Honnan olvasnak:



Le lesztek figyuzva!!!

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Gyorgyovich Miklós: A magyarok kétharmada valamilyen szinten kötõdik a vallásossághoz

KultúraNa bammeg, szerintem 666%-a kötõdik valamelyik jujdejó-kamuvalláshoz, de igaz "keresztlény" ebben a zsidó-cigány mocskos világban magyarként elvétve ha akad. Mit meg nem tesznek, hogy "higgy" valamiben, ami megbukott már..., a magyarok istene meg...inkább hagyjuk! A Századvég által a magyarok vallásosságával összefüggésben elvégzett kutatás szerint egyáltalán nem igaz, hogy a magyarok jelentõs tömegei valláselhagyók lennének - mondta el a 888.hu-nak Gyorgyovich Miklós. A Századvég vezetõ elemzõje arra hívja fel a figyelmet, hogy a felmérések szerint a magyar lakosság 90 százalékát megkeresztelték vagy beavatták valamely egyházba és a magyar polgárok háromnegyede érzületi alapon is kötõdik valamelyik egyházhoz vagy valláshoz.

Vincze Viktor Attila: A 2001-es népszámláláshoz képest a 2011-es cenzus adatai szerint csökkentek a magukat valamelyik egyházhoz tartozónak vallók száma. Az egyházak szerint viszont ez a csökkenés csak az eltérõ kérdésfeltevés miatt keletkezett 2011-ben. A Századvég tavaly készített egy saját közvélemény-kutatást a magyar lakosság vallásosságával összefüggésben. Ez a kutatás kiterjedt a népszámlálás adatfelvételi anomáliáira is?

Gyorgyovich Miklós: A 2001-es népszámlálás egyedül annyit kérdezett vallás témájában: „Vallása, hitfelekezete?”. Ezzel szemben a 2011-es kérdés pedig egy látszólag kisebb, hatását tekintve persze egészen eltérõ eredményt hozó kiegészítéssel azt kérdezte meg, hogy a válaszadó „mely vallási közösséghez, felekezethez tartozónak érzi magát?”. Az egyértelmû, hogy a 2011-es kérdésfeltevésre eleve kevesebb pozitív válasz érkezhetett, hiszen érzületi síkra terelte a kérdés megválaszolását. Mi pont ezért, reflektálva mindkét cenzusra, rákérdeztünk arra is, megkeresztelték-e/beavatták-e a kérdezettet valamely vallásba, felekezetbe, és feltettük a 2011-es népszámlálás kérdését is. A mi felmérésünkben feltett érzületi kérdésre adott válaszok alapján még tovább is csökkent a 2011-es mértékhez képest a vallásos meggyõzõdésûek számaránya. Ugyanakkor viszont érdekes módon a keresztelés/beavatás meglétére vonatkozó kérdésünkre adott válaszoknál a 2001-es népszámlálási arányokhoz képest többen határozták meg magukat valamelyik keresztény felekezethez tartozónak, kiváltképp a református egyháztagok arányának a növekedését regisztráltuk.

Vincze Viktor Attila: Összességében a Századvég felmérése milyen következtetésekre jutott a magyar polgárok vallásos meggyõzõdése vonatkozásában? Igazoltnak tekinthetõ, hogy a magyar társadalom döntõ többsége vallásos és a vallásos meggyõzõdésû emberek túlnyomó többsége keresztény Magyarországon, vagy pedig egy jelentõs elfordulás tapasztalható a vallásosságtól?

Gyorgyovich Miklós: Lássuk be, a vallásosság egy rendkívül nehezen mérhetõ jelenség, ezért mi úgy döntöttünk, hogy a más kutatásokban megszokott egy-két kérdés helyett egy jóval összetettebb, a vallásosság több dimenziójára egyaránt rákérdezõ adatfelvétellel igyekszünk leírni a magyar népesség vallásosokhoz való viszonyát. A kérdéseinkre adott válaszokból az derült ki, hogy bár a magyarok túlnyomó többsége nem gyakorolja az egyházias jellegû, intézményi vallásosságot (például rendszeres templomba járás), viszont az egyáltalán nem igaz, hogy a magyarok jelentõs tömege teljes mértékben valláselhagyó volna. Az adatokból kiderül, hogy a magyar lakosság éppen 90 százalékát megkeresztelték/beavatták valamely egyházba, felekezetbe (fõleg a három történelmi keresztény felekezet valamelyikébe), háromnegyede pedig érzületi alapon is kötõdik valamelyik egyházhoz vagy valláshoz, és más dimenziók mentén is kiderült, az emberekben van transzcendentális meggyõzõdés, „transzcendencia igenlés”.

Vincze Viktor Attila: A magyarok eltérõ mértékû vallásosságát is mérõ kutatás milyen számarányokat talált a mélyen vallásos és a hitbeli dolgokkal csak felületesen foglalkozó, de valamilyen vallásos meggyõzõdéssel rendelkezõ magyarok csoportjai között?

Gyorgyovich Miklós: A kérdõívünkben felmerült vallásosságindikátorok közül 10 változót felhasználva úgynevezett klaszterelemzést hajtottunk végre összesen 6 olyan csoportra osztva a kérdezetteket, akik e 10 változó mentén relatíve hasonlítanak egymásra.

Az egyik csoport a vallási kultúrát és attitûdöt teljesen elutasítók tábora. A klaszterbe tartozók többsége minden vallási tényezõ esetén negatív pozíciót vett föl. Lényegében a vallásosság minden -kérdezett – dimenzióját teljes egészében elutasítják, nincs jelen a mindennapjaikban. Õk a teljes népesség 26 százalékát teszik ki.

A következõ, a teljes népesség 19 százalékát képezõ klaszter az egyháziasságot elutasító, de magukban imádkozók, meditálók csoportja. Az ide tartozó társadalmi réteg többsége nem azonosul egy vallással sem, azokat nem támogatják, nem tanulnak róluk, de a mindennapjaiknak már részét képezik a fohászok, imák, esetleg a meditáció valamilyen módon.

A vallási, egyházi kultúrát támogatók csoportjába tartozók körében gyér, de már létezõ vallásgyakorlat figyelhetõ meg. Többségük valamely keresztény felekezettel azonosul, bíznak is az egyházakban és a csoportban átlagon fölüli a rendszeres anyagi támogatók aránya is. Ebbe a csoportba a népesség 9 százaléka tartozik.

A keresztény egyházakhoz imával is kötõdõk csoportjának a tagjai a teljes népesség 14 százalékát teszik ki. Õk szinte kizárólag a keresztény vallással azonosulnak, emellett rendszeresen (azaz legalább hetente vagy sûrûbben) imádkoznak is, de más aktivitás nem különösebben jellemzõ rájuk kimagaslóan.

A teljes népesség 19 százalékát kitevõ egyszerû vallásgyakorlók többsége valamely keresztény felekezettel azonosul, hiszi annak (és csak annak) a tételeit, aktívan gyakorolják is vallásukat, azaz legalább havonta vagy sûrûbben templomba is járnak a rendszeres imádság mellett, bíznak az egyházban, és azt anyagilag is támogatják.

A vallási, egyházi kultúrához erõsen kötõdõk csoportjában pedig minden tényezõ mentén átlagon fölüli a pozitív pozíciót fölvett tagok aránya. Az egyszerû vallásgyakorlók csoportján túl õk tanulnak is a vallásról (autodidakta módon, elõadásokra járva, vagy akár még formálisabban), olvassák egyházuk szent mûveit is. Számarányuk 14 százalék a teljes népességen belül.

Vincze Viktor Attila: A magyarok eltérõ mértékû vallásosságának az okai között minden bizonnyal elõkelõ helyet foglalhat el az államszocializmus idején, illetve a már a demokráciában felnõtt generációk szabad vallásgyakorlásában meglevõ különbség. Lehet ilyen okokra következtetni a kutatás eredményeibõl?

Gyorgyovich Miklós: A vallási ismeretek felhalmozásának vizsgálatához megkérdeztük a válaszadókat arról is, hogy jártak-e vagy járnak-e hittanra vagy ehhez hasonlítható képzésre, szokták-e saját egyházuk vagy más egyház szent vagy más módon kiemelt könyveit, mûveit olvasni, szoktak-e bármilyen más forrásból vallási, teológiai vagy ezoterikus témákban tájékozódni, tanulni. A hittanra járás szempontjából tipikusan a középkorú, 40-59 év közötti rétegek válaszoltak legkisebb arányban „pozitívan”. Azaz míg a teljes népesség közel háromnegyede jár vagy járt valaha (tipikusan óvodai, iskolai) hittanra, vallástanra, vagy bármi olyan képzésre, ahol vallási témákkal ismerkedett meg, addig a kérdezett korszakban felnõtt, most 40-49, illetve 50-59 éveseknek mindössze 62, illetve 67 százalékára igaz ez.
Link

Hozzászólások

154 #1 kakas
- 2018-12-23 12:09
809 #2 megmondhatom-e
- 2018-12-23 14:37
, hogy nem tudom , mi ez a zagyvaság. -
A magyarok között vannak "beavatottak" ?
Matematikai feladattal állunk itt szemben. Ez egy 1 ismeretlenes egyenlet , ha jól emlékszem.

x számú magyar él Magyarországon. Kérdés : az x értéke mennyi ?
A kétharmad fele az egy harmad. Ez szorozva 3-mal =x-szel.
Na pont ennyi !

Remélem értitek !
68 #3 kolpeny
- 2018-12-23 15:14
"a magyar polgárok háromnegyede érzületi alapon is kötõdik valamelyik egyházhoz vagy valláshoz."

valahová kötõdni kell, nem igaz? :-)

https://www.youtu...amp;t=110s
809 #4 megmondhatom-e
- 2018-12-24 06:36
- hogy aki mostanra sikeresen elvégezte a matek mûveletet tudja , hogy Magyarországon a még élõ magyarok száma (az x ) három harmad.
Ezt - folytatva a matekot - a zsidók - szeretnék Magyarországról 'kivonni' ezt az "x"-et .
Ennek eredményeként nemcsak fekete Gyõr lesz Magyarországon , hanem fekete Pécs , fekete Ózd , fekete Szeged stb.

- Fekete lesz akkor itt minden ! ( nem csak a zsidó andrás ! )

Gyurgyovics Miklós tehát hasznos adatot adott meg a zsidóknak -a magyarok számára vonatkozóan !
Ebbõl a számból aztán következik a "kötõdés" szám.

- a magyarok nélküli fekete országban!
4 #5 Posta Imre
- 2018-12-24 11:58
Csak mert annyira kibaxottul körösztlény képmutató "ország" ez a "magyar"!

Teljesen újjászületett a Rumbach utcai zsinagóga homlokzata

Sok évtizedes hányattatás és több éve tartó felújítás után végre újra eredeti, gyönyörû arcát mutatja a város egyik legkülönlegesebb épülete.


Az 1869-1872 között épített Rumbach Sebestyén utcai imaház a három nagy budapesti zsinagóga egyike, amelyet egykor a város neológ zsidó közösségének konzervatív tagjai építtettek – azok, akik számára a Dohány utcai zsinagóga belsõ elrendezése nem volt megfelelõ, mivel az az ortodox szertartásrendre alkalmatlan. ..http://pestbuda.h...homlokzata

Karácsonyra megnyílt a felújított egri minaret

A város ikonikus építészeti emléke ismét a régi pompájában látható. A híres mûemléket nemcsak kívülrõl, hanem belülrõl is felfedezhetik az érdeklõdõk. Az egri minaret világviszonylatban is kiemelkedõ érték, amely napjainkban a legészakibb fekvésû olyan török kori épület, amely szinte teljes épségében fennmaradt. A legutóbbi, negyven évvel ezelõtti felújítás után a mostani több ütemben valósult meg a csaknem ötszáz éves épületen – írja a Turizmus.com.
Hazánk három ép minaretje közül a legmagasabb (40 méter) az egri minaret, amelyet valószínûleg a 17. század elején építettekForrás: Mentusz Károly / Turizmus.com

A minaretet 2017-ben zárták le a látogatók elõl. A felújítás során a szakemberek ideiglenesen megtámasztották a tornyot, majd régészeti feltárást végeztek. Ezek mellett az épület alapozását is megerõsítették. Kicserélték, rekonstruálták a burkolóköveket, felújították az erkélyt és a csúcsdíszt is, valamint az épület vízszigetelését is elvégezték. Mindeközben a minaretet körülvevõ teret is felújították.

A Nemzeti Emlékhelynek számító Egri várban szintén nagyobb fejlesztés várható. A helyiek reménye szerint azzal, hogy Egert összekötik az M3-as autópályával, még több turista érkezik majd hozzájuk, és a vállalkozóknak is vonzóbb lesz a város - tette hozzá a lap. https://www.trave...naret.html
4 #6 Posta Imre
- 2018-12-24 17:16
Csakhogy nekünk nincs szükségünk egy szarházi mocsodék korrupt g.ci vérszopó "istenre"! Nyugodtan mondjon csak le, ha már eddig is itt szopatott bennünket a tetves zsidajaival. NEM KELL! Takarodjon!

Fabiny Tamás: Isten nem akar lemondani a világról

A karácsonykor megszületõ Isten mindenhol zárt ajtókra talál, mégsem mond le a világról, a találkozásról az emberrel – mondta Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke az MTI-nek karácsonykor.

Fabiny Tamás arról beszélt: a betlehemi történet megrendítõ motívuma, hogy Mária és József hiába kopogtat az emberek ajtaján, sehol sincs számukra hely. Mintha Jézus nemkívánatos, törvényen kívüli idegen lenne a világban.

De Isten, akinek „kívül tágasabb”, nem törõdik bele az emberek elutasításába, és ha a hivatalos egyházi vezetõk nem ismerik fel az üdvözítõt, akkor a pásztorokat hívja, hogy hódoljanak egyszülött fia elõtt. Így lesz szakrális tér, istentiszteleti hely a trágyaszagú istálló.

Kitért arra: Jézus késõbb is, egész életével arra adott példát, hogy a világban minden tér szent térré válhat, hiszen tanított, csodát tett és imádkozott folyóparton, hegyen, csónakban vagy épp egy vámszedõ házában. Karácsony nagy lehetõsége engedni magunknak is, hogy a szakrális, a szent belépjen a szekuláris, a profán térbe.

Arról is beszélt, hogy a szekuláris társadalomnak két kísértése van: „az egyik, hogy nem akar tudni a szakrálisról, idegennek érzi azt; a másik pedig, hogy átveszi a szakralitás formáit, az ünnep külsõségeit, ám annak tartalma nélkül”.

Most, amikor Európa sok szempontból identitását keresi, nagy szükség van arra, hogy a keresztény gyökerû emberek újra felfedezzék karácsony igazi tartalmát. „Ha tényleg meg akarjuk tartani Európa keresztény arculatát, ne nyugodjunk bele abba, hogy nincsenek vagy csak a látvány szintjén vannak ünnepeink, hanem keressük meg az igazi tartalmukat!” – figyelmeztetett.

Megjegyezte: ez azonban elsõsorban nem a politikusok feladata. „Nem baj, ha õk is szorgalmazzák a visszatérést a keresztény gyökerekhez, és megköszönjük nekik, ha emlékeztetnek a feladatunkra, de helyettünk, keresztények helyett senki nem fogja ezt a munkát elvégezni”. Kinek-kinek személyesen kell az Isten mellett döntenie, és ezt a személyességet kell az ünnepben megtalálnia – mondta.

Fabiny Tamás szerint az ünnep az egyházaknak is jó lehetõség, hogy „utánamenjenek az embereknek”, kilépjenek a társadalomba, és azt mondják, „nyitva van a templomajtó”.

„Nem dorgáljuk azokat, akik csak ilyenkor jönnek, hanem örülünk, hogy itt vannak, és reméljük, hogy itt is maradnak” – fogalmazott az egyházi vezetõ. Azokat pedig, akik nem tudnak vagy nem akarnak eljönni a templomba, felkeressük, mert ma is szakrális térré válhat a kórházi ágy, a magányos emberek otthona vagy akár egy utcasarok is, ahol elmondunk egy imát – tette hozzá.

Az evangélikus püspök reményét fejezte ki, hogy az idei karácsony a meglepetések ünnepe lesz. „Az a meglepetés ugyanis, amit Isten képes az embernek készíteni, sokkal nagyobb, mint amivel mi, emberek egymást ajándékozzuk meg”.

„Légy csendben, és várj az Úrra!” – idézte a 37. zsoltárt, hozzátéve, „ha megteremtjük magunkban a csendet, esélyt adunk arra, hogy Jézus megérkezzen hozzánk”. Meg tud érkezni a lármában is, de ott nehezebben halljuk meg. „Isten ugyanis nem akar ránk törni mindenáron, szelíden jön, hogy fölkínálja magát az embernek” – tette hozzá Fabiny Tamás.
https://magyarido...l-3796409/
1313 #7 zoli
- 2018-12-25 12:24
Tényleg jó régen jártam itt!Mi ez az ateizmus,Miért fordultatok el a Teremtõtõl?Nem akartam ilyeneket írni,mert mindenki abban hisz amiben akar,és mindenki azt tudja,amit tapasztal!Engem kimondottan vegzál az,hogy azt mondjátok nincs Isten,és ha van akkor Isten nem jó!A jó Isten az éppen jó,a rossz meg tök jól mûködik,van neki táptalaja,és ha ezen nem változtat néhány ember ,ne is várjatok semmi mást,mert nem lesz ez jó,így senkinek!
Tényleg uralkodik a csorda szellem!Ha Posta Imre ateista lesz,akkor még néhányan,mert menjünk valaki után?
Én megéltem a Teremtõ létezését,és élem napról.napra,tehát bocsássatok meg,ha szólok az ellen,hogy elfordultok tõle!
Nem kell válaszolni,ez az én véleményem,és pont!

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.53 másodperc
2,636,665 egyedi látogató