Ejnye no, ez mióta kérdés? Egyre erõsebb kereszttûzbe kerül a brit miniszterelnök Brexit-ügyben: Brüsszel szerint Theresa May túl kevés, párttársai szerint viszont túl sok kompromisszumot vállal be. A konzervatívok vasárnap kezdõdött kongresszusán az uniós közösséget egyenesen a Szovjetunióhoz hasonlították. Megegyezés nincs, az óra pedig ketyeg – jelen állás szerint Nagy-Britannia jövõ márciusban megállapodás nélkül fog kilépni az EU-ból.


Britain's Prime Minister Theresa May (R) and her husband Phillip attends the first day of the Conservative Party Conference in Birmingham, Britain, 30 September 2018. The Conference runs 30 September to 03 October 2018. EPA/NEIL HALL
Theresa May és férje, Phillip érkezik a konzervatív párt kongresszusára Birminghamban. EPA/NEIL HALL


Egy börtönhöz és az egykori Szovjetunióhoz hasonlította a brit külügyminiszter az EU Brexit-tárgyalási taktikáját a kormányzó brit Konzervatív Párt éves kongresszusának elsõ napján Birminghamben.

Hunt: más rabok is szökni akarnak

Jeremy Hunt szerint annak idején a Szovjetunió volt az a blokk, amely nem engedte, hogy bárki távozzon a kötelekébõl, most pedig az Európai Unió – amelyet eredetileg a szabadság megvédésére hoztak létre – próbálja úgy egyben tartani közösségét, hogy megbünteti a távozókat.

„A történelem már megmutatta, hogy ha börtönné változtatják az EU-klubot, attól a kilépési vágy nem fog eltûnni, sõt, növekedni fog. És nem mi leszünk az egyetlen rabok, akik meg akarnak szökni” – fogalmazott Jeremy Hunt.

A brit külügyminiszter szerint a büntetés formái közé tartozik a gazdasági felfordulás elõidézése vagy az Egyesült Királyság feldarabolása a vámhatár kialakításával az Ír-tengeren.

„Sarokba vagyunk szorítva”

Jeremy Hunt azért is bírálta az Brüsszelt, mert az szerinte megalázta Theresa Mayt a brit javaslat elvetésével a salzburgi informális EU-csúcson szeptemberben.

„Ha sarokba szorítják Nagy-Britanniát, nem törünk össze, hanem harcolunk. (...) A Brexitnél nem az a kérdés, hogy õk nyernek vagy mi nyerünk. Európa akkor lendül fel, ha mindkét oldal nyer, tehát itt az idõ, hogy megváltoztassák a hozzáállásukat.”

Jeremy Hunt felszólalása jól jelzi, hogy milyen indulatokat kell kezelnie saját pártján belül Theresa Maynek Brexit-ügyben. Ráadásul a brit külügyminiszter még az enyhébb vonalat képviseli, amely alapvetõen támogatja a kormány kilépési stratégiáját, az úgynevezett chequersi javaslatcsomagot.

Johnson: elmebeteg javaslat

A konzervatív tábor egy részének még ez is kevés, azaz szerintük a (Brüsszel által elutasított) brit kormányjavaslat túl engedékeny. Boris Johnson egykori brit külügyminiszter a The Sunday Times-ban például „elmebetegnek" minõsítette saját egykori kormánya indítványait. Johnson idén nyáron azért távozott a kabinetbõl, mert a brit kormány terve jóval szorosabb kapcsolatokat indítványoz az EU-val a szerinte szükségesnél.

A brit Guardian szerint a konzervatív párt éves kongresszusának nyitónapja jelzi, hogy a párt továbbra is mélyen megosztott a helyes Brexit-stratégiával kapcsolatban. Abban azonban – úgy tûnik – egyetértés van, hogy nem szabad több kompromisszumot kötni Brüsszellel. Mivel az EU szintén nem hajlandó engedményekre, ezért a rendezett Brexitet lehetõvé tévõ kilépési megállapodás egyre elérhetetlenebbnek tûnik.

Marad-e a szabadkereskedelem?

De pontosan mirõl is szól az EU és Nagy-Britannia közötti vita? Az egyik fõ kérdés a jövõbeni gazdasági kapcsolatrendszer. A brit kormány azt javasolja, hogy az Egyesült Királyság és az EU olyan közös szabadkereskedelmi térséget és közös szabályozást alakítson ki, amely csak a fizikai árukra vonatkozna, a munkaerõre és a szolgáltatásokra viszont nem. London tehát továbbra is szeretne egyfajta szabadkereskedelmet, a bevándorlást ugyanakkor korlátozná.

Az EU ezt továbbra is elutasítja. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szerint ugyanis ez aláásná az Európai Unió egységes belsõ piacát. Az Egyesült Királyság csak akkor maradhat az EU vámuniójának tagja, ha nem korlátozza a bevándorlást.

Mi lesz az északír határral?

A másik, ezzel összefüggõ kérdés, hogy miként kerülhetõ el a fizikai határ visszaállítása Írország és Észak-Írország között. A korábban rendkívül szigorú határellenõrzés megszüntetése ugyanis az észak-ír rendezési folyamat egyik fõ vívmánya. Az EU azt javasolja, hogy Észak-Írország és Írország alkosson közös vámövezetet a Brexit után.

London ezt elveti, mivel ezzel az Ír-tengeren, országon belül jönne létre vámhatár Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi része között. A brit kormány szerint ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy Észak-Írország leválna róluk.

Holtponton a tárgyalások

London szerint a tárgyalások holtpontra jutottak, ezért fel kell készülni arra, hogy nem születik megállapodás a jövõbeni kapcsolatrendszerrõl, azaz Nagy-Britannia rendezetlenül lép ki az EU-ból 2019 márciusában.

Ez nehezen belátható következményekkel járna: a Toyota például már jelezte, hogy ebben az esetben akár hónapokra is leállhat az angliai termelésük a beszállítói láncban keletkezõ fennakadások miatt. A megállapodás nélküli kilépés komoly kockázatokat jelentene az európai légitársaságoknak is, hiszen elvesztenék eddigi automatikus járatüzemeltetési jogaikat. Pénzügyi elemzõk szerint a gazdaság recesszióba csúszna, a font gyengülne, és emelkedne az infláció.

A Munkáspárt már újból szavazna

Mindezek miatt az ellenzéki Munkáspárt múlt heti kongresszusán elfogadott Brexit-stratégiája már az opciók között említ egy új Brexit-népszavazást. A kormányzó konzervatívok viszont továbbra is elvetik ezt a lehetõséget.

Nagy-Britannia 2016 júniusában tartott referendumot az EU-ból való kilépésrõl. Akkor 16,1 millióan voksoltak a maradásra, és 17,4 millióan a távozásra.
Link