Bebizonyították, hogy együttmûködött a hírügynökség a nácikkal
Egy német történész fedte fel, hogy az Associated Press egyezséget kötött a hitleri Németországgal arról, hogy nem bírálják a rendszert. Cserébe az amerikai újságokat ellátó AP közvetlenül a náci propagandaminisztériumtól kapott anyagokat közlésre. Vannak, akik szerint az AP hasonló megállapodást köthetett Észak-Koreával is.

Mindkét fél számára hasznos volt a megállapodás
A náci pártnak a hatalomra kerülése után elsõ dolga volt a média kontroll alá helyezése: ez nemcsak a német sajtót érintette, hanem a külföldi székhelyûeket is. Újságokat és hírügynökségeket kényszerítettek arra, hogy bezárják németországi irodáikat, míg az amerikai Associated Press, az egyetlen nyugati hírügynökségként, egészen az USA hadba lépéséig, 1941-ig jelen volt a Harmadik Birodalomban. Ezzel nagyon kedvezõ helyzetbe került, hiszen a nyugati médiát egyedül õ láthatta el a Németországból származó hírekkel és képekkel.

A Studies in Contemporary History nevû folyóiratban Harriet Scharnberg történész mutatta be, hogy milyen megegyezés állt ennek a monopóliumnak a hátterében. Eszerint az együttmûködés mindkét fél számára hasznos volt: az AP ugyanis beleegyezett, hogy nem ad közre olyan anyagokat, amelyek rossz fényt vetnének a hitleri Németországra belföldön vagy külföldön, illetve egyenesen a propagandaminisztériumból alkalmazott riportereket. Az egyikük, a fotós Franz Roth még az SS-nek is tagja volt, képeit maga Hitler válogatta személyesen. (Mióta Scharnberg tanulmánya megjelent, Roth képeit eltávolították az AP oldaláról.) A hírügynökség még azt is megengedte, hogy a nácik saját céljaikra használják fel az archívumát. Több zsidóellenes propagandaanyagot az AP fotóival illusztráltak, például a Zsidók Amerikában címût.

Háborús bûnök eltitkolásában segíthettek
Az Associated Press májusban ünnepli fennállásának 170. évfordulóját, és a napvilágra került adatok komoly kérdéseket vetnek fel a hírügynökség múltjával kapcsolatban. A tanulmány szerint ugyanis az AP-nek fontos szerepe lehetett abban, hogy elrejtse a hitleri Németország valódi arcát, és sokkal elfogadhatóbb képet fessen róla a nyugat számára. Habár az egyezség lehetõséget teremtett arra, hogy egy olyan társadalomba nyerhessenek a kortársak bepillantást, amely egyénként rejtve maradt volna elõlük, súlyos bûnök eltitkolására is lehetõséget adott. Scharnberg szerint a megegyezés lehetõvé tette a náciknak, hogy konvencionális háborúként tüntessék fel azt, ami valójában népirtás volt.
EZT IS AJÁNLJUK:

Az AP központja New Yorkban (fotó: Europress - Mario Tama / Getty Images)

Az AP központja New Yorkban (fotó: Europress - Mario Tama / Getty Images)

Ennek egyik jó példája lehet az AP tudósítása 1941 júniusából, amikor a nácik megszállták az ukrajnai Lviv (Lemberg) városát. Miután a németek felfedezték, hogy a szovjetek tömegesen gyilkolták meg az ukránokat, a zsidó lakosságon álltak bosszút. Franz Roth halottakról készült képei, Hitler válogatásában megjelentek az amerikai lapokban az AP-n keresztül.

"A napokig tartó, több ezer áldozattal járó zsidók elleni pogromok képei helyett az amerikai sajtót a szovjet rendõrség áldozatainak és a Vörös Hadsereg brutalitásának és háborús bûneinek a képei árasztották el"

- mondta Scharnberg a Guardiannek.

"Hogy mely események váltak láthatóvá és melyek maradtak láthatatlanok az AP képanyagában, a német érdekeket és a német háborús narratívát követték."

A hírügynökség ezekre a vádakra honlapján úgy reagált, hogy Scharnberg beszámolója „az AP számára ismeretlen cselekedeteket és egyéneket érint a háború elõtt és alatt”. Emiatt jelenleg vizsgálják a hozzáférhetõ dokumentumokat „a korszak jobb megértésére”.

A Guardiennek az AP szóvivõje arról beszélt, hogy visszautasítják azokat a gyanúsításokat, hogy a hírügynökség szándékosan együttmûködött volna a nácikkal. Szerintük inkább arról van szó, hogy az AP, más hírügynökségekhez hasonlóan hatalmas nyomás alatt volt a nácik hatalomra kerülése után, de a vezetés ellenállt ennek „alapvetõ és objektív híreket” gyûjtve a veszélyes idõkben.

Észak-Koreával is megállapodhattak
Az AP esete a Guardian szerint azért igazán érdekes, mert nemrég újra felmerült, hogy a hírügynökség együttmûködik egy totalitárius rendszerrel. 2012-ben az AP volt az elsõ nyugati hírügynökség, amely irodát nyithatott Észak-Koreában, és az onnan származó anyagaik hitelességét azóta többször megkérdõjelezték. Két éve a washingtoni NK News számolt be arról, hogy 2011-ben az AP belement abban, hogy észak-koreai propagandaanyagokat terjesszen a saját neve alatt cserébe az országból származó képekért. Egy megegyezés-tervezet is kiszivárgott, amiben az állt, hogy az AP belement abba, hogy egy szövegíró és egy fotós az észak-koreai hírügynökség propagandaegységétõl velük dolgozzon. A kiszivárogtatott anyagról az AP-tõl azt mondták a Guardiannek, hogy a tervezetnek semmilyen jelentõsége nincs, de a végsõ megállapodásról nem árultak el részleteket.

Az AP ráadásul nem tudósított olyan fontos és érdeklõdésre számot tartó eseményekrõl, mint például a 2012-es éhínség vagy a Sonyt ért 2014-es hackertámadás, amely állítólag Észak-Koreából indult ki. Az AP szóvivõje a Guardiannek tagadta, hogy az ügynökség belement volna a cenzúrába, vagy hogy az észak-koreai vezetéstõl származó anyagokat terjesztene.

Nate Thayer, az AP korábbi kambodzsai tudósítója, aki kiszivárogtatta a szerzõdéstervezetet, viszont úgy véli, hogy a hírügynökség nagyon keveset tanult a saját múltjából:

"Nevetséges azt állítani, amit az ügynökség mond, hogy Észak-Korea nem kontrollálja, mi megy ki róla."

Thayer szerint természetesen nehéz az együttmûködés a titkolózó államokkal, de az számít igazán, hogy mit állítanak a végül napvilágra kerülõ információ hitelességérõl: „hogy azt mondod-e az olvasóidnak, hogy a tudósítás független és semleges forráson alapult”.
http://faktor.hu/faktor-bebizonyitott...e=hirstart