kérdés hogy oroszok miért nem adnak S400-ast rakéta védelmi rendszert szövetséges iránnak s sziriának mivel megtudná védeni magukat izraeétöl mikkor ellenséges törököknek adtak----persze azért ez nem kérdés hiszen ha putyin orosz is azért még zsido maradt

Nem várt támogatóra leltek a kurdok a török háborúban

Az ellenségem ellensége a barátom, tartja a mondás, és ez most különös módon igazolódik Szíriában, ahol Aszad elnök úgy döntött, a törököket nagyobb veszélynek tekinti, mint a kurdokat, akik nagy önálló részt hoztak létre maguknak az országban amerikai támogatással, így ott Aszad nem uralkodhat. Most melléjük áll, ami az oroszok helyzetét is bonyolítja.

Kriptodeviza: a Nagy Átverés vagy az Új Világpénz?
Te kibírnál egy 50%-os zuhanást? A részvény- és kötvénypiac kilátásai
Ingyenes befektetõi szeminárium - jelentkezz, amíg van hely! >>

Eddig is meglehetõsen bonyolult sakktáblához hasonlított Szíria, de most a helyzet tovább kuszálódik, pedig az Iszlám Állam tavaly év végi leverése óta úgy tûnt, viszonylagos nyugalom alakulhat ki. Nem így lett azonban: a kvázi kurd önállóságot nem tudták lenyelni a törökök, és hadmûveletet indítottak, hogy elfoglalják a kurd-arab SDF szövetség által uralt területek egy részét, szembe kerülve ezzel Amerikával is.

Aszad stratégiája
Hirdetés

A múlt héten pedig a szír kormányerõk kerültek összeütközésbe az SDF erõivel, amikor megpróbáltak elfoglalni tõlük egy olajmezõt, de komoly amerikai csapás lett a válasz. Aszad így láthatta, hogy a két nagyhatalom által meghúzott demarkációs vonal sérthetetlen, így nincs sok értelme egyelõre a kurdokat piszkálni, viszont, ha már nem piszkálja õket, akkor inkább támogatást nyújt nekik a számára nagyobb veszélyt jelentõ törökökkel szemben.

A törökök végülis most behatoltak Szíriai területére, és ez Aszad számára két okból lehet elfogadhatatlan: egyrészt évszázadokon át a terület gyarmatosítója volt az Oszmán Birodalom, így rossz emlékeket kelt a dolog, másrészt miután a szunnita törökök mindig is rossz szemmel néztek a síita Aszadra és bukását szerették volna, érthetõ, hogy fellép ellenük. Így aztán úgy döntött, hogy a szíriai északnyugati részén lévõ Afrin tartományban segítséget nyújt a kurd erõknek.

Háttértámogatás

A Reuters szerint a kurd erõk kérték Aszadot, hogy vegyen részt a határvédelemben, amit az közvetlenül nem tesz meg, de támogatja a kurdokat például abban, hogy az általa ellenõrzött területeken közelítsék meg az egyébként elszigetelt területet. Így Aszad elkerüli, hogy a hivatalos szír és török erõk, vagyis gyakorlatilag a két ország háborúba keveredjen egymással, ami már csak azért is problémás lenne, mert Oroszország Aszad legfõbb támogatója, ugyanakkor Törökország is baráti viszonyt ápol Moszkvával, amióta az orosz bombázógép utáni összeveszés után a törökök látványosan kibékültek Oroszországgal.

Ez a támogatás döntõ lehet a kurdoknak, hiszen egyébként külsõ támogatás nélkül akármeddig nem tudták volna tartani magukat a többi kurd-arab területtõl elzárva, de így, hogy megvan az összeköttetés, nem akármilyen küzdelmet vívhatnak. Az Iszlám Állam elleni harcban edzõdtek, amelyet végül részben õk vertek le, így igencsak bizonyították katonai képességeiket. Ráadásul amerikai támogatást élveznek, amit ebben az esetben csak mérsékelten tudnak hasznosítani, mivel Amerika lehetõségeit erõsen korlátozza, hogy névleg Törökország szövetségese a NATO-n belül.

Nagyhatalmak patthelyzetben

Most hasonlóan megnehezedik a másik nagyhatalom, Oroszország helyzete is. Õk segítették meg Aszadot, amikor már bukásra állt, majd miután kellõképpen megerõsítették, együtt gyõzték le az Iszlám Állam igen nagy darabját. Ugyanakkor a török-orosz viszony és régóta jó volt, és ugyan volt egy féléves mosolyszünet az orosz gép törökök általi lelövése után, de az orosz medve féléves morgása több, mint elég volt ahhoz, hogy a török fél bocsánatot kérjen és ismét szövetségesi viszonyra törekedjen Oroszországgal.

A két nagyhatalom így túl sokat nem tud tenni, hisz nem akarják szövetségeseiket elveszteni. Ha a különbözõ helyszíneken folyó béketárgyalások során olyan megoldást sikerülne találni, amit Törökország is elfogad, akkor a helyzet rendezõdnek, a tárgyalások azonban eddig kevés eredményt hoztak.
http://privatbankar.hu/makro/nem-vart...ban-316215

Bármikor nyílt háborúvá alakulhat az Izrael és Irán között évek óta húzódó konfliktus

Kiengedték az intenzív osztályról a szombaton lelõtt izraeli vadászbombázó egyik, súlyos sérüléseket szenvedett pilótáját. Közben izraeli elemzõk szerint bármikor nyílt háborúvá alakulhat az Izrael és Irán között évek óta húzódó „árnyék-háború.” http://www.atv.hu/kulfold/20180212-ba...konfliktus

A nyilt háború csak annyiban különbözik a nem nyilt háborútól, hogy többet beszélnek róla, és nem tagadják le folyamatosan. Egyébként meg minden úgy megy tovább mint eddig volt.