oroszország konfrontálódik a Nyugattal, nyíltan hirdeti azt az óhaját, hogy ismét világhatalom akar lenni. Nem hagyhatja figyelmen kívül a planéta egy részét" - mondja Bondarenko történész. Szerinte Moszkva Afrikában kevésbé érdekelt a gazdasági haszonban, annál inkább a "politikai előnyökben".

"Korábban azok az országok, amelyekkel a nyugatiak nem akartak együttműködni, Szudánnal vagy Zimbabwéval például, csak Kínához fordulhattak. Most Oroszország kínálkozik fel elérhető alternatívaként. Korábban ez nem így volt, az új helyzet érzékelhetően módosíthatja az afrikai kontinens geopolitikai rendjét" - véli Bondarenko.

Link

Hozzászólások

4 #1 Posta Imre
- 2018. augusztus 26. 09:26:30
Történelmi megegyezés a Kaszpi-tenger sorsáról


A Kaszpi-tenger ásványi kincsekben, olajban és gázban gazdag területéről évtizedek óta vita folyik a környező országok között. Erre a régóta megoldatlan kérdésre ad választ az érintett part menti országok történelmi megállapodása – hangzott el a Világ szombati adásában.

A Kaszpi-tenger ásványi kincsekben, olajban és gázban gazdag területéről évtizedek óta vita folyik a környező országok között. Erre a régóta megoldatlan kérdésre ad választ az érintett part menti országok, Azerbajdzsán, Irán, Kazahsztán, Oroszország és Türkmenisztán történelmi megállapodása, amit a Kaszpi-tenger felosztásáról írtak alá.

„Az elmúlt években két nagy sikert könyvelhettünk el. Az egyik az Irán, Oroszország és egyéb államok közötti nukleáris megállapodás, a másik pedig az Oroszország, Irán és Törökország közötti együttműködés a szíriai béke és stabilitás érdekében” – mondta Hasszán Rohani, iráni elnök.

A harmadik pedig ezeken kívül, a Kaszpi-tengerről szóló megállapodás volt.


A probléma háttere

De miért volt nézeteltérés a felek között? Az eddigi vita hátterében egy nemzetközi jogi és földrajzi probléma, a Kaszpi-tenger besorolása állt.

Bár a megállapodásban érintett országok által határolt állóvizet nagy kiterjedése miatt sok nyelven tengernek hívják, a Kaszpi-tenger mégsem csatlakozik egy óceánhoz sem: ezért hivatalosan tónak kellene lennie, ám a megállapodás mégsem eszerint született.

A nemzetközi jog szerint a tavak ásványi kincsei egyenlő arányban illetik a part menti országokat. A tengerek esetében azonban az országok partszakaszuk hosszúsága szerint osztozkodhatnak a javakon. Bár a megállapodás pontos részleteit nem ismertették, úgy tűnik, hogy a felek tengerként határozták meg a vízfelületet.

Az egyezmény alapján ugyanis a part menti országok területi vizeiket 15 tengeri mérföldre, halászati övezetüket további tíz mérföldre terjeszthetik ki partjaikról.

Az iráni szempont

„Ezzel az egyezséggel azt is megmutattak, hogy ragaszkodunk a korrektség alapelveihez. Bár ebben a megállapodásban nem állapítottuk meg a határvonalakat, de leszögezzük, hogy a jelentős partszakasszal rendelkező országok megkülönböztetett helyzetben vannak és ebbe Irán is beletartozik” – tette hozzá az iráni államfő

Irán számára különösen fontos ez az egyezség mióta az Egyesült Államok azzal vádolja, hogy nem tartotta be a nukleáris megállapodásban foglaltakat, és ezért szankciókkal sújtja Iránt.

Oroszországnak pedig az állt leginkább érdekében, hogy déli határai tiszták és átláthatóak legyenek biztonsági, halászati és hajózási szempontból is. Éppen ezért Vlagyimir Putyin siettette legjobban minden találkozáskor az egyezség létrehozását.

„Számításba kell venni, hogy a Kaszpi-tenger a nemzetközi terrorizmus által fenyegetett övezetben helyezkedik el. Ezalatt a Közel-Keletet és Afganisztánt értem. Ebből kifolyólag országaink szándéka a speciális szolgáltatások és a határvédelem, valamint a külügyminisztériumok megerősítése” – mondta az orosz elnök.

Gazdasági érdekek

A várható kereskedelmi és gazdasági fellendülés pedig természetesen mindegyik aláíró ország érdeke.


„A Kaszpi-tenger biztonságát és stabilitását rögzítettük ebben a megállapodásban, amit most aláírtunk, ami természetesen kiváló lehetőséget jelent a kaszpi államok szoros együttműködésére, a gazdasági és kereskedelmi kérdések megoldására is, Ezek a kérdések javítani fognak népeink életkörülményein is” – fogalmazott Azerbajdzsán elnöke Ilham Aliyev.

A Kaszpi-tenger felosztásáról szóló megállapodás felvet számos, még nem tisztázott környezetvédelmi kérdést is, amit a megnövekedő halászat, kereskedelem és olajszennyezés okozhat a továbbiakban.

Emellett a Vlagyimir Putyin által ellenzett, Azerbajdzsán és Türkmenisztán között tervezett gázcső építéséről sem döntöttek még a felek.

https://www.hirad...r-sorsarol
267 #2 Perle
- 2018. augusztus 29. 14:02:28
A britek is, de erről a magyar sajtó nem ír. Ők rávetetk magukat a Sahel övezetre, és Nigériára. Ott "stibilizálják" a helyzete a tenor ellen, :o
https://www.gov.u...-and-niger

Úgy tünik Európából már nincs mit kisajtolni.

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.33 másodperc
2,281,325 egyedi látogató