Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

'Mondtam, hogy nincsen semmi baj, csak lezsidóztak'

BelföldIgen, õk is készülnek már a nagy "útra". Szerinte nem minden zsidónak Izraelben a helye, de ha a Jobbik hatalomra kerülne, õ is költözne. Viszont nem zárkózik el attól, hogy kinyissa a zsini ajtaját Szegedi Csanád elõtt. Addig is tûri, hogy a kislánya elõtt zsidózzák le a plázában, és horogkeresztet rajzolnak az autójára. 25 órán át böjtöl, imádkozik, majd dob egy szelfit a Facebookon és a Twitteren. Verõ Tamás, a süllyedõ hajó kapitánya, aki szerint zsidó emlékezés helyett õszinte szembenézésre lenne szükség. Interjú a Superrabbival.

Motorral jár, Facebook– és Twitter-oldalt üzemeltet, olykor elkattan egy-egy szelfi is. Modern rabbi?

A fiatalokat csak azokon a csatornákon lehet elérni, amit használnak.

A Frankel Leo Zsinagóga Facebook-oldalán, Superman mintájára egy Superrabbi pólóban van. Ez hogy jött?

A zsidó családoknál – a holokauszt és a kommunizmus miatt – nem az otthonhoz kapcsolódik az ünnep. Ha valahol Hanuka bált rendeznek, elmennek. A feleségemmel valami mást szerettünk volna. Sokat beszéltük arról, miként lehetne megteremteni, hogy valaki otthon is megtalálja a zsidóságát.

Kitaláltuk, ne Hanuka bácsi, hanem Superrabbi legyek.

Tíz zsidó gyereket összehoz néhány család vagy barátok. Beöltözve megyek el hozzájuk, gyertyát gyújtunk, énekelünk. Így látják, otthon is együtt lehetnek a zsidó ünnepeken.

szuperrabbi1

Vannak olyan imák is, amihez tíz zsidó férfi kell.

Ez a minjen, a bibliai kémek történetébõl származik. Tíz ember közös véleményére mondja, ez egy minjen, egy közösség. Temetésnek, esküvõnek vagy a körülmetélésnek feltétele a tíz zsidó férfi.

Van, hogy ez nincsen meg?

Nagyon nehéz ezt a mindennapi pörgõ életben kivitelezni. Szinte lehetetlen, hogy a reggeli, délutáni, esti imánál is tíz férfi ott legyen. A Frankelben pénteken, szombaton, ünnepekkor ez összejön.

Tényleg vannak olyan közösségek, ahol pénzt adnak azért, hogy meglegyen a tíz fõ?

Közösségünkben nincs ilyen, máshol elõfordul. Ez a bátlen. Rászoruló, szegény férfiaknak fizetnek azért, hogy eljöjjenek a zsinibe.

Zsini?

Zsini, azaz zsinagóga. Közösségen belül közismert, egyre többen használják, becézik.

A bátlennál tartottunk.

Ha fairek akarunk lenni, e nélkül nem nagyon lenne mindennapos istentisztelet Magyarországon.

Mennyit kapnak?

Nem tudom pontosan, pár száz forint lehet naponta. Ez egy szociális segítség, adomány is egyben.

Péntek délután írtam, hogy szeretnék interjút készíteni. Aztán kapcsoltam, hogy leghamarabb csak vasárnap jöhet válasz.

Természetesen tartom a szombatot. Amikor gyerek voltam, otthon nem volt kóser étkezés és ünnepi szombat tartása. Tradíciótartók voltunk, megõrzõk. Aztán lassan nálam ez átalakult. A rabbiképzõ óta kósert eszem, szombatot tartok, ami azzal jár, hogy nem használok telefont, tévét, számítógépet. De szabadelvû vagyok.

Ha valaki szombaton itt a zsiniben rátenyerel a villanykapcsolóra, nem megyek oda és csapok a kezére.

Másképp élik a mindennapokat, elfogadom.

Mennyien tartják itthon a Szombatot?

Magyarországon ortodox zsidó szinte alig él, pár száz alatt van a számuk. Legtöbben neológ zsidók, szerintük a szombat és a kóserség betarthatatlan, nem foglalkoznak vele. Szabadabb légkör. Õk viszont elvárják a rabbitól, hogy tartsa.

Azért, ha van egy jó Barca–Real, megkér valakit, hogy kapcsolja be a tévét?

Nem, a vallás szerint dolgozni és dolgoztatni se lehet. Persze, erre is van kiskapu. Azt mondom, hogy jujj, pont most kezdõdik a meccs, mire a másik ráébred, nézni szeretném és magától benyomja a készüléket. Ez elvileg mûködhetne. Most már van Sabbath óra, ami idõnként bekapcsol, lehetne trükközni a tévével is, elõre beprogramozni, de mi ilyet nem csinálunk.

Akkor mit csinál?

Zsinagógában vagyok, sétálunk a családdal, jókat eszünk.

Hogy esznek? Fõzni nem lehet, pénzhez nem nyúlnak.

Van Sabbath platni, az melegen tartja az ételt.

Elég macerásan hangzik.

613 tiltó és elõíró parancsolatunk van. Szinte lehetetlen betartani, de el lehet indulni az úton. Elõször megpróbálom, hogy nem eszem disznót, utána nem keverem a húsosat és a tejeset, majd elhatározom, hogy szombaton nem nyúlok pénzhez. Lassan hozzászokik az ember.

Nem olyan szörnyû, mint elsõre tûnik.

És a huszonöt órás böjt? Se evés, se ivás, se semmi.

Ez a Jóm kippur, az engesztelés napja. Újév után tíz nappal kezdõdik. A muszlimoknál a böjt úgy zajlik, hogy reggeltõl estig nem esznek, de este lehet étkezni. Nálunk ez tényleg huszonöt órás, este kezdõdik és másnap estig tart. Még fogat mosni se lehet.

Vannak kivételek?

Természetesen az élet fontosabb. A szülõ nõkkel, betegekkel engedékenyebb ilyenkor a vallás. A gyerekeket viszont felnõtté válás után már megpróbáljuk lassan rászoktatni a böjtre. Próbálják ki, hogy reggelig nem esznek, aztán már délig. Érdekes, hogy ez még a kevésbé tradíciótartó családoknál is mûködik. Kicsit úgy vannak ezzel, így letudják a vallás „rázósabb” részét. Na, én böjtölök, mondják. Nem tart semmi mást, de neki fontos az, hogy ezt végigcsinálja.

Hogy vészeli át?

Egész nap a zsiniben vagyok. Reggel kilenctõl folyamatosan imádkozom. Megvan ennek a liturgiai része. Tényleg hosszú, de nekem éppen az veszi el a fáradtságnak és az éhségnek az élét, hogy el vagyok foglalva az imádkozással.

A zsidó vallás nem gondolkozik újításokban? A II. Vatikáni Zsinat 1962 és 1965 között mélyreható reformokat vezetett be a katolikus vallásban.

A zsidó Jézus már maga újító volt, aki a zsidóságot elkezdte modernizálni. És a neológia is százötven évvel ezelõtt egy ilyen változáson ment át. Kimondta, hogy a zsidóságot úgy lehet megtartani, ha beengedik a magyar nyelvet az istentiszteletre. Könnyítések vannak. Ma már nem kell jiddisül beszélni a Tóráról, az orgona használata már szombaton és ünnepnapokon is engedélyezett. A cél, haladni a korral és megtartani az embereket a zsidóságban. Sõt, már van reform közösség, akik még ennél is megengedõbbek. Az embernek saját lelkiismerete szerint kell döntenie, hol a határ. Vigyázni kell, meddig engedhetjük el, mert egy idõ után így eltûnhetnek a hagyományok.

Zavar a reform zsidóság?

Egyáltalán nem. Az ortodoxhoz hasonlóan egyébként ez a közösség is nagyon kicsi.

Két lányod mennyire mélyül el a vallásban?

A nagyobbik tizenhárom, õ már törekszik rá. A kicsi kilenc múlt, õ természetesen még nem, de látja, ebben nõ fel. Nagymamám ortodox családban élt, mindent tartott, szombaton a levelet sem tépte fel. Szüleim nem így nevelkedtek, de nekik is fontos volt, hogy 1972-ben körülmetéljenek. Feleségemmel úgy döntöttünk, visszatérünk ebbe az irányba. A gyerekek látják, ha péntek este hazamegyek, megáldom õket, a szombatot együtt búcsúztatjuk.
Fotó: MTI/Kallos Bea
Fotó: MTI/Kallos Bea

Néhányan örülnének, ha minden zsidó Izraelben élne.

Ez Herzl Tivadartól származó cionizmus. Õ azt gondolta, minden zsidónak Izraelben a helye. A másik indíttatás az, hogy ma Európában nem létbiztonság zsidóként élni, Franciaországban fizikailag is veszélyben vannak. Magyarországon ilyen nincs, mégis az utcán, a parlamentben, az interneten érezzük, hogy nem mindenki áll pozitívan a zsidósághoz.

Gyakran van személyes rossz tapasztalata?

Verbális szokott lenni. Olyan is volt már, hogy a kocsimra horogkeresztet rajzoltak, ezzel együtt élek.

Nem vágják földhöz ezek a dolgok?

Nem, egyet kivéve. A Mammutban voltam a lányaimmal, mikor még nagyon kicsik voltak. A hömpölygõ tömeg közepén valaki elkezdett kiabálni, hogy te rohadt zsidó. Mindent mondott rám, össze-vissza. Abbahagyta, de még kétszer visszatért, a végén már üvöltött nekem, aztán megunta és elment.

Nem szólt egy szót se?

Nem reagáltam, mit csináltam volna a két lányommal?

Senki se szólt neki, hogy ezt nem kellene?

Senki. Késõbb odajött egy biztonsági õr és megkérdezte, mi a baj.

Mondtam, hogy nincsen semmi baj, csak lezsidóztak.

Mindezt a gyerekek elõtt.

Borzasztó élmény volt. Egyrészt ugye, hogy a gyerekek ezt látták, másrészt, hogy nem tettem semmit.

Ha nem lettek volna ott a lányai?

Valamit reagáltam volna.

Elkezd beszélgetni vele?

Megpróbálnék. Errõl szól a Haver alapítvány. Ez a szó magyarul és héberül is ugyanazt jelenti. Fiatalok oktatnak nem zsidó iskolákban, a zsidóságról és a holokausztról. Sokszor tapasztaltam erõs ellenérzést, de tudom, ez nem az õ gondolata, otthonról hozza. A Haver célja hozzájuk eljutni és lerombolni a bennük élõ negatív képet. Végre lát egy zsidót szemtõl szemben, hátha eltûnik a gyûlölet és az idegenkedés.

Milyen feladatai vannak még rabbiként?

A rabbi szó szerint azt jelenti, tanító, oktató. Hosszú évekig inkább csak a vallási élet irányítása volt a legfõbb teendõ. Az utóbbi tíz-húsz évben már a közösségépítés és a közösség vezetése a feladata. Ez a legnagyobb kihívás: egy közösséget építeni és azt próbálni segíteni.

Vannak új arcok?

Rendszeresen. Amikor a Chabad két éve megnyitott Óbudán, sokan mondták, a Frankel majd kiürül. Nem így lett. Péntek esténként vagyunk százan, nagy ünnepekkor négy-ötszázan.

Egyszer voltam itt egy istentiszteleten. Két elõttem ülõ arról beszélgetett, hogy a dollár ára emelkedett. Közben a rabbi körül gyerekek szaladgáltak. Belefér?

Persze, a közösséget vezetem, minden itt történik. Ez a gyülekezet háza, nem egy áhítatos, csendes hely. Amikor a zsidók faluról-falura vonultak és nem volt hol aludjanak, akkor a zsinagógában találtak menedéket, ott ettek, ott üzleteltek, ott oktattak. A zsiniben helye van a gyerekeknek, a beszélgetésnek, a pletykálkodásnak. Nem zavar, ha õk jól érzik magukat és másról is beszélnek. Közösségi életet élnek. A lényeg, hogy az Örökkévalóval vannak összekapcsolva.

Mikrõl beszélgetnek még?

Itt a Frankelben mindennapos téma például, hogy elmenjenek külföldre.

Ön miért nem megy?

Azt gondolom, amit a süllyedõ hajó kapitánya: utoljára kell, hogy maradjak. A Jobbik parlamentbe kerülésétõl én is megijedtem, elgondolkoztam azon, menni vagy maradni? A gyerekeimet féltettem, hogy milyen jövõ vár rájuk Magyarországon.

Ha a Jobbik megnyerné a következõ választásokat, mennének?

Az nagy löket lenne a magyar zsidóságnak, valószínûleg mi is mennék. Így is már sokan itt hagyták az országot.

Ha Szegedi Csanád megjelenne a Frankelben, beengedné?

A kapu mindenki elõtt nyitva van, de a közösségben biztosan lenne olyan, aki negatívan reagálna.

Akkor önöknél nincsen tiltólista, mint az MTVA-nál?

Nincs. Senkit nem kérdezünk meg, zsidó vagy nem, és ha igen, mennyire az. Azt sem feszegetjük, ki milyen pártpolitikai nézeteket vall.

Mondjuk sokan túlzónak érzik a zsidóság félelmét.

Az a baj, hogy Magyarországon létezik egy kódolt zsidózás, mint a mostani sorosozás. Könnyebb kiemelni egy bûnbakot, mint szembenézni a tényekkel.

A múlttal való szembenézés már sikerült?

Nem igazán. A megszállási emlékmû nálam is kiverte a biztosítékot.

Nagymamámat Nyíregyházáról deportálták, a határig nem hallott német szót. Persze, magyar emberként a legkönnyebb kibújni ez alól. Sokszor hallom a kérdést: miért kell ez a sok zsidó emlékezés, mikor már most annyi holokauszt nap van? Szerintem se lenne erre szükség. Tényleg. Ha legalább egyszer megtörténne az õszinte szembenézés. Amit viszont nem szolgál se az emlékmû, se a Hóman–szobor kérdése, se a wassalbertezés.

És a Saul fia?

Az igen. Szinte minden könyvet elolvastam a holokausztról, majdnem az összes hasonló témájú filmet láttam. Azt gondoltam, nem tudnak már megszólítani. Tévedtem. Egészen különleges, más szemszög, más megvilágítás. Látni, mivel szembesültek ott az emberek.

Mindenkinek van egy története, szerencsére nem csak borzalmas. Gárdos Péter nemrég megjelent könyve, a Hajnali láz egy lehetetlen körülmények között született szerelemrõl szól.

Az összes Magyarországon élõ zsidó ilyen és ehhez hasonló történeteket tud és kell, hogy elmondjon. Akiknek nincs pozitív emlékük, már nem élnek. Az egyik nagymamám Nyírbogdányban volt befalazva, kintrõl adták be neki az ételt, így élte túl. A másik, akirõl már sokat meséltem, Auschwitz után Birkenauban volt, majd Terezienstadt következett. Ott volt az esküvõje. Ezek csodás történetek, amiktõl mai napig kiráz a hideg. Ahogy a Saul fiában is látni, a személyes történetek megmutatják, még ilyen szörnyû viszontagságok után is, az életösztön és élni akarás az Örökkévaló segedelmével kiutat mutat.

Gondolom, jó néhány személyes történetet is végighallgatott már.

Rengeteg túlélõvel beszélgettem. Az Élet Menetének rendszeres segítõje és szervezõje vagyok, nagymamám is nagyon sokat mesélt errõl. Mikor szelekciót végeztek a koncentrációs táborban, el kellett vonulni a náci tisztek elõtt. Õk döntöttek, hogy valakit jobbra küldenek vagy balra. Egyik csoport azonnal a gázkamrába ment, másik az ideiglenesen életben hagyottak voltak. Nagyim több alkalommal is Mengele szelekcióján esett át. Mutatták neki, ahogy a dédszüleim szálltak el a füstben.

Mázsár Tamás
Link

Hozzaszolasok

118 #1 keepfargo
- 2016. February 28. 12:58:15
Lezsidózni annyi, mint zsidónak nevezni. Miért sértö ez? Miért nem érzik megtiszteltetésnek ha kimondja valaki az igazat: a zsidó az zsidó (?)
Lehetne másfajta (fel)zsidózás is, ha a zsidókra fel lehetne nézni (mert talán jobbak, értelmesebbek, igazabbak, szívélyesebbek stb. lennének)

Mért nem tudunk felnézni rájuk, miért kell lefelé nézzünk, amikor öket nézzük?

Talán csak nem azért, mert még az igazságtalan, bosszúálló, rasszista istenükhöz sem hüek; aki azt mondta nekik állítólag, hogy ök, az "igazhitüek,"vezessék a többi embert (az emberiséget)?(Nem a megsemmisülésbe, de a földi boldogságba!)

Mert mit is tesznek ehelyett: félrevezetik; (akit még lehet)
243 #2 Magus
- 2016. March 01. 06:14:57
"Errõl szól a Haver alapítvány. Ez a szó magyarul és héberül is ugyanazt jelenti. Fiatalok oktatnak nem zsidó iskolákban, a zsidóságról és a holokausztról. Sokszor tapasztaltam erõs ellenérzést, de tudom, ez nem az õ gondolata, otthonról hozza. "
-ja ha az ószövetséget kényszeresen rongyosra forgatta....:P


"Milyen feladatai vannak még rabbiként?

A rabbi szó szerint azt jelenti, tanító, oktató. Hosszú évekig inkább csak a vallási élet irányítása volt a legfõbb teendõ. Az utóbbi tíz-húsz évben már a közösségépítés és a közösség vezetése a feladata. Ez a legnagyobb kihívás: egy közösséget építeni és azt próbálni segíteni.

Vannak új arcok?

Rendszeresen
. Amikor a Chabad két éve megnyitott Óbudán, sokan mondták, a Frankel majd kiürül. Nem így lett. Péntek esténként vagyunk százan, nagy ünnepekkor négy-ötszázan."



-Közösség építés!!!!
-ja hogy ez tiltva van a gójoknak.....s_kv

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték
Generalasi idö: 0.10 masodperc
294,938 egyedi latogato