Miért nem hínak klímaszerelõt? Van elég a geoingeneering projektben, nemde? Pedzik már mekkora kamu ez a holló is, melynek a szájából kidanássza a mocskos zsidó a sajtót! Miközben eufória lett úrrá a világon a hétvégén zárult párizsi klímacsúcsot követõen, a globális felmelegedés tagadói kerülhetnek jövõre hatalomra világ legbefolyásosabb országában.

“Az idõjárás már csak ilyen, a hõmérséklet egyszer felfelé megy, egyszer le. Ez még nem jelent semmit, vannak ennél sokkal nagyobb problémáink” - jelentette ki a republikánus elnökjelöltek versenyét vezetõ Donald Trump idén szeptemberben, és ennél csak botrányosabb állításai voltak a témában ezt megelõzõen.

Az elnöki posztra is esélyes politikus szerint a globális felmelegedést a kínaiak találták ki, hogy lefékezzék az amerikai gazdaságot, de célzott arra is, hogy az egész csak azért van, hogy magasabb adókat szedjenek be az emberektõl a környezetvédelem nevében.

Mély szkepticizmus

Nem csoda, hogy a hétvégén zárult történelmi párizsi klímacsúcs után a világsajtó azt találgatja, mi lesz az áttörést hozó megállapodással, ha a republikánusok nyerik a jövõ évi választást. Donald Trump nincs egyedül nézeteivel: az amerikai jobboldali párt ideológiájának a klímaszkepticizmus gyakorlatilag szerves része.

Donald Trump

Fotó: Youtube

Idei adatok szerint a republikánus szenátorok 72 százaléka tagadja a globális felmelegedéssel kapcsolatos tudományos konszenzust, és a párt legtöbb fontos embere tett az utóbbi években az ember által okozott klímaváltozást tagadó, vagy jelentéktelenként beállító kijelentéseket. Egy másik, nemrég megjelent felmérés szerint pedig a republikánus szavazók csupán egytizede hisz abban, hogy a felmelegedés fõként emberi okokra vezethetõ vissza, míg a demokratáknál ugyanez az arány 80 százalék.

Kongresszus, a kerékkötõ

A klímacsúcs sajtóközpontjában a megállapodás-tervezet bejelentését követõen körözött is egy levél Barack Obamának címezve, melyet 30 republikánus szenátor írt alá: szerintük a párizsi jegyzõkönyv érvénybe lépéséhez szükség van a Kongresszus támogatására, és meglátásuk szerint a megállapodás negatívan befolyásolja az amerikai gazdaságot és az ország külpolitikai érdekeit. Az nyilvánvaló, hogy mit gondolnak a republikánusok Obama klímváltozás-ellenes kurzusáról. De vajon hol tartanak ma az amerikaiak ennek a problémának a megértésében, és nyerhet-e olyasvalaki a XXI. században amerikai elnökválasztást, aki totálisan tagadja a felmelegedést?

A kételkedés a klímaváltozásban az amerikai jobboldal ideológiai csomagjának mindig is része volt. A republikánusok a környezetvédelem ügyét az “elpuhult” liberális értelmiséggel kapcsolják össze. A konzervatív oldal számára a klímaváltozás beismerése plusz állami szabályozásokat jelent, ami egyfelõl csorbítja az egyéni érdekeket és szabadságjogokat, másfelõl ellentmond az amerikai álomnak, a korlátlanul növelhetõ gazdasági siker és fogyasztás ideáljának.

A globális felmelegedésrõl szóló elsõ komolyabb kutatási eredmények a hetvenes évek végén jelentek meg. Amikor 1981-ben Ronald Reagan hatalomra került, azonnal megtizedelte a klímakutatási kiadásokat és leállította a széndioxid-szintre vonatkozó mérések támogatását.

Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

A szélesebb tömegek számára aztán 1988-ban lett ismert az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés elmélete James Hansen jelentésének köszönhetõen. A jelenség felbukkanása a közvéleményben egybeesett a korábbi ellenség, a Szovjetunió bukásával, így a konzervatív think tankek szemében a “vörös veszedelmet” a “zöld veszedelem” váltotta fel.

Mély változások a társadalomban

Az utolsó ciklusát töltõ Barack Obama a klímavédelem elfogadtatásában is mély társadalmi változásokat sürget. Az általa kezdeményezett Clean Air Act 15 év alatt 32 százalékkal szorítaná vissza a szénerõmûvek kibocsátását a válság elõtti 2005-ös állapotokhoz képest. Hiába van bent 27 szövetségi államnak és ipari lobbistának a panasza az illetékes hatóságnál, az Obama-adminisztráció nagyon eltökéltnek látszik. Párizzsal egy olyan kötelezõ érvényû nemzetközi keretegyezmény született, amely mellett az USA sem mehet el szó nélkül.

Néhány éve még biztos, hogy elképzelhetetlen lett volna, hogy az amerikai fõtárgyaló a klímacsúcson a legelkötelezettebb államok között szólal fel, és hogy a világ egyik legnagyobb ipari országa a klímacélok elérése érdekében a fejlõdõ országoknak nyújtandó pénzügyi segítségét megduplázza. Márpedig ma ez a helyzet, ami összefügg azzal, hogy az amerikaiak számára is kézzelfoghatóvá váltak azok a veszélyek, amiket a klímaváltozás kivált.

Mindezek miatt a környezetvédõk optimisták: ahogy a Der Spiegel is kommentálta, a globális felmelegedés elsõ számú geopoltikai témává vált, a közel 200 ország delegáltja által elfogadott keretszabályozásból csak úgy nem lehet majd kisétálni. A klímavédelmi mozgalomnak pedig idõközben az USA-ban is nagy lett a hatása: nyugdíjalapok, nagy magán- és állami befektetések kerültek nyomás alá, hogy ne támogassanak olyan beruházásokat, amelyeknek nagy az ökológiai lábnyoma. Ezért azok a republikánus jelöltek, akik tagadják a klímaváltozást, sokak szemében nem lesznek többé hitelesek, és nem is nyerhetik meg a választást.

Az, hogy a felvilágosítóknak még van min dolgozni, azon is látszik, hogy míg az USA-ban a tudósok 97 százaléka egyetért abban, hogy a klímaváltozást fõként emberi tevékenység okozza, az amerikaiak 51 százaléka szerint egyelõre nincs tudományos konszenzus a témában.
Hamisított vélemények
Az Egyesült Államokban dollárok tízmillióit költöttek arra, hogy felmelegedést tagadó kutatókat, lobbicsoportokat támogassanak - az Exxon olajvállalatra emiatt az amerikai ügyészség is ráált, képviselõik többek között azzal védekeztek, hogy sokáig nem lehetett biztosra venni, mennyire megbízható az új elmélet, õk maguk pedig csakis magas színvonalú tudományos kutatásokat támogattak, amelyek végül a klímaváltozást igazolták. Igaz, ezzel egyidõben számos tagadó és szkeptikus egyesületet is õk tartottak el.Link