A tojás - legalábbis a tyúktojás - a tyúkból gyün. Ráadásul ugyanott pottyan ki, ahol a kula kipottyan: a kloákáján át. Tehát ha valaki azért nem eszik csirkelábat, mert jujj, azzal tapicskolt a kakájában és más kakájában is, az ilyen alapon tojást se nagyon egyen! Nem mintha minden tojás fostos lenne, de egyrészt elõfordulhat, hogy az volt, hisz’ a humanoid faj is képes szülés közben ürüléket eriszteni, másrészt amikor a tyúkudvarban szaladgálnak és belelépnek ebbe-abba, akkor majd fölavászkodván a tojófészekbe összetapoghatják a többi, már ott lévõ tojásokat is a lábukkal. De ebben semmi természetellenes nincs. Mármint akkor, ha normális eledelt esznek és normálisan vannak tartva. (Lásd az EM001-es cikket! Link)

Tehát a tojás a tyúkból gyün. Vagy a jércébõl. Az is „tyúk”, csak fiatalabb. Küllemében még nem „asszonyos” és még nem gatyásodó tollazatú nõstény csirke a jérce. Az õ tojásaik az egészen apró és rendszertelenül érkezõ, többször többszikû, azaz több sárgáját tartalmazó tojástól az S-es méretig bezáróan tekinthetõek. Onnantól tyúktojás.

Tehát a tojás a tyúkból gyün. Vagy a jércébõl. Akkor is gyün, ha nincsen kakas. Az a különbség, hogy ha van kakas, akkor a tojás kikelthetõ, úgymond fias tojás.

Az, hogy mennyit tojnak, az többváltozós függvény. Egyrészt függ a fajtától. A hagyományos magyar sárga fajta, aminek több alfajtája is van (a barna, a fehér, a kandermagos és a fogolyszínû, valamint mindegyiknek van kopasznyakú verziója), õk közepesen sokat tojnak. Úgy számolható, hogy minden másnap egyet. Eleinte naponta, de aztán az év(ek) során beritkul.

A tojóhibridek másfélszer annyit képesek letojni, de tartásukról nincs infóm, mert nem érdekelnek. El tudom képzelni, hogy õk sem túl életképesek ipari premixes tápok nékül, nem tudom.

Tehát ha magyar sárga fajtájú baromfiak tojásait kívánod enni naponta 20 darabot, mert népes a család, akkor ahhoz kell 40 csirkét venned, ha gyógyszerezel és tápozol. Ha nem gyógyszerezel és tápozol, akkor 50-et, mert 30-ból 5 el fog pusztulni, akármit is csinálsz, ha elõnevelten vetted (tápról való átállásal járó és szállítási stressz pl.). Ha még át is vertek, mint ahogyan engem, kezdõ parasztot, akkor a fele állományod elhullik majd, mert értékesítésnél még a négyhetesen kötelezõen beadandó Marek-Pestis-Gumboro oltást sem kapták meg és nem is fajtát kapsz, hanem az elsõ, vagy ikszedik generációs hibridjüket, mert nem ismered fel a fajtajelleget, mert kezdõ vagy stb., stb., stb.

Másrészt attól függ, hogy milyen idõ van, hogyan tartod õket. Napos idõben azon a napon hamarabb és nagyobb „kedvvel” tojnak, esõben lehet, hogy csak délután mászik be elõször a fészekbe „dolgozni” és még össze is sarazza a többit. Ha folyamatosan égetsz egy lámpát, azt hiszik, faintos idõ van és még éjszaka is süt a nap. Én ezt kihagyom. Én is bemegyek estére, menjenek õk is. Nem kívánok belenyúlni a természet dolgába. Ha szaladgálnak, nagy heyet járhatnak be, akkor az év során alig tapasztalható „leállás”. A téli rövidnappalos idõkre sok helyen – a mesterségesen világított és fûtött, kijárásmentes istállókat kivéve majdnem mindenütt – leáll a tojástermelés. Nálam nem. Érezhetõ csökkenés, de nem áll le a termelés. Leglábbis én más, természetszerû tartásmódot megközelítõ módú tojástermeléssel foglalkozó gazdák tartásmódját elnézve nem látok más különbséget, mint hogy az enyimek nagy mennyiségû zöldet és egyéb cuccot esznek össze a majd’ három hektár bebarangolása közben. Lehetne próbálkozni azoknak is, akik nem engedik barangolni õket, hogy nem nyírják a pázsitjukat, hanem hagyják pöttyet megnõni és kaszálják nekik, hogy akkor mi lesz a helyzet.

Egyébként a szerencsétlen monopázsitról is tudnék mesélni, hogy mekkora széllel szemben hugyozás, de maj’ máskor. Akárcsak az akármilyen nagyüzemi haszonnövény mono termesztése... Ilyen a vvvilágon nincs. Mármint a természetben nem fordul elõ, hogy valami egyedül nõ egy adott élõhelyen. Na, maj’ mesélek.

Küllem, héj, méret, avagy a külcsín

A héj színe fajtafüggõ. Néha összefügg a takarmányozással. A kendermagosaim kissé pöttyözött tojásokat tojnak és ha megkapják például a lekvárnak, vagy a pályinkának már nem jó faepret, akkor lilás foltok is vannak a héjon.

A méret korfüggõ. A jércék kicsiket tojnak és ahogyan mennek át tyúk életszakaszba, úgy áll majd be a rájuk jellemzõ nagyság. Ha elül egy kotlós és csibéi lesznek, akkor leáll a tojás, majd a kiscsibék kikelése után 4 héttel újraindul. Nekem – mármint az én kotlósomnak – tegnap indult újra, de jércetojás méret. Az öregek a kis tojásra mindig megkérdezték, hogy jérce, vagy századik tojás? Úgy tartják, hogy a századik mindig kisebb. Lehet, hogy a koltlósra gondoltak? Nem tudom, mert már nem élnek, és a buta fejemmel fiatalon ez még nem érdekelt...

Ha kis göb van a héjon, az lehet kis mészdarabka a meszelt falról – mert ha szükségük van mészre a héjhoz, akkor onnan (is) leeszik és ezért nem festek, hanem meszelek -, amit a zúza nem roppantott össze, vagy kavics, de utalhat betegségre is (bronchitis).

Ha redõs egy tojás héja, mintha meggyûrték volna a tetejét, az egyrészt stresszre utal, például héjképzés idején jól megijesztette a macska, vagy róka, vagy sas – mer’ itt az is van -, vagy pedig ismét a bronchitis tünete.

A héj légátáresztõ. Védi egy úgynevezett kutikula réteg, ami dörzsöléssel, mosással eltávolítható. Ezért kell pl. a megmosott tojást egy nap után el is készíteni, mert lemosod a kutikula réteget és onnantól nuku védelem. Tehát ha veszel tojást, akkor közvetlenül a felhasználás elõtt illik csak megmosni, addig épp eléggé védi a kutikula.

Ráadásul én a kotlós alatti tojásokat, amikor az leszáll róluk napi egyszer és elszalad gubacsolni egy iiirgalmatlan hatalmasat éa büdöset, meg enni-inni, akkor szándékosan nem takargatom be õket, hadd levegõzzenek – amikor az õstyúkok kotlottak, azok tojásaihoz sem szaladt oda Mr. Neandervölgyi, Cro-Magnon-i annumaki génezett sejtkupac, hogy rájadobja a mamutszõr bekecsét...

Belbecs

A tojás sárga. Durván sárga. Ha kapott ölég színanyagot. Ez lehet természetes és mesterséges. A 40x30-as ketrecben ü’dögelõ tyúk nem eszik zöldet, max. kukoricát, abban is van karotin (a sárga szín alapja, ez van a sárgarépában is), de ha zöldet eszik, akkor még több. Emlékezzetek vissza a biológia akárhanyadik osztályos könyvére! Mi történik õsszel a fákkal? Leveleik egyik fajta klorofilja, a zöld megmakkan a hidegtõl, így a másik fajta klorofil, a sárga/piros marad túlsúlyban. És ahogy a tyúk megeszi a zöldet, a b-klorofil belemegy a tojás sárgájába és a karotinoidokkal együtt képzik az ún. luteint, de ez most csak egy tipp, mert beszéltem gazdákkal, akik ugyanígy a kukorica-búza-szotyi kombót etetik velük, mint én (bár õk nem maguk termelik meg), csak nálam zöldet is esznek, és itt sárgább a sárga, tehát nem látok más okot, mint a b-klorofilt.

Hogy mi van még a tojásban? Ugyanaz a helyzet, mint a növényeknél. Amit megeszik és átalakít és elraktároz. A növényeknél - nagyon fontos, figyeljünk! - CSAK az a nyomelem van jelen, amit felevesz, tehát nem tud például a lencse szelént elõállítani magától, hanem felveszi a talajból. Mármint ha van benne. Mármint a talajban. Magyarországon a szelénes talajréteg alacsonyabban van, mint máshol, így a magyar lencse alig vesz fel szelént, így nem is igazán van benne sok azzal ellentétben, amit állítanak róla. Tiszta? Tehát van, amit elõ tud állítani egy növény, de elemeket nem. Azt csak csillagok állítanak elõ... Amikor azt hallod, hogy a cékla mittudomén, hasra ütök, gazdag magnéziumban, akkor azt köll megkérdezni magadtól, hogy a nagyüzemi céklatermelés során a kizsarolt földbe visszapótolta-e a nagygazda a nyomelemeket, vagy csak az így is baromi drága kálium, foszfor, nitrogén visszapótlásra koncentrált-e? Mert ha az utóbbi, akkor ne nagyon várjunk magnéziumot egy olyan földrõl, ahol évek rengetege óta nem pótolnak vissza csak makroelemeket, mikroelmeket pedig nem, hogy fullon lesz magnéziummal az a cékla. Stimm?

Ez van a tyúknál is és a tojásnál is. Utódnemzésre van, abból fejlõdik a kiscsibe. Ezért mindent belepakol, ami kell az élet kinyitásához. Mármint ha kajában ezeket megkapja. De olyan helyen, ahol csak kukker, szotyi és búza a kaja és azok is nagyüzemi, lecsummázott földrõl, akkor nem nagyon köll meglepõdni, ha nem fain ízû és beltartalmi értékû a tojás. Nyilván ezért kapják a különbözõ tápokat és premixeket, hogy legyen benn' cucc. Én abban hiszek, hogy oldja meg maga a tyúk. Nyilván köll a kiegészítés, de nem arra alapozunk.

Pöcsét

Akkor köll, ha 50-nél több tojód van, vagy hetente 360 tojást nyomnak. Ha nem így van, nem köll pecsét. De akkor én azért rákérdeznék, hogy mit esznek. Sokan kérdik, hogy kapirgálós-e. Igen, az. De ettõl még ne ájuljunk el a piacon, mer’ nem lesz, aki hazaviszi a szatyrot! Kérdezzünk tovább a már az elõzõ cikkben mesélt Jolovitra, Jolomaxra utalva. Abból látni fogja a tojást eladó, hogy nem kismiskázol, vágod te ezt. Kérdezd meg, hogyan adagolja. Ha állandóan kapják, az nem igazán fain. Nincs rá szükség állandóan. Kérdezz még rá arra, hogy Vitafort kapnak-e, vagy a másikat! A Vitafor egy ipari premix gyógyszerekkel, szójával, csiri-biri csimbákulumokkal. Tehát látja majd a manyus, vagy a fejkendõs néni, aki a nagybanin megvette a tojást, lemosta, lecsiszolta róla a pecsétet és háztájiként eladja – van ilyen, igen -, hogy nagyon képben vagy és onnantól már majd látod az arcán, ha sumákol.

Állj! A probléma nem a fejkendõs néni, hanem az, hogy olyan körülmények vannak, ami a pénzhiányt csak sumáksággal tudja kiiktatni, vagy legalább viselhetõvé tenni. A vegyszermentes termelés ugyanis, nem leányálom és nem hoz oly’ profitot, mint gondolná az ember. Mert a vegyszermentes az nem bio. A biokertészet minõsítése és a folyamatos csesztetés (ellenõrzés) nem kevés lébe kerül. Vigyázzunk! Kis kitérõ következik.

Vegyszermentes vs. bio

Tisztázandó. Biokertészet: ellenõrzött gazdálkodás, ahol olyan vegyszerekkel permeteznek, amik bioketészetekben engedélyezettek. Ugye, ezt értjük? Ki engedélyezi, mikor, hol és mennyiért. Mint minden, ez is megvehetõ. Nem mondom, hogy így van, de a politikus is azért van, hogy jobb legyen a népnek, nem? Na, ugye...

Vegyszermentes: kizárólag a természetben is elõforduló módszerekkel és anyagokkal permeteznek, ha permeteznek egyáltalán. Többnyire azok választják, akik vagy lefosnak bármilyen szabályozási-, vagy minõségbiztosítási rendszert, amik egy szumma korrupt országban megvehetõek, vagy pedig nem kaphatnak bio minõsítést, mert pl. párszáz méteren belül van nagyüzemi földmûvelés a földje körül, mégha 200 méter széles atomsusnyás is veszi azt körbe, mintegy szûrõ.

Tehát vegyszermaradványok tekintetében valószínûleg a bio a legtisztább, de én errõl nem vagyok meggyõzve, mert CSAK elhiszem az öko-kontrollnak, hogy õ azt mondja, hogy tiszta. Mint ahogy a hidrogén tömegét is CSAK elhiszem annak, aki megmérte, mert én gyurmára nem tudom megmérni, de ettõl még kételkedhetem, mert annyi a ganyé ember, hogy lassan már trágyázni kéne odakünn... Épp’ ideje egyébként...

Tehát a vegyszermentes helyen termelt cucc lehet, hogy tartalmaz ezt-azt, amit nem kellene, de ugye a bioalma is a földbõl kinövõ fán termett az ég alatt Dunaújvárostól 120 km-re, ahová a szél fúj és olyan kútból öntözték, aminek a talpa 20 km-rel arrébb összefügg az ottani szétgalvániszapozott rétegvizzel, de azért még bio, mert a konkrét szabályozásnak még megfelel, nem? Értitek, ugye, hogy mit próbálok kinyökögni?

Viszont egy dolog tudható: a vegyszermentes termékhez mi nem adunk fost. De honnan tudjátok, hogy Kokas Benõ, vagy én nem csak kamukázzuk-e a vegyszermentességet? És itt a lényeg: ismerd meg a termelõdet, kérdezz tõle, beszélj vele, hogy hogyan csinálja, mit csinál, blablabla és t’án akkor lehet, hogy tudsz olyan motyót venni, ami kicsit késõbb öl meg, mint az ipari genny... Egyelõre itt tartunk. Ölég hergya helyzet...

Vissza a pecséthez

Meg kell nézni, mert a név, mint Tanyasi, vagy Farm tojás, könnyen lehet, hogy csak egy jól hangzó név, azaz egy csillámló sztaniolba csomagolt fos. Tehát odamégy a pulthoz, hogyaszongya Bio Farm, vagy Csudagazda, vagy mitbánoménhogymilyen tojás, 6 db 625 Ft. Nem vicc! És akkor leírják a honlapon bakker – bocs, de kezd eldurranni az agyam megint -, hogy világosban vannak, mert az istálló alja körben üveg (tehát ki azér’ még nem mennek) és elõnyük, hogy nagy az élettér, mert egyetlen négyzetméteren „csak” 6 db tyúk van, ami tényleg nagyobb, mint az EU-szabvány, de azért még ne nevezzük természetszerû tartásnak, amire az ember a bio szó hallatán gondol! Oké, a kajájuk minõsített bio takarmány.

Tehát mögnyízzük a pecsétet! Szám az elején. Ha nullás, akkor minõsített bio takarmányt esznek és a szabadban is lehetnek nagy területen. Ha egyes, akkor ugyanez a szitu, csak nem bio a kaja, azaz nem minõsített bio.

A 2-es azt jelenti, hogy õk már nem mennk ki a mélyalmos istállóból, a kajájuk bármi. A mélyalmos nem azt jelenti, hogy jaj, de jó, vastag az aranylóan tiszta szalmaréteg alattuk, hanem azt, hogy szétszórnak alájuk szalmát, azt összeganyézzák (mármint a tyúkok), arra szórnak megint, aztán megint, aztán megint és egyszer majd ha már jó büdõs és ganyés – többnyire állományváltáskor – lecserélik. Vagy eleve vastagon szórják ki és idõnként összekeverik, hogy alulra kerüljon a kula. Tehát szarosnak azért még szaros, de még mindig jobb, mint a beton padozat és valamennyit még mozoghatnak.

A 3-as szám jelzi, hogy a tyúkok bizony egész tojóéletükben egy A/4-es lapon ü’dögelve zabálnak és tojnak.

Aztán a következõ az két betû és az ország kódját jelöli. Értelemszerûen a HU az Magyarország, a PL az Lengyelország.

A személyes kedvencem a Tanyasi friss tojás a Tecsóban. Kinyitom kíváncsiságból a dobozt – merthogy nem a dobozon van a pecsét, hanem individuálnyícseszkíj a tojásokon -, oszt olvasom, hogyaszongya: 3PL, meg utána a sok számból álló blablabla, ami a gazdaság lajstromszáma. Tehát a tanyasi friss tojás Lengyelországbó’ gyütt, ahol ketrecben tojtak a szerencsétlen tyúkok. Ergo nem tanyasi és a frissességét is megkérdõjelezem.

Az injekcióról

Anno egy társaságban, ahol voltak nem ismerõsök is, beszéltem egy automatizálási mérnökkel. Azt mondta, hogy tojásfarmokat automatizálnak, vagyis ilyeneket terveznek. Kajatojásról van szó. A feladatuk részben az volt, hogy a tojásnak 11 db injekciót kell beadni a csomagolás elõtt. Ezt a dolgot az állattenyésztés tanárom nem tudta megerõsíteni. Õ annyit mondott, hogy anno a tenyésztojásokat oltották valami betegség ellen – mármint a zigótákat héjon keresztül -, de az csak egy oltás és már nincs is. Viszont akkor a technológia már adott hozzá.
Igazság szerint nem vagyok benne biztos, hogy a kölök nem valami false-flag kamukasztorival állt elõ, hogy félrekommenteljen, illetve azt sem tudom, hogy a tanárom tájékoztatott-e félre. Nincs bizonyosság.


Szumma

Annyit tudok javasolni, hogy ha van egy kis szabad gyeped, vagy földterületed, kerítsél és keríts el pár tyúkot, kb. minden tizedik tyúk után egy kokast és adjál nekik egy fándli kukoricát naponta, oszt erisszed ki õket, de a szomszédba ne tudjanak átmenni. Ha a kukorékolás zavaró, akkor nem köll kakas, tojás úgyis lesz, csak kotlósnak elültetni nem tudod majd, tehát 2-3 év után letojnak a tyúkok, onnantól már újházi tyúkhúslevesnek is neccesen szikkatag húsúak lesznek és ettõl még kárálni kárálni fognak.
És igen, lesz tyúkszar is, de ha van föld, apró kavicsok, bogarak, füvek, gazak, szikkadt kenyér, amit beáztatsz, zöldségmaradékból szutymák, rohadt uborka a hûtõbõl, megtotykosodott barack, izzadós, hatnapos párizsi, akkor azok el lesznek. Halkan jegyzem meg, hogy dögevõk, láthatod a tollatlan, bõrös ábrázatjukból. Nem lesz ugyan bio minõsítésû így, de PONTOSAN tudni fogod, hogy mit evett össze...

Azt hiszem, ennyit akartam errû’ beszélni. Ismét mondom, hogy kérdezz, ha belevágsz, vagy ha valamit nem jól magyaráztam!

Hogy is mondtam régen? Erõt, s lelket!
Link