Honnan olvasnak:



Le lesztek figyuzva!!!

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Felségsértés

TechnikaA felségsértés régi hazai jogunk szerint az államkötelék elleni büntettek köréhez tartoznak:
a felségsértés vagy felségárulás vagy pártütés, crimen laesae Majestatis seu perduellionis;
a hûtelenség, nota infidelitatis. A magyar btkv. az elnevezést (felségsértés és hûtelenség) megtartotta, azonban lényegesen eltérõ tartalommal.

Tartalomjegyzék

1 Esetei
2 Az 1878. évi btkv-ben
2.1 Az uralkodó sérelmére
2.2 Az alkotmány sérelmére
2.3 A terület sérelmére
3 A királysértés
4 Források, jegyzetek

Esetei

Régibb jogunk szerint a felségsértésnek esetei a következõk voltak:

a) összeesküvés az ország (Conspiratio in regnum);
b) összeesküvés a király, nevezetesen épsége és méltósága ellen (C. contra regis salutem aut dignitatem);
c) ennek megkísérlése (si quis conspirare aliquid tentaverit);
d) ily merényletben közremûködés, egyetértés (aut tentanti scienter consenserit);
e) a felségsértés feljelentésének elmulasztása biztos tudomás és bizonyíthatás esetében (vel siquis hujusmodi aliquem noverit et probare valens non indicaverit);
f) a király élete elleni törekvés;
g) személyének tettleges bántalmazása;
h) tartózkodási helyének erõszakos megtámadása;
i) belháboru támasztása.

Az 1715. XLIX. t.c. az i.p. alapján a belháború fejeit, Rákóczit és Bercsényit felségsértésben (in nefando atrocis Perduellionis Crimine) bûnösöknek mondta ki. A többi esetek az 1715. VII. t.c. (de Casibus Criminis laesae Majestatis) és az abban idézett régibb törvények (Szt. István II.35. 51., Kálmán II.6.) alapján. A felségsértés büntetése a halál volt, továbbá a bûnös osztályrészére esõ, valóságos tulajdonában levõ ingó és ingatlan javainak elkobzása. Sõt, az 1715. IX. t.c. a vagyonelkobzást még az ártatlan gyermekek vagyonrészére is kiterjesztette, a törvény indokai szerint azért: «quo vero a crimine laesae Majestatis, patres, metu poenae, etiam in filios ex amissione Portionum suarum redundantis, magis, quam propriae intitu, absterreantur; hocque execrandum et abominabile malum eo magis vitetur», amely szigort csak az 1781. LVI. t.c. szüntette meg. A halálbüntetést régebben kerékbetöréssel s nem ritkán más súlyosbításokkal hajtották végre; tagadhatatlan, hogy a büntetés nem egyszer jellegébõl kivetkõzve, a bûnös ártatlan hozzátartozóit sem kímélõ bosszúvá fajult.
Az 1878. évi btkv-ben

Az 1878. évi magyar btkv. szerint a felségsértés az állam, illetõleg ennek leglényegesebb alkotórészei ("alkatrészei") megsemmisítésére irányult erõszakos merénylet. Ezek a leglényegesebb alkotórészek: I. az uralkodó, II. az alkotmány, III. a terület.
Az uralkodó sérelmére

I. A felségsértést, amelynek tárgya az uralkodó, az követi el

aki a királyt meggyilkolja, szándékosan megöli vagy ezeknek a cselekményeknek valamelyikét megkísérli;
aki a király testi épségét megsérti vagy õt az uralkodásra képtelenné teszi;
aki a királyt az ellenség hatalmába adja, az uralkodásnak gyakorlatában akadályozza, vagy személyes szabadságától megfosztja;
az elõbbi 2 pontban meghatározott cselekmények valamelyikét megkísérli.

Büntetés az 1. pont esetében a halál, a 2. és 3. pont esetében életfogytig tartó, a 4. pont esetében 10-15 évig terjedhetõ fegyház.

Az alkotmány sérelmére

II. Az alkotmány védelmében felségsértést képez: 1. a trónöröklés törvényes rendjének; 2. a magyar állam alkotmányának, a magyar államot képezõ országok közt fennálló államközösségnek, a magyar állam és az osztrák-magyar monarchia másik állama között fennálló kapcsolat erõszakos megváltoztatására közvetlenül irányzott merénylet.

Büntetése 10-15 évig terjedhetõ államfogház.

A terület sérelmére

III. A terület védelmében felségsértés minden oly merénylet, amely közvetlenül arra irányul, hogy a magyar államnak vagy a monarchia másik államának területe erõszakkal idegen uralom alá jusson, vagy azon államtól, amelyhez tartozik, erõszakkal elszakítsák. Büntetése életfogytig tartó fegyház. Büntetés tárgyát képezik továbbá a felségsértés elkövetésére irányzott szövetség, amely létrejött, mihelyt két vagy több személy a felségsértés elkövetését közös egyetértéssel elhatározza, súlyosabb büntetési tétellel arra az esetre, ha a szövetségen felül elõkészületi cselekmény is elkövettetett; 2. az I. alatti felségsértés elkövetésére szövetkezés nélkül tett elõkészület; 3. felségsértés elkövetésére intézett egyenes és nyilvános felhívás. A nyilvánosság alatt irat, nyomtatvány, képes ábrázolat terjesztése vagy közszemlére kiállítása is értetvén; 4. a felségsértés feljelentésének elmulasztása, kivéve, ha a célba vett bûntett abbahagyatott. De valamint a büntetendõség határai a felségsértésnél tovább terjednek mint más bûncselekményeknél (a szövetség, és az elõkészületi cselekményeknek büntetendõsége), úgy tágasabbak a büntetlenség határai is. A felségsértés büntethetõsége megszûnik a cselekmény felfedezése elõtti önkényes elállás és a káros következményeknek önerejébõl vagy a hatóságnak történt feljelentése folytán történt elhárítása esetében. A fõbüntetésen felül a hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése is megállapítandó.
A királysértés

A király iránt tartozó tiszteletnek megsértése nem felségsértés, hanem királysértés; a királynak tettleges bántalmazása, amennyiben a fenti I. pont szerint nem képez felségsértést, királybántalmazás címén büntetendõ. (wiki)

Hozzászólások

99 #1 MORMOTA1968
- 2016-02-23 21:44
500 éve, de most már több, hogy nincs igazi, szabad Magyarország és magyar nép. Azért a régi törvények hatásosabban büntették a felség illetve hazaárulást, mint a mostaniak. Fõleg, hogy most nem is létezik ilyen törvény, mert kivették a btk-ból, mivel már sokan lógnának haza és fajárulásért. A kerékbetörés brutális fájdalommal járó kivégzési módszer volt, ahol, ha ügyes volt a hóhér sokáig elnyújthatta az elítélt szenvedését, anélkül, hogy belehalt volna. Sokaknál lehetne alkalmazni most is ezeket a módszereket, mert sokan megérdemelnék, amennyi ember élete és szenvedése szárad sötét lelkükön. Vajon mit szólnának az akkori királyok ehhez a nyílt hazaáruláshoz, amit csak az elmúlt 26 év alatt követtek el kormányaink, kezdve idegen katonák, kémrepülõk, vegyi csíkozók beengedésével, amerikai zsoldosok, izraeli katonák, titkosszolgálatok beengedésével, multicégek, bankok beengedésével, bújtatót vagy nyílt etnikai tisztogatásokkal. Ami most megy azt még a Habsburg királyok se tudták volna túlszárnyalni. Hazaárulás hegyek, hegycsúcsok, sza@kupacok tonna számra és mindez mindenféle súlyos következmények nélkül. Ezek már kerékre feszítve nyüszítenének az életükért könyörögve, ha vissza lehetne õket vinni a régi idõkbe. Minden hazaárulón a történelembõl sokszorosan túl tettek már.

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.29 másodperc
2,743,047 egyedi látogató