Több jelentõs magyar-amerikai katonai megállapodás megkötése is a küszöbön áll – értesült a Direkt36 a tárgyalások alakulását ismerõ forrásoktól. Ennek is köszönhetõ Mike Pompeo amerikai külügyminiszter hétfõi budapesti látogatása is, ami Pompeo többnapos kelet-közép-európai látogatásának elsõ állomása lesz. A körút mögötti amerikai stratégia a közép-európai szövetségesekkel való kapcsolat helyreállítása és megerõsítése.

Pompeo és magyar partnerei a várakozások szerint bejelentik, hogy Magyarország és az Egyesült Államok hamarosan megegyezésre jut az úgynevezett Védelmi Együttmûködési Megállapodásról (Defense Cooperation Agreement, DCA). Ez az a kétoldalú védelmi egyezmény, ami miatt komoly politikai feszültség alakult ki Washington és Budapest között az elmúlt hónapokban.

A DCA mellett több katonai-gazdasági üzletrõl is elõrehaladott tárgyalások folynak. A kecskeméti katonai repülõtér fejlesztésére az Egyesült Államok adna pénzt, Magyarország pedig amerikai légvédelmi rakétarendszert vásárolna.
Tényleg indíthat támadást az USA Magyarországról?

A Direkt36 által korábban ismertetett tavaly decemberi magyar diplomáciai távirat szerint az Orbán-kormánynak több fenntartása is van az amerikai-magyar katonai együttmûködés szabályait leíró DCA-jel. A nézeteltérés lényege, hogy az amerikai csapatok kaphatnak-e úgynevezett általános mandátumot, vagyis, hogy magyar területen további külön magyar parlamenti felhatalmazás nélkül mozoghatnak-e egységeik.
Támogasd a Direkt36-ot, hogy folytatni tudjuk a tényfeltáró munkát!

A Direkt36-nak a tárgyalások menetét ismerõ több forrás is megerõsítette: Szijjártó Péter február 6-i washingtoni találkozója és az azt követõ napokban jelentõsen közeledtek az álláspontok. Pedig pár héttel ezelõtt még borúsak voltak a kilátások. A Direkt36-nak két forrás is felidézte, hogy a január végén Budapesten tárgyaló, az Európában állomásozó amerikai fegyveres erõket (EUCOM) képviselõ Philip T. Reeker amerikai nagykövetnek Magyar Levente még azt mondta, hogy a magyar kormánynak továbbra is fenntartásai vannak az amerikai javaslattal szemben.

Jugoszlávia 1999-es NATO-bombázását példaként idézve Magyar arról beszélt, szerinte veszélyes lenne az országra, ha az Egyesült Államok Magyarország területérõl külön magyar felhatalmazás nélkül indíthatna támadásokat. Az amerikaiak szerint ez indokolatlan félelem, más országokkal, például Nagy-Britanniával rég kidolgozták, hogy az ilyen eseteket hogyan lehet kezelni.
Sziijártó Péter magyar és Mike Pompeo amerikai külügyminiszter egy tavalyi tárgyalásukonFotó: MANDEL NGAN/AFP

Forrásaink szerint a DCA tucatnyi nyitott fejezetérõl jelenleg is intenzív tárgyalás folyik. A magyar fél leginkább csak ahhoz ragaszkodik, hogy a szuverenitás kérdését megnyugtatóan tisztázzák, cserébe az összes többi kevésbé fontos pontban (vámügyek, joghatóság kérdése stb.) engednének. Ahogy korábban megírtuk, Szijjártó Wess Mitchell európai és eurázsiai ügyekért felelõs külügyi államtitkár mellett David Cornstein nagykövettel, az amerikai DCA-fõtárgyalóval és a Pentagon képviselõjével is egyeztetett errõl február 6-án.

Az amerikai kormány szerint Magyarország a DCA-együttmûködés gyengítésével Oroszország kezére játszik, és azzal az érveléssel gyakorol nyomást a magyar kormányra, hogy a megállapodás Nyugat és Kelet közti választás kérdése is egyben. A magyar kormány látványosan közeledett Oroszországhoz az Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülése óta, ami miatt több bírálat érte az EU-ban és a NATO-tagországok részérõl. Szijjártó és magyar kollégái szerint azonban Magyarország nyugati elkötelezõdése megkérdõjelezhetetlen.

A tárgyalások haladása ellenére a DCA-t valószínûleg még nem írják alá Pompeo hétfõi látogatásán egyik forrásunk szerint. Ehhez ugyanis minden pontban meg kellene állapodni, abból pedig hiteles magyar és angol fordítást is az aláírók elé kellene tenni. „Ha viszont nem lenne közel a megállapodás, Pompeo biztosan nem jönne ide” – kommentálta egy magas rangú magyar külügyminisztériumi forrás a tárgyalások állását. Egy másik magyar forrás arról beszélt, ha a tárgyalások jól alakulnak, este egy Pompeo-Orbán közös vacsorára is sor kerülhet.
Pompeo nem jön üres kézzel

Ünnepélyes aláírás híján más eredményt mutatnak fel a felek. Az amerikai törvényhozás még korábban megszavazott egy 55 millió dolláros (kb. 15 milliárd forint) támogatást a magyar katonai infrastruktúra fejlesztésére, ami hivatalosan az agresszív orosz külpolitikát és terjeszkedést elrettenteni hivatott European Deterrence Initiative része. A Direkt36 forrásai szerint Pompeo látogatásán szó lesz arról, hogy a DCA aláírása után ebbõl a pénzbõl végre hozzáfoghatnak a kecskeméti katonai repülõtér továbbfejlesztéséhez. (Amíg az egyezmény nincs aláírva, a pénzt sem adja oda az Egyesült Államok.)

Benkõ Tibor honvédelmi miniszter – akivel Pompeo szintén találkozik – a honvéd tisztikar elõtt tartott keddi évértékelõjén arról is beszélt, hogy a következõ fontos fejlesztés „a Magyar Honvédség számára az a légvédelmi rakétakomplexumok és a légvédelmi rakéták beszerzése lesz". A Direkt36 információi szerint már jó ideje tárgyalnak róla és az elmúlt napok magyar-amerikai egyeztetésein is kiemelt téma volt, és a magyar kormány egy amerikai fegyvergyártó vállalat rakétarendszerét vásárolná meg.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, és így biztosan nem fogsz lemaradni a nyomozásaink eredményérõl!

A szóban forgó vállalat a Raytheon, amivel az elmúlt években Lengyelország és Románia is megállapodott légvédelmi beszerzésekrõl. A románok 395,8 millió dollárért (kb. 111 milliárd forint), a lengyelek pedig 4,75 milliárd dollárért (kb. 1,3 ezer milliárd forint) vásárolnak a cégtõl rakétarendszert (egy forrásunk szerint a magyarok ugyanakkor a románoktól, lengyelektõl eltérõen valószínûleg nem rakétaelhárító rakétákat, hanem repülõk elleni légvédelmi rakétákat vennének). „Logikus, hogy tõlük vegyünk, miután az amerikaiak nem nézték jó szemmel, hogy eddig fõként csak a németektõl vásároltunk fegyvereket” – mondta egy magyar kormányzati forrásunk. Egy amerikai rakétarendszer beszerzése megnehezítheti a magyar-orosz viszonyt is, Oroszország ugyanis többször vádolta agresszióval a NATO-t a közép-európai országokba telepített rakétarendszerek miatt.

„Minden katonai beszerzés és védelmi megállapodás össze van kötve valamivel, a magyarok csomagban üzletelnek. Az Airbus helikoptereket például a magyarok a német gyárból veszik, miközben a németek BMW-gyárat építenek Debrecenben. És nem tudunk mindenrõl, vajon melyik megállapodáshoz mi van csatolva” – magyarázta a Direkt36-nak egy európai uniós ország diplomatája a korábbi magyar védelmi beszerzésekrõl. Úgy tudjuk, a magyar diplomácia itt is szeretné elérni, hogy amerikai hadiipari vállalatok, például egy repülõgépalkatrészeket gyártó, az Egyesült Államok hadseregének is beszállító floridai cég Magyarországon is építsen gyárat.
Ki hívta meg Pompeót? Hát nem a civilek!

Egy magyar külügyminisztériumi forrás a tárgyalások menetérõl elmondta, a tervek szerint Pompeo Orbán Viktorral nem, de Szijjártó Péterrel tart közös sajtótájékoztatót, mégpedig a Külgazdasági- és Külügyminisztérium Bem téri épületében. Pompeo ezt követõen megy fel a Várba, hogy a miniszterelnökkel is tárgyaljon.

Az amerikai külügyminiszter látogatásán találkozik majd legalább három olyan magyar civilszervezet – a Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország – képviselõjével, amelyek rendszeresen bírálják a kormányt a szabadságjogok csorbulása és a korrupció elharapódzása miatt. Ez a magyar külügyi forrás szerint bevett szokás, Hoyt Yee amerikai helyettes államtitkár 2017 tavaszi látogatásán ugyancsak találkozott magyar civilekkel. „Hillary Clinton meg mások is találkoztak velük, nem ügy. Ne felejtsük el, hogy Pompeót viszont nem a civilek hívták meg, hanem mi” – mondta.

Pompeót – ahogy európai látogatásain ez megszokott – Wess Mitchell térségért felelõs államtitkár is elkíséri Budapestre. A magyar kormány õt tartja a szorosabbá vált amerikai-magyar kapcsolatok motorjának, és miután február 15-ével távozik az amerikai kormányzatból, valamilyen magas rangú magyar állami kitüntetést fog kapni. „Ez az ember nagyon sokat tett a magyar-amerikai kapcsolatokért”, mondta a kitüntetésrõl egy magyar kormányzati forrás, emlékeztetve, hogy távozása után Colleen Bell, az elõzõ budapesti amerikai nagykövet is kapott például egy Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést. Egy magyar forrásunk szerint Mitchell tisztikeresztet kaphat.

Mitchell a kitüntetést nem most veszi át – a külügyi forrás szerint ez elég furcsán venné ki magát egy feszült tárgyalássorozat kellõs közepén –, hanem Szijjártó Péter vagy más adja oda neki egy késõbbi washingtoni látogatáson.

Megkérdeztük a magyar Külgazdasági és Külügyminisztériumot (KKM) a DCA-rõl és a többi katonai együttmûködésrõl szóló tárgyalásokról, de nem válaszoltak kérdéseinkre.
Link