Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Izrael miatt bontjuk meg az EU egységét

BelföldAz "EU" izrael "miatt" tart ott, ahol, és persze a mocskos zsidó áll minden nemtelen cselekedet mögött. "Magyarország"? Vicc! Magyarország akkor sem hajlandó külön címkékkel megjelölni az izraeli telepekrõl származó árukat, ha emiatt esetleg az a vád éri, hogy megbontja az EU egységét. Ezt Szijjártó Péter külügyminiszter hozta hétfõn újságírók tudomására a külügyi tanács ülése után.

Az EU és Izrael közötti kapcsolatokat elmérgesítõ címkézési ügy a napirend elõtt került szóba, amikor Federika Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai fõképviselõje fontosnak nevezte, hogy az EU egységes maradjon a kérdésben.
Kattintson és nézzen szét Izraelben!

„Ésszerûtlen intézkedésekhez nem csatlakozunk. Nem vagyunk hajlandók külön megjelölni a (ciszjordániai telepekrõl származó) árukat” – jelentette ki késõbb újságírók elõtt a magyar külgazdasági miniszter.

Szijjártó szerint Magyarországnak elvi és gyakorlati fenntartásai vannak a döntéssel szemben. Elvi alapon azért nem ért egyet, mert nem látja okát, miért csak ebben a konkrét esetben kell alkalmazni a korlátozást, és más esetekben miért nem. Másfelõl az intézkedés véleménye szerint éppen azoknak árthat a legjobban, akiken az EU segíteni akar. Hiszen éppen azok a palesztinok fizetnék meg az árát, akik ilyen árukat elõállító telepeken dolgoznak. „A címkézés egyszerûen rossz eszköz” – tette hozzá.

Szijjártó Péter lapunk kérdésére azt mondta, nem számít kötelezettségszegési eljárásra, mert jogi konzekvenciák nélküli bizottsági iránymutatásról van szó. Az EU kül- és biztonságpolitikai fõképviselõje ezzel szemben arra hívta fel a figyelmet, hogy a technikai iránymutatások egy már régóta érvényben lévõ EU-jogszabályon (egy 2012-es tanácsi döntésen) alapulnak. Federika Mogherini ugyanakkor kitérõ választ adott a BruxInfónak arra a kérdésére, hogy lennének-e bármilyen jogi következményei annak, ha egy tagállam megtagadná a telepekrõl származó áruk megjelölését.

„Az uniós jogszabályok végrehajtása a tagállamok kezében van, a végrehajtás az õ dolguk” – mondta, mielõtt ugyanezt a választ adta volna egy másik újságírói kérdésre.

A fõképviselõ bevezetõjében pedig kifejezetten azt mondta, hogy „a Tanács egységes a technikai iránymutatások kérdésében”. Mintegy Izraelnek címezve a szavait azt is hangsúlyozta, hogy szó sincs bojkottról, és senki nem is tekinti ennek az intézkedéseket.

Mogherini késõbb lapunknak megerõsítette, hogy a Bizottság valamennyi tagállam kérésének eleget téve készítette el a technikai iránymutatásokat, és a tagállamok között egység volt ebben, továbbá abban is, hogy szavai szerint valamennyien üdvözölték a közös iránymutatásokat.

A fõképviselõ arra is emlékeztetett, hogy egy több évvel ezelõtt elfogadott jogszabályról van szó, amit néhány tagállam – így Nagy-Britannia, Belgium és Svédország – már végre is hajtott. Mivel azonban nem volt mindenki számára egyértelmû az alkalmazás, ezért a tagállamok (úgy tudjuk, hogy 16 uniós tagállam közöd levélben) arra kérte a Bizottságot, hogy készítsen közös iránymutatásokat. A kereskedelmi fõigazgatóság el is végezte a feladatot, és Mogherini szerint most a tagállamokon a sor. „A technikai iránymutatások nem változtatnak a jogszabályon” – húzta alá.

EU-források emlékeztetnek rá, hogy eredetileg a 2005-ben az EU és Izrael között kitárgyalt egyezmény foglalkozott a kérdéssel. A Bizottságnak kezdettõl fogva az volt az álláspontja, hogy a preferenciális (kedvezményes) kereskedelmi feltételeket nem lehet kiterjeszteni a megszállt területekre. Mivel Izrael ezzel nem értett egyet, ezért mindkét fél különbözõen értelmezte a megállapodásnak ezt a részét és a gyakorlatban nem is történt semmi. Egészen addig, amíg több, az Izraelre a telepek terjeszkedése miatt nyomást gyakorolni kívánó országok újra napirendre nem tûzték a kérdést.

A magyar külügyminiszter közölte, hogy nem Budapest az egyetlen, amelynek fenntartásai vannak a címkézéssel kapcsolatban, úgy hírlik, hogy például az Izraellel ugyancsak szoros kapcsolatot ápoló Csehország is hasonló véleményen van. Más kérdés, hogy nyíltan eddig csak Magyarország utasította el a telepesek által elõállított áruk külön megjelölését.

Mogherino egyensúlyozását pedig megfigyelõk szerint az magyarázza, hogy az EU fontos szerepet szeretne játszani a közel-keleti békefolyamatban, ám erre csak kevés esélye van akkor, ha teljesen magára haragítja Izraelt.Link

Hozzaszolasok

236 #1 Vazul
- 2015. December 16. 18:05:45
Ez a szijjártó is hogy mekkora egy nagy geci!!!

45.media.tumblr.com/48c302ee572f4eefb822589f69096bc0/tumblr_n1t5m33EUi1tr7ppjo1_400.gif
88 #2 Asumhari
- 2015. December 16. 18:52:08
Ebbõl a cikkbõl nem derül ki, hogy miért is kell a külön cimkézés.
Eddigi ismereteim szerint azért cimkézték át az Eu-ba érkezõ izraeli árukat, hogy így mintha eu-s termékrõl lenne szó, könnyebben lehessen értékesíteni azokat. Ez csak izraelnek jó. Mi ebbõl a mi hasznunk?
Ha Szijjártó visszautasította a cimkézést, akkor tulajdonképpen ellent mondott izraelnek. Nem de?
236 #3 Vazul
- 2015. December 16. 20:13:02
Tájul:
"Származási ország: Golán-fennsík (izraeli telep)"

- az EU-ban a jövõben csak ezekkel a jelölésekkel lehet forgalmazni a megszállt területen mûködõ, izraeli tulajdonú üzemekbõl kikerülõ mezõgazdasági és kozmetikai termékek nagy részét.
Ami nem a telepesek üzemeibõl kerül az Európai Unió vásárlói elé, arra elég annyit ráírni, hogy "palesztin termék".

Szeptemberben az Európai Parlament plenáris ülésén egy közel-keleti témájú határozat keretében elfogadták azt a határozatot miszerint, az Európai Unión belül árult izraeli termékek esetében, ha azok a Golán-fennsíkról, vagy a szintén megszállt Ciszjordániából származnak akkor a származási helyen azokat a területeket kell feltüntetni és nem Izraelt. A zsidó államban ez hatalmas felháborodást váltott ki. Ha engednek eme elképzelésnek, akkor azzal egy idõben elismerik, hogy az izraeli haderõ megszálló hatalomként van jelen a Golán-fennsíkon és Ciszjordániában. Ez magával vonná a ciszjordániai és egyéb megszállt területeken épülõ lakótelepek építésének leállítását is.

http://alfahir.hu/ujabb_palesztin_izr...zajlik_epp
http://www.origo.hu/nagyvilag/2015111...desen.html
236 #4 Vazul
- 2015. December 16. 20:28:30
A palesztinok kétharmada támogatja a késeléses merényleteket, és többségük bizonyos abban, hogy egy fegyveres felkelés oly módon szolgálná a palesztinok nemzeti érdekeiket, ahogy azt a béketárgyalások nem tudnák.

Benjámin Netanjahu miniszterelnök cinikusan mindössze annyit tudott mondani, hogy szó sincs túlzott izraeli erõszakról, készek tárgyalni Abbásszal feltéve, ha lecsillapítja az erõszakhullámot annak gerjesztése helyett. Semmitmondó kijelentéseivel, rágalmazásaival, esetleges tárgyalásokkal Netanjahu csupán az idõt akarja húzni, miközben az izraeli és a nyugati közvéleménnyel elhitetik, hogy a mostani helyzetért a palesztinok felelõsek, az izraeliek pedig szokás szerint csak áldozatai az események szerencsétlen alakulásának. November 24-én, kedden találkozott is Netanhaju és Abbász egy látszattárgyalás kedvéért, de a megbeszélést nem követte semmi, ami tökéletes bizonyítéka Izrael látszat intézkedésére a kedélyek csillapítása érdekében. Izrael továbbá elutasította azt a francia javaslatot is mi szerint nemzetközi megfigyelõket kellene küldeni az al-Aksza mecset környékére. Valójában fölösleges is a terrorállam részérõl bármiféle elõrelépést várni a béke érdekében, különösen mikor az ország vezetõje olyan kijelentéseket tesz, ami szerint „Izrael nem lesz kétnemzetiségû állam.”

http://alfahir.hu/ujabb_palesztin_izr...zajlik_epp
http://alfahir.hu/mahmud_abbasz_a_kes...hez_nyulna
236 #5 Vazul
- 2015. December 17. 20:59:12
Kibékült Izrael és Törökország

Öt év után Izrael és Törökország aláírta a kapcsolataik rendezésérõl szóló egyezményt - értesült a Háárec címû izraeli újság honlapja csütörtök este.
Egy magas rangú jeruzsálemi illetékes azt közölte a lappal, hogy Benjámin Netanjahu miniszterelnök küldöttei elõzõ nap Zürichben találkoztak a török külügyminiszter helyettesével, és megegyeztek a kapcsolatok normalizálásának elveirõl.

Izrael ezek szerint húszmillió dolláros kártérítést fizet a Mavi Marmara hajón 2010 májusában megsebesült vagy megölt török civileknek és hozzátartozóiknak egy rendkívüli alapítvány közvetítésével, Törökország pedig lemond az akcióban közremûködõ izraeli tisztek elleni perekrõl. Ankara felszámolja területén a palesztin szélsõséges Hamász katonai szárnyának tevékenységét, kiutasítja a Hamász katonai szárnyának vezetõjét, Száláh Arúrit, aki Isztambuli székhelyérõl irányítja a szervezet ciszjordániai mûködését. Ankara emellett korlátozza Törökországban a Hamász politikai tevékenységét is.

Izrael és Törökország a megállapodás alapján rendezi diplomáciai kapcsolatait egymással, a nagykövetek visszatérnek Ankarába és Tel-Avivba.
http://www.hirado.hu/2015/12/17/kibek...=hirkereso

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték
Generalasi idö: 0.09 masodperc
294,628 egyedi latogato