Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Hemzseg a hamis adatoktól a macedón választási névjegyzék

KülföldGyerekek, felpakoljam újra a "magyar" választási csalásos anyagot? Ugyanez a tematika, csak még mocskosabb zsidó biznic. Macedóniában június 5-én tartanak előrehozott választásokat az elmúlt időszak hatalmas belpolitikai balhéi nyomán. Az ellenzék többek között 20 ezer ember illegális lehallgatásával vádolta a kormányoldalt, és közvetetten ez vezetett a nyár eleji választás kiírásához.

Az általános bizalmatlanság most még rosszab, mint eddig volt. Pénteken kiszivárgott az ország választási bizottságának egy eredetileg titkos jelentése arról, hogy a választói névjegyzék hemzseg a gyanús adatoktól.

Macedóniában összesen 1,8 millió választásra jogosult polgár él, és közülük több mint 495 ezer adatával valami baj van a névjegyzékben.

Ez úgy derült ki, hogy a bizottság összevetette a választói névjegyzéket más állami nyilvántartásokkal, és azt vették észre, hogy az esetek több mint negyedében nem stimmelnek az adatok. Eleve találtak 195 ezer embert, akik csak a választói névjegyzékben szerepeltek, és semmilyen más adatbázisban sem voltak benne. További 35 ezer embernek pedig a lakcíme volt gyanús, olyan helyekre voltak bejelentve a választói névjegyzék szerint, amely címeken több tucatnyi embernek kellene élnie, ha az adatok valódiak lennének. A többi esetben az eltérések ennél kisebbek voltak.

Az ellenzék attól tart, hogy a kormány azért hamisította meg a névjegyzéket, hogy elcsalja a júniusi választást. Sőt azt is felvetették, hogy már az előző választásokat is elcsalták (a mostani kormánypárt már 2006 óta hatalmon van).

Most felmerült, hogy júniusig házról házra járva a bizottság személyesen ellenőrizzen minden választót, egy új és hiteles névjegyzék összeállításához. (balkaninsight)
Link

Hozzászólások

33 #1 vizilo
- 2016. március 20. 11:15:23
Saul fiai itt is jelen lesznek a valasztasokonn jot ne varjatok !Most volt a hirekben hogy a migransok elleni nepszavazas annyit er mint a pusztaban a furuja szo szoval, amugy is a Brüsszeli zsidok döntik el kiket kel eltartanunk ...)
4 #2 Posta Imre
- 2016. március 20. 11:49:25
Habony és a megvásárolt állampolgárságosdi? Hm?

Fantomcég lett a választási rendszer fejlesztője

2010. március 30., kedd, 10:33

Címkék: fantomcégek; ÉBSZK 2004 Kft; Bhasil Mohammed; választási informatikai rendszer; Idom 2000 Zrt;

Adóellenőrzés elől menekült egy titokzatos marokkói, Bhasil Mohammed tulajdonába egy budapesti cég, amely korábban a választási informatikai rendszer fejlesztésébe is bedolgozott.

Mintha a Kaya Ibrahim-módszerrel szabadultak volna meg tulajdonosai az É.B.SZ.K. 2004 Építőipari, Beruházó és Szolgáltató Kft.-től, amikor a céget egy Magyarországon fel nem lelhető személynek adták el. Az állítólagos vevő, a marokkói illetőségű Bhasil Mohammed a 2008-as gazdacsere idején nem szerepelt az idegenrendészeti nyilvántartásban, nem lakott Magyarországon, nem volt a Közigazgatási Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) személyiadat- és lakcímnyilvántartásában sem. A cégnyilvántartás szerint lakcíme a Marrákes közeli Ghiat településen a Mustapha út 38.

Az adásvétel tárgya nem akármilyen cég. Az É.B.SZ.K. az Idom 2000 Konzulens Zrt. egyik alvállalkozójaként nemzetbiztonsági szempontból érzékeny adatokkal dolgozott. A Pintér Sándor belügyminisztersége alatt felfutott, exbelügyesek által alapított, 3,5 milliárd forint körüli éves árbevételű Idom építette ki többek között a helyi, az országgyűlési és az európai parlamenti választások informatikai rendszereit, és kizárólagos szerzői jogára hivatkozva ezek fejlesztéseit a KEKKH (illetve elődje) számára egy évtizede végzi.

Fotó:

Az É.B.SZ.K. 2006-ban például a választásokhoz jegyzékkészítő programokat fejlesztett, 2007-ben feladatul kapta az okmányirodai rendszer tesztelését és módosítását, amibe többek között az anyakönyvi, a jármű-, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, továbbá az ügyfélkapu okmányirodai ága is beletartozik. A kft végezhette a polgári lőfegyverek országos nyilvántartó rendszerének korszerűsítését, de az ennél jóval nagyobb falatot jelentő SISone4ALL rendszerhez kapcsolódó programozói munkákat is. Utóbbi nem más, mint a kontinens teljes körözési listáját tartalmazó adatbank, az unió közös schengeni határ-ellenőrzési együttműködésének központi eleme. Az É.B.SZ.K. 2006–2007-ben összesen közel 400 millió forint értékű munkáról állított ki számlákat az Idomnak.

A nemzetbiztonsági kockázatokat firtató HVG-kérdésekre, vagyis hogy a tulajdonosváltás kapcsán illetéktelen kezekbe kerülhetett-e például az országgyűlési választások informatikai rendszerének forráskódja, netán előfordulhat-e, hogy arra nem jogosult személy kívülről hozzáférjen a rendszerhez, a KEKKH lapzártánkig nem válaszolt. Márpedig szakemberek szerint ez teljes bizonyossággal nem zárható ki, hiszen az informatikai rendszerek fejlesztése a forráskód ismerete nélkül nem lehetséges, ennek tudója pedig hozzáférhet a rendszerhez. Más kérdés, hogy az élesben működő hálózatok programjait az üzemeltető jelszavakkal, tűzfalakkal szokta védeni, ezek ismerete vagy feltörése szükséges a bejutáshoz, esetleges adatmódosításhoz.

Mivel a titkosszolgálati cégjegyzék – vagyis azon vállalkozások listája, amelyek teljesítik az idevágó 2004-es kormányhatározatban foglalt nemzetbiztonsági követelményeket – nem publikus, kívülálló azt sem tudhatja, hogy az É.B.SZ.K. a tulajdonosváltás előtt vagy után szerepelt-e a lajstromban. A magyar nyilvántartásokban nem szereplő marokkói tulajdonos mindazonáltal aligha eshetett át olyasfajta nemzetbiztonsági ellenőrzésen, amilyenen állami cégekkel, hivatalokkal szerződni vágyó vállalkozások és tagjaik szoktak, ha elvégzendő munkájuk nemzetbiztonsági szempontból érzékeny információkkal kapcsolatos. Igaz, a jelek szerint a tulajdonosváltást nem is a további állami informatikai megrendelésekben való részvétel motiválta.

Az É.B.SZ.K.-nak az adóhatósággal gyűlt meg a baja. Erre utal legalábbis, hogy a cégjegyzék szerint az APEH 2008 végén végrehajtást kezdeményezett ellene. A hivatal nem közölhet konkrét adatokat az adózókról, de a HVG más forrásból származó információi szerint a tulajdonosváltás egybeesett a cég ellen elrendelt APEH-vizsgálattal. A hatóság adócsalást gyanított, vagyis azt, hogy az állami megrendeléseken dolgozó társaság nem fizette meg maradéktalanul a közterheket. A helyszínre kivonult revizorok a székhelyként megjelölt fővárosi Brassó úti címen nem találtak senkit. Sem az ellenőrzésről előre értesített Vódli Ferencet – a Bhasil előtti tulajdonos-ügyvezetőt –, sem marokkói utódját, aki hivatalosan 2008. június 23-án, röviddel az adóvizsgálat megindítása előtt lett a cég tulajdonos-ügyvezetője.

A cégnyilvántartásból annyi állapítható meg, hogy a 2004-ben 3 millió forint törzstőkével alapított É.B.SZ.K. Idom-alvállalkozó korában fő tevékenységeként nem valamilyen informatikai területet, hanem épület, híd, alagút, közművezeték építését jelölte meg. Egyik alapítója, Vódli felbukkan az Inter-Cop Magánnyomozó és Tanácsadó Kft. tulajdonosaként, amúgy pedig veje volt az Idom-tulaj Kovács Zoltánnak. (A rokoni-alvállalkozói szál nem egyedi a történetben. Az ugyanebben az időszakban csaknem egymilliárd forint erejéig az Idomnak bedolgozó, azóta a cégjegyzékből törölt Eu-Soft Kft. – amelynek több mint 100 millió forintot számlázott le az É.B.SZ.K. – ügyvezetője szintén rokona egy másik Idom-tulajnak.) Tulajdonosváltása után az É.B.SZ.K. a szoftverfejlesztésről a textiltermékgyártásra és építési tevékenységre állt át, illetve a korábban a százmilliós nagyságrendű állami számítástechnikai megrendeléseken dolgozó cégre csak az irodagép- és számítógép-javítás emlékeztet.

A KEKKH nem válaszolt a HVG-nek arra a kérdésére sem, milyen biztonsági követelményeket támaszt a választási, okmányirodai informatikai fejlesztésekre kiírt közbeszerzéseken nyertes cégek alvállalkozóival szemben. Tudja-e, hogy pontosan mely cégek dolgoznak be a teljes lakosság adatkezelését érintő programokba, mit végeznek el, miként tesznek eleget például tulajdonosváltás esetén a titoktartási kötelezettségnek? A Közbeszerzési Értesítőben közzétett eredményhirdetések pedig nem sok kapaszkodót adnak alvállalkozóügyben. A 2006-os helyi önkormányzati választások Idom által elnyert rendszerfejlesztésének 775 millió forintos munkájánál például annyi a megjegyzés, hogy vélhetően 240 millió forintnyi feladatot végez alvállalkozó. A 2009-es európai parlamenti választás 450 milliós megrendeléséből pedig 40 százalék volt az előzetesen becsült alvállalkozói részarány.

A hivatalnak a jelek szerint nincsenek aggályai az É.B.SZ.K. miatt. Legalábbis erre utal, hogy az Idom – amelynek közvetett fő tulajdonosa Schäffer István, aki 2001–2009 között volt a miniszterelnökség központi szolgáltatási főigazgatója – elnyerte a 2010-es választások informatikai rendszerének módosítására, tesztelésére, működtetésére szóló egyszemélyes közbeszerzési tendert is. Az 592 millió forintos beruházásba az eredményhirdetés szerint be fog vonni alvállalkozót. Közelebbről azonban nem nevezte meg a beszállítókat, csupán a „nem ismert” rubrikát ikszelte be.

VITÉZ F. IBOLYA
http://index.hu/k...l_csal_meg

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.32 másodperc
2,294,738 egyedi látogató