Hungarian Real News

Magyar Mátrix - HUN UNIÓ

PJP Egyesület

Honnan olvasnak:



Le lesztek figyuzva!!!

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Kassai fia

KultúraMiért van az, hogy mindig sántítania kell a lónak? Üzlet, semmi egyéb. Lovagok, kurátorok és nemzetrontó közegek csak karnyújtásra. Tényleg nincs új a nap alatt. Egy ganédomb ez az egész és aki még képes elhinni bármit is, hogy itt lehet szép és jó és igaz, az nagyobb marha, mint amilyen ökör.

Üdvözöljük a Bodnár Törzs honlapján!

Törzsünk 2008-ban alakult Debrecenben.

Azzal a céllal jöttünk létre, hogy a lovasíjászatot népszerűsítsük, megőrizzük a hagyományát, és mindezeket továbbadjuk az utókor számára.

Törzsünknek bárki tagja lehet kortól, nemtől, vallási és politikai hovatartozásától függetlenül, aki elfogadja a Kassai Lovasíjász Iskola alapszabályában foglaltakat.Link

Kassai Lajos felszólalása a Parlamentben

Lovag Kassai Lajos beszédének leirata:



Nagy örömömre szolgál, hogy a lovas hagyományőrzés helyet kapott az új nemzeti lovas programban. Foglalkoznunk kell ezzel a területtel azért, mert kiszárad az a fa, amelynek elvágják gyökereit. Elsorvad az a nemzet, mely nem tiszteli őseit, nem ápolja történelmi hagyományait. Foglalkoznunk kell ezzel a területtel azért, mert egyre népszerűbb, és egyre nagyobb tömegeket vonz. És foglalkoznunk kell vele azért, mert a jó és a rossz lovas hagyományőrző egymással ellentétes foglalkozást művel.

Amíg egy hiteles fegyelmezett történelmi kép, egy szakmailag hibátlan program öregbíti lovas nemzetünk hírnevét, addig ennek elfuserált változata nehezen jóvátehető károkat okoz országunk pozitív megítélésében. Számomra egy Árpád-sávos zászlót vadul lengető ember még nem meríti ki a hagyományőrzés fogalmát...Link

Interjú Kassai Lajos lovasíjásszal, a Lakitelek Népfőiskola kurátorával
2016. február 16.


A beszélgetés a Heti Válasz február 11-i számában jelent meg.

Interjú Kassai Lajos lovasíjásszal, a Lakitelek Népfőiskola kurátorával

- Amikor az íjászból lesz céltábla: amint a kormány kihirdette, hogy a Saul fiát a középiskolások ingyen nézhetik meg a mozikban, a jobbikos Dúró Dóra azzal kontrázott, hogy ő A lovasíjászt nézetné meg a fiatalokkal. Hogyan érinti ez a szembeállítás?

- A premier után az Index oldalán a következő két főcím volt olvasható: „Nézze meg a Saul fia nyitójelenetét!” illetve, „A Lovasíjásztól ments meg, Urunk, Minket!” A hitvány provokációt csak a filmről szóló kritika silánysága múlta felül, de azt lehetett tudni, hogy ezzel lavinát indítanak el. A Lovasíjász megtekintése nemhogy nem kötelező, hanem a magyar mozik többsége elzárkózott a vetítésétől. Jelenleg úgy terjed a film, mint a nyolcvanas években a kommunizmussal való szembenállás, stencilezett szórólapokon. Ha nem engedik a vetítését az egyik városban, akkor a kíváncsiskodók másik városba utaznak, hogy láthassák. Ha kell, termet bérelnek, ha kell harmincas-negyvenesével verődnek csoportokba. A lovasíjászatról szóló film úgy terjed, mint a lovasíjászat. A maga természetes útján és megállíthatatlanul.

- Korábban azt gondoltuk, Kassai Lajos csakis jobbikos lehet. Vona Gábor például két évvel ezelőtti parlamenti felszólalásával mintha kifejezetten az ön követőinek hízelgett volna: „Finnugorizmussal nem lehet nemzeti egységet teremteni, de azzal, hogy Attila unokái vagyunk, igen.” Vagy tévednénk?

- Nem az a kérdés, hogy finnugorizmussal vagy Attila rokonságával lehet-e nemzeti egységet teremteni, hanem, hogy vezetőink képesek-e pozitív képet adni a társadalomnak. Van-e olyan követhető víziójuk, ami nem ütközik ellenállásba a néplélekben. Azzal sikerült az általam kifejlesztett lovasíjászatot népszerűsíteni, hogy hittem abban, amit csinálok és azt magas színvonalon be tudtam mutatni és képes voltam bebizonyítani egy kezdőnek, hogy megfelelő gyakorlással ezt ő is elérheti, mert nem az a kérdés, hogy „jobb” vagy „bal”, hanem, hogy hitelesek vagyunk-e abban, amit csinálunk vagy sem.

- Ön ugyanakkor a lovasíjászattal nem történelmi rekonstrukciót hajt végre, hiszen íjait sem VIII. századi, hanem modern anyagokból készíti. Miért olyan fontosak egyáltalán a lovasíjászat szempontjából a történelmi kérdések?

- Egy lovasíjász számára egyetlen sorsdöntő kérdés létezik: célba talál-e vagy sem, legyen argentin, német vagy dél-afrikai. Nem azért érdekel hazám történelme, mert lovasíjász lettem, azért lettem lovasíjász, mert érdekel hazám történelme. Úgy érzem, nem véletlenül születtem a Kárpát-medencébe és nem véletlenül születtem magyarnak. Szerintem nincs még egy nép, melynek ennyiféleképpen magyaráznák a gyökereit. Magyarnak lenni kihívás. Szinte nincs olyan nemzedék, amely ne lett volna sárba tiporva és porig alázva cigányságáért, zsidóságáért, svábságáért, magyarságáért, vagy csak úgy, hogy ne maradjon ki a sorból. Én csak egy vagyok a több millióból, aki nem hajlandó tovább szégyellnie magát apáik, nagyapáik, dédapáik, vélt vagy valós bűneiért. Csűrhetik és csavarhatják történelmünket a tudós urak, de a lelkemben én akkor is a Fehérlófia vagyok.

- A filmben elhangzik, hogy a hazai tudományos élet egyoldalúan kezeli az őstörténet kutatását. 2012-ben létrejött az MTA Magyar Őstörténeti Témacsoportja, ez nem jelent nyitást?

- A munkacsoport vezetőjét és számos tagját személyesen ismerem. Gondozásukban megjelent egy kitűnő trilógia, ami a VIII. századig nyúlik vissza. Hazánkban ez az első olyan tudományos nemzedék, amely nagymértékben támaszkodik a hagyományőrzők köréből kikerült kísérleti régészek munkásságára. Ennek a közösségnek a kutatásai nyomán tisztább kép alakult ki a történelem általuk „honfoglalásnak” és „kalandozásnak” fémjelzett korszakáról. Szeretném eloszlatni azt a nézetet, hogy van egy tudományos világ a maga jól megalkotott történelemképével és ezzel szemben a szittya hagyományőrzők, akik maguknak tákoltak történelmet. Valójában komoly tudósok feszülnek egymásnak. Az pedig, hogy a felek közül melyik kerül pozícióba a mindenkori politikai hatalom döntése. Ez pedig azért lehetséges, mert amíg az általános tudományokban a tapasztalat a meghatározó, a történelemben a szemlélet. Gondoljunk csak bele, hogy az én nemzedékemnek 56-ot még ellenforradalomnak írták le a történelemkönyvek. A mai iskolásoknak már forradalomként tanítják. Ha lehetséges egy ekkora hajtűkanyar csak a saját életünkben, akkor vetítsük ki mindezt nemzetünk többezeréves történelmére és meg fogjuk érteni a viták okát.

- A filmmel kapcsolatos kritika, hogy a látottak alapján nem ismeri meg Önt a néző. Hús-vér ember helyett gurut kapunk, holott még a kritikusok is leszögezik, hogy izgalmas személyiség. A filmből például nem derül ki, hogy közgazdasági előismeretek nélkül hogyan épített fel egy jól működő üzemet, teremtette meg a kaposmérői völgyet makoveczi ihletésű épületekkel, fedett lovasíjászpályával.

- Ha mindezt bemutatta volna Kaszás Géza rendező, olyan unalmas lenne a film, amit még én sem néznék meg. Nem tudtam, hogy mindahhoz, amit elértem közgazdasági ismeretekre van szükség. A mai napig abban a tévhitben élek, hogy elég a sikerhez, ha valamit jól csinálunk. Ha jó íjat készítek, megveszik, ha ügyesen lovasíjászom, meghívnak bemutatókra, ha át tudom adni a tudásomat, megkérnek, hogy tanítsak, ha a film jó, sokan meg fogják nézni, ha rossz, kutyát nem fogja érdekelni, teljesen függetlenül a bértolnokok és a kritikusok erőfeszítéseitől. Igazi tanítóim azok a hibák voltak, melyeket elkövettem. Nem vagyok guru, csak annak tűnök, és azért tűnök annak, mert vakok közt a félszemű király.

- Unalmas? A bestsellerlisták élén rendre feltűnnek a Hogyan legyek sikeres? témájú könyvek. Márpedig ön céget vezet, sok országban ismerik el a tudását – igazi self-made man. Miért gondolja, hogy a nézőket nem érdekelné ez a karrier?

- A szerencse nem tanítható, nincs ilyen tantárgy. A sors nem választható. Bár ez utóbbiban Szondi Lipót óta vannak bennem kételyek. Egy hete Dél-Afrikában adtam át egy lovasíjászpályát. Ez történelmi pillanat mind a lovasíjászat, mind a dél-afrikai sport történetében és ez az érzés áthatotta a résztvevőket is. S miközben lovaikat rakták a trélerekre már azon törték a fejüket, hogy hozhatnák létre a pályát saját városukban, hogy ne kelljen ezer kilométert utazniuk egy versenyért. Érezhető volt, hogy aznap bomba robbant és a szilánkok szerteszét repülnek Dél-Afrikában.

Hazafelé menet megálltam Katarban egy barátomnál, akit rokoni szálak fűznek a királyhoz. Az oázisban, amit maga teremtett, csúcsminőségű arab lovak tenyésztésével foglalkozik. Megkért, nézzek rá egy lovára, ami „problémás”. Amikor elém vezette egy halálsápadt lovász, aki az életéért küzdött, már láttam a problémát, ami egyszerűen megfogalmazva: a ló mindenkit meg akart ölni, aki a közelébe került. Úgy dobálta szerencsétlen felvezetőjét, mint bohóc a sapkáját.

- Mit tudott tenni?

- Félbeszakítva a drámát, megkértem, hogy eressze szabadon a karámban. Ha létezik öntősablon, melyben a tökéletes arab lovat készítik, hát ez a szikrázóan fehér tizenkét éves arab csődőr minden bizonnyal abból került ki. Ali elmondta, hogy ennek már az apja is ilyen volt. ,, -Ilyen volt hát, -mondtam neki- és biztos lehetsz benne, hogy a nagyapja is ilyen volt. És azért volt ilyen, mert ti, arabok háromezer évet szántatok arra, hogy kitenyésszétek a világ legjobb csataménjét. Nagyot rúgnának a fenekedbe az őseid, ha megtudnák, hogy plüssmacira cserélnéd le azt, amiért idáig küzdöttek.” Beléptem a körkarámba és egy óra múlva a ló a vállamra hajtotta a fejét. Még most is érzem a tarkómon a leheletét. Ekkor érkezett egy állami és katonai vezetőkből álló delegáció barátomhoz, akik - micsoda véletlen - azért jöttek, hogy az ősi arab hadijátékoknak létrehozzanak egy központot. A látottak után felkértek, hogy segítsem munkájukat. Olvastam olyan kritikát, melyben Kaszás Gézát azzal vádolják, hogy giccses és pátoszos filmet készített rólam. Nem csinálhatott mást, hiszen az életem giccses és pátoszos. Annyira operett, hogy néha hallom a zenét. Tessék mondani, mit lehet ebből tanítani?

- Ha a lovasíjászatot megfosztjuk a hagyományőrzői vonatkozásaitól, olyan szabályozott küzdősportot kapunk, mint a dzsúdó vagy a karate. Csalódott volna, ha így – kulturális hátterétől leválasztva - alakulna a lovasíjászat nemzetközi karrierje?

- Ha lehántjuk a lovasíjászatról a kulturális réteget, akkor olyan sportot kapunk, mint amilyen például a síugrás, ha megtartjuk, olyan lesz, mint a kung fu vagy a karate. Ha valamit el akarunk terjeszteni és arra a világ nem nyitott, ha megszakadunk, sem érjük el a célunkat. Ezért valaminek az elterjedéséhez mindig két dologra van szükség: a szándékra és a befogadásra. Az, hogy a lovasíjászat ilyen dinamikusan terjed a világon, annak köszönhető, hogy nagy a nyitottság. Ha nem volna az, a fejem tetejére is állhatnék.

- A filmben mellékszereplő, mégis emlékezetes személy Norbi, a magáról csupa rosszat állító fiú. Követi-e tanítványai lovasíjászaton kívüli életét?

- Norbi azon az úton jár, amit ott a filmbéli jelenetben vízionált magának. Kirúgták az iskolából, a nevelőszülőktől pedig javítóintézetbe került. Miután a szülők felismerik, hogy gyerekük szeret hozzám járni, kitűnő lehetőséget látnak abban, hogy ha nem felel meg elvárásaiknak, hogy azzal büntetik, hogy nem engedik edzésre. Félek, ezzel a hibás döntéssel Norbit kirekesztették az egyetlen olyan helyről, ahol az értékeit tartották szem előtt. Nagyon sok cigány gyerek fordult meg nálam, de eddig mindegyik elkallódott. Minden esetet személyes kudarcként éltem meg. Sosem volt olyan célom, hogy egy embert lovasíjásszá neveljek. Úgy gondolom, a lovasíjászat pusztán egy eszköz arra, hogy embereket neveljek.

- Várhatóan még idén kerül a mozikba egy másik film, amiben szerepet vállalt. A nagy fal című hollywoodi történelmi alkotás kedvéért Matt Damont oktatta. Egy ilyen gyorstalpaló nem mond ellent az elveinek? Úgy tudom, hogy a Kassai-iskolában a gyerekek jó ideig még csak lóra sem ülnek.

- Miután még nem találtak ki olyan módszert az úszásoktatásban, amivel a vizet helyettesíthetnénk, a lovasoktatásban is az egyetlen megoldás, hogy a kezdő lóra üljön, mégpedig azonnal. Minek várnánk vele? Matt Damon egyébként ebben a filmjében nem lovasíjászt, csak íjászt alakít. Mindig érdekelt a film és a színház és szándékomban állt betekintést nyerni Hollywood kulisszái mögé, így éltem a lehetőséggel. Sok élménnyel és tapasztalattal lettem gazdagabb.

Kassai Lajos

Kaposmérő, 2016. február 8.
Link


Hozzászólások

8 #1 miskolcilaci
- 2016. február 20. 11:56:35
kepfeltoltes.hu/160220/15_-_1_www.kepfeltoltes.hu_.gif
4 #2 Posta Imre
- 2016. február 20. 12:17:52
Maceszhuszar banda ez, ahogy van. http://postaimre....admore=383

postaimre.magyarnemzetikormany.com/images/news/maceszhuszar.jpg
238 #3 bivaly
- 2016. február 20. 21:29:54
Kassai Lajos !

A néphagyomány, és a hagyományőrzés nem sport, és nem exportcikk ! Egy magyarnak Katarban nincsenek barátai ! A Lakitelki Népfőiskola bűzlik az olajtól ! Aki a "törzsedbe" belép, mint mondod, lehet akárki, nem számít vallás, politikai hovatartozás. Lehet, hogy nagyon ügyes vagy, meg jól nyilazol, de a körítésed, és a Hetek riportja, még ha finoman hízelegni is akar, leszedi rólad a bőrpáncélt ! A király kurvára meztelen Kassai úr ! Te sem vagy más, mint egy ócska bóvli műmagyar. Lövöldözz Dél Afrikában ezüst vagy arany serlegekért, és játsszál hazafit a Kurultájon ! Lesz rá vevő, nyugodj meg, ott csörömpöl az összes műmagyar , magyart játszva. Csókoltatom Vukicsot is !
4 #4 Posta Imre
- 2016. február 21. 15:13:46
Bivaly, mi bajod Ferkóval? Azóta tán már doktor is meg ezredes. Ilyen ez a hagyományőrzés. Jól menő vállalkozás. Szent György lovagja. No meg II. Béláé is Székesfehérvárott, no meg csak a lópimpili tudja ....
https://issuu.com...ndvegleges

Vukics Ferenc, az e hétvégi Magtár rendezvények elôadója

ÖNÉLETRAJZ
Vukics Ferenc vagyok. 1973. április 18.-án születtem a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Jászberényben. Jelenleg Szentendrén élek. Nős vagyok, három fiam van.
Szüleimmel egy kis tanyán laktunk Jászágó közelében. Későb Zala- és Somogy megye határán fekvő Pat községbe költöztünk. Az iskolába kerülés előtt autodidakta módon tanultam meg a szóképi olvasást. Nyolc éves koromtól fogva a megmaradt szabadidőmet olvasással töltöttem. Nagyon korán kezdett érdekelni a történelem, az irodalom, a filozófia, a szociológia, a pszichológia. 1984-ben beválogattak a ZTE nagykapornaki sportkollégiumába. Ekkor vált a sport életem elválaszthatatlan részévé. Középiskolai tanulmányaimat Zalaegerszegi Honvéd Kollégium (1987-1991) növendékeként végeztem. Tizennégy éves korom óta vagyok katona. Középiskolásként - tanáraimmal együtt - részt vettem a az 1988-as, 1989-év budapesti eseményein. Ekkor jelentek meg az első írásaim. A katonai főiskola elkezdése után 1991-ben kezdtem katonai hagyományőrzéssel foglalkozni a Visegrádi Szent György Lovagrend tagjaként. Ötször lettem a hadsereg bajnoka, tagja voltam a hadsereg válogatottnak. 1991-ben László Gyula biztatására kezdtem el a magyar népi küzdelmi játékok, harci táncok, küzdelmi vetélkedők, harceljárások, harci eszközhasználat gyűjtését, annak érdekében, hogy egy magyar hagyományokra épülő testnevelési módszer és harcművészeti irányzat alapjai le tudjuk fektetni. 1992-ben barátaimmal amatőr színtársulatot alapítottunk Szentendrén. Részt vettem a Visegrádi Palotajátékok, az Esztergomi Várhegy Regéi, a Fehérvári Királyi Napok, a Kurultaj, a Magyarok Országos Gyűlése rendezvények elindításában. 1996-ban Szentendrén elindítottam az első Baranta közösséget. 2005-ben a Baranta önálló harcművészeti irányzat lett. Mintegy háromezer bemutatót, népszerűsítő előadást tartottam. Azóta hét országban, majd száz településen, mintegy kétezer fiatal foglalkozik a magyar hagyományokon alapuló stílussal. A kezdeményezésemre 2008-ban megalakult a Magyarok Szövetsége Mozgalom, amely a Baranta közösségalkotási eredményeire támaszkodva 640 településen hozott létre új közösséget. Közösségvezetési problémák, eljárások, oktatási módszerek, edzésmódszerek, civilizációs problémák, harcvezetési eljárások kutatásával és oktatásával foglalkozom.

Kossuth Lajos Katonai Főiskola, Tiszthelyettes Iskola Szentendre (1991–1992)
Kossuth Lajos Katonai Főiskola, mérnök-tanár Szentendre (1992–1996)
Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, katonai vezető Budapest (2002–2005)
Hadtudományi Doktori Iskola (ZMNE), Budapest (2007– 2010)
Doktorjelölt (ZMNE), Budapest 2011-

Nemzeti Közszolgálati Egyetem, egyetemi adjunktus
Országos Baranta Szövetség, elnök
Magyarországi Harcművészetek Össz-Szövetsége,
elnökségi tag
OBSZ Vezetőképző Intézet, igazgató
Zrínyi HMHSE, elnök

Magyar Kultúra Lovagja (2006);
Rendíthetetlen kitüntető cím (2008);
Cum Deo pro Patria pro Libertate díj (2009);
5 #5 kincses
- 2016. február 21. 16:10:23
Adjunktus doktorátus nélkül? Az nem semmi. Kezdem irigyelni...s_huh
238 #6 bivaly
- 2016. február 21. 16:28:42
Imre !

Semmi bajom a Ferkóval ! Csak küldtem neki üdvözletet a barátján keresztül ! Biztosan barátok, úgy gondolom ! Persze, lehet, hogy tévedek, és "csak" eszme társak ? Furcsák ezek a "hagyományőrző" szuper emberek, elődeikkel ellentétben egy seggel két lovat is megülnek, de mint az ábra mutatja bármennyit ! Az ősmagyarok milyen gyenge figurák voltak innen is látszik ! Lett volna Kassai egyikük is, most nem itt tartanánk ! Nem voltak eléggé "magyarok", meg "üzletemberek", meg a fene az eszüket, nem tartottak Kurultájt !
Csak úgy egyszerűen EMBEREK, meg NAGYOK voltak. Hogy elférgesedtek, az az őszinte, hazugságot mellőző, és a szót, ígéretet megőrző erkölcsiségüknek köszönhető ! Az aljasság volt a vesztük, ami belőlük teljesen hiányzott, a kétszínűség nemléte !
4 #7 Posta Imre
- 2016. február 22. 06:58:34
Bivaly, semmi baj! Itt egy remek interjú! Tényleg az. Ferkót is nagyon bírom. Határozott, kemény és törékeny. A szemem előtt tört össze, pedig annyit emlegette a "percembereket".

Ami Kassait illeti, a szemében benne van ugyanaz a naivság, mint azokéban, akik közül sokakat megismertem.

http://n1tv.hu/ka...gyobb-baj/

Szerintem a riporter kazár zsidó. Kassait a kazár zsidó összemosására használják.

Figyelt a "srác" kabátját és övét!

Tán különbség is annyi van közöttünk, hogy nekem nincs egyetlen "barátom" sem és már nem is akarom, hogy legyen. Használják és látszik, hogy igazából nem tud vele mit kezdeni, tán fel sem fogja miben van. Semmi gond vele. Teszi, amit tehet, amire hivatott. "Srácokkal együtt dolgozni élmény!" A többi a legenda, mit kerekítettek belőle.
12 #8 spartakusz
- 2016. február 22. 08:49:32
Imre hálásan köszönöm a linket - amikor a nyúl tartást elmesélte - eszembe jutott a KALITKA c. rész az írásomból, ahol hasonlóan írom a panelházak kiszolgáltatottságait le -, ahogy Kassai úr is értelmezi - még ilyet - minő véletlen...
Tisztelettel:
id. Kiss László
5 #9 kincses
- 2016. február 22. 15:57:49
4 #10 Posta Imre
- 2016. február 22. 18:51:26
Kincses, én is bírom ezt a nemzeti vonulatot. irigy vagyok, de rettentően az elért eredményekre, arra a sokra, mindre! A makoveces díszítésekre és mindenre. Bár ne tudnám, amit és bár..., de hagyjuk is. Amint bármelyikük nyilvánosan kimondta volna, hogy "ni"..., szó se lehetne már erről, se Papp Lajosnál, se a többieknél. Szívesen barátkoznék velük, de nem lehet. Kassai teszi a dolgát, amit elkezdett és jól van ez így. A háttér meg szépen felhasználja valami egészen másra és ez is jól van így. Nem kételkedem benne, hogy remek magyar ember.
243 #11 Magus
- 2016. február 22. 20:24:50
Oh atya-gatya a szitya-fatya a zsidót nem ugatya!!!
-holnapig fosná az ujjam a szót, hogy mivel nem értek egyet a ha-gyom-ány örzésükben....
-de már leszarom, van elég metsztett hogy fröcsögjön naphosszat helyettem és talán helyettetek is...
-Ebben az elcseszett természettől teljesen elidegenedett urbánus-multi-kulti fostengerben, már rég nincsenek emberek... tömeg van. Bárki aki ebből a tömegből egy-két zombinak képes megmutatni személyes példával, hogy lehet a természettel harmóniában élni -Többet tesz a jövömért mint bármely megmondó, vagy nagy hazafi az elmult 700 évben.

Pusztuljon ki a fajtám írmagja is, ha nem képes eme földi paradicsomt(kárpát medence) eredeti állapotában megőrizni!!!
116 #12 livia
- 2016. február 22. 20:56:26
Szívesen cserélnék egy ilyen paradicsomi tanyával,meg szívesen laknék idilli helyen, csak a mai rideg magyar valóság nem ezt mutatja. nézd meg falvainkat, lepusztult lakosság. Az öregek nem művelnek, mert ellopják, mire betakarításra kerülne sor. Régen az volt a szitok, hogy teremjen az udvarodban FŰ! No, most az terem, de még azt is vett zsákokban pénzért vitetik el.A jószág a tescoban, zacskóban. No, mindenki tudja, a gondolatok összeérnek, lassan már csak a sóhajok, meg a nyelések maradnak. Vigyázat! Nem mindegy, mennyit akarnak a torkunkon lenyomni. A végén hányásszaga lesz, és azt megérezni. És a hazug beszéd is másként kong, vagyis kong. Kihallatszik!
75 #13 talpi
- 2016. február 22. 21:12:50
Lajos!
Azért én nem mindenkit engednék oda, mert egyszer csak azt fogod tapasztalni, hogy semmid nem marad. Hiszen, annyi "nagy magyar" van már, papíron, s mire észbe kapsz, már késő, mert a legaljasabb szarkeverővel hoz össze sorsod, Tudom miről beszélek.
5 #14 kincses
- 2016. február 22. 23:52:11
Imre, ha valahol át kell (fog) billenjen a mérleg, akkor ez az ember a maga módján hozzájárul vele. Ő a kés, amivel ölni is lehet, meg kenyeret szelni is, ő az ecset, amivel színezni és bemocskolni is lehet. Igyekszik példa lenni a maga helyén, hogy LEHET. Ezzel, ahogy tudom, te is így vagy...s_kot Hogy most éppen sikeres, eseti. De belül rendben levőnek látszik, s talán ez az, ami igazán számít. Hogy amikor el kell számolnia majd, nem kell szégyellnie, amit tett. Ahogyan neked sem. Nekem, és valószínűleg sokaknak, jó tudni, hogy ilyen emberek LEHETnek, még ha össze is lehet őket mosni (kenni) valami mással - mássá is a tisztaságtól és egyenességtől rettegő korunkban. Arról nem a forrás tehet, ha bemocskolják...Talán a takarítás ideje is eljön lassan...

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.51 másodperc
2,502,063 egyedi látogató