Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Fordulat a magyar kivándorlásban: kiábrándultunk Európából vagy már mindenki elment, aki akart?

BelföldMég nem! Sajnos a xarnak a java meg idegyûlt és nem elfelé törekszik. Az utóbbi években csökkent a magyarok elvándorlásának üteme, ráadásul egyre többen térnek haza azok közül is, akik korábban elmentek - állapítja meg a nemrég publikált Demográfiai Portré. Persze azt a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének kutatója is megjegyzi, hogy egy-két év kedvezõ adataiból nehéz messzemenõ következtetéseket levonni, egyelõre csak reménykedhetünk abban, hogy az elkezdõdött pozitív folyamat tartós lesz.


Sokáig mindenki ment, aki tudott

A napokban két komolyabb tanulmány is megjelent a magyarok külföldre vándorlásáról, a Társadalmi Riportban kiadott tanulmányt a múlt héten már feldolgoztuk. Annak legfontosabb üzenete, hogy Magyarország a kétezres évek elején egyértelmûen kivándorló ország lett, és egyelõre nem látszik, hogy ez véget érne.

2018.11.08 05:40 Hová tûnt több százezer magyar? - Ide vezetett a tömeges kivándorlás

A Társadalmi Riporttal szinte egyszerre jelent meg a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének kétévente készülõ Demográfiai Portré címû kiadványa, melyben Gödri Irén, az intézet tudományos fõmunkatársa jegyzi a nemzetközi vándorlással kapcsolatos fejezetet. A fontosabb számokban és múltbeli trendekben természetesen nincs különbség a két tanulmány között, azonban elõzetesen annyit elárulhatunk, hogy a KSH anyaga a jövõt illetõen sokkal optimistább, mint a Tárki által kiadott Társadalmi Riport.

A Demográfiai Portré szerint 2017 elején az EGT-országokban és Svájcban élõ magyar állampolgárok száma meghaladta a 461 ezer fõt (2014-ben számuk 330 ezer volt). Háromnegyedük a három fõ célországban élt: Németországban (39%), az Egyesült Királyságban (21%) és Ausztriában (15%). Ezt az egyes tagállamok statisztikai hivatalainak tükörstatisztikájából lehet kikövetkeztetni. A Portfolio korábbi 600 ezer körüli becslése azért tér el ettõl, mert véleményünk szerint a 100 ezres magyar populáció erõsen alulbecsült az Egyesült Királyságban.

A tükörstatisztikák további hátránya, hogy csak a legálisan, bejelentve az országban tartózkodókat mérik, illetve nem számolnak az egy évnél rövidebb tartózkodással.

A KSH megállapításai szerint 2007-tõl kezdett el növekedni a kivándorlási kedv. Az ezredforduló környékén évente 22-25 ezer magyar bevándorlót regisztráltak az európai országokban, ez a 2004-es uniós csatlakozásunk után sem nõtt számottevõen. 2010-re viszont ez a kivándorlási ütem megduplázódott, majd a német és osztrák munkaerõpiac megnyílásával tovább gyorsult. Gödri Irén megállapítása szerint 2012-15 között már legalább százezer ember vándorolt el csak Európán belülre.

Fordulat a magyar kivándorlásban: kiábrándultunk Európából vagy már mindenki elment, aki akart?
Klikk a képre!


A klasszikus kivándorlók mellett léteznek az ingázók is, akikkel a fenti statisztikák nem számolnak. A külföldi telephelyen dolgozók száma az ezredforduló elõtt néhány ezer volt, majd 2004-re elérte éves átlagban a húszezret, a válság hatására pedig tovább növekedett. A német és osztrák piac megnyitása adott újabb lökést, a 2010-es 50 ezerrõl 2016-ra 116 ezerre nõtt a szám, de 2017-ben ebben is megtört az emelkedõ trend.

Fordulat a magyar kivándorlásban: kiábrándultunk Európából vagy már mindenki elment, aki akart?
Klikk a képre!


A 2006-16 között végzett munkaerõ-felmérések alapján egyébként nem meglepõ módon az ingázás elsõsorban a dél-dunántúli és nyugat-dunántúli régiókban jelentõs, illetve rövidebb idõtartamú mozgásokat tapasztalni Észak-Magyarországon.

A külföldön élõ magyar állampolgárok számát 2011 óta azok a személyek is növelhetik, akik az egyszerûsített honosítás révén a szülõföldjükön (többnyire a szomszédos országokban) szereztek magyar állampolgárságot, majd ezt követõen vándoroltak ki a különbözõ célországokba. Ez a hatás is érezhetõ már, Ausztriában 2017-ben meghaladta a 12 ezer fõt, az Egyesült Királyságban pedig mintegy tízezer fõ volt azon magyar állampolgárok száma, akik nem Magyarországon születtek (köztük szerepelnek azonban az adott befogadó országban született magyar állampolgárságú gyermekek is) - olvasható a tanulmányban.

Elindultak haza a magyarok

Az elvándorlás növekedésének üteme 2013-ban mérséklõdött, majd 2014-2015-ben megállt, 2016-ra pedig csökkenés mutatkozott - olvasható Gödri Irén tanulmányában. A csökkenés a hazai adatokban és a tükörstatisztikákban is megfigyelhetõ. A fontosabb célországok közül Ausztria esetében viszont a regisztrált magyar munkavállalók száma tovább nõtt.

Amellett, hogy egyre kevesebben mennek el, az utóbbi években erõsödött a visszavándorlás is, bár az talán még nehezebben mérhetõ, mint az elvándorlás. A Mikrocenzus adatai alapján 2016-ban 242 ezer olyan magyar állampolgár élt az országban, aki itt született, és élete során legalább 1 évet külföldön élt; ebbõl 130 ezren 2000 után voltak külföldön. Vagyis már az a tábor is százezresre tehetõ, mely átmeneti külföldi tartózkodás után hazatért.

A tanulmány is kiemeli, hogy egyelõre nem lehet a kivándorlás trendszerû csökkenésérõl beszélni, egyelõre korai lenne kijelenteni, hogy a hosszabb távú trend is megfordult.


A kivándorlási kedv mérséklõdését a migrációs potenciálra vonatkozó vizsgálatok is alátámasztják. A csúcs 2012-ben volt, amikor a felnõtt lakosság közel ötöde tervezett valamilyen típusú migrációt, majd onnan csökkenni kezdett, 2013 és 2016 között 13-16% között ingadozott. A 2016-os Mikrocenzus kapcsán is készült olyan felmérés, ami szerint a 16-64 éves korosztály 8,4%-ának volt valamilyen kivándorlási szándéka a következõ két évre. Ez 510 ezer potenciális kivándorlót jelentett.

Említettük már, hogy a visszavándorlás pontos mértékét nagyon nehéz meghatározni, legfeljebb becsülni lehet. Az egyes európai országok tükörstatisztikái tartalmazzák az onnan "kivándorló" magyarokat, de nem lehet tudni, hogy esetükben mekkora arányban beszélhetünk hazatérésrõl, illetve hányan mennek tovább valamelyik harmadik országba. Továbbá az egyes európai országokból kivándorló magyarok közt azok is szerepelhetnek, akik már ott születtek, az õ esetükben viszont nem beszélhetünk "visszatérésrõl".

A német statisztikai hivatal adatai szerint az országból 2001 és 2006 között évente mintegy 15 ezer fõ vándorolt ki Magyarországra, akik közül vélhetõen sokan visszatérõk voltak. 2007-tõl aztán a számuk növekedni kezdett, 2014-re elérte a 40 ezret. Hasonló tendencia figyelhetõ meg Ausztriában csak kisebb ütemben, onnan évente 6-7 ezer magyar térhet haza.

A visszatérõk számát az adott évben bevándorlók számához viszonyítva Németország és Ausztria esetében azt látjuk, hogy ez az arány néhány évig csökkent, majd 2012, illetve 2013 után növekedni kezdett. A legutóbbi adatok szerint ez Németország esetében meghaladta a 80%-ot, Ausztriában pedig 55%.

Vagyis még mindig lényegesen többen mennek el, mint ahányan visszatérnek, így igazi trendfordulóról nem beszélhetünk, legfeljebb a kivándorlási ütem lassulásáról. Az üdvözítõ az lenne, ha sikerülne elérni, hogy többen térjenek haza, mint ahányan elmennek egy évben. A tanulmány kiemeli, hogy a hazatérések véglegessége is bizonytalan, korábbi kutatások szerint ugyanis akik már éltek vagy dolgoztak külföldön, azok kétharmada tervez újabb kivándorlást.

Fordulat a magyar kivándorlásban: kiábrándultunk Európából vagy már mindenki elment, aki akart?
Klikk a képre!
Link

Hozzaszolasok

238 #31 bivaly
- 2018. November 16. 19:28:46
Igen, állandóan a határérték felett van a levegõ szennyezettsége ! Fõleg a nagyobb városokban.

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték
Generalasi idö: 0.10 masodperc
312,244 egyedi latogato