Bejelentkezés
Izrael miatt bontjuk meg az EU egységét
Az "EU" izrael "miatt" tart ott, ahol, és persze a mocskos zsidó áll minden nemtelen cselekedet mögött. "Magyarország"? Vicc! Magyarország akkor sem hajlandó külön címkékkel megjelölni az izraeli telepekrõl származó árukat, ha emiatt esetleg az a vád éri, hogy megbontja az EU egységét. Ezt Szijjártó Péter külügyminiszter hozta hétfõn újságírók tudomására a külügyi tanács ülése után.
Az EU és Izrael közötti kapcsolatokat elmérgesítõ címkézési ügy a napirend elõtt került szóba, amikor Federika Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai fõképviselõje fontosnak nevezte, hogy az EU egységes maradjon a kérdésben.
Kattintson és nézzen szét Izraelben!
„Ésszerûtlen intézkedésekhez nem csatlakozunk. Nem vagyunk hajlandók külön megjelölni a (ciszjordániai telepekrõl származó) árukat” – jelentette ki késõbb újságírók elõtt a magyar külgazdasági miniszter.
Szijjártó szerint Magyarországnak elvi és gyakorlati fenntartásai vannak a döntéssel szemben. Elvi alapon azért nem ért egyet, mert nem látja okát, miért csak ebben a konkrét esetben kell alkalmazni a korlátozást, és más esetekben miért nem. Másfelõl az intézkedés véleménye szerint éppen azoknak árthat a legjobban, akiken az EU segíteni akar. Hiszen éppen azok a palesztinok fizetnék meg az árát, akik ilyen árukat elõállító telepeken dolgoznak. „A címkézés egyszerûen rossz eszköz” – tette hozzá.
Szijjártó Péter lapunk kérdésére azt mondta, nem számít kötelezettségszegési eljárásra, mert jogi konzekvenciák nélküli bizottsági iránymutatásról van szó. Az EU kül- és biztonságpolitikai fõképviselõje ezzel szemben arra hívta fel a figyelmet, hogy a technikai iránymutatások egy már régóta érvényben lévõ EU-jogszabályon (egy 2012-es tanácsi döntésen) alapulnak. Federika Mogherini ugyanakkor kitérõ választ adott a BruxInfónak arra a kérdésére, hogy lennének-e bármilyen jogi következményei annak, ha egy tagállam megtagadná a telepekrõl származó áruk megjelölését.
„Az uniós jogszabályok végrehajtása a tagállamok kezében van, a végrehajtás az õ dolguk” – mondta, mielõtt ugyanezt a választ adta volna egy másik újságírói kérdésre.
A fõképviselõ bevezetõjében pedig kifejezetten azt mondta, hogy „a Tanács egységes a technikai iránymutatások kérdésében”. Mintegy Izraelnek címezve a szavait azt is hangsúlyozta, hogy szó sincs bojkottról, és senki nem is tekinti ennek az intézkedéseket.
Mogherini késõbb lapunknak megerõsítette, hogy a Bizottság valamennyi tagállam kérésének eleget téve készítette el a technikai iránymutatásokat, és a tagállamok között egység volt ebben, továbbá abban is, hogy szavai szerint valamennyien üdvözölték a közös iránymutatásokat.
A fõképviselõ arra is emlékeztetett, hogy egy több évvel ezelõtt elfogadott jogszabályról van szó, amit néhány tagállam – így Nagy-Britannia, Belgium és Svédország – már végre is hajtott. Mivel azonban nem volt mindenki számára egyértelmû az alkalmazás, ezért a tagállamok (úgy tudjuk, hogy 16 uniós tagállam közöd levélben) arra kérte a Bizottságot, hogy készítsen közös iránymutatásokat. A kereskedelmi fõigazgatóság el is végezte a feladatot, és Mogherini szerint most a tagállamokon a sor. „A technikai iránymutatások nem változtatnak a jogszabályon” – húzta alá.
EU-források emlékeztetnek rá, hogy eredetileg a 2005-ben az EU és Izrael között kitárgyalt egyezmény foglalkozott a kérdéssel. A Bizottságnak kezdettõl fogva az volt az álláspontja, hogy a preferenciális (kedvezményes) kereskedelmi feltételeket nem lehet kiterjeszteni a megszállt területekre. Mivel Izrael ezzel nem értett egyet, ezért mindkét fél különbözõen értelmezte a megállapodásnak ezt a részét és a gyakorlatban nem is történt semmi. Egészen addig, amíg több, az Izraelre a telepek terjeszkedése miatt nyomást gyakorolni kívánó országok újra napirendre nem tûzték a kérdést.
A magyar külügyminiszter közölte, hogy nem Budapest az egyetlen, amelynek fenntartásai vannak a címkézéssel kapcsolatban, úgy hírlik, hogy például az Izraellel ugyancsak szoros kapcsolatot ápoló Csehország is hasonló véleményen van. Más kérdés, hogy nyíltan eddig csak Magyarország utasította el a telepesek által elõállított áruk külön megjelölését.
Mogherino egyensúlyozását pedig megfigyelõk szerint az magyarázza, hogy az EU fontos szerepet szeretne játszani a közel-keleti békefolyamatban, ám erre csak kevés esélye van akkor, ha teljesen magára haragítja Izraelt.Link
Az EU és Izrael közötti kapcsolatokat elmérgesítõ címkézési ügy a napirend elõtt került szóba, amikor Federika Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai fõképviselõje fontosnak nevezte, hogy az EU egységes maradjon a kérdésben.
Kattintson és nézzen szét Izraelben!
„Ésszerûtlen intézkedésekhez nem csatlakozunk. Nem vagyunk hajlandók külön megjelölni a (ciszjordániai telepekrõl származó) árukat” – jelentette ki késõbb újságírók elõtt a magyar külgazdasági miniszter.
Szijjártó szerint Magyarországnak elvi és gyakorlati fenntartásai vannak a döntéssel szemben. Elvi alapon azért nem ért egyet, mert nem látja okát, miért csak ebben a konkrét esetben kell alkalmazni a korlátozást, és más esetekben miért nem. Másfelõl az intézkedés véleménye szerint éppen azoknak árthat a legjobban, akiken az EU segíteni akar. Hiszen éppen azok a palesztinok fizetnék meg az árát, akik ilyen árukat elõállító telepeken dolgoznak. „A címkézés egyszerûen rossz eszköz” – tette hozzá.
Szijjártó Péter lapunk kérdésére azt mondta, nem számít kötelezettségszegési eljárásra, mert jogi konzekvenciák nélküli bizottsági iránymutatásról van szó. Az EU kül- és biztonságpolitikai fõképviselõje ezzel szemben arra hívta fel a figyelmet, hogy a technikai iránymutatások egy már régóta érvényben lévõ EU-jogszabályon (egy 2012-es tanácsi döntésen) alapulnak. Federika Mogherini ugyanakkor kitérõ választ adott a BruxInfónak arra a kérdésére, hogy lennének-e bármilyen jogi következményei annak, ha egy tagállam megtagadná a telepekrõl származó áruk megjelölését.
„Az uniós jogszabályok végrehajtása a tagállamok kezében van, a végrehajtás az õ dolguk” – mondta, mielõtt ugyanezt a választ adta volna egy másik újságírói kérdésre.
A fõképviselõ bevezetõjében pedig kifejezetten azt mondta, hogy „a Tanács egységes a technikai iránymutatások kérdésében”. Mintegy Izraelnek címezve a szavait azt is hangsúlyozta, hogy szó sincs bojkottról, és senki nem is tekinti ennek az intézkedéseket.
Mogherini késõbb lapunknak megerõsítette, hogy a Bizottság valamennyi tagállam kérésének eleget téve készítette el a technikai iránymutatásokat, és a tagállamok között egység volt ebben, továbbá abban is, hogy szavai szerint valamennyien üdvözölték a közös iránymutatásokat.
A fõképviselõ arra is emlékeztetett, hogy egy több évvel ezelõtt elfogadott jogszabályról van szó, amit néhány tagállam – így Nagy-Britannia, Belgium és Svédország – már végre is hajtott. Mivel azonban nem volt mindenki számára egyértelmû az alkalmazás, ezért a tagállamok (úgy tudjuk, hogy 16 uniós tagállam közöd levélben) arra kérte a Bizottságot, hogy készítsen közös iránymutatásokat. A kereskedelmi fõigazgatóság el is végezte a feladatot, és Mogherini szerint most a tagállamokon a sor. „A technikai iránymutatások nem változtatnak a jogszabályon” – húzta alá.
EU-források emlékeztetnek rá, hogy eredetileg a 2005-ben az EU és Izrael között kitárgyalt egyezmény foglalkozott a kérdéssel. A Bizottságnak kezdettõl fogva az volt az álláspontja, hogy a preferenciális (kedvezményes) kereskedelmi feltételeket nem lehet kiterjeszteni a megszállt területekre. Mivel Izrael ezzel nem értett egyet, ezért mindkét fél különbözõen értelmezte a megállapodásnak ezt a részét és a gyakorlatban nem is történt semmi. Egészen addig, amíg több, az Izraelre a telepek terjeszkedése miatt nyomást gyakorolni kívánó országok újra napirendre nem tûzték a kérdést.
A magyar külügyminiszter közölte, hogy nem Budapest az egyetlen, amelynek fenntartásai vannak a címkézéssel kapcsolatban, úgy hírlik, hogy például az Izraellel ugyancsak szoros kapcsolatot ápoló Csehország is hasonló véleményen van. Más kérdés, hogy nyíltan eddig csak Magyarország utasította el a telepesek által elõállított áruk külön megjelölését.
Mogherino egyensúlyozását pedig megfigyelõk szerint az magyarázza, hogy az EU fontos szerepet szeretne játszani a közel-keleti békefolyamatban, ám erre csak kevés esélye van akkor, ha teljesen magára haragítja Izraelt.Link
Hozzaszolasok
Hozzaszolas küldése
Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.
- 2015. December 16. 18:05:45
- 2015. December 16. 18:52:08
- 2015. December 16. 20:13:02
- 2015. December 16. 20:28:30
- 2015. December 17. 20:59:12