Csak nem kezdik már megérteni, vagy mégsem? Az 1956-os forradalom ünnepén mindig elõkerülnek a díszszázadok, a történelmi fegyverek. Ha kicsit a díszletek mögé nézünk, kiderül, hogy a helyzet nem lehetne kínosabb: a Magyar Honvédség fegyvereinek jó része még mindig szovjet technika, amelynek lecserélésére nincs pénz. Ezeket az oroszok újítják fel, és õk is képzik ki használatukra a magyarokat. Ami a 3-as metrónál is kellemetlen, az a honvédségnél egyenesen biztonsági kockázat lehet.

A többi partnerországgal együtt 2014-ben vállaltuk a NATO-nál, hogy 2024-re a GDP 2 százalékát költjük évente honvédelemre. Eddig nemcsak a pénzre volt más területeken nagyobb szükség, de a technikai és a személyi háttér sem volt megfelelõ, hogy az összeget le tudja hívni a honvédség. A haderõ jelentõs része teljesen lerongyolódott állapotban van, korszerû fegyvere szinte nincs.
Inkább a földön
© MTI / Ujvári Sándor

Egyedül a légierõ mondható úgy-ahogy korszerûnek, de a Gripenek felszereltségével is bajok vannak, légiharcrakéták hordozására alkalmas fejlesztésrõl például csak tavaly írtak alá szerzõdést a svédekkel. A hiányos fegyverzettnél is jelentõsebb probléma, hogy

a pilóták takarékossági okokból nem tudják teljesíteni az elõírt repülési órákat.

Modernnek még a Mistral légvédelmi rakéták és a háromdimenziós radarkészülékek számítanak, no meg a katonai jelzést viselõ két új Airbus. Csakhogy ezeket a szállítógépet eddig a kormányfõ használta hivatalos útjai során. Az illetékesek ezen túl vettek kisebb, nagy sebességû és nagy távolság megtételére képes futárgépet is, ám a Dassault Falcon 7X-eket sem csak a honvédség használja. Az Airbusnál megrendeltek további húsz könnyû helikoptert.
Szovjet technika orosz segítséggel
Aki nem lop egyszerre
A HVG hetilap aktuális kiadása az Orbán-kormány új honvédelmi ambícióit járta körül. Az újság választ keresett arra, honnan ered ez az új katonai fókusz, és kik keresnek a NATO miatt jelentõsen megugró hadi kiadásokon. Szerintünk Önöknek is van egy tippje!

A honvédség való állapotát jobban mutatják a magyar felségjelzésû MI-24-es harci helikopterek. Az orosz jármûvek 2013 óta nem szálltak fel, majd nagyjavításra Szentpétervárra vitték õket. Négy érkezett nemrégen vissza. Ezeket a gépeket még az NDK-tól „örököltük” 1995-ben, mint ahogyan a honvédség tulajdonában lévõ orosz szállító helikopterekhez is így jutottunk – a finnektõl.

A harci jármûveket nemcsak javítják az oroszok, de õk is képzik ki a magyar pilótákat hozzá. Ez azért egy NATO-tag részérõl igazán unortodox. Az észak-atlanti szövetség vezetõi éppen a nyáron döntöttek úgy, hogy az orosz fenyegetésre sokkal jobban kell koncentrálni, ehhez képest mi még legalább négy helikopter javítását várjuk el tõlük, s további négy gép sorsa attól függ, milyen gyártmányú új helikoptert vesz majd a hadsereg. Ha aránylag hamar eldöntik, akkor nem kell továbbiakat Szentéterváron modernizáltatni.
Egy T-72-es
© Wikipédia

A szárazföldi haderõnem már szinte kizárólag régi orosz eszközökkel rendelkezik, például T-72-es tankokkal, amelyek jó része szinte mûködésképtelen. Ezeket le kellene cserélni, de egyelõre nem látni, mikor és mire. Szakértõk szerint legalább 50 új páncélosra lenne szükség .

A harcjármûvek kapcsán török fejlesztésû eszközök is szóba jöhetnek, amirõl szándéknyilatkozatot is aláírt a két ország, de tényleges szerzõdés csak akkor várható, ha a magyar nemzetgazdaság érdekeit is szem elõtt tartva, minél nagyobb arányban vehetünk részt a gyártásban – írta nem kevés fontoskodással a minap a Magyar Idõk. Szerintük a közel 600 darab, az orosz államadósság terhére 2000-ig leszállított BTR–80-as páncélosokat a tárca nem kívánja kivonni, a honvédség jelenlegi alapjármûvét modernizálni fogják.
Ki sem tudnánk várni a segítséget

Orbán Viktor többször hangoztatta, hogy a NATO nem véd meg bennünket, magunkat kell megvédeni. Ez azonban csak szólam. Olyan rossz állapotban van a magyar hadsereg, hogy egy támadás esetén még addig sem bírna kitartani, amíg a NATO szerzõdés V. cikkelye alapján a szövetséges haderõ ideérne megvédeni az országot. Valami fejlesztés azonban feltétlenül kell, hiszen két háborús térség is a közvetlen szomszédunkban fekszik: Ukrajna és a dél-szláv országok. Jobb félni, mint megijedni.

A szomszédok közül talán az egyébként semleges osztrákoknak van a megfelelõ méretû és felszereltségû hadserege, de a többiek is fegyverkeznek.

A románok a legmodernebb amerikai technikához is hozzájutnak, hiszen a térségben a lengyelekkel együtt õk az Egyesült Államok legszorosabb szövetségesei. A szlovákok szintén kezdenek felzárkózni, amerikai Blackhawk helikoptereket és F-16-os vadászgépeket állítanak hadrendbe. Az ukrán és a szerb hadsereg pedig lehet elavult, de harcedzett: háborús viszonyokban képzett hadsereggel rendelkeznek.
Fényes jövõ áll mögöttük
© MTI: Marjai János

A magyar hadsereg személyi feltételei rosszak, a hivatásos állományt sem tudják feltölteni, hiányoznak a magas képzettségû és tapasztalt katonák. Hiába javítanak fel egyes fegyvereket vagy vesznek újakat, annak használatához sok éves gyakorlat kell, hosszú idõ, amíg ilyen szintre eljut egy katona. Az illetmények ugyan emelkedtek, de még mindig elég rosszak, egy tiszthelyettes kereseténél a nagyáruházak most már magasabb bérrel kecsegtetik az álláskeresõket. A sereg létszáma jelenleg 27 ezerre tehetõ, de nagyon sokan, több mint tízezren a központi szervezetnél és a háttér intézményeknél (például az MH egészségügyi központnál) dolgoznak.

Így az összhaderõnemi parancsnoksághoz, a harcoló alakulatokhoz 15-17 ezren tartozhatnak. Vagyis alig a sereg fele hadra fogható, s azok sincsenek a megfelelõ szinten, igazán komoly harcértékkel pár ezren rendelkeznek.

A hivatásosok kiegészítésére szolgálna a tartalékos rendszer, de mindenféle trükkökhöz folyamodnak, hogy a keretet fel tudják tölteni. A korkedvezményes nyugdíjban lévõ katonatiszteket például oda irányították, s így nem kellett szja-t fizetniük. Most járási szinten kezelnék a tartalékosok létszámát, egy század lenne mindenütt, ám belekerül egy kis idõbe, amíg ezt a programot készre jelentik. Mivel az emberek nem nagyon akarnak se a seregbe, se a tartalékosokhoz menni, próbálják a fiataloknál különféle programokkal népszerûvé tenni a fegyveres szolgálatot. De miért épp ebben lennének hatékonyak.
Itt találja a beszállítók listáját

Magyarországon jelenleg 241 vállalkozást minõsítettek alkalmasnak arra, hogy a NATO 29 tagállamában honvédségi, hadiipari beszállító legyen, ezek közül 55 titkos minõsítésû ügyletekben is részt vehet. A sok százezer hazai bejegyzésû céghez képest ez egy igen szûk csapat, tulajdonosaik körében viszont szinte minden olyan üzletember (Garancsi Istvántól Szíjj Lászlón keresztül Paár Attiláig) megtalálható, akik az elmúlt években gyakran profitáltak kormányzati, állami döntésekbõl, akár közbeszerzéseken, akár az elõnyös szabályozás révén.
Garancsi (balra) hivatalosan is üzletelhet
© MTI / Czeglédi Zsolt

A minõsítést a Biztonsági Beruházási Bizottság végzi. A testület élén a védelemgazdaságért felelõs helyettes államtitkár áll, aki jelenleg Sulyok János. A NATO-központot is megjárt dandártábornoknak erõs székesfehérvári kötõdései vannak, és a hadsereg vezetése a tervek szerint hamarosan éppen oda fog költözni Budapestrõl. A potenciális NATO-beszállítók listáját itt lehet böngészni.

A magyarországi hadiipari gyártás és a fegyver-, illetve a fegyverekhez is alkalmas eszközök kereskedelme ugyancsak engedélyhez kötött. Ezeknek az engedélyeseknek a lajstromát a korábban még önálló hivatal, ma már a Budapest Fõváros Kormányhivatala alá betagozott Kereskedelmi, Haditechnikai, Exportellenõrzési és Nemesfémhitelesítési Fõosztály vezeti.

Három kategória van:

a haditechnikai külkereskedõké,
a hadiipari tevékenységi engedéllyel rendelkezõ vállalkozásoké,
valamint a kettõs felhasználású termékekkel külföldön is kereskedõ gazdasági társaságoké.

Ezek a listák itt találhatók, az oldal alsóbb részén, a haditechnikai és exportellenõrzési nyilvántartások között...
Link