"Úgy vélem, a hazai belpolitika folyamatait nem Magyarországról irányítják. Új könyvemben megkíséreltem ezt feltárni - mondta Posta Imre, a Köztársasági Õrezred volt pszichológusa."

- Rend-õr-köz-i-gazság címû nagy sikerû könyve után újabb kötetben rántja le a leplet a hazai rendvédelem berkeiben tapasztalható visszásságokról. Mire számíthat az olvasó? – A saját kiadásban megjelentetett 360 oldalas könyv folytatása az elõzõnek, de önállóan is megáll a lábán, azok számára is teljességgel érthetõ, akik nem olvasták az elsõ részt. Az összefüggést a cím is jelzi: Rend-õr-i-gaz-emberek. Érzékeltetni akartam, hogy a rendõrség kötelékében nagyon sok tisztességes, igaz ember is tevékenykedik, bár ez a réteg sajnos egyre vékonyodik, mert szinte lehetetlen ellenállni az egzisztenciális és politikai nyomásnak. A könyv annyiban tükrözi a személyes nézõpontomat, amennyiben megjelenítettem benne lelki tusámat, azt a szellemi utat, melyet bejárva eljutottam oda, hogy felismertem, a problémás jelenségek egymással összefüggenek, s közös a hátterük. Részben saját tapasztalataimat, részben munkatársaim élményeit írtam le, számos dokumentummal alátámasztva. Így benne van a dr. Piros Attila egykori szakállamtitkárral folytatott teljes levelezésem, mely önmagáért beszél. A közölt bizonyítékok igazolják, hogy kiterjedt ügyészségi, bírósági, rendõrségi, közigazgatási, politikai mutyivilágot élünk. Mindenki számára világossá akartam tenni, miként képezi le a rendvédelem válsága az országot fojtogató krízist, s azt is meg akartam értetni az olvasókkal, hogy a bajok elõidézõi nem oldhatják meg azokat, hiszen õk maguk a probléma. – Magas körökben is gyakran beszélnek változásról, újfajta rendõrségrõl.. – A mostanában emlegetett változtatásokat épp a szükséges folyamatokkal ellentétes irányúaknak képzelik: le akarják szállítani a rendõrség állományába való bekerülés követelményszintjét, s önkormányzati felügyelet alatt gyakorlatilag magánirányítású testületeket állítanának fel, nagyjából a rendõrség és a polgárõrség közé tehetõ jogkörrel. Vagyis gyakorlatilag szétszerveznék a rendõrséget, tovább magánosítanák az állami szektort, ami egészen biztosan nem segíti a megtisztulást. – Kik a felelõsök mindezért, és miért érdekük leépíteni a rendvédelmet? – Úgy vélem, a hazai belpolitika folyamatait nem Magyarországról irányítják. A politikusok csörtéi csak a felszínt jelentik, a lényeg mélyebben rejtõzik. Új könyvemben megkíséreltem feltárni a jelenség globális, bennünket sújtó összefüggéseit, megvilágítva a 2006 októberében Magyarországon bevetett idegen ajkú karhatalmisták rejtélyét. Mindehhez pszichológiai értelmezést is adtam, hogy érthetõ legyen, miért nem érdeke senkinek a hatalom berkeiben valódi változást kezdeményezni. Sajnos a zavarosban kitûnõen lehet halászni, s mûködik az „Oszd meg és uralkodj!” elve is. Ha nem így lenne, s a rendõrség, az ügyészségek és a bíróságok valóban a dolgukat végeznék, a jelenlegi politikai-gazdasági hatalmi réteg java része börtönben ülne. Ezt nyilván nem nagyon szeretnék. Ilyen kontraszelektált világban élünk. Ezen a helyzeten igyekszem a magam szerény módján változtatni. – Súlyos állításokat fogalmaz meg, bár elsõ könyvében ehhez hozzászokhattunk. Nem tart a perektõl? – Csak olyasmit írtam le, ami bizonyítható. Jelenleg egyébként négy perem van folyamatban, kettõt én indítottam, kettõben alperes vagyok. A munkaügyi perem két éve húzódik, azóta nem történt elõrelépés. Ugyanígy egy helyben áll a Köztársasági Õrezred volt vezetõje, Szabó Ferenc tábornok ellen beadott keresetem. Az In-Kal Security rágalmazás, az Õrezred néhány egykori és jelenlegi vezetõje hamis vád címén perelt be, ezekben az ügyekben nem teketóriáztak sokat, már folyamatban vannak az eljárások. – Megéri a szélmalomharc? – Nem lehet így mérlegelni. Nem tudok olyan egyenleget vonni, mely világossá tenné a kár és a haszon mértékét. Anyagi helyzetemet tekintve egészen biztosan nem éri meg, s a folyamatos stressz sem a legkellemesebb. De ez már régen nem a Köztársasági Õrezred és annak kirúgott pszichológusa közti huzakodás. Sokkal többrõl van szó. A saját kis harcaimat vívva rá kellett jönnöm, hogy az általam kifogásolt jelenségek okai a politika világában keresendõk. Idegen titkosszolgálatok épültek be a hazai rendvédelembe. Féltem Magyarországot, aggódom a gyermekeim jövõjéért, mert kezdem a maga valóságában és teljességében látni, mi folyik idehaza és a világban. Ezért kénytelen vagyok vállalni a küzdelmet. Minden tisztességes embernek kötelessége szembeszállni ezekkel a jelenségekkel, máskülönben örökké méltatlan és deficites, kontraszelektált vezetõk hoznak a feje fölött olyan döntéseket, melyek következtében az élete és a lelki üdvössége is odalesz. Ágoston Balázs
2008:43
Magyarország
Link