Horgos? Ordos? Amíg itten rágjuk a gittet, csendben épül az új világrend, minden nagyobb csatazaj nélkül. Ugye milyen érdekes ez? Kazahsztán és Kína határánál van az a pont, amely a legmesszebb van a világon bármilyen tengertõl vagy óceántól. A legközelebbi tengerpart innen 2500 kilométerre van. A végeláthatatlan sivatagos sztyeppék és a Tien-san hegység vonulatai körül elhelyezkedõ régió a világ egyik legkevésbé lakott része. Kazahsztánnak ezen a részén élnek az utolsók közé tartozó közép-ázsiai nomádok, és éppen itt épül a világtörténelem legnagyobb infrastrukturális beruházása.

A határ kazah részén fekszik egy történelmi léptékben jelentéktelen település, Korgosz (Khorgos). Lakossága a hivatalos adatok szerint 908, de az elmúlt években a világkereskedelem egyik fontos csomópontjává fejlõdött. A beruházás annak az Egy út, egy övezet (vagy Új selyemút) elnevezésû megalomán beruházási programnak a része, amelytõl Kína vezetõ világpolitikai szerepét reméli.

Kapcsolódó cikkA Szovjetunió sorsára juttathatja Kínát a minket is érintõ megalomán terveA munkaerõ-növekedésen alapuló gazdasági megerõsödés, majd a befolyási övezet költséges kiterjesztése - ebbe a modellbe a szovjetek már elbuktak.

A programban különösen fontos szerepet kapott Kazahsztán. Hszi Csin-ping kínai pártfõtitkár a kazah fõvárosban, Asztanában hirdette ki az Egy út egy övezetet még 2013-ban, és ebben Korgosz az egyik legfontosabb csomópont. A világ legnagyobb szárazföldi kikötõjét és logisztikai központját szeretnék létrehozni itt.

A település akkor kezdett számottevõvé válni, amikor a 2010-es évek elején befejezõdött az Asztanát Kínával összekötõ vasútvonal megépítése. A korgoszi logisztikai központ elsõ fázisa 2015-ben készült el, és a projektet a következõ Dubajként hirdetik, amely a hamarosan a világ legnagyobb gazdaságát köti össze a világ legnagyobb olyan országával, amelynek nincs tengerpartja.

A beruházás állásáról a New York Times készített helyszíni riportot. A cikkben a projekt vezetõje azzal példálózott, hogy míg Kína, Európa, Oroszország és Irán közötti kereskedelem 90 százaléka vízi utakon zajlik, mióta létrejött a korgoszi átkelõ és a rajta áthaladó vasútvonal, vasúti úton érkeznek John Deere traktorok Kínából Azerbajdzsánba, Nyugat-Európába pedig Hewlett-Packard alkatrészek. Bár a tengeri szállítás olcsóbb lehet, mint a vasúti, de akár háromszor gyorsabb lehet vonaton szállítani Kínából Európába vonaton, mint vízen (jellemzõen 3 hét alatt érnek el a kínai rakományok Európába az óceánon).

A logisztikai központtól tíz kilométerre, a kínai-kazah határon egy szabadkereskedelmi zónát is létrehoztak. A határ kazah oldalán fekvõ Korgosszal átellenben Kínában is megalapítottak egy ugyanilyen nevû várost. A 2014-ben létrehozott kínai városnak már 100 ezer lakója van, és a határ túloldaláról érkezõ kazahok vízum nélkül jöhetnek ide, hogy vámfizetés nélkül vásárolhassanak olcsó kínai termékeket. A kínaiak leginkább szuvenírekre vadásznak a kazah oldalon.

Kínában több tucat hasonló különleges státuszú gazdasági övezet mûködik – az elsõ a senzeni volt -, de ez az elsõ, amely nem csak kínai területen mûködik. Kína tervei szerint a modell hamarosan a világ számos pontján el fog terjedni, a kínai bejelentés szerint 50 hasonló zónát hoznak létre egészen távoli helyeken is, például Algériában.

A CNBC egy évvel ezelõtti riportja alapján a kínai oldalon jóval nagyobb ütemben zajlik a fejlesztés. A kazah részen is az a terv, hogy egy 100 ezres várost felhúzzanak, de egyelõre csak sporadikusan felhúzott toronyépületek láthatóak. Látszólag sok a félbehagyott építkezés, és jurták állnak a félig elkészült lakóházak mellett. A riportban helyi befektetõk azt mondták, hogy az évek óta felhúzott irodaházak üresen állnak.


A CNBC riportja.

A fejlesztést különösen érdekessé teszi, hogy kínai rész a felerészben muszlim ujgurok által lakott Hszincsiang tartomány nyugati végén fekszik. Az elmúlt években Kína brutális eszközökkel igyekszik átnevelni az itt élõ muszlimokat (érdemes a jelenségrõl elolvasni például a 444 cikkét), becslések szerint 800 ezer és 2 millió között lehet azoknak az ujgoroknak a száma, akiket átnevelõ táborokban igyekszik megtörni a kínai államhatalom. A New York Times szakértõkre hivatkozva azt írja, hogy a korgoszi megaberuházás miatt válhatott igazán fontossá a kínai állam számára az ujgurok fokozott ellenõrzése.

Az ezer milliárd dollárosra tervezett Egy út egy övezetet néha a második világháború utáni újjáépítést megalapozó Marshall-tervhez hasonlítják. A program alapja a kínai kereskedelmi érdekeket célzó közúti, vasúti és tengeri utak kiépítése vagy fejlesztése, különbözõ infrastrukturális kísérõ beruházásokkal, mint repülõterek, erõmûvek vagy vezetékek létesítése.

Ennek lenne része például a Belgrád-Budapest vasútvonal. A kínai projekt eddig megvalósult elemei felemás képet mutatnak. A kritikusai leginkább újfajta gyarmatosításnak jellemzik, amely révén gazdaságilag soha meg nem térülõ megaprojektekbe és ezáltal adósságcsapdába hajszolják bele szegényebb országokat.

Kapcsolódó cikkA Budapest-Belgrád vasútvonal miatt fontos Pireusz csak egy bábu a kínai sakktáblánA kínaiak már az európai kikötõi konténerforgalom tizede felett megszerezték az irányítást.
Link