Ennek meg benyomták a zigazságszérumot? Tavasszal a Bibó Szakkollégium vendége volt Orbán Viktor. Az esemény nem volt nyilvános, mégis készült róla hangfelvétel, amelybõl korábban kiderült, miért nincs nõ a kormányban. A 444 most a hangfelvétel alapján arról ír, hogy a kormányfõ már keresi utódját, akinek bírnia kell a folyamatos karaktergyilkossági kísérleteket. Orbán a karaktergyilkosság kapcsán emlékeztetett rá, hogy korábban a komcsik róla is azt terjesztették, véresre verte a feleségét, a 2002-es választásra írt könyvben meg azt írták, hogy nõket erõszakolt a kollégiumban.

Aki ezt személyes üggyé teszi, az ellenzéki támadásokat lefordítja a saját maga morális értékítéletének a nyelvére, az egy vesztes ember. Azt nem lehet. Ez egy csata. Aki nem bírja, akit megvisel, aki ezt idegfeszültséggé alakítja magában, aki ebbõl morális dilemmákat csinál, az alkalmatlan. Ha kint állok a mezõn egy nagy karddal a kezemben, és rám jönnek hárman, akkor nem moralizálok, nem okoskodom, egy feladat van, hogy azt a hármat le kell kaszabolni. Nincsen mese.

Orbán szerint fontos a bátorság, mert Magyarország kicsi lett Trianon után. A románok, szlávok, „délrõl a félholdasok”, a németek és oroszok ellenében sem szabad azonban alárendelõdni. Elismerte, hogy az igény a szuverén politikára „kicsit természetellenes”, de az ország vezetõjének igenis hitre, bátorságra van szüksége. Egyébként nincs magyar szuverenitás. Szerinte fontos még, hogy az ország jövendõ vezetõje két-három nyelven beszéljen, legyen dörzsölt, tudjon ultizni, dönteni, kombinálni, ki kivel van.

Kell egy folyamatosan mozgó falak között útvonalat találó gógyi.

Az elmélyült szaktudás egy-egy területen felesleges, arra van miniszter, fõhivatalnok. A jó kormányfõnek azt kell átlátnia, hogy például a szociális ügyek miként fésülhetõek össze az adórendszerrel.

Orbán csak rendes magyar emberben bízna,

aki nem filozofál azon, hogy van-e olyan, hogy magyar, meg van-e olyan, hogy nemzet, meg van-e olyan, hogy haza. Mert az egész értelme, hogy ilyen adottságok, ilyen erõviszonyok mellett mégis itt vagyunk 1100 év küzdelem után, ezen a nyelven ilyen kérdésekrõl tudunk beszélgetni, és ezt tovább kell vinni.

Saját kifutási idejérõl

Amikor úgy érzem majd, hogy nem tudok újat kihozni magamból, nem tudom kijavítani egy-egy hibámat, akkor talán nyugdíjba kell mennem.

Ez az idõ még nem jött el, most még óriási lehetõségeket lát, ami még jó néhány évig kitarthat. Ezzel szokta magát biztatni, bár számít rá, hogy leketyeg az ideje, mert a politikában mindig van igény az újszerûségre, új emberekre, a megújulásra, ami az öreg harcosok ellen dolgozik, hiszen van egyfajta kifutási idõ és az ellenzék sem hülye. Tudják, hogy a fiatalokat kell támadni, mert azok a jövõ emberei. Szerinte Gyurcsányt a KISZ-esek közül könnyû volt kiszúrni, most a jobboldalon sokkal több a tehetséges fiatal. A baloldalon egyet sem lát, bár õket nem ismeri annyira.

Orbán a Fideszen belüli puccsra nem számít, szerinte náluk nincs frakciózás.

A pártéletnek olyan a struktúrája, ami nem nagyon teszi lehetõvé, hogy a mindenkori vezetõvel szemben jöjjön létre összefogás.

Szerinte arról, hogy kik lesznek a Fidesz vezetõi, inkább megállapodáson döntenek, nem nyílt versenyben. Összesen egy vagy két esetben fordult elõ az, hogy komoly ember ráindult az öt alelnöki hely egyikére úgy, hogy Orbánék szóltak neki, hogy ez nem jó ötlet.

Demokrácia van, el lehet indulni, de összeálltunk vele szemben, és nem is tudott bekerülni. Ez nem egy amerikai típusú elõválasztásos nyílt pártverseny, ez sokkal inkább egy német típusú, belsõ megegyezésre épülõ pártstruktúra.

A Jobbikról óvatosan beszélt, szerinte nagyon élesen elválnak a párt szellemi irányvonalát meghatározó emberek és a Jobbik szavazótábora, amelynek tekintélyes része baloldali. Az ideológusaik nem. Szerinte nem lesz esélye a Jobbiknak 2018-ban, mert lehet azt nyomni, hogy õk a tiszták, de a nyolcmillió emberbõl ötmillió szavaz, de 17 százaléknyi csak vándorol a szélsõjobbtól a szélsõbalig.
Simicskáról, Amerikáról, fociról

A szintén egykori bibós Simicska Lajosról azt mondta, hogy konfliktusuk nem személyes ügy. A költségvetésbõl jobban megtámogatott pártoknak már nincs szükségük gazdasági érdekcsoportokra, ellenállhatnak minden kívülrõl érkezõ üzleti igénynek. Van, aki ezt könnyebben veszi tudomásul, van, aki nem, és mindent megtesz a befolyása fenntartásáért. Szerinte nagy dolog, hogy a pártokat már csak a saját lelkiismeretük és a közjó irányítja. Orbán az amerikai-magyar viszonyról azt mondta, hogy nekünk fõleg Németországra, Oroszországra és Törökországra kell figyelnünk, nem Amerikára. Példákat hozott arra, miért véli úgy, hogy „stratégiát építeni az Egyesült Államok közép-európai politikájára szigorúan tilos, mert azt kirántják alólad”. Szerinte az USA politikai érdeke Oroszország elszigetelése, ami számunkra katasztrofális következményekkel járna.

Orbán a focit a civilizációs teljesítmények közé sorolta. Szerinte nem lehet feladni azt a gondolkodást, hogy minden területen, ahol már voltunk a világ legjobbjai, vagy voltunk a világ legjobbjai között, oda vissza kell jutnunk. A labdarúgás is ilyen, és szerinte ez lehetséges, bár elismerte, fia ezt vitatja, és õ jobban ért hozzá.
Link