A történelem az élet tanítómestere, csak az élet nem akar tanulni! Ismétlés következik. Ezért lett öngyilkos Teleki Pál. Magyarország nagy lépést tett a revízió terén 1940 nyarának végén: a II. bécsi döntéssel visszatért Észak-Erdély. Csaknem háború tört ki érte a románokkal, végül egy német-olasz “döntõbíróság” közbelépett. És ez volt a baj. A felvidék déli részének visszacsatolását még a britek és a franciák is elfogadták, itt errõl szó sem volt.

Hitler az oszd meg és uralkodj elve mentén láncolta magához a már csaknem egymásnak esõ Romániát és Magyarországot. Ezzel tovább nõtt itthon a német befolyás, ráadásul Romániában Ion Antonescu jutott hatalomra, hazánk szinte teljesen németbarát államok gyûrûjében találta magát.
Szükségünk volt egymásra

A kiutat egyedül Jugoszlávia jelenthette. A délszláv állam baráti kapcsolatban állt a Harmadik Birodalommal, ám Nagy-Britanniával is jó volt a viszonya. Sõt, a magyarok már korábban, 1939-ben tárgyalásokat kezdeményeztek.

Ekkor még úgy tûnt, Erdélyért román-magyar háború fog kitörni, ezért kellett Jugoszláviát rávenni a semlegességre.

A II. bécsi döntés után Teleki tovább haladt e vonalon, a fegyveres semlegesség taktikájában déli szomszédunk ellensúlyt jelentett volna a német nyomás ellenében. Jugoszlávia is hasonló megfontolásból, a németek elöli “menekülõ útként” tekintett Magyarországra az ellenséges Bulgária és Olaszország közé zárva. A közeledést Hitler is támogatta, aki közelgõ keleti offenzíva elõtt nyugalmat akart a Balkánon.
Örök barátság

A szerzõdést 1940. december 12-én írták alá, és mindössze három pontból állt. Rögtön az eleje, fõleg a késõbbi események ismeretében már szinte kínosan moralizál:

Az országok “figyelembe véve a nemzeteik között örvendetesen fennálló jószomszédságon, õszinte megbecsülésen és kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatokat; … abban a meggyõzõdésben, hogy a politikai, gazdasági és kulturális téren fennálló kölcsönös kötelékeknek megszilárdítása és szorosabbá tétele a két szomszédos ország érdekeit, valamint a Duna vidékének békéjét és jólétét fogják szolgálni; elhatározták, hogy Barátsági Szerzõdést kötnek…”

A három pont pedig:

1. cikk. A Magyar Királyság és a Jugoszláv Királyság között állandó béke és örökös barátság fog fennállani.
2. cikk. A Magas Szerzõdõ Felek egyetértenek abban, hogy tanácskozni fognak mindazokban a kérdésekben, amelyek megítélésük szerint kölcsönös kapcsolataikat érinthetik.
3. cikk. A jelen Szerzõdés meg fog erõsíttetni és a megerõsítõ okiratok, mihelyt lehetséges, Budapesten ki fognak cseréltetni.

A 2. cikk igencsak álságos: a szerzõdõ felek tanácskozni fognak vitás kérdéseikben. A Jugoszlávia által bekebelezett magyar területek ügyét tehát a szõnyeg alá söpörték, miközben a magyar politika minden erejével a revízión dolgozott, a külügy pedig botránnyal fenyegette a németeket, ha elismerik a délszláv állam területi sérthetetlenségét.
Magyar honvédek Alsólendván (Fortepan/Karabélyos Péter)
Magyar honvédek Alsólendván (Fortepan/Karabélyos Péter)
Teleki nem viselte el

Aztán változott a helyzet. 1941. március 26-án egy puccsal keményen németellenes kormány került hatalomra Belgrádban, amire Hitlernek lépnie kellett. A katonai beavatkozás német szövetségben Magyarország számára újabb revíziós sikert, míg a másik oldalon Nagy-Britannia hadüzenete lebegett fenyegetõen.

Teleki Pál miniszterelnök nem bírta végignézni semlegességi politikája bukását, április 3-án öngyilkos lett.

Fõméltóságú Úr!

Szószegõk lettünk – gyávaságból – a mohácsi beszéden alapuló örökbéke szerzõdéssel szemben. A nemzet érzi, és mi odadobtuk becsületét.

A gazemberek oldalára álltunk – mert a mondvacsinált atrocitásokból egy szó sem igaz! Sem a magyarok ellen, de még a németek ellen sem! Hullarablók leszünk! a legpocsékabb nemzet.

Nem tartottalak vissza.

Bûnös vagyok. Teleki Pál

-írta búcsúlevelében a kormányzónak.

Hazánk Bárdossy László kormányfõ erõs szorgalmazására a beavatkozás mellett döntött. A honvédség Horvátország kiválása után arra hivatkozott, Jugoszlávia felbomlott, ezzel a barátsági szerzõdés érvénytelenné vált. 1941. április 12-én a honvédség átlépte a déli határt, ezzel pedig a II. világháború elkezdõdött Magyarország számára is.
Link