Biztos nem rossz a torta, ha már "kiválasztották"! De nekem nem csak ez jut erről "eszembe". "Eszembe" jut az elfeledett, aki már nekünk magyaroknak is talán akkor jut majd újra az "eszünkbe", ha emiatt az egyre gyorsulva romló világban nem marad több magyarból csak annyi, amennyi "egy diófa alatt elfér"! Ott majd "talán" újra felcsendül a:
"Boldogasszony anyánk régi nagy patrónánk,
Nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk,
Magyarországról, édes hazánkról,
Ne feledkezzél meg szegény magyarokról!"
kezdetű "nemzeti-imátság"! A Rákóczi szabadságharcunk bukása után íródott - nem véletlen -. Vannak benne olyan sorok, amelyek arra hivatottak, hogy az akkori katólikus egyház engedélyét elnyerje és lehessen énekelni így magyar közösségekben. Mivel az egyház már nagy befolyással bírt, akkor a háttérhatalom intézményeként. Valamikor még a zsidó-keresztény egyházak előtti időkben - több mint ezer éve - a magyarság megmaradásának alapértéke volt a "Boldogasszony kultusz"!
Ma már a "Boldogasszony" is a marketing a feketemágia része - mivel ma a "halál kultuszában" vagyunk kénytelenek élni! Na ezzel nem a tortát vagy a cukrászt akarom ócsárolni. A torta mint írtam biztos finom! Gratulálok neki hozzá!

Szó volt itt a napokban a női vezetőkről.A Boldogasszony csipkéje jelzés értékű lehet abban a tekintetben,hogy megállapodhatunk abban,hogy az életképes társadalmakat női "vezetők" vezetik,amint nő tagjai elérték azt a tudat szintet,amikor visszatérnek valódi feladatukhoz. Azonkívül augusztus hónap lévén Kisboldogasszony hava vagyon.

Nagyboldogasszony csipkében! https://www.youtube.com/watch?v=4myK_...myK_QTwLPA

Magyar egyetemen olyan bátor beszédet rég mondtak, mint ez az amerikai lány
https://24.hu/belfold/2019/08/03/magy...ikai-lany/

Imre! Mi/Ki ez a maskara? A ló csak így lefátyolozva vállalta be, vagy mi történt? Ennyire tartja a Magyart a közlő?

Tanálóskérdés: mire hajaz a háttér, amikor/ahol a lány beszél?

Zoli! Nem akarok ünneprontó lenni (még mindig és már megint), de le kellene valahogy tisztázni egy dolgot ezzel a Nő, vagy nem Nő félreértéssel kapcsolatban.

1. a kérdés nem az, hogy a nő vagy a férfi vezeti-e a társadalmat.
2. Egyetlen egy nő sem érheti el AZT a tudati szintet, amikor visszatérnek valódi feladatukhoz férfi nélkül. Pont.
3. Az egyház száműzi, vagy támogatya a nőt?

1. A hangsúlyt magára a vezetés kifejezésre kell fektetni. Aki (mindkét nemre vonatkozik) mások vezetésére vágyik, ARRA eleve nem alkalmas, mert nem tartja egységnek saját magát a másikkal. Fölé akar kerekedni. Ez egyértelműen egy alacsony tudati szintet mutat. (pl. politikusok)
A vezetés természetesen nem csupán a "vezető"-n múlik, ugyanis az az egyén/társadalom, amelyik vezetőre vágyik, az saját maga sem nevezhető Egységnek, egésznek, mert a saját döntési jogát ruházza át a "vezetőre"és automatikusan alárendeli ezzel magát egy másik embernek, szervnek, csoportnak... stb. Kire szavazol, melyik pártra/részre? Ugyanarról van szó a nő VAGY a férfi esetében is. Duális megközelítési mód, amiből Egység csak egyesítéssel lesz, anélkül soha.
3. Az egyház elvileg száműzte a nőt sorai közül, olyannyira, hogy a prostitúcióval mint olyannal elsősorban/kezdetektől fogva az egyház foglalkozott.
Úgy nevezte, hogy "szent" prostitúció.

Drága Enid!
Nem vagy ünneprontó,és éppen értem is mit mondasz,és egyet is értek veled.
Nézzük sorban:
1.A nő,és a ffi együtt alkotják az egységet,és igen,a ffi tudati megfelelő tudati szintje nélkül a nő sem érheti el a tudati szintet.Azt kénytelen vagyok megjegyezni viszont,hogy a ffi nincs annyira el fordulva a feladattól,mint a nő.Pl...Én mint ffi 20 évesen nősülnék,a nő,mint karrierista,önmegvalósító,csak 30 évesen hajlandó.Én ffi 20 évesen gyereket szeretnék,a nő csak majd valamikor egyet...nos van ez a mondás,kicsit vulgáris...én akkor b...ok,ha a nő akarja,a nő meg akkor,ha ő akarja.A ffi kénytelen a nő akarati állapotát figyelembe venni,mert hát egyedül ez nehéz.Ergo,most is a nő vezet,csak fordítva. Itt hozzáteszem,TISZTELET A KIVÉTELNEK!!!!!
2.,Az egyházat úgy kellene már lesz@rni,ahogy csak van! Alább mondtad ne ruházzunk döntést másra,mert nélkülünk hoz határozatot.Egyház ugyanaz.
3.,Fölé-alá rendelés,rossz,és jól mondod,egységben a két nem,vezessen.Ehhez hozzájár az a dolog,hogy a végső döntés a nőé kell legyen,mert a nő erre van kalibrálva.Jobban érzi a veszélyt,előrébb látó abból fakadóan,hogy a nőben testesül meg az élet forrása.Ő a kezdet,és a vég.
4.,Egy társadalomnak kell vezetője legyen.Ha nincs,nem beszélhetünk országról,közös akaratról.Ami most van,nem közös akaratú ország,hanem egy cég,ahol rabszolgák vannnak.A törvények,és a visszacsatoló végrehajtó mechanizmusok úgy vannak megccsinálva,hogy úgy tünjön mintha,de nem az.Egy a tömegek által választott vezető réteget bármikor vissza lehetne hívni,ha a megválasztó rendszer is úgy lenne felépítve.Ha a járási vezetés a közös érdeknek megfelelően működne,a megyei vezetések együttesen tudnák visszahívni az országos vezetést. Ez nem demokrácia,ez egy értelmes diktatúra,és a szótól nem kell félni,most csak mumust csináltak belőle.Ez egy hosszú téma,és el is kanyarodtam.
4.,Elítélem a prostitúció minden formáját,mint fentebb mondtam,egy egészséges országnak semmilyen függésben nem kell legyen a zsidó keresztény egyháztól.Elfogadható,mint annyi más vallás,de csak addig,míg nem árt más embernek.
Azt hiszem egyet beszélünk Veled,csupán másként fogalmazunk.

Zoli - csak a "vulgáris" rész kiegészítéseként.
Az igaz, hogy a nô dönti el, hogy mikor, de ez nem egészen igaz. A nõk egy általuk jónak tartott kapcsolat kezdetén - sokkal jobban kiadják magukat, mint a férfiak. Az nöi érzelem domináns és így még a saját egyéniségét is szinte teljesen alárendelni a kapcsolatának. A férfiak - nem érzik szükségét ennek, akkor se ha szeretik a társukat.
Egy alapvicc ami talán érezteti ezt: Idõs erdélyi házasbár, megszólal az aasszony; - Te Józsi, negyven éve együtt élünk, de utoljára akkor mondtad nekem, hogy szeretsz amikor összeházasodtunk. - mire a férfi: - Tudom, de ha változás lesz akkor szólok.

Alaphelyzet: A férfi hódit, a nõ kiválasztja a neki megfelelõt. A férfi boldog és büszke, a nõ szintén boldog és testét lelkét felajánlja a férfinek.

Változás - a szerelem állandósul, a férfi elfogadja az együttélés szabályait és élvezi a helyzetét. A nõ szintén megszokja a helyzetet, de hosszabb-rövidebb idõ után az érzelmi töltés visszaesik és ezt észrevéve hiányzik neki.
Amennyiben eddigre közös célt találtak egymás mellett, az energiáikat annak megvalósításához használják fel. A cél közös. Aztán amikor megvalósult (gyerek, ház, karrier, utazások, ... bármi) akkor kezdõdnek a "szürke hétköznapok".
Abban az esetben ha már az együttélés elején nem találnak közös irányt, hamarabb szembesülnek a napok egymásutániságával.
A férfi ilyenkor keres más irányt (Munka, karrier, régi barátok, Sport, kikapcsolódás, rosszabb esetben barátnõ - bár nem fontos, "de miért ne" ) a nõ meg ilyenkor (helyzetükbõl adódóan - sok esetben egyedül, otthon, férjére várva,- úgy érzi, hogy elhanyagolják annak ellenére, hogy kezdettöl fogva mindent feladott a férfiért.
Az egyedüllét és bezártság nyomasztó dolgok, ilyenkor változik meg a nõk látása: Egy részük nem elégszik meg annyival, hogy az otthoni környezetet építi, szépíti, gyereket nevel, ... de a régi ismerõsök is hiányoznak, a fiatalkori élet amikor "benne élhetett" nem mint most; kivülrõl látva annak csillogását. Azok a nõk akik városokban, kötetlenebbül "egyenrangúnak" érezve magukat élték meg a párkapcsolat elõtti életüket - ellentétben egy kisebb közösség, falusi életvitelt elfogadó, családcentrikusabb és szabályozottabb közegben felnõtt lánnyal, most bezártnak (néha börtönnek) érzik az életüket - lázadni kezdenek. Joggal?
Valójában nem, de ezt nem fogadják el. Ha a férjük pozitív személyisége még hatni képes, a nõ megpróbálja menteni a házasságát. Ha ezidõtájt a férfi "karakterérõl" már kiderült, hogy "nem ezt a lovat akarta", akkor az együttélés már nem felhõtlen. Néhány százalékuk kifelé nyit, de kevésnek sikerül olyan munkát találnia ami pótolná, helyettesítené az elvesztett dolgaikat

Ekkor alakul(hat) ki az a helyzet, hogy a férfi - aki még szereti a társát úgy gondolja, hogy "leadva az igényeit" de megpróbálja menteni a menthetõt, a nõ pedig vissza akarja állítani azt a kapcsolati szintet mikor még a férfit szinte hibátlan társnak látta. Átveszi a vezetést és teljes erõvel támad. Ezt viszont a férfi nem érti, illetve félreérti - azon egyszerü okból mert õ szereti a társát így is, "megalkudva" azzal a ténnyel, hogy a nõ nem olyan szép, szolíd és okos mint amikor elõször találkoztak, de gond nélkül elfogadja teljes értéküként... ugyanez a nõnél - aki ugyan szintén tudja-, hogy a férfi már nem olyan szép, okos és csodálatos mint amikor elõször találkozott vele, ezt nem képes elfogadni - így megalkuvás nélküli harcra készteti; majd õ feljavítja a társát!
A nõk érzelmi indíttatású döntései nem fogadnak el megalkuvást, ugyanis azt beletörõdésnek éreznék.
Az nem véletlen, hogy "anyaoroszlán"-ról beszélünk és a hímoroszlán aki a csoport élén dönt. Egy ilyen (bármilyen) "kiélezett helyzetben" a férfiagy - józanabbul képes dönteni a továbbiakról, a nõi agy ugyanakkor - akár a logikát teljesen félretolva - érzelmi döntéssel veti bele magát a harcba. Az érzelmi töltés megszünése után egy nõ kiéghet, elveszti a reményét, "feladja" (kivétel az udód megvédése, de ilyen helyzetben többnyire egyenrangú a férfiak és a nõk irányítottsága) A férfiak döntése - "hideg fejjel" történik - férfiakról beszélek, nem foglalkozva karrierista nõkkel, lánnyá operált, vagy lányos fiúkkal, se buzikkal... ezeknek más az élet-helyzetük a közösségekben és a számukra fontos, egyéni problémák eldöntése adott esetben mindent felülír. Teljes értékü emberek lehetnek egy stabil, megszokott környezetben, ha ez nincs meg akkor rövid idõ leforgása alatt elsõ számú közellenséggé válhatnak.
Egy "férfias" férfi képes felmérni a kialakult helyzetet és azonnal megváltoztatni a megoldás irányát, tovább harcolni a cél érdekében. Az érzelem ilyenkor másodrendü beépülve a kiindulási alapba, nem domináns, nem befolyásolja az azonnali döntést. Ez az a különbség amiért "vészhelyzetben" a nõk védtelenebbek (elesettebbek) mint egy férfi. Egy érzelmi döntés kérdéseket vet fel a döntéshozóban - lehetõségek között kell választania ami nem csak a megoldandó feladatra, de párhuzamosan a saját, önmagára visszaható döntésének értékeléseivel is szembesül, ezért vacillál, pedig az idõ ilyenkor nagyon fontos tényezõ.
A férfi dolga a biztonság védelme a nõé, ennek a biztonságérzésnek értéknövelése, megtartatása a kõrön belüli együttélõk számára. Egyedül egyikük sem képes gyõzni.

Manapság ez az amit nem tanít meg az élet: "Isten, haza, család" ... egyiket se látom a környékemen kószálni.

Pótlék persze van dögivel:
- Higgy amiben én hiszek, Ámen. Bismillah, Földönkívüli, Ezoizék a hatványon... meg amit akartok.
- Ott a hazád ahol élsz. De mint rabszolga?
- Együtt élünk, nem elég? Mindenki, mindegy kivel.
- Gyerek? Erre a világra? Te tényleg nem vagy normális.

gerry !

Gerry!
Frankón összeraktad!
Nem kellene ebből plakátot csinálni,és ezt kitenni Budapesten?

zoli - "postaimre weboldala" cím alatt ok. Az jobban ismert mint a gerry
... és köszi a pozitív visszajelzéseket