Honnan olvasnak:



Le lesztek figyuzva!!!

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

30/2019. (VII. 18.) ORFK utasítás a gyűlölet-bűncselekmények kezelésével összefüggő rendőrségi feladatok végrehajtásáról

TanácsadásKedves Imre!
Ezt for info küldöm, 2019. augusztus 1-től hatályos. Gondolom, a Maccabi-játékok alkalmából készült.

Voilá, és kezd megvalósulni Magyarországon, amit a Különvélemény c. filmben előre beharangoztak: előítéleten alapuló bűncselekmények elkövetésének megelőzése érdekében fellépő rendőrök, intézkedés büntető törvénykönyvi tényállást meg nem valósító, gyűlölet motiválta "incidens" gyanúja esetén. Vagyis a rendőr megelőzési céllal ráteheti bárkinek a szájára a kezét, mielőtt az megszólalna, mondván, "Gyanús vagy te nekem, szerintem gyűlöletincidenst készülsz megvalósítani!", nehogy az szóbeli agressziót kövessen el? Ez már az orwelli gondolatbűnözés és gondolatrendőrség bevezetésének első lépcsőfoka! (Az érdekesebb részeket félkövér betűvel kiemeltem a lenti szövegben.)
Hát, nem irigylem a "precog"-okat, annyi melójuk lesz, hogy szét fognak ázni a medanszében.
...
Üdvözlettel:



30/2019. (VII. 18.) ORFK utasítás
a gyűlölet-bűncselekmények kezelésével összefüggő rendőrségi feladatok végrehajtásáról
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a gyűlölet-bűncselekményekkel összefüggő rendőri tevékenység egységes végrehajtása érdekében kiadom az alábbi utasítást:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Az utasítás hatálya kiterjed:
a) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szervére (a továbbiakban: ORFK);
b) a Készenléti Rendőrségre;
c) a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságra;
d) a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságokra;
e) a rendőrkapitányságokra;
f) a határrendészeti kirendeltségekre.
2. Az utasítás alkalmazásában:
a) előítélet-indikátorok: olyan tények vagy objektív körülmények, amelyekből arra lehet következtetni, hogy egy bűncselekményt részben vagy teljes mértékben előítéletes indítékból követtek el;
b) előítélet-indikátorok listája: az előítéletes indítékkal elkövetett gyűlölet-bűncselekmények felismerésében és bizonyításában nyújt segítséget, bármely elem megléte önmagában az előítéletes indítékot nem bizonyítja, azonban már egy előítélet-indikátor észlelése is indokolja a nyomozás előítéletes indíték vizsgálatára történő kiterjesztését;
c) gyűlölet-bűncselekmény: a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése, a közösség tagja elleni erőszak, a közösség elleni uszítás, a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása, nemzeti jelkép megsértése, önkényuralmi jelkép használata, továbbá minden olyan személy vagy vagyon elleni bűncselekmény, ahol a bűncselekmény áldozatának, helyszínének vagy tárgyának kiválasztása mögött az áldozat, a helyszín vagy a tárgy meghatározott csoporthoz való vélt vagy valós tartozása, e csoporthoz fűződő kapcsolata vagy e csoport számára nyújtott támogatása áll, amely a csoport bármely olyan tulajdonságán alapul, amelyben a csoport tagjai osztoznak, így a tagok vélt vagy valós faji hovatartozása, nemzeti vagy etnikai származása, nyelve, bőrszíne, vallása, neme, nemi identitása, kora, értelmi vagy testi fogyatékossága, szexuális irányultsága vagy más hasonló tulajdonsága;
d) gyűlöletcsoport: olyan szervezett, formális vagy informális csoport, amely a gyűlöletre alapozva valamely ideológia nevében szóbeli, szimbolikus vagy fizikai agressziót valósít meg, vagy erre hív fel, emberek meghatározott csoporthoz való vélt vagy valós tartozása, e csoporthoz fűződő kapcsolata vagy e csoport számára nyújtott támogatása miatt, amely a csoport bármely olyan tulajdonságán alapul, amelyben a csoport tagjai osztoznak, így a tagok vélt vagy valós faji hovatartozása, nemzeti vagy etnikai származása, nyelve, bőrszíne, vallása, neme, nemi identitása, kora, értelmi vagy testi fogyatékossága, szexuális irányultsága vagy más hasonló tulajdonsága;
e) gyűlölet motiválta incidens: olyan előítélet-motivált cselekmény, amellyel az elkövető nem valósít meg büntető törvénykönyvi tényállást.
II. FEJEZET
RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK
3. A rendőr eljárása során valamennyi bűncselekmény esetén köteles mérlegelni az előítéletes indíték esetleges jelenlétét. Ha a bűncselekménnyel összefüggésben előítélet gyanúja merül fel, úgy a nyomozó hatóságnak a tényállás felderítése során figyelmet kell fordítani az előítéletes indíték megállapíthatóságának tisztázására.
4. Ha az elsődleges adatok alapján gyűlölet-bűncselekmény gyanúja állapítható meg, a büntetőeljárás lefolytatása során kiemelt figyelmet kell fordítani az áldozat, valamint - az eljárás alapjául szolgáló cselekmény nyilvánosságra kerülése esetén - az áldozattal azonos, a gyanúsított előítéletének tárgyát képező tulajdonságokkal rendelkező csoportok irányában olyan tartalmú üzenet közvetítésére, amely szerint a gyűlölet-bűncselekmények minden esetben kivizsgálásra kerülnek.
5. A gyűlölet motiválta incidens gyanúja esetén a potenciálisan veszélyt jelentő helyzet közömbösítése, illetve az előítéleten alapuló bűncselekmények elkövetésének megelőzése érdekében a rendőr köteles soron kívül megtenni a feladatkörébe tartozó intézkedéseket, a feladatkörén esetlegesen túlmutató intézkedéseket pedig köteles a döntésre jogosultnál kezdeményezni.
6. A gyűlölet motiválta incidensek vagy gyűlölet-bűncselekmények érintettjei előtt a rendőr nem tehet - akár tagadó, akár megerősítő - nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy gyűlölet-bűncselekmény történt-e.
7. Az intézkedő rendőr az áldozattal nyugodt, objektív és a szakszerűség keretein belül az áldozatot támogató kommunikációt köteles folytatni. A rendőr az áldozat viselkedésével, kultúrájával, származásával, közösségével kapcsolatban nem jeleníthet meg személyes értékítéletet, köteles tartózkodni a sztereotip, előítéletet hordozó vagy az áldozat hibáztatására utaló szavak és kifejezések használatától.
8. Gyűlölet motiválta incidens felmerülése esetén a helyszíni intézkedésről készült rendőri jelentésben rögzíteni, valamint a büntetőeljárás során vizsgálni kell a gyűlölet-bűncselekmények felismerését segítő alábbi előítélet-indikátorokat:
a) a sértett vagy más tanú észlelése, véleménye, különös tekintettel az esetleges szégyenérzetből fakadó sértetti elfedésre;
b) a gyanúsított jellemzői, megjelenése, megnyilvánulása a cselekménnyel összefüggésben, különösen az általa használt többletelemet hordozó gesztusok, általa viselt ruházat, alkalmazott verbális megnyilvánulások;
c) a gyanúsított és a sértett közötti vélt vagy valós csoportkülönbség, amely kiterjedhet a sértett érdekében fellépő vagy hozzá tartozó személyekre is;
d) a sértett megjelenése, viselkedése, így jellemzően az általa preferált/megválasztott helyszín, az általa használt idegen nyelv vagy akcentus, faji, vallási hovatartozást szimbolizáló ruházat;
e) a gyanúsított előítéletes beállítottsága, amelyre utalhatnak általa látogatott programok/rendezvények, preferált zenekarok, olvasmányok, közösségimédia-felületek;
f) szervezett gyűlöletcsoportok részvétele, amelyre utalhat a gyanúsítotti csoport szimbolikáját hordozó megjelenése, gesztusai, illetve a csoport maga (elkövetésben való szerepvállalással);
g) a cselekmény helyszíne, amely utalhat a sértett közösségi hovatartozására, vagy köthető korábban elkövetett gyűlölet-bűncselekményhez;
h) a cselekmény időpontja, amely kapcsolódhat a sértetti közösség ünnepeihez, rendezvényeihez vagy a gyanúsított által preferált történelmi eseményekhez;
i) az erőszak mértéke, módja, eszköze, elsősorban annak eltúlzott vagy különösen megalázó, öncélú vagy szimbolikus eszközökkel kivitelezett módja;
j) a nyilvánosság, amely elsősorban az elkövetői üzenetet hivatott közvetíteni;
k) más indíték hiánya, így különösen ismeretlen sértett előzmény nélküli bántalmazása, megalázása.
9. A helyszínen intézkedő rendőr általános intézkedési kötelezettségén túl
a) biztosítja az áldozatok, a szemtanúk, valamint a gyanúsítottak biztonságát;
b) az előélet-indikátorok alapján azonosítja, és jelentésében kellő részletességgel rögzíti az összes olyan bizonyítékot, amely az előítélet-motiváció jelenlétére utalhat;
c) megállapítja és rögzíti az áldozat, a tanúk és a gyanúsítottak személyazonosságát, lehetőség szerint védve a tanúk és az áldozat anonimitását;
d) jelentésében rögzíti a korábbi hasonló cselekmények előfordulását a bűncselekmény elkövetésének környezetében, valamint az áldozat vagy a vele azonos, az elkövetett cselekmény előítéletének tárgyát képező tulajdonságokkal rendelkező csoportok ellen esetlegesen korábban elkövetett cselekményt, a helyszínen lévők megjelenését, példálózó jelleggel a viselkedésüket, szószerinti kijelentéseiket, nonverbális megnyilvánulásaikat;
e) az áldozat speciális szükségleteinek szem előtt tartásával kellő mértékű tájékoztatást ad az áldozatnak a rendőri intézkedés menetéről, a Rendőrséggel történő kapcsolattartás lehetőségeiről;
f) a gyűlölet-bűncselekmény gyanúját jelenti a tevékenységirányítási központnak.
10. A szolgálatparancsnok
a) szolgálata megkezdésekor tájékozódik azon releváns információkról, amelyek az érintett rendőri szerv illetékességi területén gyűlölet-bűncselekmény elkövetésére utalhatnak;
b) a bűncselekmény helyszínén intézkedő alárendelt rendőri állomány irányítása során kiemelt figyelmet fordít az előítélet-indikátorok feltárására;
c) feltételezett gyűlölet-bűncselekmény esetén a már rendelkezésre álló elsődleges adatok alapján tájékoztatja a helyszíni intézkedést lefolytató rendőri állományt a feltárandó előítélet-indikátorokról, utasítást ad azok feltárására és jelentésben történő részletes rögzítésére, amelynek megtörténtét a parancsnoki revízió során ellenőrzi;
d) bűncselekmény helyszínén észlelt előítélet-indikátorok esetén intézkedik azok lehetőség szerint fényképpel vagy hang- és képfelvétellel történő rögzítésére;
e) beszámoltatás során köteles a helyszínen foganatosított intézkedésnek a jelen utasítás szerinti szakszerűségéről is meggyőződni.
11. A büntetőeljárás során a rendőr
a) feltárja és részletesen dokumentálja az előítélet-indikátorokat, a cselekmény motivációjára utaló jeleket és bizonyítékokat;
b) kiemelt hangsúllyal vizsgálja az áldozat különleges bánásmódra való igényét;
c) az áldozat speciális szükségleteinek szem előtt tartásával tájékoztatja az áldozatot a nyomozás menetéről, a nyomozó hatósággal történő kapcsolattartási lehetőségekről;
d) a tanúkihallgatások során vizsgálja és rögzíti az áldozat és a tanúk észlelését a gyanúsított esetleges indítékára vonatkozóan;
e) a tanúk felkutatása céljából a közösség bevonásával szükség esetén felhívást tesz közzé;
f) együttműködik más bűnüldöző szervekkel a gyűlölet-bűncselekmény jellemzőinek és a gyűlöletcsoportok esetleges érintettségének feltárása érdekében;
g) feltárja az áldozat és a gyanúsított közötti különbségeket, ideértve a gyanúsított által vélt vagy valós különbséget, az adott környéken elkövetett hasonló eseményeket, az esemény egybeesését a támadott tulajdonsághoz kapcsolódó valamely ünneppel vagy különleges jelentőségű dátummal;
h) szükség szerint nyílt forrású adatgyűjtést végez az Interneten a gyanúsított előítéletére vonatkozóan;
i) a gyanúsított tartózkodási helyén, ismeretségi körében adatgyűjtést végez a gyanúsítottnak az általa támadott közösséghez fűződő viszonyával kapcsolatban;
j) intézkedik minden olyan, a gyanúsított birtokában lévő bizonyíték dokumentálására, szükség szerint lefoglalására, amely a gyanúsított esetleges előítéletét alátámaszthatja;
k) az áldozatnak tájékoztatást ad a rendelkezésre álló, az állam és a civil szervezetek által nyújtott, az áldozat védelmét és támogatását biztosító lehetőségekről;
l) értesíti a gyűlölet-bűncselekmények területi szakvonaltartóját a büntetőeljárás megindításáról.
12. Az eljárás során a különleges személyes adatra vonatkozó kérdés az eljárásban érintetteknek feltehető, és az arra adott válasz jegyzőkönyvezhető, ha az a konkrét ügy megítélése szempontjából releváns tény bizonyítása céljából szükséges, valamint a tény kiderítéséhez elengedhetetlen, és arra alkalmas. A rendőr intézkedése, eljárása során az áldozat méltóságát, szükségleteit és érzékenységét szem előtt tartva kizárólagosan az esemény feltárása és bizonyítása céljából és csak a szükséges és elengedhetetlen mértékben rögzíti a támadott vélt vagy valós tulajdonságot.
13. Minden rendőrkapitányságon mentort kell kijelölni a gyűlölet-bűncselekmények felismerésének elősegítése céljából, akinek személyéről és elérhetőségéről a rendőrkapitányság állományát tájékoztatni kell.
14. Az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztály Bűnügyi Osztályon egy fő országos szakvonalvezetőt kell kijelölni. A megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságokon legalább egy fő területi gyűlölet-bűncselekmény szakvonaltartót kell kijelölni, akiknek személyéről és elérhetőségéről az illetékességi területén található helyi rendőri szerveket, valamint az országos szakvonalvezetőt tájékoztatni kell.
15. A gyűlölet-bűncselekmények területi szakvonaltartója megismeri és figyelemmel kíséri az Alkotmánybíróság, valamint a bíróságok gyűlölet-bűncselekménnyel kapcsolatos döntéseit, valamint az érintett területi szerv illetékességi területén
a) figyelemmel kíséri az elkövetett bűncselekményeket, és amennyiben fel nem ismert gyűlöletbűncselekményt észlel, haladéktalanul intézkedik a bűncselekmény helyes büntetőjogi minősítésének kezdeményezésére;
b) figyelemmel kíséri a gyűlölet-bűncselekményekre vagy gyűlölet motiválta incidensekre vonatkozó médiamegjelenéseket;
c) figyelemmel kíséri a szervezett gyűlöletcsoportok és tagjaik tevékenységét, és jogsértés gyanújának észlelése esetén megteszi a szükséges intézkedéseket;
d) az elkövetett gyűlölet-bűncselekményeket rövid úton jelenti a gyűlölet-bűncselekmények országos szakvonalvezetőjének;
e) szakirányítja és ellenőrzi a gyűlölet-bűncselekmények elkövetése miatt indult büntetőeljárásokat;
f) a területi intranetes oldalakon gondoskodik a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos tájékoztatók, segédletek elérhetőségéről;
g) szolgálatot teljesítő rendőri állomány részére a gyűlölet-bűncselekmények tárgyában szervezett képzéseken közreműködik, kiemelt figyelmet fordítva az állomány megfelelő szakmai ismeretének kialakítására és fenntartására.
16. A gyűlölet-bűncselekmények országos szakvonalvezetője
a) figyelemmel kíséri az elkövetett bűncselekményeket, és amennyiben fel nem ismert gyűlöletbűncselekményt észlel, haladéktalanul intézkedik a bűncselekmény helyes büntetőjogi minősítésének kezdeményezésére;
b) figyelemmel kíséri a gyűlölet-bűncselekményekre vagy gyűlölet motiválta incidensekre vonatkozó médiamegjelenéseket;
c) figyelemmel kíséri a szervezett gyűlöletcsoportok és tagjaik tevékenységét, és jogsértés gyanúja esetén megteszi a szükséges intézkedéseket;
d) szakirányítja és ellenőrzi a gyűlölet-bűncselekmények elkövetése miatt indult büntetőeljárásokat;
e) gondoskodik a Rendőrség intranetes oldalán a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos tájékoztatók, segédletek elérhetőségéről;
f) a rendészeti szolgálati ág bevonásával évi rendszerességgel szakmai továbbképzést szervez a gyűlöletbűncselekmények területi szakvonaltartóinak.
III. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
17. Ez az utasítás a közzétételét követő hónap első napján lép hatályba.
18. A rendőri szervek vezetői az utasításban foglaltakra tekintettel kötelesek felülvizsgálni a szervezeti és működési szabályzatukat és az érintett szervezeti elemek ügyrendjeit, és az esetlegesen szükséges módosításokat legkésőbb az utasítás hatálybalépését követő 60 napon belül végre kell hajtani.
19. A rendőri szervek vezetői intézkednek az utasítás hatálybalépését követő egy hónapon belül a közrendvédelmi és bűnügyi állománynak az utasításban foglaltak dokumentált módon történő oktatására.
20. A rendőri szervek vezetői dokumentált módon intézkednek a közrendvédelmi és bűnügyi állomány vonatkozásában az előítélet-indikátorok listája használatának, valamint a gyűlölet-bűncselekmények jellemzőinek 2019. december 31. napjáig, majd azt követően évente legalább egy alkalommal történő oktatására.
21. A megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok az utasítás hatálybalépését követő 60 napon belül dokumentált módon intézkednek a szolgálatparancsnoki, valamint az állandó vagy ideiglenes jelleggel szolgálatparancsnoki feladatokat ellátó állomány vonatkozásában az előítélet-indikátorok listája használatának, valamint a gyűlölet-bűncselekmények jellemzőinek oktatására.
22. A gyűlölet-bűncselekmények országos szakvonalvezetője az utasítás hatálybalépését követő 8. napig intézkedik a gyűlölet-bűncselekmények felismerését segítő - magyarázattal és példákkal ellátott - előítélet-indikátorok listájának hozzáférhetővé tételére a Rendőrség intranetes oldalán.
Dr. Balogh János r. vezérőrnagy s. k.,
országos rendőrfőkapitány

Hozzászólások

1713 #20 bz
- 2019-08-09 19:37
keepfargo! Mózest említve eszembe juttattad egy zsidó történet eredeti változatát. Valójában azért vezette át Mózes a zsidókat a Vörös-tengeren, mert szégyellt velük körbe menni. s_grat
118 #21 keepfargo
- 2019-08-09 20:08
bz
na ja, ez is egy verzió - Karinthy Frici megemlitette azt a lehetőséget is, hogy a Vörös-tenger (ijedtében?) inkább ketté vált, nehogy neki kelljen először megfürdetnie Mózes népét...

Ami persze viccnek is mocskos, na de Frici azért tudhatott egyet-mást a hitsorsosokról....nem? DDDE !!
267 #22 Perle
- 2019-08-09 22:03
Olvasom itt, hogy a sikeres , közel 100 éves magyar , de odalenn élő tornásznő túlélő.
https://www.times...y-as-ever/
A Wiki szerint Szalkszenmártonban élt a háború alatt, igaz hamis papirokkal.
Ezek szerint mindenki túlélő, aki a II.vh. háború idején nem hótt meg, még akkor is, ha fogolytábor közelében sem járt?
Igy lehet megélni a 9o éves és az affeletti életkort.
16 #23 ister
- 2019-08-09 22:28
99 #24 MORMOTA1968
- 2019-08-10 04:25
Csak egy egyszerű kérdés! A gyűlölet törvény, a gyűlölet népére is vonatkozik? Mivel ha már annyira ráerőltették a világ népeire, hogy legyen gyűlölet törvény, nem ártana először a saját házuk táján körül nézelődni! Ateistaként pláne! Ajánlom számukra elolvasásra a Talmudot és az Ószövetség népirtásait! Tulajdonképp az egész Ószövetség másról se szól! Több ezer éves olthatatlan gyűlölet minden gój barom iránt! Ezt überelni lehetetlen! És mi újság az óhéberekkel? Ő közülük sokan napi szinten és fizikai síkon is gyakorolják a nem közülük valók iránti gyűlöletüket, mikor levadásznak közülük egyet-egyet! Micsoda rasszizmus lenne ez fordítva? A zsidók ezt is fű alatt intézik, szépen csendben! Csak azt látjuk, érezzük, hogy fogyunk, fogyogatunk szépen, de hogy miért, mitől? Na igen! És hogy ez ne legyen túl feltűnő, az eltűnők helyébe idegen népek fiait, lányait, no és saját fajtájukat telepítik befelé! Ez az igazi genocídium! Szépen, lassan, csendben likvidálni a befogadóik leszármazottait és elfoglalni a helyüket, országukat! s_ezt-ni s_ratata
1713 #25 bz
- 2019-08-10 08:13
MORMOTA1968!
Jelen állás szerint épp a gyűlölet- és bosszú népe uralkodik felettünk és ő hozza a törvényeket, amikkel sakkban tart minket saját hazánkban. Önmagukra nézve persze nem tartják érvényesnek a törvényeiket. El tudod képzelni, hogy Magyarországon egy magyar nemzettudatú személyekből álló kormány üldözné a magyarokat egy idegen-, beilleszkedést elutasító kisebbség érdekében? Persze hogy nem. Ez is bizonyítja, hogy mindenkori kormányainkban egyetlen magyar nemzeti érzelmű személy sincs. Ahogy orvosaink is mind zsidók, akik egyben gyilkosaink is, ami elég morbid. A zsidók üldözik Magyarországon mindazon magyarokat, akik kimondják az igazságot a zsidó migránsokról. Ez annál is inkább felháborító, mert itt mi vagyunk otthon, nem pedig a zsidók.

Engem számos portálról tiltottak már ki igazmondásomért, csupán mert a zsidók önérzetét sérti az igazság. A zsidók önérzetét pedig kizárólag a zsidók védik. Az igazság nem minket, magyarokat sért, hisz mi épp az igazságot akarjuk tudni, hanem kizárólag a zsidók fülét bántja. Aki az igazságot akarja elfojtani, kizárólag zsidó. A zsidókat ez is leleplezi. Aki mást mond mint ők, egyszerűen bolondnak titulálják és kitiltják. Ez a hétköznapi módszerük. Majdnem minden portál zsidó tulajdonú, csupa zsidó kommentelővel, ezért gyakori hogy mindannyian ugyanazt hazugságözönt sulykolják. Egy magyar igazmondóra, tíz hazug zsidó kommentelő ugrik egyszerre. Egy magyar nem tiltana ki egy másik magyart, amiért kimondja az igazat a közénk tolakodott ellenségeinkről. Egyszerű logika az egész, de a zsidók, hazugságaik végtelen ismételgetésével, leszoktatták a magyarokat a gondolkodásról és a logikus végkövetkeztetések levonásáról. A zsidók legnagyobb ellensége az igazság, mert csak ezzel a tiltással és az azonnali megtorlásokkal tudják életben tartani az emberek tudatába, gyerekkorunktól elültetett hazug világképet és ezzel biztosítják minden nép között, saját előjogaikat és korlátlan fennhatóságukat. Ezért üldöznek a zsidók mindenkit, aki mást mer mondani mint ők.

További gátlástalanságukat bizonyítja hogy a zsidók nem zsidó földön (volt szovjet tagköztársaságok területe), hanem a zsidók által megszállt népek hazájában üldözik azokat, akik a zsidóknak ellent mondanak. Az uralmuk alá hajtott népek szülötteit fenyegetik és gyilkolják halomra, ha aljas érdekük megkívánja. A zsidók soha nem magasztos dolgokban összetartóak, hanem kizárólag önös érdekeik érvényesítésében, amelyeknek kizárólag könyörtelen aljasságokkal szereznek érvényt. Ugyanis soha nem a zsidók által megszállt népek kérik fel a zsidóságot hogy uralkodjanak rajtuk, fosztogassák őket, zsidó forradalmak- és háborúk vérfürdőiben haljanak meg, hanem ezeket a zsidóság kényszeríti a népekre cselszövéssel, összeesküvéssel, forradalmakkal és háborúkkal. Ennyiből áll a zsidóság összefogása. Természetesen nem az igazságot terjesztik magukról, hanem a hazugságot ami az állandó üldözöttségükben és önsajnáltatásukban merül ki. A zsidókat viszont soha nem a saját hazájukban üldözik. Képzeld el mekkora zsidó tömeg lehetett a II.vh. előtti Németországban, ahol a kristályéjszakán 267 zsinagógát és 7500 üzletet rongáltak meg. Nyilván nem mindet és biztos hogy nem néhány százezer zsidó volt ott ahogy hazudják, hanem több millió agresszív élősködő, akik kisajátították a németek hazáját.
https://leharblog...margojara/
1713 #26 bz
- 2019-08-10 18:37
Az is leleplezi az önmagukat radikálisnak színlelő zsidókat, hogy minden őslakos számára korlátozni próbálják mit mondhatnak a zsidókról és mit nem. Mintha egy állig felfegyverzett hadsereg trójai falovakat vegyítene a leigázott nép közé, akiknek egyetlen feladatuk hogy rávegyék az elnyomott népet, hogy az állig felfegyverzett megszállók ellen, csakis kődobálással szabad védekezni, mert mint mondják minden más védekezési forma egyoldalú és igazságtalan.

Ez a helyzet az erdélyi magyarokkal is. Ugyanis az ő vezetőik is kizárólag kazár zsidók, akik orruknál fogva vezetik őket és minden életüket javító kezdeményezésüket kisiklatják. Legfontosabb tehát, hogy felismerjük és kiközösítsük a közénk férkőzött- és ellenünk tevékenykedő zsidókat. Enélkül semmire sem megyünk, tehát ez az első és legfontosabb.

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.44 másodperc
2,743,967 egyedi látogató