Honnan olvasnak:



Le lesztek figyuzva!!!

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

A finnek alapjövedelmet akarnak. Talán elment az eszük?

KultúraNa, ki akar finn-ugor lenni! A világ vezetõ üzleti lapjai arról írnak, hogy a finnek 2016-tõl bevezetnék a feltétel nélküli alapjövedelmet. Összeszedjük, mit is jelent az alapjövedelem, és a finnek valójában hogyan is szeretnék ezt megvalósítani. Annál is inkább, mert meglehetõsen félreérthetõ információk jelentek meg ezzel kapcsolatban, amelyeket nem árt pontosítanunk (a témáról bõvebben ebben a cikkünkben is olvashat).

A külföldi lapok azt emelik ki, hogy a havi 800 eurós alapjövedelemre a finn büdzsében nincs pénzügyi keret.

Ennek forrása a Bloomberg hevenyészett, valószínûleg a téma nem-ismeretén, esetleg félreértésén alapuló számítása, amelyet a nemzetközi sajtó egy része is kritikátlanul átvett (itt, itt, és itt). Eszerint éves szinten 52,2 milliárd eurójába kerülne a finn kormánynak az alapjövedelem kifizetése, márpedig a 2016-os költségvetésben összesen 49,1 milliárd eurós bevétellel számolnak.

Az amerikai Quartz ebbõl egyenesen azt a következtetést vonta le, hogy:

vajon tényleg az a legerkölcsösebb és legracionálisabb megoldás, ha a rászorulók helyett mindenkit, vagyis azokat is támogatjuk, akiknek semmi szüksége ilyen juttatásra?

Mielõtt egyértelmû igennel felelünk erre a kérdésre, és ezt meg is indokoljuk az alábbiakban, talán nem árt alaposabban megnézni magát a finn megoldást (itt, itt, itt, és itt). Ebbõl kiderül: az alapjövedelmet nem egyszerre vezetnék be 800 euróval 2016-tól, hanem legalább kétéves kísérleti projektek tapasztalatai alapján, amelyek 2017-tõl indulnának. Mindehhez nem kell pluszforrás, hiszen az alapjövedelem a meglévõ források újraelosztása.

Az alapjövedelem bevezetésével az összes szociális juttatást megszüntetnék a gyestõl az ösztöndíjon át, egészen a munkanélküli segélyekig, és az így felszabaduló pénzeket fordítanák az alapjövedelemre.

Ráadásul a juttatás mértékét úgy fogják meghatározni, hogy összességében kevesebb lenne az alapjövedelem összege, mint a munkanélküli segély és a szociális segélyek együttvéve. Vagyis nem csak pluszforrás nem kell hozzá, hanem még spórolni is tudnak az állami bürokrácia költségeinek lefaragásával. De a cél valóban az, hogy minimum 800 eurót fizessenek a bevezetés teljes formájában, legkorábban 2019-tõl.

Egyelõre tehát többféle terv van az elõkészítésre, de még egyikrõl sem született döntés. A legesélyesebbnek az ellenzéki zöldek javaslatát tartják, amely 2017-tõl, 10 ezer fõn, 550 euróval, két évig indítana egy kísérleti projektet. Majd az ebbõl leszûrt tapasztalatok alapján finomítanák az általános bevezetést. Lássuk, hogy a finnek miért akarják ilyen ellenállhatatlanul az alapjövedelmet.
Mi az alapjövedelem?

Az alapjövedelem minden – esetünkben: finn – állampolgárnak járna, születéstõl a halálig. Azaz egy családban többen kapnának alapjövedelmet, de nem fenyegetne az a veszély, hogy egy alapjövedelmes országot megrohannának a gazdasági menekültek, hiszen ez csak az adott ország állampolgárainak járna.

Fontos, hogy mindenki megkapná az alapjövedelmet, azok is, akiknek munkája van. Sõt, még a nagyon gazdagok is, akiknek erre nyilvánvalóan nincs szüksége.

És – most kapaszkodjanak meg – még a finn nyugdíjasoknak is járna.Az alapjövedelem tényleg csak az alapszükségletek kielégítésre elég, kizárólag a létfenntartást (lakhatást, étkezést) lehet belõle fedezni. Aki további javakat akar (kocsi, nyaraló, stb.), nyilvánvalóan dolgoznia kell, munkát kell vállalnia. Illetve, egyáltalán nem kell feladnia az eddigi munkáját, ha valaki így gondolja.

Ez így elsõ hallásra elég meredek, de valójában nem az. Az alapjövedelem bevezetéséhez ugyanis jelentõs adóreform társulna, ám a híradások ezt általában elfelejtik hozzátenni. Finnországban több elképzelés is van, a lényeg az, hogy a nagyon gazdagok valamilyen módon adóban adnák vissza az alapjövedelmet a társadalomnak.
Fotó: AFP / Olivier Morin
Fotó: AFP / Olivier Morin

Lényegében egy progresszív újraelosztásról van szó, amihez nem kell pluszforrás, hiszen a meglévõk átcsoportosításáról van szó. Az adóreform részeként növekednének egyes fogyasztási adók is, és általában a vagyonadó, mint például az ingatlanadó szerepe, és a tõkejövedelmek adója.
Az alapjövedelem lehetséges kockázatai

Az alapjövedelem bevezetése, illetve egy ország adórendszerének hozzá igazítása – bár technikailag könnyû feladat – eléggé kockázatos. Mivel nincsenek tapasztalatok errõl, könnyen visszafelé sülhet el a dolog. A hirtelen megnövekedõ fogyasztás és a dráguló munkaerõ-költségek miatt megugorhat például az infláció. Ezért a finnek sem egyszerre akarják bevezetni, hanem fokozatosan, kisérleti projektek útján.
A finn kormány ezzel is nyert választást

A finn társadalom 70 százaléka egyetért az alapjövedelem bevezetésével. Ehhez megfelelõ politikai támogatás is társul, de ez nem volt mindig így. Az alapjövedelem a tavasszal megválasztott finn kormány vezetõ pártjának, a Centrumnak (finnül Keskusta) a kormányprogramjában is szerepel, sokak szerint ezzel is nyerték meg választást.

Emellett a jelenleg ellenzékben politizáló Zöld párt (Vihreät) is készített egy modellt az alapjövedelem bevezetésérõl még 2007-ban, amihez kisebb módosításokkal ugyan, de szintén ragaszkodnak. Most arról folytatnak széles körû vitát, hogy melyik modellt alkalmazzák. A finnek a politikai döntésen tehát túl vannak már, a lakosság és a politikusok is egyértelmûen támogatják az alapjövedelmet.

Egy Finnországban élõ újságíró, Timaffy Lilla nemrégiben írt kitûnõ cikket arról, hogy ott hogyan látják az emberek az alapjövedelmet. A szerzõ szerint a finnek azért is támogatják a kérdést, mert azt látják, hogy ha például valaki elveszítené a munkáját, akkor nála marad az alapjövedelem, tehát azonnal hozzájut a pénzhez, nem kell bejelentkeznie a munkaügyi hivatalba, így idõlegesen sem maradna pénz nélkül, és nem kellene havonta jelentenie, hogy nem dolgozik.

Azt gondolják, a fiatal munkanélkülieknek lehetõségük lenne a további tanulásra, az önképzésre, hogy könnyebben el tudjanak azután helyezkedni. Szerintük az alapjövedelem jó a vállalkozónak is, mert ha adott hónapban nincs vagy csak nagyon kevés jövedelme van, akkor õ sem marad pénz nélkül. Sõt jó ez a kisgyermekes szülõknek is, mert alacsonyabb fizetésû munkát is el tudnak vállalni. És ez jó eséllyel olyan munka lesz, amit a kismama szívesen csinál, és nem csak azért, mert a munka a létfenntartásához szükséges. Tehát az átmeneti vagy a rosszul fizetõ melók is megérhetik.

A finn kormány célja a társadalmi igazságosság növelése, azt szeretnék, hogy megvalósuljon a finn alkotmányban lefektetett jog a méltóságteljes élethez és a pénzügyi biztonsághoz.

Végeredményben pedig azt, ha az emberek boldogabbak és kiegyensúlyozottabbak lennének, mert ez az egész társadalomnak megéri.
A finn szociális rendszerrõl

A finn jóléti állam még mindig nagyon erõs. Széles körû szociális juttatásokat biztosít mindenkinek a lakbértámogatástól a fogorvosi költségekig. Ugyanakkor a rendszer meglehetõsen bürokratikus és nagyon drága. Ráadásul a gazdasági nehézségek miatt egyre kevésbé finanszírozható. A kormánypártok célja az alapjövedelemmel egyrészt az, hogy hosszú távon csökkentsék az állam mûködtetésére fordított kiadásokat, olvasható a Finnország blogban.
Adózási elképzelések

Bár az alapjövedelem adómentes, a finnek azt tervezik, hogy akinek van munkája, az sávos adózással visszafizetné az alapjövedelem egy részét vagy az egészet az államkasszába. Tehát minél gazdagabb valaki, automatikusan annál kevesebb alapjövedelmet kap a munkája mellé, ám ha kap, ennek összegét leírhatja a személyi jövedelemadójából.

A finn zöldek modelljében szerepel a negatív jövedelemadó is, amit nem fizetni kell, hanem megkap az, akinek a jövedelme nem éri el nettóban az alapjövedelemként meghatározott értéket.

Az alapjövedelem a nyugdíjakra is vonatkozna. Az átlagos finn nyugdíj ma jóval több, mint 800 euró. A tervek szerint a nyugdíjasokra is vonatkozna az új adórendszer, tehát õk is visszafizetnék adóban a többletet. Viszont, akik a minimál nyugdíjat (körülbelül 750 eurót) kapják, azok azonnal jobban járnának, ha teljesen kiépül a rendszer.
Egy fontos társadalmi hatás

Fontos az is, hogy az alapjövedelemrõl le lehet mondani. Vagyis az alapjövedelem ezen a módon is növelné az igazság-érzetet a társadalomban. Képzeljük el azt a magyar viszonyok között elképzelhetetlen jelenetet, hogy egy milliárdos üzletember, közéleti szereplõ bejelenti a tévében, hogy önként lemond az alapjövedelmérõl, mert szerinte ez így igazságos. Nyilvánvaló, hogy az emberek többsége ezt nagyon értékelné, ami erõsítené a társadalmi összetartozást, az igazságérzetet.
Nem megy jól

A finn gazdaságnak mostanában nagyon nem megy jól. A Nokia kiesésével, valamint a finn papírgyártás zuhanásával lejtõre került a gazdaságuk. Többek között ezért is döntöttek az alapjövedelem bevezetése mellett, azt remélik, ez fellendítheti a gazdasági növekedésüket. És úgy tûnik, alaposan átgondolták a dolgot. Arra jutottak, hogy az alapjövedelem:


Ha meglépik, Európában õk lesznek az elsõ ország, akik bevezetik az alapjövedelmet. Azt mondják, nekik ez nemcsak közgazdaságilag, de társadalmilag és kulturálisan is megéri. A fokozatos bevezetés mérlege összességében pozitívba fordul, és nekik ez a fontos hosszú távon.
És akkor ki fog dolgozni?

Az alapjövedelmet ellenzõk egyik kedvenc érve, hogy mi van azokkal, akik majd emiatt nem akarnak dolgozni. Erre az a válasz, hogy ezek az emberek a mai rendszerben is kibújhatnak a munka alól, a mai rendszerben is kaphatják a munkanélküli pénzt és a szociális támogatást.

Emellett az a feltételezés, hogy a társadalom (minden társadalom) többsége értelmes emberekbõl áll, ezért elõbb-utóbb mindenki találna olyan foglalatosságot, amelyben értelmes célra és örömre lelne magának, és ez a mindenkinek jó lenne – összességében boldogabbak és kiegyensúlyozottabbak lennénk.

A finnek szerint azonnal csökkenne a mélyszegénység, a hajléktalanság, illetve a munkanélküliség. Szerintük nem kétséges, hogy egy munkaképes munkanélküli azért nem motivált a munkavállalásra, mert a munkába állásával lényegesen nem növekedne a segélyhez képest a jövedelme, a munkabérével együtt viszont nagyobb mértékben növekedne a jövedelme az alapjövedelemmel együtt, mint anélkül.

Azt hangsúlyozzák: ha valaki otthonüléssel kap 800 eurót, részmunkával meg havi 900 eurót, akkor már bõven megéri dolgoznia. Ennyit még ki bírna fizetni egy finn munkáltató is, de részmunkára 1700 eurót már nehezen. Ebbõl az is következik, hogy az embereknek már nem a létfenntartásért kellene munkát vállalnia, azaz nem kényszerülne olyan munkát elvállalni, amelyhez semmi köze nincs.

A finn társadalombiztosítás indoklásában az is szerepel, hogy az alapjövedelem boldogabbá tenné az embereket, mint a segélyen élés, amely megbélyegez. Összességében kiegyensúlyozottabbak lennének, több gyermek születne, és így fellendülne a gazdaságuk is.
Link

Hozzászólások

211 #1 NKG
- 2015-12-10 07:58
Ja, nem akartok feltétel nélküli alapjövedelmet (itthon is a demján satya a legnagyobb ellenzõje), nehogy a "plebs" ki tudjon szakadni a rabszolgaságból.
Mert ha lenne megfelelõ összeg, amit minden nagykorú, munkaképes állampolgár megkap, akkor a zsarnok, rabszolgatartó cégek könnyen pofára esnének, mint ama bizonyos kölyökgólya. Így FNA nélkül mindenki be van sz@ratva, és munkahelyféltés miatt inkább nyel, mint feláll.
Meg nem tetszik a hatalmasoknak, hogy vissza kéne osztani a rabolt vagyont...
Na meg, ha az értelmesebbje otthon ül, még tévézés helyett el kezd a vilég dolgaival foglalkozni, hühühû, na akkor nektek befellegzik...
Folytathatnám...

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.29 másodperc
2,745,962 egyedi látogató