A jobb? oldali, nemzeti fegyveres vagy fegyvertelen megmozdulások, szervezkedések Magyarországon,

Szegény Budaházi Gyuri foglalta össze a napokban, miután 13 évet kapott:
"de én nem csináltam semmit"

Ez summásan összefoglalja az összes arcvonalat, betyársereget, gárdákat, pártosodásokat, stb.

Mert ha ti nem, nem baj, majd mi csinálunk nektek forradalmat, tetszettek vagy nem tetszettek.

Az amerikaiak már oda jutottak, hogy megtámadják saját magukat, ráfogják a töketlen arabokra.

Persze az is furcsa, hogy miközben folyik a véres háború Szíria körül, az összes hadköteles muzulmán egészen az Északi sorok közelébe migrál.
Tényleg össze van kuszálva: vona vagy zazrivecz........

Ez, jó volt, Csaba Úr!
+1!

Vona Gábor egy univerzális politikai rongy. Lehet bele orrot fújni, letörölni a cípõrõl a piszkot, végsõ esetben segget törölni. Vona egy zseni, egyszerre gyakorolja mind a hármat.

Rózsa-Florestõl Tóásó lovagjaiig

A kormány megállapodást köt a Szuverén Jeruzsálemi, Rodoszi és Máltai Szent János Katonai és Ispotályos Renddel. Az együttmûködésre vonatkozó törvénytervezet szerint a Vatikán által elismert máltaiak a jövõben az egyházakhoz hasonló támogatást kapnak majd, és adót sem kell fizetniük. A megállapodás a lovagokra és a szeretetszolgálatra egyaránt vonatkozik.
http://magyarnemzetikormany.com/pi-kl...;c_start=0

Nem volt kispályás ez az Edu gyerek, muszlim-zsidó-kiszttitkár. kágébés képzettséggel, legalább 3 álompolgársággal.
Azt kapta, amit megérdemelt.
http://hvg.hu/vilag/20090417_boliviai...let_magyar

Bolívia: az "utolsó KISZ-titkár" volt az egyik lelõtt férfi
szerzõ:
hvg.hu

Két magyar és egy ír férfit lõttek le a rendõrök, egy magyart pedig letartóztattak Bolíviában, mert a gyanú szerint merényletet akartak elkövetni Evo Morales bolíviai elnök ellen. Az egyik magyar áldozat Eduardo Rózsa-Flores ("Chico", a közismert kalandor és "hivatásos forradalmár", a Jobbik.net szerkesztõje. Az áldozat egyik barátjától úgy tudjuk, az élve elfogott másik magyart megkínozták. Az ügynek számos tisztázaltan részlete van.

A bolíviai rendõrfõnök csütörtökön jelentette be, hogy két magyart és egy bolíviait lelõttek az Evo Morales bolíviai elnök ellen tervezett merénylet felszámolása közben. A Caracasban tartózkodó Evo Morales elnök maga úgy számolt be az esetrõl, hogy még elõzõ nap adott utasítást a külföldi zsoldosok és bûntársaik letartóztatására, és csütörtökön kapta azt a tájékoztatást, hogy Santa Cruz városban, egy szállóban félórás lövöldözés volt. A tûzharcban három ember meghalt, további kettõt letartóztattak. Egyébként egyes forrásokból úgy tudni, a lelõtt férfiaknál nem volt fegyver (ez a felvételeken sem látszik), így megkérdõjelezhetõ az is, volt-e egyáltalán bármilyen tûzharc. Evo Morales azt mondta, hogy az összeesküvõk õ életére törtek, valamint az alelnököt és egy minisztert akartak meggyilkolni.

A bolíviai Santa Cruzban megjelenõ El Deber címû újság pénteki információi szerint a rendõrök a helyi Las Américas szállodában végrehajtott mûvelet során lõtték le Eduardo Rózsa Florest, Magyarosi Árpádot és Michael Martin Dwyert - Eduardo Rózsa-Flores halálát itthon maradt barátai már péntek kora reggel megerõsítették a hvg.hu-nak. A csütörtökön hajnalban lezajlott akció során õrizetbe vették Mario Tadicot és Toaso (?) Elõdöt, utóbbi valóban Tóásó Elõd. Õ és Magyarosi a hatóság közlése szerint magyar állampolgár, Dwyer ír, míg Rózsa és Tadic bolíviai.

Kalandos élet
„[color=#990000](Rózsa-Florest) elõbb Bolíviában, majd Chilében francia jezsuiták oktattak, és aki 1975-ben Pestre érkezve hamarosan a katonai fõiskolán készült kalandos bevetésekre. Nem sokáig: „nem tudtam elviselni a hadsereg hülyeségeit békeidõben”. Ám a válás elég lassú, „elküldtek Minszkbe, a szovjet kémelhárítás iskolájába, ahol még a gyomrom is kilyukadt”. (...) Közben a legfelsõ politikai szinten tolmácsol: „Kádár Jánosnak fordítottam a legtöbbször. [/color]Talán sokan megharagszanak, de nekem õ ma is csak az Öreg, aki munka közben nemegyszer mondta: most álljunk le egy kicsit, hadd egyen a kölyök.” (...) [color=#990000]Már a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület alapító tagja, amikor 1991 júniusában tudósítóként Zágrábba érkezik, ahol puskára cseréli a tollat,[/color] és a maga szervezte Elsõ Nemzetközi Egység parancsnoka lesz. 1993-ban ezredesként kapja meg az obsitot. 1998-tól a Kapu folyóirat rovatvezetõje, és ugyane minõségben a magát anticionistának valló Leleplezõ címû periodikumnak is dolgozik.
(Részlet a HVG Portré rovatából, 2002. február 16.)
Az egyik áldozat Eduardo Rózsa-Flores, aki hónapok óta Bolíviában tartózkodott, elõtte Iránban volt, a hvg.hu úgy tudja, a férfi az iráni követséggel is jó kapcsolatokat ápolt. A másik lelõtt merénylõ egy Erdélybõl származó magyar. Az elfogott magyart, úgy tudjuk, megkínozták a bolíviai hatóságok.

A barátai által csak "Edunak" hívott Rózsa-Flores muszlim vallású, a Magyar Iszlám Közösség tagja volt. "Edut 1993 óta, a horvát háborúból ismerem, az ottani magyaroknak szállítottam segélyeket annak idején. 2003-ban lett muszlim, a második iraki missziónk alatt, ahová elkísért minket. Volt velem Szudánban is, nagyon sokat dolgozott. Tisztességes, becsületes embernek ismertem meg. Aki azt állítja, hogy terrorista, hazudik. Nem merénylet közben lõtték le, hanem szállodai szobában, alsógatyába, hátulról, ráadásul egy diktatúrában. Mindez sokat elárul" - nyilatkozta az eset kapcsán a hvg.hu-nak Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség elnöke, aki azt tervezi, közösségével gyásszertartást tartanak barátja emlékére. A másik magyar áldozat, Magyarosi Árpád is muszlim vallású volt.

Úgy tudjuk, Rózsa-Flores régóta a hatóságok látókörében volt (információnk szerint több külföldi titkosszolgálat is figyelte), a köztelevízió 2006-os ostroma után pedig a rendõrség is kihallgatta. [color=#990000]Kapcsolatban állt Toroczkai László szélsõjobboldali vezetõvel, 1999-ben például segített neki egy tiszavirágéletû délvidéki "gerillaszervezet" megszervezésében. (De más politikussal is jó kapcsolatot ápolt.) Információnk szerint Rózsa-Flores a hírhedt terrorista, a Magyarországon is hosszú ideig tartózkodó Carlos Illich Ramirez Sanchez tolmácsa volt egy idõben, de ezt õ rendszerint tagadta.[/color] Zavaros ügyei mindenesetre szép számmal akadtak. Mielõtt pár hónapja Dél-Amerikába utazott, egy közvetítõn keresztül újságíróknál "házalt": azt állította, ismeri Gyurcsány Ferenc õszödi beszédének hátterét, és hajlandó is azt elárulni, bizonyos pénzösszegért cserébe.

Ami a bolíviai esetet illeti, a Külügyminisztérium három szálon kezdte meg az információgyûjtést: a venezuelai magyar diplomáciai képviselõ, a bolíviai tiszteletbeli konzul és az Argentínában dolgozó konzul is próbálja kideríteni, hogy mi történt - mondta Szelestey Lajos. A bolíviai hatóságok hivatalosan még nem tájékoztatták a magyar felet és magánszemélyek sem jelentkeztek a külügyminisztériumnál az ügyben - emelte ki a szóvivõ.

[color=#990000]"Edu" vagy másik becenevén "Chico" az ELTE utolsó KISZ-titkára is volt, munkásõrként tevékenykedett,[/color] részt vett a délszláv háborúban, szélsõbalos szervezkedésben, és az utóbbi idõben közel került a nemzetközi muszlim szervezõdésekhez is. Tevékenységét nem csak a magyar, de információnk szerint a brit titkosszolgálat is nyomon kísérte. Rózsa-Floresrõl Fekete Ibolya és Kepes András is filmet készített.

Rózsa-Flores Eduardo 1960. március 31-én született a bolíviai Santa Cruz-ban. Apja, Rózsa György festõmûvész, egyetemi tanár 1948-ban hagyta el Magyarországot. Anyja, Nelly Flores Arias spanyol származású tanár. Rózsa-Flores 1972-ig Bolíviában, majd 1973 végéig Chilében folytatja tanulmányait, a Pinochet-féle katonai hatalomátvétel után a család útja Svédországba vezet, ahol 1973-75 között politikai menekültként élnek.

1975-ben apja a hazatelepülés mellett döntött, a család Magyarországra költözött. Flores a budapesti Szent László Gimnáziumban érettségizett 1979-ben, majd a Kossuth Lajos Katonai Fõiskolára jelentkezett. Három évvel késõbb a leszerelését kéri, és 1984-ben a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi karára felvételizett; 1989-ben szerzett diplomát.

1984-tõl különbözõ külföldi hírügynökségek tudósítójaként dolgozott, 1988-tól a La Vanguardia spanyol napilapnak is, amelynek különleges tudósítójaként 1991 júniusában az akkori Jugoszláviába, Horvátország fõvárosába, Zágrábba érkezett. A La Vanguardia mellett folyamatosan tudósított a BBC World Service brit rádióadó spanyol nyelvû adásainak is. 1991. augusztus 28-án Eszéken elsõ külföldi önkéntesként jelentkezett a Horvát Nemzeti Gárda soraiba. Részt vesz Szentlászló védelmében és a szeptemberi eszéki csatákban, majd szeptember végén újra Szentlászlóba küldték, ahol megszervezte az Elsõ Nemzetközi Egységet (PIV). Vukovár is állomása Flores frontszolgálatának. Egységét Szentlászló evakuálása és eleste után Eszékre helyezik vissza, ahol a front különbözõ szektoraiban harcolt 1992 nyarának végéig.

Magyarok a balkáni háborúban


Közben Flores az akkor már a Különleges Erõk parancsnokaként megkapta a horvát állampolgárságot, és Franjo Tudjman horvát elnök õrnaggyá léptette elõ. 1993-ban ezredesi rendfokozatot kapott. Fronttevékenysége alatt háromszor sebesült meg. Rózsa-Floresnek 1994-tõl hét verseskötete jelent meg Magyarországon. A Kapu címû radikális-szélsõjobbos szellemû folyóiratot évekig szerkesztette, csakúgy, mint a legutóbbi idõkig a Jobbik.net hírportált.
http://hvg.huvilag20090417_boliviai_e...let_magyar

Posta Imre szerint Rózsa-Flores "ügynök volt, terrorista"
2009. április 22. 22:28
HunHír.Hu

Rövid beszélgetés Posta Imrével – Eduardo Rózsa Flores haláláról. "Eduardot bizonyára tõrbe csalták. Ez lehetett a MOSZAD, de lehetett más titkosszolgálat, amelynek már teher volt, hiszen sokat tudott és talán olyan dolgokat is, amelyeket nem kellett volna. Az ügynököket úgy szokták eltenni láb alól, hogy becsalják valahová egy megbízással, majd ott a helyi hatóságoknál feldobják, és azok a hatóságok végeznek vele" - fogalmazott az Európai Idõnek Posta Imre, aki egyébként személyesen nem ismerte õt.
Magyar Menedék - Karácsony

Ki volt tulajdonképpen Eduardo?

Én személyesen nem ismertem, csupán néhány írását olvastam. Amit viszont el kell mondani, az az, hogy hiába szépítjük a dolgokat, õ bizonyos titkosszolgálatoknak dolgozott, és bizonyos maffiahálózatok mûködésébe is belelátott.

Ha csak azt nézed, hogy hol vett házat hét éve, és hol lakott, már világosodik a kép. Egy olyan kormányzati bázis mellett, ahonnan nyomon tudta követni ennek a bázisnak az életét, mûködését. Beépült a helyi közösségbe, és beszervezett számos jobboldali fiatalt, akiken keresztül rengeteg információhoz jutott a jobboldal, a radikálisok terveirõl, elképzeléseirõl. Persze az is lényeges, hogy „echte” magyarokat, erdélyieket szervezett be, akik úgy követték, mint vezérüket, magyarán úgy és oda rángathatta õket, ahogy és ahová akarta. Ez pedig arra enged következtetni, hogy a megbízása arra szólt, miszerint a magyarokat nemzetközi terroristaként emlegessék egy most bekövetkezett tragédia után.

Ha ez így van, akkor kinek vagy kiknek volt az érdeke, a halála, a kivégzése?

Nos, ez is összetett kérdés, de mielõtt erre válaszolnék, még visszatérek a lakóhelyére. A jobboldali, fõként jobbikos fiatalok és erdélyiek beszervezése azért volt fontos, mert ha katonaként gondolkodom, akkor mire is vagyok kíváncsi? Arra, hogy bármilyen háborús helyzet alakulna ki, akkor lezárom az M3-as autópályát, hogy a titkos kormányzati bázisról se ki, se be ne mehessen senki… Nos egyfajta hírszerzõ és szûrõ feladata volt ennek az embernek. És most válaszolok a kérdésedre: Kiknek volt érdekében a halála? Eduardot bizonyára tõrbe csalták. Ez lehetett a MOSZAD, de lehetett más titkosszolgálat, amelynek már teher volt, hiszen sokat tudott és talán olyan dolgokat is, amelyeket nem kellett volna. Az ügynököket úgy szokták eltenni láb alól, hogy becsalják valahová egy megbízással, majd ott a helyi hatóságoknál feldobják, és azok a hatóságok végeznek vele. Ebben az esetben is ez történhetett. Fel kell tenni a kérdést, hogy zsidó létére – igaz, most éppen iszlámvallású volt – mit keresett egy szélsõségesen zsidóellenes országban, annak elnöke környékén? Miért vitte magával a székely fiúkat, s kik küldték oda? Mert az, hogy innen menekülnie kellett és ott harcolt a szabadságért, csak mese. Tehát, ha megértjük az ügynökök munkájának a lényegét, akkor közelebb kerülünk a mostani gyilkossághoz. És én nem szeretek szépítgetni. Eduardo bizonyos szempontból valóban terrorista volt, erre képezték ki. Ügynök volt, akinek a feladata a parancsvégrehajtás. És teher is lehetett ezek szerint valakiknek, valamely titkosszolgálatnak, vagy szolgálatoknak. Ennyi, és nem több.

Mi lehet az oka, hogy iszlám vallásra tért át néhány éve, s a szélsõbalról a szélsõjobbra táncolt?

Ez a vallás és elv-váltogatás tipikus zsidó szokás. Jellemzõ is, hiszen a feladat elvégzése szigorúan kidolgozott rendszer alapján mûködik. Egy ügynöknek azt kell tennie hitelesen, amit a parancsban megkapott.

Tehát szerinted a MOSZAD van a haláleset mögött?

Nem állítom, hogy kifejezetten a MOSZAD, de hogy ez titkosszolgálati egy csapda volt, az biztos. A mai szóhasználat szerint „így járt”. Végzetes munkahelyi baleset…

Európai Idõ – április 18.
http://hunhir.info/index.php?pid=hire...p;id=18810

Kameleon !

Ezt próbáld meg a Vona hívõknek elmagyarázni ! Képtelenség. Egy kétdiplomás nyelvtanárral vesztem össze nem rég, több éves kapcsolatot megszakítva, mert a parlamenti közvetítéseket mantrázta feszt, miközben bármit mondtam a tényekbõl, azokat rágalom hadjárat részének minõsítette. Hagyom hitében, hülyüljön egyedül, magában.

Így a vége felé, hány Euardónk meg Vonánk van, még csak közlegény formájában tartalékban, vagy más néven fedett ügynök formában. Láttam én zsidó "civilt" postán, sorbanállás közben hangosan propagandát verni ostoba fejekbe, hogy privatizálni kell, akkor nem lesz sorbanállás !!! Egy pici példa a sok közül. Uram, atyám, hány okos "civil" ugatta a tutit a bámuló szerencsétleneknek a Kossuth téren is ! Lett is belõle semmi. A vonat meg megy tovább. A Pokolba menõ vonatról nincs leszállás, még akkor sem, ha sokáig vesztegel egy állomáson. A rajta lévõk meg beosztásuk szerint dõzsölnek, vagy irtják egymást. A vonat meg körbe megy , nincs végállomás. A kidobott hullák meg vagy hõsök, vagy útonállók lesznek, a Pokoli Hírharsona majd megírja, hogy kirõl mit kell utólag gondolnunk.