Honnan olvasnak:



Le lesztek figyuzva!!!

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Hemzseg a hamis adatoktól a macedón választási névjegyzék

KülföldGyerekek, felpakoljam újra a "magyar" választási csalásos anyagot? Ugyanez a tematika, csak még mocskosabb zsidó biznic. Macedóniában június 5-én tartanak elõrehozott választásokat az elmúlt idõszak hatalmas belpolitikai balhéi nyomán. Az ellenzék többek között 20 ezer ember illegális lehallgatásával vádolta a kormányoldalt, és közvetetten ez vezetett a nyár eleji választás kiírásához.

Az általános bizalmatlanság most még rosszab, mint eddig volt. Pénteken kiszivárgott az ország választási bizottságának egy eredetileg titkos jelentése arról, hogy a választói névjegyzék hemzseg a gyanús adatoktól.

Macedóniában összesen 1,8 millió választásra jogosult polgár él, és közülük több mint 495 ezer adatával valami baj van a névjegyzékben.

Ez úgy derült ki, hogy a bizottság összevetette a választói névjegyzéket más állami nyilvántartásokkal, és azt vették észre, hogy az esetek több mint negyedében nem stimmelnek az adatok. Eleve találtak 195 ezer embert, akik csak a választói névjegyzékben szerepeltek, és semmilyen más adatbázisban sem voltak benne. További 35 ezer embernek pedig a lakcíme volt gyanús, olyan helyekre voltak bejelentve a választói névjegyzék szerint, amely címeken több tucatnyi embernek kellene élnie, ha az adatok valódiak lennének. A többi esetben az eltérések ennél kisebbek voltak.

Az ellenzék attól tart, hogy a kormány azért hamisította meg a névjegyzéket, hogy elcsalja a júniusi választást. Sõt azt is felvetették, hogy már az elõzõ választásokat is elcsalták (a mostani kormánypárt már 2006 óta hatalmon van).

Most felmerült, hogy júniusig házról házra járva a bizottság személyesen ellenõrizzen minden választót, egy új és hiteles névjegyzék összeállításához. (balkaninsight)
Link

Hozzászólások

33 #1 vizilo
- 2016-03-20 11:15
Saul fiai itt is jelen lesznek a valasztasokonn jot ne varjatok !Most volt a hirekben hogy a migransok elleni nepszavazas annyit er mint a pusztaban a furuja szo szoval, amugy is a Brüsszeli zsidok döntik el kiket kel eltartanunk ...)
4 #2 Posta Imre
- 2016-03-20 11:49
Habony és a megvásárolt állampolgárságosdi? Hm?

Fantomcég lett a választási rendszer fejlesztõje

2010. március 30., kedd, 10:33

Címkék: fantomcégek; ÉBSZK 2004 Kft; Bhasil Mohammed; választási informatikai rendszer; Idom 2000 Zrt;

Adóellenõrzés elõl menekült egy titokzatos marokkói, Bhasil Mohammed tulajdonába egy budapesti cég, amely korábban a választási informatikai rendszer fejlesztésébe is bedolgozott.

Mintha a Kaya Ibrahim-módszerrel szabadultak volna meg tulajdonosai az É.B.SZ.K. 2004 Építõipari, Beruházó és Szolgáltató Kft.-tõl, amikor a céget egy Magyarországon fel nem lelhetõ személynek adták el. Az állítólagos vevõ, a marokkói illetõségû Bhasil Mohammed a 2008-as gazdacsere idején nem szerepelt az idegenrendészeti nyilvántartásban, nem lakott Magyarországon, nem volt a Közigazgatási Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) személyiadat- és lakcímnyilvántartásában sem. A cégnyilvántartás szerint lakcíme a Marrákes közeli Ghiat településen a Mustapha út 38.

Az adásvétel tárgya nem akármilyen cég. Az É.B.SZ.K. az Idom 2000 Konzulens Zrt. egyik alvállalkozójaként nemzetbiztonsági szempontból érzékeny adatokkal dolgozott. A Pintér Sándor belügyminisztersége alatt felfutott, exbelügyesek által alapított, 3,5 milliárd forint körüli éves árbevételû Idom építette ki többek között a helyi, az országgyûlési és az európai parlamenti választások informatikai rendszereit, és kizárólagos szerzõi jogára hivatkozva ezek fejlesztéseit a KEKKH (illetve elõdje) számára egy évtizede végzi.

Fotó:

Az É.B.SZ.K. 2006-ban például a választásokhoz jegyzékkészítõ programokat fejlesztett, 2007-ben feladatul kapta az okmányirodai rendszer tesztelését és módosítását, amibe többek között az anyakönyvi, a jármû-, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, továbbá az ügyfélkapu okmányirodai ága is beletartozik. A kft végezhette a polgári lõfegyverek országos nyilvántartó rendszerének korszerûsítését, de az ennél jóval nagyobb falatot jelentõ SISone4ALL rendszerhez kapcsolódó programozói munkákat is. Utóbbi nem más, mint a kontinens teljes körözési listáját tartalmazó adatbank, az unió közös schengeni határ-ellenõrzési együttmûködésének központi eleme. Az É.B.SZ.K. 2006–2007-ben összesen közel 400 millió forint értékû munkáról állított ki számlákat az Idomnak.

A nemzetbiztonsági kockázatokat firtató HVG-kérdésekre, vagyis hogy a tulajdonosváltás kapcsán illetéktelen kezekbe kerülhetett-e például az országgyûlési választások informatikai rendszerének forráskódja, netán elõfordulhat-e, hogy arra nem jogosult személy kívülrõl hozzáférjen a rendszerhez, a KEKKH lapzártánkig nem válaszolt. Márpedig szakemberek szerint ez teljes bizonyossággal nem zárható ki, hiszen az informatikai rendszerek fejlesztése a forráskód ismerete nélkül nem lehetséges, ennek tudója pedig hozzáférhet a rendszerhez. Más kérdés, hogy az élesben mûködõ hálózatok programjait az üzemeltetõ jelszavakkal, tûzfalakkal szokta védeni, ezek ismerete vagy feltörése szükséges a bejutáshoz, esetleges adatmódosításhoz.

Mivel a titkosszolgálati cégjegyzék – vagyis azon vállalkozások listája, amelyek teljesítik az idevágó 2004-es kormányhatározatban foglalt nemzetbiztonsági követelményeket – nem publikus, kívülálló azt sem tudhatja, hogy az É.B.SZ.K. a tulajdonosváltás elõtt vagy után szerepelt-e a lajstromban. A magyar nyilvántartásokban nem szereplõ marokkói tulajdonos mindazonáltal aligha eshetett át olyasfajta nemzetbiztonsági ellenõrzésen, amilyenen állami cégekkel, hivatalokkal szerzõdni vágyó vállalkozások és tagjaik szoktak, ha elvégzendõ munkájuk nemzetbiztonsági szempontból érzékeny információkkal kapcsolatos. Igaz, a jelek szerint a tulajdonosváltást nem is a további állami informatikai megrendelésekben való részvétel motiválta.

Az É.B.SZ.K.-nak az adóhatósággal gyûlt meg a baja. Erre utal legalábbis, hogy a cégjegyzék szerint az APEH 2008 végén végrehajtást kezdeményezett ellene. A hivatal nem közölhet konkrét adatokat az adózókról, de a HVG más forrásból származó információi szerint a tulajdonosváltás egybeesett a cég ellen elrendelt APEH-vizsgálattal. A hatóság adócsalást gyanított, vagyis azt, hogy az állami megrendeléseken dolgozó társaság nem fizette meg maradéktalanul a közterheket. A helyszínre kivonult revizorok a székhelyként megjelölt fõvárosi Brassó úti címen nem találtak senkit. Sem az ellenõrzésrõl elõre értesített Vódli Ferencet – a Bhasil elõtti tulajdonos-ügyvezetõt –, sem marokkói utódját, aki hivatalosan 2008. június 23-án, röviddel az adóvizsgálat megindítása elõtt lett a cég tulajdonos-ügyvezetõje.

A cégnyilvántartásból annyi állapítható meg, hogy a 2004-ben 3 millió forint törzstõkével alapított É.B.SZ.K. Idom-alvállalkozó korában fõ tevékenységeként nem valamilyen informatikai területet, hanem épület, híd, alagút, közmûvezeték építését jelölte meg. Egyik alapítója, Vódli felbukkan az Inter-Cop Magánnyomozó és Tanácsadó Kft. tulajdonosaként, amúgy pedig veje volt az Idom-tulaj Kovács Zoltánnak. (A rokoni-alvállalkozói szál nem egyedi a történetben. Az ugyanebben az idõszakban csaknem egymilliárd forint erejéig az Idomnak bedolgozó, azóta a cégjegyzékbõl törölt Eu-Soft Kft. – amelynek több mint 100 millió forintot számlázott le az É.B.SZ.K. – ügyvezetõje szintén rokona egy másik Idom-tulajnak.) Tulajdonosváltása után az É.B.SZ.K. a szoftverfejlesztésrõl a textiltermékgyártásra és építési tevékenységre állt át, illetve a korábban a százmilliós nagyságrendû állami számítástechnikai megrendeléseken dolgozó cégre csak az irodagép- és számítógép-javítás emlékeztet.

A KEKKH nem válaszolt a HVG-nek arra a kérdésére sem, milyen biztonsági követelményeket támaszt a választási, okmányirodai informatikai fejlesztésekre kiírt közbeszerzéseken nyertes cégek alvállalkozóival szemben. Tudja-e, hogy pontosan mely cégek dolgoznak be a teljes lakosság adatkezelését érintõ programokba, mit végeznek el, miként tesznek eleget például tulajdonosváltás esetén a titoktartási kötelezettségnek? A Közbeszerzési Értesítõben közzétett eredményhirdetések pedig nem sok kapaszkodót adnak alvállalkozóügyben. A 2006-os helyi önkormányzati választások Idom által elnyert rendszerfejlesztésének 775 millió forintos munkájánál például annyi a megjegyzés, hogy vélhetõen 240 millió forintnyi feladatot végez alvállalkozó. A 2009-es európai parlamenti választás 450 milliós megrendelésébõl pedig 40 százalék volt az elõzetesen becsült alvállalkozói részarány.

A hivatalnak a jelek szerint nincsenek aggályai az É.B.SZ.K. miatt. Legalábbis erre utal, hogy az Idom – amelynek közvetett fõ tulajdonosa Schäffer István, aki 2001–2009 között volt a miniszterelnökség központi szolgáltatási fõigazgatója – elnyerte a 2010-es választások informatikai rendszerének módosítására, tesztelésére, mûködtetésére szóló egyszemélyes közbeszerzési tendert is. Az 592 millió forintos beruházásba az eredményhirdetés szerint be fog vonni alvállalkozót. Közelebbrõl azonban nem nevezte meg a beszállítókat, csupán a „nem ismert” rubrikát ikszelte be.

VITÉZ F. IBOLYA
http://index.hu/k...l_csal_meg

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.30 másodperc
2,743,003 egyedi látogató