Vírus-kamu, oltás-kamu, élelmiszer-kamu, gazdaság-kamu, valláskamu...itt a kamu, holakamu?
Az Egészségügyi Világszervezet reformot sürget
Nem bíznak a dél-amerikaiak az egészségügyi hatóságaikban, az ENSZ pedig az Egészségügyi Világszervezetben a zikajárvány kezelése kapcsán. Egyre több a kétség a vírus és a kóros kisfejûség összefüggésével kapcsolatban is: egyesek egy oltóanyagot, míg mások egy rovarirtó szert okolnak.

A legtöbben nem hiszik, hogy kormányuk megfelelõen tudná kezelni a járványt, és problémát jelent az egészségügy színvonala is – derül ki az RIWI Corporation adatelemzõ cég felmérésébõl. „Bár sok a jól képzett orvos, de olyan alapvetõ felszerelésekbõl is hiány van, mint a fecskendõ vagy a paracetamol” – mondta Alejandra Hernandez, egy 26 éves guatemalai nõvér. Már 33 országban regisztrálták a vírust, a dél-amerikai kontinensen azonban nincs pánik, ám a lakosság egyre elégedetlenebb. „Minden nõ, aki még szeretne gyermeket vállalni, most aggódik. Hány évet kell várnunk vele?” – mondja egy Rio de Janeiró-i lakos, Maria Teixeira. Több ország vezetése arra kérte ugyanis az állampolgárokat, hogy egyelõre halasszák el gyermekvállalási terveiket.
07_zika_RTS

Aggódnak a családalapításra készülõ dél-amerikai nõk – Fotó: Reuters

De nem csak a kormányok mozdulnak nehezen. „Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azonnali reformokra szorul, hogy képes legyen megküzdeni a válsághelyzetekkel” – fogalmazott az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) egy friss riportja. A dokumentum az Afrikában tavaly válsághelyzetet okozó ebolavírussal kapcsolatban hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben a WHO megfelelõen reagál, számos életet megmenthetett volna. A szakértõk szerint a világszervezet sürgõsen a katasztrófaelhárítási kapacitások növelésére szorul, hiszen a nagyméretû válságok esetén a készültség és a kapacitás „szánalmasan elégtelen”.

Más kérdés, hogy a zikavírus és a kóros kisfejûség kapcsolatára továbbra sincs megfelelõ bizonyíték, mindössze a brazil hatóságok feltételezésén alapul. A WHO ebben sem tud elõrelépni, hiszen egy brazil jogszabály szerint a dél-amerikai ország hatóságai nem adhatnak ki genetikai anyagokat. A kapcsolatot egyébként több elmélet is megkérdõjelezi, hiszen a betegség évtizedek óta jelen van Ázsiában és Afrikában, mindössze olyan tüneteket mutatva, mint enyhe láz, fejfájás vagy kiütések. Egy nemrég napvilágot látott elmélet szerint a kóros kisfejûséggel született gyermekek számának megugrásáért a terhes nõk számára 2014 vége óta kötelezõvé tett oltóanyag, az úgynevezett Tdap lehet a felelõs Brazíliában. Más elképzelések a betegséget a kiterjedt mezõgazdasági kultúrával rendelkezõ országban a gyomirtó szerek használatával hozzák összefüggésbe. Elsõsorban a Monsanto által gyártott glifozátalapú

Round-upot, valamint a Syngenta által elõállított Atrazine-t tartják felelõsnek, amelyek bizonyítottan káros hatással vannak a szervezetre. Elõbbirõl például kimutatták, hogy kóros kisfejûséget okoz az embriókban. A glifozátot pedig a mezõgazdasági munkások vérében és vizeletében is kimutatta korábban a WHO, rákkeltõnek is minõsítette a szert.
Link