Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Trump túltett az ENSZ-ben a cipõcsapkodó Hruscsovon

BelföldMert egy papucs! Szomorú esemény lett az ENSZ közgyûlése az amerikai elnök máshol már megszokott, de ezen a helyen mégiscsak ijesztõ szavai okán. A közönség elõször nevetett is a hajmeresztõ állításokon, utána viszont mélységesen elszomorodott. Demokratikus ország vezetõje így még nem beszélt a bõ 70 éves intézményben.

Donald Trump hangneme, meglepõ fordulatai, váratlan kirohanásai, szövetségeseinek megalázása, ellenséggé tétele és fordítva: az ellenség keblére ölelése mind megszokott lett a Twitteren és egyéb fórumokon. Az ENSZ-ben azonban, ahol az országok összessége képviselteti magát, hogy az egész világot érintõ közös ügyeket megpróbálják megbeszélni, mégiscsak ijesztõen hangzott mindez.

Castro és Kadhafi után szabadon

Az ENSZ közgyûlésén eddig csak diktátorok és különc politikusok adtak elõ tirádákat, másokat szidalmazva és önmagukat magasztalva. Az egyik legemlékezetesebb Fidel Castro, Kuba új vezetõje volt 1960-ban, aki négy és órás beszédében osztotta ki Amerikát és az épp versengõ elnökjelölteket, Kennedyt és Nixont. Ennél is emlékezetesebb a szovjet vezetõ, Hruscsov esete, aki a cipõjével kezdte ütni az asztalt, hogy belefojtsa a szót a szovjet imperializmust szidalmazó Fülöp-szigeteki delegáltba.

Jasszer Arafat palesztin vezetõ értelemszerûen a cionizmust szidalmazta, de Reagan amerikai elnök is megkapta tõle a magáét: nehogy azt higgye, hogy õ Rambo. A nicaraguai Daniel Ortega is Amerikát szidta, Hugo Chavez, Venezuela kommunista vezetõje Bush elnököt hasonlította a sátánhoz. Az iráni Mahmud Ahmedinezsád is szidta ellenségeit, végül a pontot a líbiai szörnyeteg, Moamer Kadhafi tett fel az i-re, aki az ENSZ Biztonsági Tanácsát az al-Kaidához hasonlította (saját népe két évvel késõbb az Arab Tavasz során felkoncolta).

Szerény öntömjénezés

Fentiektõl azonban senki nem is várt mást, tulajdonképpen a világ toleranciáját mutaja, hogy beengedte és meghallgatta õket. Most azonban az amerikai elnök váltott lényegében erre a stílusra, és ez nagyon ijesztõ volt. Trump elõször is elkezdte dicsérni magát, miszerint elnöksége alatt többet ért el, mint korábban bármely elõdje. Ez nevetést váltott ki a közönség soraiban, mert még akkor is értelmetlen dicsekvésnek hangzana, ha igaz lenne, de a hallgatóság úgy gondolja, hogy eddig az elnök sokkal többet ártott a nemzetközi diplomáciában, mint bármely elõdje.

Váltakozó barátok és ellenségek

Ezek után azzal folytatta, hogy Amerika ügyeibe nem szól bele senki, az országot az amerikaiak kormányozzák, mintegy átvéve a korábban említett egykori felszólalók mondanivalóját, ami kissé vicces, miután országa az elsõ számú szuperhatalom, ugyan ki nyomná el? Ezt követõen rátért többiekre, barátokra és ellenségekre, akik ráadásul ráadásul nem is ugyanazok, mint korábban.

Kim Dzsongunt most dicsérte, miközben tavaly még ugyanitt kis rakétaembernek titulálva szidalmazta, a tavalyi barát Kínát kereskedelmi gyakorlata miatt ostorozta, és persze megkapta a magáét Irán, melynek vezetõje, Rouhani meglehetõsen visszafogottan reagált, és azt mondta, hogy nem szeretne háborút, fenyegetéseket, szankciókat, csak a szerzõdések betartását, emlékeztetve a 2015-ben Amerika által is aláírt atomalkuról, melybõl Trump egyoldalúan visszavonult.

Macron leoltotta, de csak finoman

Trump után a francia elnök következett, aki válaszolt az amerikai elnöknek: a protekcionizmus és az izolacionizmus csak feszültséget okoz, ezek a múltban, a történelem során sosem váltak be. Ha a nacionalizmus gyõzedelmeskedik, a nemzetek nem védik meg az alapvetõ közös elveket, az háborúkhoz vezet. Nem engedhetjük, hogy visszatérjen a történelemben az egyoldalú, önkényes döntések idõszaka a többoldalú megoldásokkal szemben, utalva ezzel az Iránnal kötött szerzõdés ügyére, a párizsi klímaegyezményre és a Trump által indított kereskedelmi háborúkra egyaránt.

Kampány, vagy komolyan gondolja?

Nem tudni, hogy Trump a közelgõ képviselõházi választásra szóló kampánynak tekintette-e beszédét, és így az erre vevõ nem kis számú szavazót akarta megszólítani, nem törõdve azzal, hogy közben az egész világ a teremben ül, vagy tényleg úgy gondolta, hogy semmi rossz nincs abban, amit mond. Utóbbira utal megjegyzése, miszerint nem egészen erre a reakcióra (nevetésre) számított.
Link

Hozzaszolasok

684 #1 atacama
- 2018. September 27. 08:22:04
Szííj ártó is megvillant a gyûlésen zéró toleranciát hírdetett az antiszemétizmus ellen, meg aki tagaggya a kosztot mert nem izlik az is kapni fog!
80 #2 monguzking
- 2018. September 27. 09:17:11
azért én inkább cikk szerzöjét szarom le nagy izben-mocskos geci-hogy meri kedhafi nevét szájára venni aki minden hibája ellenére jolétet biztositott népe számára..halálával 500évet zuhantak vissza a sötét középkorba
238 #3 bivaly
- 2018. September 27. 17:49:11
A cikk szerzõjének finoman is, azt a jó büdös kurva édesanyádat ! Kadhafit nem a "saját hívei", hanem a Moszad alkalmazottai ölték meg. Az "Arab Tavasz", meg szintén, CIA-Moszad konstrukció !
Egészen kicsiben meg a TV székház ostrom ! Hogy rohadtál volna meg idõben !
Véleményem kultúrált modorú, konvergál a cikk igazság tartalmával.
2 #4 gerry
- 2018. September 27. 18:47:28
Bivaly - ezért nem olvasok vezércikkeket.
Alvezér cikkeket sem

Azér' jó, hogy kultúra meg modor is van ezen az oldalon s_vigyori ...
Ma - egy svájci ismerõsöm, akinél voltam arról beszélt, hogy az utóbbi években egyre többet, hazudoznak a politikusok svájcban... - mire visszakérdeztem; " - az utóbbi 50 évre gondolsz?. Kicsit meglepõdött, de óvatosan rábólintott. A svájciak még kulturáltak és visszafogottak! ... Tanulniuk kell!s_olvas
4 #5 Posta Imre
- 2018. September 27. 19:21:36
Hová vezet a háborús retorika?

Kinevették az amerikai elnököt az ENSZ közgyûlésén tartott beszéde közben, amikor arról beszélt, hogy ciklusának két év alatt többet tett, mint bármelyik elõdje az Egyesült Államok történetében. Donald Trumpnak azonban vannak letagadhatatlan eredményei, ellenfelei éppen attól tartanak, hogy lépéseivel végérvényesen átalakítja a világrendet. Az elnök új játékszabályokat akar a nemzetközi politika és kereskedelem világában. Fõ céltáblája pedig Irán, amely az amerikai érdekek fõ veszélyeztetõje a Közel-Keleten. De harci retorika jellemzi az amerikai belpolitikát is, egy nap sem telik el botrány nélkül. Hová vezet a háborús retorika, és meddig fokozódik a belpolitikai válság? Ezekrõl beszélget Maráczi Tamás mûsorvezetõ Kaló Máté Amerika-szakértõvel és Nagy Gáborral, a HVG vezetõ szerkesztõjével. Globál 17 óra 30 perctõl. Tartsanak velünk!https://hirtv.hu/hirtvkulfold/hova-ve...ka-2468567

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték
Generalasi idö: 0.09 masodperc
295,872 egyedi latogato