Honnan olvasnak:



Le lesztek figyuzva!!!

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Afrikában is építi nagypolitikai jövõjét Oroszország

Külföldakemberek szerint Wagner-féle zsoldosokat - küldött a Közép-afrikai Köztársaságba, fegyvereket szállított a nemzeti hadseregnek, miután felmentést kapott az ENSZ-embargó alól, és õrködik Faustin Archange Touadéra elnök biztonságán. Az elnöknek biztonsági ügyekben orosz tanácsadója van.
Szövetségeseket keres

Oroszország az elmúlt három évben folyamatosan erõsítette afrikai pozícióit, és úgy tûnik, hogy a tendencia az elmúlt három hónapban felerõsödött. Jól mutatják ezt

a fegyverszállítások Kamerunnak a dzsihadista Boko Haram elleni harcához,
a katonai partneri együttmûködés a Kongói Demokratikus Köztársasággal, Burkina Fasóval, Ugandával és Angolával, valamint
az együttmûködés Szudánnal az atomenergia békés célú felhasználásában, a zimbabwei bányászat fejlesztésében, vagy az alumíniumiparban Guineában.

Oroszország kiterjesztette partneri viszonyát az Algériával, Marokkóval, Egyiptommal, vagy Dél-Afrikával fennálló történelmi szálain túlmutató területekre, szövetségeseket keresve a szubszaharai Afrikában, ahol eddig gyakorlatilag nem volt jelen.

"Afrika még az orosz külpolitikai prioritások végén van, de egyre nagyobb jelentõségre tesz szert" - húzta alá Dmitrij Bondarenko történész, az orosz tudományos akadémia tagja.
Újjáélesztés és bõvítés

A Szovjetunió évtizedeken keresztül nagyon aktívan volt jelen a kontinensen, a Nyugat elleni ideológiai háború keretében támogatta az afrikai felszabadítási mozgalmakat, a dekolonizáció után pedig tanácsadók tízezreit küldte a helyszínre.

A Szovjetunió eltûnése, a gazdasági nehézségek, az oroszországi belviszályok miatt Moszkva a kilencvenes években feladta afrikai állásait. Nem volt pénz, a követségek és a konzulátusok bezártak, a segélyprogramokat leállították, a kapcsolatok minimális szintre csökkentek.

A Kreml csak az új évezred elején kezdte újjáéleszteni hálózati kapcsolatait, kezdett fokozatosan visszatérni a kontinensre, egyben új partnereket is keresett, az ideológia helyére a szerzõdések és a fegyvereladások kerültek.
Jelentõségteljes látogatások

2006-ban Vlagyimir Putyin orosz elnök ellátogat Algériába, Dél-Afrikába és Marokkóba. Három évvel késõbb utóda, Dmitrij Medvegyev 400 orosz üzletember kíséretében felkereste Egyiptomot, Angolát, Namíbiát és Nigériát, számos szerzõdést írtak alá.

A közelmúltban, márciusban, Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetõje öt afrikai országot felölelõ körúton vett részt, míg a kontinens képviselõi szép számban voltak jelen a szentpétervári gazdasági fórumon, az orosz üzleti körök megkerülhetetlen rendezvényén. Oroszország esetében a gazdasági érdek dominál, az afrikai országok számára arról van szó, hogy "eggyel több legyen a partnerük, új beruházási és fejlesztési csatornára tegyenek szert, egy nemzetközileg erõs ország támogatására" - magyarázta Jevgenyij Korengyaszov orosz elemzõ, volt nagykövet.
Kihasználja a vákuumot, alternatívát kínál

Az afrikai gyarmati múlttal nem rendelkezõ Oroszország azt is reméli, hogy

alternatívát jelenthet az európai országok és Kína ellenében az afrikai országok számára, melyek felelõs vezetõi közül számosan szovjet egyetemeken tanultak.

A Közép-afrikai Köztársaság példával járhat elõl, mivel sohasem állt közel a hidegháborús évek Oroszországához, most pedig Moszkvához fordul a fegyveres csoportokkal küzdõ, nagy nehézségekkel birkózó csapatainak erõsítése érdekében.

"2014, a Krím elcsatolása óta Oroszország konfrontálódik a Nyugattal, nyíltan hirdeti azt az óhaját, hogy ismét világhatalom akar lenni. Nem hagyhatja figyelmen kívül a planéta egy részét" - mondja Bondarenko történész. Szerinte Moszkva Afrikában kevésbé érdekelt a gazdasági haszonban, annál inkább a "politikai elõnyökben".

"Korábban azok az országok, amelyekkel a nyugatiak nem akartak együttmûködni, Szudánnal vagy Zimbabwéval például, csak Kínához fordulhattak. Most Oroszország kínálkozik fel elérhetõ alternatívaként. Korábban ez nem így volt, az új helyzet érzékelhetõen módosíthatja az afrikai kontinens geopolitikai rendjét" - véli Bondarenko.

Link

Hozzászólások

4 #1 Posta Imre
- 2018-08-26 09:26
Történelmi megegyezés a Kaszpi-tenger sorsáról


A Kaszpi-tenger ásványi kincsekben, olajban és gázban gazdag területérõl évtizedek óta vita folyik a környezõ országok között. Erre a régóta megoldatlan kérdésre ad választ az érintett part menti országok történelmi megállapodása – hangzott el a Világ szombati adásában.

A Kaszpi-tenger ásványi kincsekben, olajban és gázban gazdag területérõl évtizedek óta vita folyik a környezõ országok között. Erre a régóta megoldatlan kérdésre ad választ az érintett part menti országok, Azerbajdzsán, Irán, Kazahsztán, Oroszország és Türkmenisztán történelmi megállapodása, amit a Kaszpi-tenger felosztásáról írtak alá.

„Az elmúlt években két nagy sikert könyvelhettünk el. Az egyik az Irán, Oroszország és egyéb államok közötti nukleáris megállapodás, a másik pedig az Oroszország, Irán és Törökország közötti együttmûködés a szíriai béke és stabilitás érdekében” – mondta Hasszán Rohani, iráni elnök.

A harmadik pedig ezeken kívül, a Kaszpi-tengerrõl szóló megállapodás volt.


A probléma háttere

De miért volt nézeteltérés a felek között? Az eddigi vita hátterében egy nemzetközi jogi és földrajzi probléma, a Kaszpi-tenger besorolása állt.

Bár a megállapodásban érintett országok által határolt állóvizet nagy kiterjedése miatt sok nyelven tengernek hívják, a Kaszpi-tenger mégsem csatlakozik egy óceánhoz sem: ezért hivatalosan tónak kellene lennie, ám a megállapodás mégsem eszerint született.

A nemzetközi jog szerint a tavak ásványi kincsei egyenlõ arányban illetik a part menti országokat. A tengerek esetében azonban az országok partszakaszuk hosszúsága szerint osztozkodhatnak a javakon. Bár a megállapodás pontos részleteit nem ismertették, úgy tûnik, hogy a felek tengerként határozták meg a vízfelületet.

Az egyezmény alapján ugyanis a part menti országok területi vizeiket 15 tengeri mérföldre, halászati övezetüket további tíz mérföldre terjeszthetik ki partjaikról.

Az iráni szempont

„Ezzel az egyezséggel azt is megmutattak, hogy ragaszkodunk a korrektség alapelveihez. Bár ebben a megállapodásban nem állapítottuk meg a határvonalakat, de leszögezzük, hogy a jelentõs partszakasszal rendelkezõ országok megkülönböztetett helyzetben vannak és ebbe Irán is beletartozik” – tette hozzá az iráni államfõ

Irán számára különösen fontos ez az egyezség mióta az Egyesült Államok azzal vádolja, hogy nem tartotta be a nukleáris megállapodásban foglaltakat, és ezért szankciókkal sújtja Iránt.

Oroszországnak pedig az állt leginkább érdekében, hogy déli határai tiszták és átláthatóak legyenek biztonsági, halászati és hajózási szempontból is. Éppen ezért Vlagyimir Putyin siettette legjobban minden találkozáskor az egyezség létrehozását.

„Számításba kell venni, hogy a Kaszpi-tenger a nemzetközi terrorizmus által fenyegetett övezetben helyezkedik el. Ezalatt a Közel-Keletet és Afganisztánt értem. Ebbõl kifolyólag országaink szándéka a speciális szolgáltatások és a határvédelem, valamint a külügyminisztériumok megerõsítése” – mondta az orosz elnök.

Gazdasági érdekek

A várható kereskedelmi és gazdasági fellendülés pedig természetesen mindegyik aláíró ország érdeke.


„A Kaszpi-tenger biztonságát és stabilitását rögzítettük ebben a megállapodásban, amit most aláírtunk, ami természetesen kiváló lehetõséget jelent a kaszpi államok szoros együttmûködésére, a gazdasági és kereskedelmi kérdések megoldására is, Ezek a kérdések javítani fognak népeink életkörülményein is” – fogalmazott Azerbajdzsán elnöke Ilham Aliyev.

A Kaszpi-tenger felosztásáról szóló megállapodás felvet számos, még nem tisztázott környezetvédelmi kérdést is, amit a megnövekedõ halászat, kereskedelem és olajszennyezés okozhat a továbbiakban.

Emellett a Vlagyimir Putyin által ellenzett, Azerbajdzsán és Türkmenisztán között tervezett gázcsõ építésérõl sem döntöttek még a felek.

https://www.hirad...r-sorsarol
267 #2 Perle
- 2018-08-29 14:02
A britek is, de errõl a magyar sajtó nem ír. Õk rávetetk magukat a Sahel övezetre, és Nigériára. Ott "stibilizálják" a helyzete a tenor ellen, :o
https://www.gov.u...-and-niger

Úgy tünik Európából már nincs mit kisajtolni.

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.39 másodperc
2,685,546 egyedi látogató