Benkõ Tibor a miniszterek kétnapos találkozóját követõen tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az aláírók a Magyarországon létrejövõ különleges mûveleti parancsnokság kezdeti képességét 2021-re, a teljes mûveleti képességét 2024-re határozták meg.

Rendkívüli jelentõséggel bír, hogy a NATO-tagországok védelmi miniszteri ülésének keretében Szlovéniával, Horvátországgal és Szlovákiával együttmûködési megállapodást írt alá Magyarország a regionális különleges mûveleti erõk komponensparancsnokságának létrehozásáról – közölte a honvédelmi miniszter a NATO brüsszeli székházában, február 14-én, csütörtökön.

A parancsnokság képes lesz a keletrõl és a délrõl érkezõ kihívások kezelésére, valamint hozzájárul a NATO kollektív biztonságához – emelte ki. A megállapodáshoz a nem NATO-tag Ausztria várhatóan késõbb csatlakozik, az aláírók pedig késõbb megnyitják a parancsnokságban való részvét lehetõségét a többi tagország számára is – tette hozzá.

A miniszter kijelentette, az egész világot, benne Európát és Magyarországot is érintõ, kockázatokat, kihívásokat és fenyegetéseket jelentõ biztonsági környezet változására a NATO-nak tudnia kell válaszolni. A tagországok egyetértenek abban, hogy a konfliktusok okozta problémákat ott kell megoldani, ahol keletkeznek, helyben kell megteremteni a békés együttélés lehetõségét. „Nem szabad beengedni azokat a problémákat, amelyeket azt követõen egy tagország nem képes kezelni” – hangsúlyozta. Mindez igaz a Nyugat-Balkánra is, amelynek stabilitása és biztonsága földrajzi közelsége miatt Magyarország számára elsõ számú prioritás. Nagy hangsúlyt és figyelmet kell fordítani arra, hogy a NATO-tagállamok vezetésével történjen a koszovói helyzet kezelése, és mihamarabb megoldás születhessen a béke megõrzése érdekében – húzta alá.

Fotó: nato.int

Benkõ Tibor elmondta, Magyarország a Honvédelmi és Haderõfejlesztési program keretében komoly képességfejlesztésbe kezdett, ami egyebek mellett több eszköz megjelenését jelenti. Ennek köszönhetõen a közeljövõben hatékonyabb és egyre erõsebb magyar honvédség jön létre, amely a NATO-képesség erõsítéséhez is hozzájárul. Tájékoztatása szerint a tanácskozáson bejelentette: Magyarország a program keretében a NATO misszióiban vállalt szerepének ezerfõs szintjét 1200 fõre növeli.

A tagállamok által 2014-ben vállalt védelmi kiadások szintjével kapcsolatban a miniszter elmondta, Magyarország a korábban meghatározott 1,07 százalékhoz képest tavaly jobban, 1,4 százalékot teljesített. Jelentõsen megközelítette ezzel a szövetséges államok azon célkitûzését, amely szerint bruttó hazai termékük (GDP) két százalékát a védelmi kiadásokra fordítják.

Benkõ Tibor hangsúlyozta azt is, hogy Magyarország nem csak szomszédként, hanem baráti országként tekint Ukrajnára, ezért ahogy korábban, úgy most is mindent megtesz annak érdekében, hogy az ország békéje és biztonsága helyreálljon. Magyarország ugyanakkor elvárja, hogy az euro-atlanti közeledés jegyében Kijev fogadja el a szövetségi rendszer követelményeit. „Magyarország nem változtat hozzáállásán, amelynek keretében további, immár 60 sebesült ukrán katona gyógykezelését vállalja” – közölte.

Beszámolt arról is, hogy a NATO védelmi miniszteri tanácskozás alkalmából, informális keretek között felhívta Ukrajna figyelmét a Velencei Bizottság ukrán oktatási törvényt érintõ ajánlásinak betartására, ugyanakkor nem tartotta valószínûnek, hogy lényegi elõrelépésre számítani lehet a márciusi ukrajnai elnökválasztás elõtt. Magyarország számára továbbra is rendkívül fontos a Kárpátalján élõ magyarság helyzete, ezért nem engedi a kisebbségi jogok bármifajta csorbítását – húzta alá.

Benkõ Tibor a közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris eszközökrõl szóló nemzetközi szerzõdés (INF) jövõjével kapcsolatban elmondta, Magyarország egyetért azzal a NATO-állásponttal, amely szerint az elrettentõ képességet erõsíteni kell, emellett pedig fokozni a párbeszédet Moszkvával. „Az elrettentés esetében is az egyensúlyt kell megtalálni, amely lehetõséget ad az azonos feltételek melletti, bizalmat erõsítõ tárgyalásra” – fogalmazott.

Mint elmondta, noha Ukrajnában háborús helyzet van, Magyarországot közvetlen veszély nem fenyegeti. Ugyanakkor a katonai szövetség kollektív elve alapján kötelessége a védelmi képességek szükséges szintjének megteremtése. A NATO ennek keretében más tagországok mellett Magyarországra nézve is kidolgozta minden eshetõséget figyelembe vevõ védelmi tervét – tette hozzá a miniszter.

Négy szövetséges és egy partnernemzet hozza létre a különleges erõk regionális parancsnokságát
Link