Gerry bátyám, benned egy költõ se veszett el! Itt van ni! Így köll eztet csinyálni! A szóval nem kell csínján bánni és bármit hozzon is a holnap, ahogy tegnap sem szabad Pétert, se Pált lePIpálni!
Imre, veregeted vállam, pedig talán kis agyam a hibás
De arra azért büszke vagyok, hogy fejtetõm nem kipás
Neked elárulom titkom; él bennem egy "sziporka Manó"
Vele túlélek mindent mi megtörne! De jó volt e-útravaló
a mögém sorakozott sokezer napra, állandóan remélve,
hogy jut olykor kedves szó, viz és friss kenyér ebédre.
Ám mostanában - félem a jövõt.
Bizonytalanok a komor napok.
Nem értem és nem szívlelem.
Fura érzés ha magam vagyok
Fogynak a régi, örök barátok
Fényes jövõt sem látok sehol.
Súgom magamnak, az élet szép.
miközben tudom, már nem elég,
hogy lassan az idõ feldarabol.
Gerry, akkor összeértünk
mi, akik itt mindent értünk.
De nem kár a sok szózatért
bár én is vénülök, ültömben
a mézbe mártott toll is bürök.
Ez még nem a végnek sóhaja
a sors be nem váltott óhaja,
csak türelem és még megládd
mily messze van oda Maglód.
Nekem darabban is jó vagy
csak legyen az a darab Egy
mert végzetünk nem adhatja
olcsón, ki világgal szembe megy.
- 2016. February 11. 12:03:06
- 2016. February 11. 15:36:38
- 2016. February 11. 15:53:50