Ángyán egy fax! Nem, helyesbítek: legalább kettõ! Nem kell ahhó pofaszõrnek lenni, hogy tudja a vén marhája, hogy aki disznók közé áll, korpát etetnek véle! Üvöltöttük, ordítottuk akkor is, ahogy ezzel a zsidó-mocsok jóbikkal és a többivel is, és? És? Lica még beszél is ezzel a "majommal", de hát aki nem akarja a meglátni az erdõt a pro-fájától, így járt, velünk együtt. Nem értem, miért gondolja itt bárki, hogy okosabb lehet nálunk! Miért? Szerintetek? Ángyán József legújabb jelentése szerint Borsodban is a kormánypárti politikusok rokonai és a jelenlegi politikai hatalom holdudvarába tartozó üzletemberek jártak nagyon jól az állami földpályázatokon. A professzor a megyei árveréseken nyertes új tulajdonosok földszerzéseit vizsgálta tanulmányában. Nincs már abban semmi meglepõ, hogy az emberek fásultan veszik tudomásul az újabb, bizonyítékerejû dokumentumot, amely arról szól, hogy az árveréses földprivatizáció az elszegényedett, hátrányos helyzetû térségben is a kiválasztott csókosok gazdagodásához vezetett. Mint ahogy Mészáros Lõrinc 222. cégének megszerzése miatt se vonulnak utcára az emberek, legyintenek rá, s koccintanak egyet az egyszeri gázszerelõ egészségére.

hirdetés

Ángyán József kutatómunkája során a nagy borsodi nyertesek között Tállai András rokonaira és Budai Gyulára bukkant. Tállaiban a nemzeti adóhatóságot komoly szakértelemmel felügyelõ államtitkárt süvegelhetik meg a földbirtokossá gazdagított hálás rokonok, Budaiban pedig éppen azt a volt elszámoltatási kormánybiztost, akinek a 2002 és 2010 közötti nyolc év korrupciógyanús ügyeit kellett volna lelepleznie és a bûnüldözõ hatóságok kezére juttatnia. Kár, hogy ez nem nagyon sikerült neki. Budai Gyula nyilván belefáradt a baloldali politikusok közpénzrablásainak leleplezése során vívott szélmalomharcba, és talán vissza is akar vonulni az újonnan szerzett földbirtokára, hogy a mezõgazdaság felvirágoztatásáért tevékenykedjen kapával s kaszával. És bár nagyon nehezen tudjuk elképzelni, amint megragadja az eke szarvát, az biztos, hogy a kaszával elboldogul. Mert a közösbõl kaszálni õ is megtanult. Egyszer majd elszámoltatja õt is valaki. Talán.

Ángyán professzor elemzése szerint 54 nyertes pályázó osztozik 3400 hektárnyi Borsod-Abaúj-Zemplén megyei termõföldön. Az, hogy az új tulajdonosok között van olyan is, aki több száz kilométerre lakik a földbirtokától, jól jelzi, hogy az elõírásokat lazán kijátszották, tekintve hogy a jogszabály betartásával csak a húsz kilométeres körzethatáron belül lakó gazdák vehették volna meg ezeket a földeket.

Amikor a 2010-es választások elõtt a Fidesz mezõgazdasági programját Ángyán József neve fémjelezte, amikor az õ erkölcsi tisztaságába vetett hit a vidéki gazdatársadalmat Orbánékhoz vonzotta, nagyon sokan hittek abban, hogy majd az õ kis családi gazdálkodásról vallott vízióját fogják kormányra kerülve megvalósítani. Aztán elég hamar kiderült, hogy a vízió megy a levesbe, Ángyán József pedig a margón kívülre.

Az, hogy a földeket idegeneknek adták el, annak ellenére, hogy jelentkeztek rá helyben lakó gazdák is, egyfajta falurombolás. Ugyanis a falvak lakóinak nagy részét mindig is a föld tartotta el. Ha a gazdának megszûnik a lehetõsége a növénytermesztésre, akkor állatokat se tarthat, mert nem tudja biztosítani nekik a téli takarmányt. Mindenki tudja, hogy a biogazdálkodást a kis családi gazdaságokban a legkönnyebb megvalósítani. A megbízható gazda által elõállított vegyszermentes élelmiszerre pedig egyre nagyobb a kereslet.
Vita & Vélemény hírlevél
A Magyar Nemzet véleménycikkei mindennap e-mail-fiókjában!

A feliratkozással beleegyezik abba, hogy a Magyar Nemzettõl hírlevelet vagy cikkeinkrõl szóló üzenetet kapjon postafiókjába. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.

Azokat, akik a távoli városokból felvásárolhatták a borsodi földeket, csak a nagyvonalú földalapú támogatások érdeklik, õk biztosan nem fogják a nyereségbõl támogatni például a falu templomának felújítását. Nem fognak beilleszkedni a falu közösségébe se. Õk a kizsákmányoló új földesurak lesznek, akikhez el lehet majd szegõdni éhbérért napszámba.

Nem errõl volt szó. Nem ezt ígérték a magyar gazdáknak.

A rendszerváltás után nagyon sokan nem igényeltük a kárpótlási jegyeket apáink földjei után, mert tanult emberként a nagyvárosokba költözve az iparban vagy másutt találtuk meg a boldogulásunkat. De nem azért mondtunk le õseink földjeirõl, hogy az új, mindent összeharácsoló oligarchák vagyonát dagasszák, hanem azért, hogy a hátrahagyott örökség a falu közösségének megélhetését szolgálja.

Ezért örültünk annak idején, hogy Ángyán József programja megvalósulhat. Gyalázat, ami a szemünk láttára történik a falubeliekkel.
Link