Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Mene tek el

VersekHa elfogy a szó, csak a sóhaj marad, mint kopasz fejnek a fésû, farönknek az acél, kõnek a vésõ. Immár késõ. Minden gondolathoz lopnom kell a betût, mint gombolyaghoz a cérnát, mit befûzve foltozom az igét. A tû fokán milliókkal száguldnak át gazok, s milliárdnyi fényév-sötétség gyújt nekik gyertyát. A viasz körmömet égeti, s ujjaimmal szívemet markolom. El kell menni a legvégéig és onnan még tovább! Ezért maradok, míg maradhatok s békésen hallgatom a háború zaját.

Hozzászólások

139 #20 jozsef toth
- 2016-10-12 22:51
gerry !

Az nem kotozkodes ,hogy en szebb vagyok nalad.
Ez teny. Csak te ezt nemtudod elviselni.
Maga a szo valtas az csak eszme csere,mivel eddig senki ezt nem merte veled kozolni ezert te kotekedesnek veled:D:P
Sott meg azt is elarulom neked ,hogy a szepsegemnel csak a szerenysegem a nagyobbbbb.s_V
238 #21 bivaly
- 2016-10-12 23:45
Imre !

Légy kedves írjál még pár sort, hogy arra reagálhasson magyarnabob ! Olyan jó olvasni. Azt hiszem, hogy megértettem !? Szerintem a materializmus dilatációs hézagainak a hiányáról ír, hogy így nem fogja bírni a rá ható, nyíró, csavaró igénybevételeket ! Persze, némi IQ-val megtámasztva lehet késlelteni az összeomlását, de kétlem. Írása alapján a szellem derivált függvények valószínûség számításával meghatározható.
Még egy kicsit olvasok tõle, és azt sem fogom tudni amit eddig tudtam. Most már abban is bizonytalan vagyok, hogy tudtam-e egyáltalán valamit is. Biztosan semmit. Mi az a biztos ? Meg mi az a semmi ? És mi az a tudtam, vagy tud ? Teljesen össze vagyok, és vissza. Segítség !
283 #22 gladiator07
- 2016-10-13 04:24
Imre.
A szavaidból kitünik a jogos sértettség, mostanság eléggé fajsújosan, bujtatva, sorok közötti ízesen dedikált több értelmû szikincsrõl árulkodik. Tudom az elmult pár éveken keresztül szinte minden ki lett már vesézve, részletezve.

Az emberiség nem hülye és buta, eszt példázza az elmult 1000 évünk. Élünk - halunk - harcolunk - meghalunk.

Te egy kiváló adottságú ember vagy: Jól képzett katonatiszt, vegyészmérnök, ráadásul az emberi lélek nyomozója, és mégis látod igazságot kimondtad, és a gazság félre rakott, s rajtad tartja szemét, a szemét. s azóta nem találod helyed a világban. Ártatlan igazségérzeted nem hagy mélyebben élned életed. S bánt az a tény hogy a tanult tudásod szálka szintû látásmódod, ebben a kicsavart világban nem nyerõ .

Tehát vagy csatlakozol hozzájuk, ...ami kizárt, v. kilök a centrifugális erõ. Keressük az igazságot de nem találjuk, az nem itt van. Látod Taskeszi is kiszált a katonásdiból, és éli az életét, jogosan.

Én kétszer voltam fegyvr viszgán s mivel már megjelõlt sziten voltam s vagyok nem engedtek át pedig 5 - ösre vizsgáztam. Persze járok idõnként lõni, van 1 VZ-m / szlovák / ÁK tipus, s 1 clockom.
140 méterre nyilt irányzékkal meglövöm a 70 - 80 kört, Dragunovval már nem is próbálkozom mert ahhoz nem kell nagy tudás.

A Nagy apám nyilas volt éezért kiakarták végezni a Mura folyó partján, végül is elvitté málenkij robotra. Mivel ilyen lemenõim voltak elvittek 75 - ben a nyugati határra hatérõrnek és a legszarabb helyre tettek , kiváncsiak voltak meg - e szököm 5 méterre voltam az átlépéstõl, de nem tettem nekik szivességet.

Késõbb tudtam meg hogy a szomszédaim mint beépített besúgók kapáltak el ". NEm hõsködöm mert minek , az IDÕ még nem jött el. Szép verseket írjál, mert ugye ahhoz is " vénád "van. Ezeket a tetves szidókat majd az élet kitakarítja, hamarosn .

Róluk is van benfentes ismeretségem, egy közös szálon keresztül. JAA, még anyit 8 - éve leszorítottak az útról mert megsértettem az érdekeiket, megmeneküldtem mert vigyázott rám a sors. Azóta alaphangon mûködöm. Follyon a világ úgy ahogy fell lett építve.
S azóta is figyelnek meert látom.

TE bisztosan érted , de a 90 % - át nem írtam meg, nem ír6tom meg, mert az oldalon is vannak " figyelõlõk " de szarni rájuk.
T BL.
4 #23 Posta Imre
- 2016-10-13 06:01
Majd leszek, csak vár a munka nemesítõ és felszabadító világa! Addig is egy kis rágcsálnivaló.


Tizenötödik szín
(A nézõhely átváltozik a harmadik szín pálmafás vidékévé. Ádám, ismét mint ifjú, még álomittasan kilép a gunyhóból, s álmélkodva körülnéz. Éva bent szunnyad. Lucifer a középen áll. Ragyogó nap.)

Ádám
Rettentõ képek, óh, hová levétek?
Körûltem minden úgy él, úgy mosolyg,
Mint elhagyám, míg szívem megtörött.

Lucifer
Hiú ember! Hát azt kivánod-é,
Hogy a természet rendje felbomoljon,
Új üstökös ragyogjon éjeden,
Remegjen a föld, egy féreg ha elvesz? –

Ádám
Álmodtam-é csak, vagy most álmodom,
És átalán több-é, mint álom, a lét,
Egy percre, mely a holt anyagra száll,
Hogy azzal együtt végkép szétbomoljon?
Miért, miért e percnyi öntudat,
Hogy lássuk a nemlét borzalmait? –

Lucifer
Siránkozol? – Csupán a gyávaság
Fogadja el harc nélkül a csapást,
Mit elkerülni még hatalma van.
De a végzetnek örökös betûit
Nyugodtan nézi, és nem zúgolódik
Miattuk az erõs, azt nézve csak,
Hogy állhatand meg még alattuk is.
Ily végzet áll a történet felett,
Te eszköz vagy csak, melyet hajt elõre. –

Ádám
Nem, nem, hazudsz, az akarat szabad.
Kiérdemeltem azt nagyon magamnak,
Lemondtam érte a paradicsomról.
Sokat tanúltam álomképeimbõl,
Kiábrándultam sokból, s most csupán
Tõlem függ, útam másképpen vezetni.

Lucifer
Ha a felejtés és örök remény
Nem volna a végzetnek frígyese,
Hogy, míg amaz hegeszti a sebet,
Ez szõnyeget von a mélység fölé,
S biztatva mondja: száz merész beléhullt,
Te léssz a boldog, aki átugorja. –
De látál, úgy-e, mint tudós, egyéb
Sok furcsaság közt oly bélférget is,
Mely vércsében s macskában bír csak élni,
S kifejlõdése elsõ korszakát
Mégiscsak az egérben töltheti.
Sem egy, sem más egér nincsen kitûzve
Érezni macska-, vércsekörmöket,
S mely óvatos, ki is kerûlheti,
Mint agg múlván ki házias körében.
De renditetlen törvény õrködik,
Hogy annyi jusson mégis ellenének,
Amennyi kell, hogy ezredek után
Még a puhány is éljen a világon. –
Az ember sincs egyénileg lekötve,
De az egész nem hordja láncait;
A lelkesûlés, mint ár, elragad,
Ma egy tárgyért, holnap másért megint.
A máglyának meglesznek martaléki,
S meglesznek, akik gúnyolódni fognak. –
S ki lajstromozza majd a számokat,
Következetes voltán bámuland
A sorsnak, mely házasságot, halált,
Bûnt és erényt arányosan vezet,
Hitet, õrûlést és öngyilkolást. –

Ádám
Megállj! Mi eszme villant meg fejemben –
Dacolhatok még, Isten, véled is.
Bár százszor mondja a sors: eddig élj,
Kikacagom, s ha tetszik, hát nem élek.
Nem egymagam vagyok még e világon?
Elõttem e szirt, és alatta mély:
Egy ugrás, mint utolsó felvonás…
S azt mondom: vége a komédiának. –
(Ádám a szirt felé halad, Éva kilép az ajtón.)

Lucifer
Ah, vége, vége: mily badar beszéd!
Hiszen minden perc nem vég s kezdet is?
Ezért láttál-e néhány ezredévet? –

Éva
Ádám, miért lopóztál tõlem úgy el,
Utolsó csókod oly hideg vala,
S gond vagy harag van most is arcodon.
Úgy félek tõled…

Ádám
(továbbhaladva)
Mért is jársz utánam,
Mit leskelõdöl lépteim után?
A férfiúnak, e világ urának,
Más dolga is van, mint hiú enyelgés.
Nõ azt nem érti, s nyûgül van csupán.
(ellágyulva)
Mért nem szunnyadtál még csak egy kicsinyt:
Nehezebb lesz most már az áldozat,
Mit jövõnek hozni tartozom. –

Éva
Ha meghallgatsz, még könnyebb lesz talán,
Mert ami eddig kétséges vala,
Most biztosítva áll már: a jövõ. –

Ádám
Hogyan?

Éva
Tudom, fel fog mosolygni arcod,
Ha megsugom. De jöjj hát közelebb:
Anyának érzem, óh, Ádám, magam.

Ádám
(térdre esve)
Uram, legyõztél. Ím porban vagyok;
Nélkûled, ellened hiába vívok:
Emelj vagy sújts, kitárom keblemet.

Lucifer
Féreg! Feledted-é nagyságodat,
Melyet nekem köszönhetsz. –

Ádám
Hagyd el azt!
Hiú káprázat volt; ez nyúgalom!

Lucifer
S te, dõre asszony, mondd, mit kérkedel?
Fiad Édenben is bûnnel fogamzott,
Az hoz földedre minden bûnt s nyomort.

Éva
Ha úgy akarja Isten, majd fogamzik
Más a nyomorban, aki eltörûli,
Testvériséget hozván a világra. –

Lucifer
Fellázadsz-é, rabszolga, ellenem?
Fel a porból, állat.
(Ádám felé rúg. Az ég megnyílik: az Úr dicsõülten, angyaloktól környezve megjelen.)

Az Úr
A porba, szellem!
Elõttem nincsen nagyság.

Lucifer
(görnyedezve)
Átok, átok!

Az Úr
Emelkedjél, Ádám, ne légy levert,
Midõn látod, kegyembe veszlek újra.

Lucifer
(félre)
Mint látom, itt családi jelenet
Fejlõdik, szép talán az érzelemnek,
De értelmemnek végtelen unalmas.
Legjobb elsompolyognom. (Indul.)

Az Úr
Lucifer!
Szavam van hozzád is, maradj tehát.
Te meg, fiam, beszéld el, hogy mi bánt úgy. –

Ádám
Uram! rettentõ látások gyötörtek,
És nem tudom, mi bennök a való.
Óh mondd, óh mondd, minõ sors vár reám:
E szûkhatáru lét-e mindenem,
Melynek küzdése közt lelkem szürõdik,
Mint bor, hogy végre, amidõn kitisztúlt,
A földre öntsd, és béigya porond?
Vagy a nemes szeszt jobbra rendeléd?
Megy-é elõbbre majdan fajzatom,
Nemesbedvén, hogy trónodhoz közelgjen,
Vagy, mint malomnak barma, holtra fárad,
S a körbõl, melyben jár, nem bír kitörni?
Van-é jutalma a nemes kebelnek,
Melyet kigúnyol vérhullásaért
A kislelkû tömeg? Világosíts fel,
S hálásan hordok bármi végzetet;
Csak nyerhetek cserémben, mert ezen
Bizonytalanság a pokol. –

Az Úr
Ne kérdd
Tovább a titkot, mit jótékonyan
Takart el istenkéz vágyó szemedtõl.
Ha látnád, a földön múlékonyan
Pihen csak lelked, s túl örök idõ vár:
Erény nem volna itt szenvedni többé.
Ha látnád, a por lelkedet felissza:
Mi sarkantyúzna, nagy eszmék miatt
Hogy a múló perc élvérõl lemondj?
Míg most, jövõd ködön csillogva át,
Ha percnyi léted súlyától legörnyedsz,
Emel majd a végetlen érzete.
S ha ennek elragadna büszkesége,
Fog korlátozni az arasznyi lét.
És biztosítva áll nagyság, erény. –

Lucifer
(kacagva)
Valóban, melyre lépsz, dicsõ a pálya,
Nagyság s erény leszen tehát vezéred,
E két szó, mely csak úgy bír testesûlni,
Ha babona, elõitélet és
Tudatlanság álland mellette õrt. –
Miért is kezdtem emberrel nagyot,
Ki sárból, napsugárból összegyúrva
Tudásra törpe és vakságra nagy. –

Ádám
Ne gúnyolj, óh, Lucifer, csak ne gúnyolj:
Láttam tudásod tiszta alkotását,
Nagyon hideg volt ottan e kebelnek. –
De, óh, Uram! Ki fog feltartani,
Hogy megmaradjak a helyes uton?
Elvontad tõlem a vezérkezet,
Hogy a tudás gyümölcsét ízlelém.

Az Úr
Karod erõs – szived emelkedett:
Végetlen a tér, mely munkára hív,
S ha jól ügyelsz, egy szózat zeng feléd
Szünetlenûl, mely visszaint s emel,
Csak azt kövesd. S ha tettdús életed
Zajában elnémúl ez égi szó,
E gyönge nõ tisztább lelkûlete,
Az érdekek mocskától távolabb,
Meghallja azt, és szíverén keresztûl
Költészetté fog és dallá szürõdni.
E két eszközzel álland oldalodnál,
Balsors s szerencse közt mind-egyaránt,
Vigasztaló, mosolygó géniusz. –
Te, Lucifer meg, egy gyürû te is
Mindenségemben – mûködjél tovább:
Hideg tudásod, dõre tagadásod
Lesz az élesztõ, mely forrásba hoz,
S eltántorítja bár – az mit se tesz –
Egy percre az embert, majd visszatér.
De bûnhõdésed végtelen leend,
Szünetlen látva, hogy, mit rontni vágyol,
Szép és nemesnek új csírája lesz. –

Angyalok kara
Szabadon bûn és erény közt
Választhatni, mily nagy eszme,
S tudni mégis, hogy felettünk
Pajzsúl áll Isten kegyelme.
Tégy bátran hát, és ne bánd, ha
A tömeg hálátlan is lesz,
Mert ne azt tekintse célúl,
Önbecsét csak, ki nagyot tesz,
Szégyenelve tenni másképp;
És e szégyen öntudatja
A hitványat földre szegzi,
A dicsõet felragadja. –
Ámde útad felségében
Ne vakítson el a képzet,
Hogy, amit téssz, azt az Isten
Dicsõségére te végzed,
És õ éppen rád szorúlna,
Mint végzése eszközére:
Sõt, te nyertél tõle díszt, ha
Engedi, hogy tégy helyette. –

Éva
Ah, értem a dalt, hála Istenemnek!

Ádám
Gyanítom én is, és fogom követni.
Csak az a vég! – Csak azt tudnám feledni! –

Az Úr
Mondottam ember: küzdj és bízva bízzál!

299 #24 i_gazember
- 2016-10-13 07:35
Vállalva azt, hogy ki is nevethettek...

Minden ember megy a maga útján, bandukolok én is. Ez idáig mindig megráztam magam, mikor vánszorgásba csapott át utam járása. Lendületet adtam magamnak, törtetve elõre.
Lassan erõtlenné, és hiábavalóvá válik taposni az ösvényen. Várom a csodát, mi megkönnyítené utam, de már nem adna megelégedést, mert elkésett minden. Vannak még vágyak. Beteljesülésük csak arra lenne jó, hogy nehezebben engedjem el a földi lét állapotát. Hisz minden nehézség azt sugallja, hogy kívánjam a nem létet. Borzasztó, mi több félelmetes is belegondolni, az elmúlásba. Jön az, várakozás nélkül is, megoldást adva a bajaimra. Többet nem irritál majd másnak a jóléte, nem lesz bennem harag irigység. Okom sem lesz a szomorúságra, hogy anyagiakból keveset, kihasználásból többet kaptam az életben. És nem lesz bennem igazságtalanság elõbbi kijelentésem okán, mert mégis sokat adott az élet, többet, mint amit magammal vihetek. Igazán pedig, azt vihetem, és viszem is magammal, amit életem során megtapasztaltam, az ismereteimet, a magam cselekedeteinek emlékét, és a magam lelkét.

Majd egyszer, mert én is maradok, míg maradhatok.

Dilemma, hogy kell-e harcolni a gonosz ellen?
Ha megteszem, fegyvert ragadok, s így magam is gonosszá válok.
Ha nem teszem meg, akkor hiábavalóság minden. Mert akkor meg minek vagyok?
A gonosz pedig, akkor válik hiábavalóvá, ha nincs kivel harcolnia.
Én, meg lehet, hogy jobban jártam volna, ha csendben maradok.

Szívesen tennék ide egy verset, versszerûségemet, vagy kettõt, de ajtóstól nem törhetek a házba.
3 #25 Enid
- 2016-10-13 08:18
Igazember! Az egyik legszebb hozzaszolast irtad. Koszonet, azok neveben is, akik "tudnak".

." Igazán pedig, azt vihetem, és viszem is magammal, amit életem során megtapasztaltam, az ismereteimet, a magam cselekedeteinek emlékét, és a magam lelkét."

Ennyi eleg is. A tobbi - vacak kacat - is el fog egni... por es hamu... fustbement terv a "segedeszkoz"-tar, amit mi anyagbol formazunk a virtualis valosag olen.

De ha'la a zod dognek, akarommondani a zordognek, fejlodunk. Az Ur fejlodik, s benne a bizalom no".
Biz' a'lom a hit, amit kivulre vet'itt az ember. Aratni ugy fog a', midon magjat szorta a vilag.
A mezo" tarka barka.
:)
12 #26 spartakusz
- 2016-10-13 08:48
SZÍNVONAL - ez olyan magas nekem, hogy fel nem érhetem - cipõ sarkalatos-ig sem érek, ezért érnem kell!

magyar-nábob amit mond - írt - legyû gõz az i_gazmondó, pedig térdre kényszerít:
"...
Dilemma, hogy kell-e harcolni a gonosz ellen?
Ha megteszem, fegyvert ragadok, s így magam is gonosszá válok.
Ha nem teszem meg, akkor hiábavalóság minden. Mert akkor meg minek vagyok?
A gonosz pedig, akkor válik hiábavalóvá, ha nincs kivel harcolnia.
Én, meg lehet, hogy jobban jártam volna, ha csendben maradok...."

Zátonyon vagyok és várom a dagályt! Mit mondjak írjak elõzetesben - Imre nem képzeletéhez menekült ha nem egy másik képzeletéhez - kár Imre - én nekem eszembe jut 2009-ben írt vers formám - ahhoz fordulok megnyugváshoz, majd kérdezem magyar-nábobot és i-:_gazmondót és persze mindenkit - miért kaptam azt az üzenetet ? BECSAPOTT?
MIT GONDOLTOK - KÉPZELTEK?
ÍME:


lászló blogja
MÁR NEM FÉLEK

6 éve | 21 hozzászólás

SEMMISEM AZ AMINEK LÁTSZIK, ÍRJÁK,MONDJÁK ÉS SULYKOLJÁK.



A TUDATLANSÁG= FÉLELEMMEL



MOST ÉRTEM EL AZT A SZINTET AMIKOR NYÍLTÁ VÁLHATOK



MA 2009. DECEMBER 21-ÉN 04:56 -ÓRAKOR AMIKOR ÍROM-E SOROKAT

EGY ÕSRÉGI MAGYAR SZOKÁS ELEVENEDIK MEG, A FÉNY NAPJA A FELVILÁGOSULÁS...



EZÉRT TETTEM KI FÉNYKÉPEMET IS, MERT TUDOM, HOGY AKI KIVÁNCSI RÁM ISMER, AKKOR MEG MINEK JÁTSZUK A TITKOLOZÓDIST ...



szeretettel: id. Kiss László 8887. Bázakerettye Petõfi u. 7.



...egyik versemmel köszöntelek bennetek:



Szerzõ Üzenet
spartakusz
cs okt 29 2009, 04:03 Jelentés Szerkesztés Idézés
Regisztrált tag #6
Regisztrált: cs júl 23 2009, 06:30
Üzenetek: 136
Sziasztok!

Folytatom életem-élesben írásom, ahogy látom megújult a felírta a monitoromon:
Kárpát-medencei kerekasztal címen - jó és találó, eredeti elgondolásom helyet - így kezdem:

Tudom, hogy MAGYARORSZÁG FELTÁMAD.

Magyarország feltámad és élni virágozni fog,
Régi dicsõségében ragyogja be a teret a mindenséget,
Hiába mondják és írják, nem akarják látni nagy magyarországot,
Hát így nem is kisbetûvel naggyal lesz írva az égre.

Szeretlek hazám MAGYARORSZÁG,
TE CSODÁS GYÖNYÖRÛ ORSZÁG,
MÁR NEM FOGUNK KÖNNYEZNI,HA RÁD GONDOLUNK.
Te feltámadott ország.

Most már szúrós a tekintetünk, mert felébredtünk.
Nem tudta kinevelni belõlünk az alja nép,
HAZASZERETETÜNK.
Szeretlek hazám MAGYARORSZÁG.

Te csodás gyönyörû kagyló KÁRPÁTOM,
Kagyló ki benne az élet indult el útjára,
Visszatérek hozzád, mert szeretlek,
Tiszta szívbõl, teljes odaadással.

Életem is feláldozom érted,
Te gyönyörû tündéri csodás ország,
Tömörülünk, és szent koronánkat,
Méltóan most a fejedre helyezzük.

Bázakerettye 2009. október 29.-én, 03.00-órakor...


szeretettel: spartakusz...


spartakusz

INNEN IDÉZTEM:
http://network.hu...-nem-felek

NEKTEK MÉG MINDIG SPARI, MERT SZERETLEK BENNETEK!
id. Kiss László
6 #27 anzsi a macska hala
- 2016-10-13 13:08
Nábob látod? Nem kell ide thermodinamika, ez az igazi entrópia.
225 #28 magyarnabob
- 2016-10-13 14:10
Bivaly ! Hát az remek, ha felismerted, hogy valójában össze vagy zavarodva. No most a zûrzavar az egy nagyon alacsony etikai állapot, de - elméletileg - egyszerû megoldani és kikerülni belõle.
A megoldás receptje : jöjj rá, ki (mi) vagy.
Alapvetõen két világnézet létezik most, az elsõ az anyagot tekinti elsõdlegesnek ( vagy akár kizárólagosnak), a második a szellemet.
A legtöbb ember materialista, még a vallásos emberek is. A legnagyobb vallások is mélységesen materialisták, nyilvánvaló, hogy aki hisz a testben való feltámadásban, vagy a paradicsomi 72 huriban, azok tényszerûen materialisták, mindegy mit gondolnak errõl.
Annak logikai eldöntésére, hogy melyik az igaz, arra nincs mód, mert mindkét világnézet axiomatikus felépítésû, tehát nincs bizonyítva pl. hogy az anyag az elsõdlegesen létezõ.
Mégis, a két nézet hatóköre, ereje úgy viszonylik egymáshoz, mint mondjuk az ember maga valamint a körme alá szorult piszok ( ez utóbbi a materialista világnézet ).
Nekem nincs szükségem annak bizonyítására, hogy a szellem a teremtõ erõ, hiszen pl. amikor felismertem, hogy én magam szellemi lény vagyok, érzelmeim és gondolataim teremtõje, abban a pillanatban ez a felismerés maga vált ennek bizonyítékává.
Aki materialista, az mindig is zûrzavarban van és sosem kerül ki belõle. Akkor is zûrzavarban van, ha ezt nem ismeri fel. A szellem létezése azt jelenti pl. ,hogy szeret játszmákba bonyolódni. Materialistákban a szellem úgy bújócskázik, mint a kétéves kisunokám, bedugja a fejét valami mögé, aztán úgy gondolja, senki számára nem látható :)
No most adnék egy példát, Imre írásából (#13), hogy értelmezem a dolgokat, mint szellemi lény.
Imrével megértjük egyébként egymást, pl. figyeld meg, hogy Madách szavaival pontosan ugyanazt fogalmazta meg, amirõl én is elõtte írtam.
Azt írja Imre a #13-ban : cél = motiváció.
Hogy képet kapjál arra, mit értenek a motiváció alatt, küldök egy linket, ahol tovább is lapozhatsz :
http://old.ektf.hu/hefoppalyazat/pszielmal/a_motivci_fogalma.html
Ebbõl látszik, hogy a motiváció alatt döntõen anyagi tényezõket értenek.
No ez a körömpiszok. A cél fogalma ennél sokkal de sokkal bõvebb. Célt csakis a szellem vagy más néven az élet tud kitûzni.
Az élet talán tágasabb fogalom, és ha az élet emelkedõ szintjét nézed az ásványi anyag szinttõl a növényeken át, az állatokon át az emberig, vagy azon túl az Istenig, akkor a szellemnek, gondolkodás és érzés, a célkitûzések, a teremtõ erõ emelkedõ szintjét is nézheted.
Az ember azon a szinten van, hogy képes teljesen elvont ( absztrakt, szellemi) célokat kitûzni és elérni. Nincs azon a szinten, hogy gondolatai, célkitûzései azonnal realizálódjanak, vagyis megjelenjenek az anyagi világban, mint Isten esetében. Ahhoz, hogy bort igyon, bizony a szõlõvesszõt el kell ültetni, kapálni, metszeni, permetezni, szüretelni, préselni és erjeszteni..., de ugye világos, hogy ezen idõbeli és térbeli folyamatokat egyetlen cél, a bor motiválja. Ez a motiváló ugyan egy külsõ, anyagi tényezõ, a valóságban mégse az, hiszen mögötte áll egy fejlett emberi szellem célja. Ha a cél mögött fejletlen emberi szellem állna, akkor a bort egyszerûen csak elvenné attól, akinek van.
No most a fentiekkel ellentétben nézzünk rá egy pillanatra Jézus borkészítésére a kánai mennyegzõn : Töltsétek tele a tömlõket vízzel, aztán kínáljátok a vendégeknek.
A motivátor szóval kapcsolatban elmondanám még, hogy mi mindig az ember viselkedésében elsõsorban a szellemi oldalt vizsgáljuk. Az ember alapvetõen jó, jósága a szellem szintjétõl függ. Amikor azt vizsgáljuk, mi készteti az embert arra, hogy gonosztettet hajtson végre, akkor ezt nem a cél fogalmával magyarázzuk, a gonosztettnek ugyanis nincs célja, nem a szellem teremt gonosz célokat. Az ember elméje - a gondolatok és érzelmek automatizmusainak a tárháza - tele van olyan gondolatokkal, hogy mások tettei árthatnak neki. Nos ezek a tettek azok, amelyek motiválják gonosz tettek végrehajtására a másikkal szemben, tehát az ember elméje tele van mások (vélt vagy valós) ártó tettei mint motivátorok, ezt követõ ártó tettek, mint ujabb motivátorok, ujabb ártó tettek .. és ez a mintázat ismétlõdik az idõk végezetéig, egyre mélyebbre lökve az emberi lényt, vagy addig, amíg valami szellemi impulzus hatására ez meg nem változik. A büntetés maga mindig motivátorrá válik, tehát értelmetlen.
Itt a válasz a kérdésre, kell-e küzdeni a gonosszal ?
Aki a küzdést vállalja, csak ujabb motivátorokat teremt :)

Mégegyszer : jöjj rá ki ( mi) vagy !
6 #29 anzsi a macska hala
- 2016-10-13 15:05
Nábob, ha nincs benne lélek, az egész okfejtés nem ér semmit. Egyébként a szellem még mindig csak anyag.
12 #30 spartakusz
- 2016-10-13 15:05
magyarnabob
- 2016. október 13. 14:10:43

Kár, hogy átsuhantál felettem - no nem nekem kár - ha nem neked -
mert tudd és ne hidd. ha azt írom amit kaptam az nem cél - ha nem tény közlés! pl:
Tudom, hogy MAGYARORSZÁG FELTÁMAD...." stb.
itt:
http://network.hu...-nem-felek

szóval mit is akarsz bizonyítani - nem értelek - tudod én még emlékezek azokra a nagy emberekre akik tudatlan állapotomban fiatalon megvezettek - miért képzelem azt, hogy megint megakarnak vezetni?

- MERT TUDOM - ÁTLÁTOM - KRISTÁLYTISZTÁN LÁTOM A MÖGÖTTES SZÁNDÉKOT!

amúgy tisztelettel feléd id. Kiss László
UI: KÉRLEK NE KERÜLJ KI!.....válaszolj...........
4 #31 Posta Imre
- 2016-10-13 15:39
"Gyönyörû a vezércikke.Nehogy abbahagyják.!!...Úgy látjuk Bivaly vette a lapot.- A lényeg,-- magyar szavakat csak kötõ szóként szabad használni.
Lényeg,hogy minél több idegen szót sûritsél bele.Akkor olyan"bukés".
Az thiszik mûvelt vagy. Igen fürödj a fényben.-Tudod hogy mondják azt ,hogy segghülye vagyok.?---Álljál tükör elé.Gyakorolj. Németük,,Angolúl,,Franciául.?..Nem tudod.??.-Tanuld meg.Úgy sokkal elõkelõbben hangzik.
-ez hozzászólás volt.<<<."
..
120 #32 Vakeger
- 2016-10-13 16:13
Spari ne aggódj, én mindig átsuhanok... s_hihi
12 #33 spartakusz
- 2016-10-13 16:30
TUDOM - AZÉRT VAGY VAK!

SPARI...
283 #34 gladiator07
- 2016-10-13 17:14
Gyerekek ne veszekedjetek már, minden ember EGY és megismerhetetlen, egyéni látásmóddal, szemlélettel, tehetséggel.

Itt írásban soha a büdös életben nem tudod elmondani az életfilozófiádat, világképedet. Amikor már sértegetéssé fajul , az Imre véget vet a pengeváltásnak.
Asztán mindenkit czizelláltan helyre tesz.

GERRY meg még keményebb, lessz!
238 #35 bivaly
- 2016-10-13 18:23
magyarnabob !

Ha szabad kérnem, rövidebben, de érthetõbben ! Hozzászólásom csak élesebb kritika, mint gúny vagy lenézés, de valójában ezek a nagyon széles köröket leírt , és számodra talán érthetõ ( vagy nem ?) magyarázatok egy idõ után értelmetlenné válnak, mert érthetelen a közlés. Amennyiben bárki értette ( nem azt mondja csak hogy !), le a kalapom elõtte. Megpróbáltam végig olvasni a válaszod. Nem vagyok rá képes. Ne haragudj, de egyszerûen annyi logikai csavar van számomra a mondanivalódban, ami nekem ezt érthetetlenné teszi sok vonatkozásban. Úgy általában igen jól értem a világot, látom, hogy mi és miért történik, legfeljebb a hogyant ismerem fel késõn, de hát a Puzzle-t nem úgy rakják ki, hogy meg van számozva az elsõtõl az utólsóig, hogy el ne téveszdhesd. Az elsõ mondatom komoly, a második is, de aki érti, hogy "hülyeség", az azt is érti, hogy miért azt írtam. Vesszõparipám az intelligencia, és a belõle fakadó rend, illetve annak a felismerése, nem különben a problémák megoldása. Az intelligencia semmikor nem megszerezhetõ, azt születéskor adják, benne van a "batyuban "! Egész életedben ( életünkben) avval gazdálkodunk. Változatlanul nem értelek, bonyolult, esetenkénti fonal vesztéseidet pláne. Aki érti, üdvözletem. Nem állt szándékomban "neked mennem ", egyenlõre biztosan, mert valóban nem tudlak hová tenni. Tudod, volt itt már pár nagyon okos, akit saját magán kívül senkit nem értett, volt lapos Föld, mint létkérdés, meg ilyesmi, volt Csicseri a tanaival, meg Isteni Jani, meg még sok minden. Köszönöm, magammal igen tisztában vagyok, nem kell, hogy elhidd ! Tudod kicsit elmúltak felettem az évek, tanultam egyet s mást, így kiszögeltem a homlokomra egy jelmondatot, hogy " ne akarj nagyobbnak látszani, mint amekkora vagy !". Igyekszem betartani, csak hát mert mint írtam, kicsit megöregedtem, már ki szoktam kérni magamnak, ha kisebbnek tartanak, mint ami vagyok. Ezt semmi más céllal nem írom, mint hogy tudom, hogy merre a hány méter, és Isten õrizz, hogy Istent akarjak játszani ! Nincs meg hozzá a tudásom ! És én ezt jól tudom. Mert pontosan tudom, hogy ha a hatalmam meg is lenne hozzá, a tudásom nincs meg ! És ha a kettõ nincs együtt, lehetek okos, szép, minden, csak Isten nem, a szó hétköznapi értelmében. Csak hát, ezt én elvárom másoktól is, ha már "szellemi" síkon értekezünk. Az ember nem világnézetû. Csak mondják róla. Az ember csak világ nézõ, és ha nem jól lát, Cipollák világnézetûvé teszik, és szellem ide, meg szellem oda, ölni fogják egymást, mert a "szellem "vezérli.
Röviden lehetetlen, hosszan meg felesleges, tehát zárom a sorokat.
bivaly

Imre !

Honnan van ez a mit is tudom én micsoda ? Olyan mint ha a darálóba beleesett volna a diótörõ is, nem csak a dió.

gladiator !

A vita nem veszekedés. Onnantól az, amikor elõjön az "anyádat!". Persze finomabban. A vita az eszme csere, ami az ész által fabrikált gondolatokat jelenti. Számomra. A többit nem tudom. Mint oly sok mindent igen, oly sok mindent meg nem.
Egyébként meg, akinek világnézete van, avval semmi sem kezdhetõ, annak vége. Az embernek helyes rálátása kell legyen a világra, nem nézõpontja, mert az egyetlen ! Vagy képes valaki objektív lenni, vagy nem. Slussz !!
120 #36 Vakeger
- 2016-10-13 19:00
Ez a tragédia jelenet is meglehetõsen "rendezetlennek" tûnik. Csak azt nem tudom ez a fajta rendezettlenség vajon nõ-e?
https://www.youtu...psGnpna_gw
4 #37 Posta Imre
- 2016-10-13 19:24
Nábob, még nem nem is oly régen úgy véltem, hogy vagy-vagy alapon, intellektuálisan és tapasztalatilag is "megvilágosodhatik" az értelem. Valltam, mert így tanultam. Ma már egyáltalán nem vagyok biztos egyikben sem, se a szavak jelentésének felfogását illetõen, értelmezése vona-tkozásában, s olybá tûnik, minél elszántabb vagy, annál kevésbé esélyes. Az akarat nem segít, sõt gátol. Valami egészen másról is szó van itt.

Olyan, mintha vállalást "teljesítenél", de nem értelemmel, ésszel, cselekedettel és nem csak itt, hanem egyszerre mindent, mindenhol...és persze 99% eséllyel, hogy "elbuksz".
238 #38 bivaly
- 2016-10-13 20:11
Imre !

Nem ugyan abba a moziba járunk. És nem mindenhol ugyan azokat a filmeket vetítik. És, ha úgy lenne is, ahogy nincs, abból sem vonnánk le azonos következtetéseket. A szó meg sok minden lehet, nem csak fegyver, esetenként mindenki számára érthetõ is. Ez tényleg baj ? Vagy kötelezõ lennie privilégiumnak ?

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 1.37 másodperc
4,033,689 egyedi látogató