Valamiért megszokásból rákerestem, hogy zsidó-e-é és persze azt írják, hogy az. No meg az egész történet amúgy is szabadk?m?ves-gyanús. Pont úgy, mint azóta és annak el?tte is. Közel negyven éven keresztül vezette orruknál fogva a brit kémelhárítókat egy kedves, kertvárosi néni, akit mindenki arról ismert, hogy kiváló lekvárokat f?z és… hith? kommunista. Kicsempészte Sztálinnak az atombomba titkait, és egy új film most h?sként ünnepli ?t.


Aki megnézi a mozikban most futó A vörös ügynök cím? filmet, megismerhet benne egy szimpatikus n?t (id?s korában maga Judi Dench alakítja), aki azzal a meggy?z?déssel adta át a szovjeteknek a britek titkait évtizedeken keresztül, hogy ezzel is segíti a világbékét. Úgy gondolta ugyanis – legalábbis a film ezt igyekszik alátámasztani –, hogy amennyiben nemcsak az amerikaiaknak és a briteknek lenne atombombájuk, hanem az oroszoknak is, akkor a világ egyensúlya ezzel helyreállna, mivel az országok attól félve, hogy visszakaphatják a támadást, sohasem indítanának atomrakétákat az ellenségükre. Ez persze szépen hangzik, és a valódi vörös ügynök, Melita Norwood (a filmben valamiért Joan Stanley-re keresztelték át a karakterét, és a foglalkozását is megváltoztatták, elmozdítva a valós történetet fiktív irányba) mondott is effélét egy id?skori interjújában, csakhogy a valósághoz nincs túl sok köze. Norwood ugyanis a brit atomtitkokat még Sztálin uralma idején adta át a szovjeteknek, ? pedig közismerten a világ egyik legnagyobb mészárosa és pszichopatája volt, akit nem éppen a józan döntéseir?l ismerhettünk. És hát Norwood nem a világbéke feltétlen híve volt, hanem már gyerekkora óta a kommunizmusé, ráadásul úgy tudott hatékony kémként m?ködni évtizedeken át, hogy ezt sosem titkolta igazán az ismer?sei körében.

Melita Norwood (balra) a húszas években

Özvegy nyugdíjasként a lakóhelye környékén (a délkelet-londoni Bexleyheathben) f?ként arról ismerték, hogy 32 példányban vásárolta meg mindennap a Morning Star cím? er?sen balos újságot, hogy aztán szétosztogassa az ismer?sei körében, ezzel is terjesztve a propagandát. Még a Szovjetunió összeomlása után is hitt a kommunizmusban, és szerinte az volt az egyetlen m?köd? rendszer, ugyanis úgy hitte, a kapitalizmus el?bb-utóbb felzabálja önmagát.
Bexleyheath bolsevikje
Hirosima: 70 éve dobták le az els? atombombát

Melita Norwood 87 éves volt 1999-ben, amikor idegenek jelentek meg a háza ajtajában, és az oroszoknak végzett, több évtizedes kémtevékenységér?l kérdezték. Ezek az idegenek azonban nem a rend?rségt?l, a titkosszolgálattól vagy a hadseregt?l jöttek, hanem újságírók voltak, akik megtudták, hogy a takaros kis bexleyheathi házban egy olyan kém éldegél, aki évtizedeken át csempészhetett ki súlyos titkokat az országból. Az újságírók semmi olyan információról nem tudtak, ami ne lett volna akkor már évek óta a brit hatóságok birtokában, joggal merül fel tehát a kérdés: hogyan lehetséges, hogy a néni szabadon élhetett, és nem volt rég börtönben hazaárulásért?

Judi Dench A vörös ügynök cím? filmben

Nos, könnyen lehet, hogy nem is bukott volna le életében, ha egy nyugatiakhoz átálló ex-KGB tiszt, bizonyos Vaszilij Mitrohin nem ad át az ottani titkosszolgálatoknak egy raklapnyi információt többek között az évtizedek során hozzájuk beszervezett kémekr?l még 1993-ban. Ezen papírok között t?nt fel a Hola fed?nev? ügynök, aki már csak szokatlanul hosszú szolgálati ideje miatt is szemet szúrt az irathalmaz feltáróinak. Nem sokat kellett kutatniuk, hogy rájöjjenek: a már nyugdíjas korú, özvegy Melita Norwood a hunyó. Logikusnak t?nne, ha ezután letartóztatták, vagy legalább behurcolták volna egy kihallgatásra, de nem ez történt: az MI–5 illetékesei úgy gondolták, hogy egy öregasszony meghurcolása nem tenne jót az imidzsüknek, és a n? már amúgy sem tud új hasznos információval szolgálni a megbízóinak, ezért futni hagyták. A Mitrohin-iratok között kutató brit történész, Christopher Andrew azonban feltárta Hola ügynök titkát, és általa eljutott az információ a szélesebb nyilvánossághoz is. Így fordulhatott el?, hogy 1999 szeptemberében érdekl?d? újságírók álltak a küls?re teljesen ártalmatlannak és normálisnak látszó id?s asszony, Melita Norwood küszöbén.

Meggy?z?désb?l, nem pénzért

Melita Norwood legf?bb fegyvere mindig is az volt, hogy ártalmatlannak látszott, nem mellesleg pedig segít?kész, szorgalmas és kitartó volt, ezért a f?nökei szerették, és bíztak benne. Ennek ellenére többször is benne volt a pakliban, hogy lefülelik, a karrierje során hétszer világította át a titkosszolgálat, és egy hatvanas években készült jelentés felhívta a figyelmet a kommunista kapcsolataira is – mégsem ásott senki ennél mélyebbre, így a n? a helyén maradhatott. A lebukáshoz legközelebb a második világháború kitörése el?tt, 1937-ben állt, amikor a britek lebuktattak egy orosz kémekb?l álló kört a Woolwich Arsenalban, és a vezet?jük, Percy Glading feljegyzései között el?bukkant Hola neve is, de hiába nyomoztak a hatóságok, végül nem sikerült beazonosítani ?t. A biztonság kedvéért közel egy évre jegelték a munkáját, de 1938-ban aztán újult er?vel kezdhetett ismét szivárogtatni, mintha mi sem történt volna.

A filmben Sophie Cookson játssza a fiatal Joant

Ezt az egyetlen esetet leszámítva azonban teljes nyugalomban dolgozhatott egészen az 1972-ben bekövetkezett nyugdíjazásáig, és csak a tanárként tevékenyked? – szintén meggy?z?déses kommunista – férje tudta róla, milyen munkát is végez valójában. Azt, hogy mennyire hitt a kommunizmusban, jól jelzi, hogy sosem pénzért dolgozott. A legbüszkébb egy 1958-ban, a szolgálatai elismeréseként neki juttatott érdemrendre volt. Pénzt csak egyetlen alkalommal kapott: az is csak egy szerényebb, nem túl felt?n? összeg volt.
Kommunista szül?k kommunista lánya
Átlagos kommunista propagandának indult, a szovjet-kínai szivárványcsaládok ünnepe lett bel?le

A 2005-ben, 93 évesen elhunyt Melita Norwood apja, Alexander Sirnis még Litvániában született, onnan menekült Nagy-Britanniába. Meggy?z?déses kommunistaként új hazájában röplapokon terjesztette a kommunizmus igéjét, s?t Lenin és Trockij írásait is angolra fordította, hogy minél több emberhez eljusson az igéjük, közben pedig feleségül vett egy angol lányt, aki ideológiájában nagyon közel állt hozzá. A házaspár és hamarosan megszület? lánya egy angliai orosz kolónia tagjaként élt, de Alexander nagyon korán, 37 évesen meghalt, így a családi ideológia innent?l els?sorban az akkor hatéves Melita anyjától örökl?dött tovább. A lány osztotta a szülei nézeteit, és aktív volt a kommunista érzelm? angol közösségekben, s?t amikor úgy hozta a helyzet, a helyi kommunista pártba is belépett. A munkahelyén nézeteit ugyan nem verte nagydobra, de azért nem is titkolta ?ket – több jelentésben is említik a kommunista szimpátiáját.
Orosz kém volt az ünnepelt magyar primadonna, Rökk Marika

A britek a második világháború után látták, hogy az atomtechnológiák terén nem számíthatnak amerikai szövetségeseik segítségére, így saját, méregdrága kutatásokba fogtak Tube Alloy fed?név alatt. Itt kapott végzettségének köszönhet?en titkárn?i állást Norwood, aki a f?nöke széfjében található iratokat lefotózva, illetve a hozzá került anyagokat több példányban gépelve intézte el, hogy az oroszok minden brit atomkutatási eredményre gyorsan szert tegyenek. Akik védik ?t, azt mondják, az oroszok amúgy is elkészítették volna az atombombájukat, Norwood hozzájárulása minimális mértékben járult hozzá ehhez. Vannak azonban olyanok, akik szerint nagyrészt neki köszönhet?, hogy a szovjetek már 1949-ben el? tudtak állni a saját bombájukkal, mert a britek eredményei nélkül ez csak három-négy évvel kés?bb következett volna be.
Link