Honnan olvasnak:



Le lesztek figyuzva!!!

Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Milyen hírszerzési központot akarhat magának Orbán?

BelföldMire ez a titkolózás és kapkodás? Mintha nem lenne világos mire megy ki az ulti ma rátio. Egyelõre senki nem tudja, de egy biztos: eddig ez a terület a pikszisbõl most kiesett Lázár János fennhatósága alá tartozott. Könnyen lehet, hogy a kormányfõ az újonnan felállított hírszerzési központon keresztül akar közvetlen irányítást szerezni az Információs Hivatal felett, ami a Lázár-érában viszonylagos burokban mûködhetett. De ez csak az egyik lehetséges magyarázat.

Itt lesz majd egy egységes hírszerzési központ is, amely lehetõvé teszi, hogy Magyarország ebben az erõteljes nemzetközi versenyben egy jobb információs, hírszerzési tevékenységet tudjon felmutatni

– mondta pénteken a közrádiónak adott interjújában Orbán Viktor arról, hogy egyebek mellett mi lesz majd a Miniszterelnöki Kormányirodában.


"Akik pedig az illegális migrációt támogatják, azoknak kitesszük a szûrét."
Lövése sincs senkinek, mit akarhat

A titkosszolgálatban dolgozók vagy a nemzetbiztonsági témákkal foglalkozó szakemberek egyelõre csak találgatnak, mit is akarhat a miniszterelnök, milyen hírszerzési központról beszél. Megkérdeztük Molnár Zsoltot, az elõzõ ciklus nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnökét, hogy mi lehet ez a szervezeti egység, de õ se tudja.

Teóriák, észszerû és kevésbé ésszerû magyarázatok is vannak ugyanakkor arról, mi a fene lehet az a hírszerzési központ, de még mielõtt végigvennénk ezeket a lehetõségeket, érdemes kitérni arra, hogy várhatóan miben lesz más a kormányzás (és azon belül Orbán szerepe) most, mint az elmúlt négy évben volt. Ez lehet ugyanis az egyik kulcsa annak, hogy megértsük, miért hegyezi ki a kormányzást ennyire a nemzetbiztonságra, azon belül is a hírszerzésre a miniszterelnök.

Az elmúlt években Orbán két hatalmi központot hozott létre: a Miniszterelnökséget és a Miniszterelnöki Kabinetirodát. Az elõbbit Lázár János, az utóbbit Rogán Antal irányította. Rogán és Lázár párharca köztudomású volt, végül úgy tûnik, Lázár maradt alul. De végsõ soron nem csak õ gyengült. A most kezdõdõ kormányzásban Orbán senkinek nem akar már akkora hatalmat adni, mint korábban Lázárnak: Rogánnak sem. Ehelyett létrehozza a Miniszterelnöki Kormányirodát, amit közvetlenül irányít majd. Erre a harmadik és egyben legbefolyásosabb hatalmi központra utalhatott, amikor a választás után bejelentette: eddig vezetett, de mostantól irányítani akar. (Hogy mi a különbség az irányítás és a vezetés között, arról ebben a cikkben külön kitérünk.)
Kapcsolódó
Orbán vadiúj anyagból szõtte a negyedik kabátját
Orbán vadiúj anyagból szõtte a negyedik kabátját

Az új Orbán-kormány fele civil miniszterekbõl áll. De más újdonság is látszik: Orbán most igazán kézbe akarja venni az irányítást, és ehhez ezúttal senkivel nem is kellett egyezkednie. Ez lesz Orbán Viktor legsajátabb kormánya.

Ami még újdonság az elõzõ ciklushoz képest, hogy a nemzetbiztonság kiemelt ügye lesz a kormánynak. Persze a nemzetbiztonság ebben az esetben elég idézõjeles fogalom, merthogy éppen az elõzõ ciklusban bizonyosodott be, hogy a politika ezt a területet sem hagyta érintetlenül.

Itt nem arra kell gondolni, hogy a politika nevezi ki a titkosszolgálati vezetést vagy határozza meg a fõbb célokat, hiszen ez mindig is így volt, függetlenül a kormány színétõl. Sokkal inkább arra értendõ ez, hogy már a politikai vezetés és nem a titkosszolgálatok szakmai szempontjai határozzák meg, ki vagy mi számít a nemzetbiztonságra veszélyesnek, kockázatosnak. Erre a legjobb példa, amikor a politika utasítására Soros György nemzetbiztonsági kockázatnak minõsült, majd szépen sorban majdnem minden civil szereplõ vagy éppen ellenzéki politikus, aki mást gondolt a kormány politikájáról, mint amit a kormány szerint gondolni illene.

Ez a jelenség a kampány finisében már ijesztõ méreteket öltött, és oda vezetett, hogy teljesen ellehetetlenült a titkosszolgálatok parlamenti, ellenzéki kontrollja. Egyelõre azt sem látni, hogy ez a kontroll visszaállítható-e egyáltalán. Bár valószínûleg továbbra is létezik majd formálisan a parlament nemzetbiztonsági bizottsága, kérdés, lesz-e értelme fenntartani egy ilyen testületet az után a cirkusz után, amit a kampány alatt produkált.
Kapcsolódó
Teljesen megbénította a titkosszolgálatok ellenõrzését a Fidesz
Teljesen megbénította a titkosszolgálatok ellenõrzését a Fidesz

Németh Szilárd és a kormánypárti képviselõk nem mentek el a bizottsági ülésre, ahol Kósa Lajos kötvényügyletét tárgyalták volna.

Miközben a titkosszolgálatok parlamenti kontrollja látványosan csökkent, a nemzetbiztonsági ügyek várhatóan sokasodni fognak.

Ez szinte borítékolható azok után, hogy Semjén Zsolt mellett két új helyettese lesz Orbánnak: a gazdaságot irányító Varga Mihály, valamint a rendvédelmet és az elhárítást felügyelõ Pintér Sándor. Egyikükre sem jellemzõ, hogy bármilyen veszélyt is jelentenének Orbán pozíciójára. Varga amolyan „könyvelõ”, Pintér ambíciói pedig a rendvédelmi-titkosszolgálati vonalnál tovább nem terjednek. (Semjén meg soha nem akart több lenni annál, mint ami.)
Lázár János Miniszterelnökséget vezetõ miniszter az Országgyûlés nemzetbiztonsági bizottsága elõtti meghallgatásán a Képviselõi Irodaházban 2015. június 23-án. Mellette Pásztor István, az Információs Hivatal vezetõje.
Lázár János Miniszterelnökséget vezetõ miniszter az Országgyûlés nemzetbiztonsági bizottsága elõtti meghallgatásán a Képviselõi Irodaházban 2015. június 23-án. Mellette Pásztor István, az Információs Hivatal vezetõje.
Fotó: Kovács Tamás

Aki a pikszisbõl kiesett, az éppen az az ember, aki sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a parlament nemzetbiztonsági bizottságának mûködése a kampány végén a Fidesznek köszönhetõen ellehetetlenült. Ezúttal azonban már sajnálkoznia sem kell, Lázár ugyanis nemcsak miniszter nem lesz, de a hírszerzést végzõ Információs Hivatalt (IH) sem irányítja többé. (Amikor korábban a nemzetbiztonsági bizottságban folyó cirkuszról kérdeztük, Lázár azzal farolt ki az érdemi válaszadás elõl, hogy nem lenne helyénvaló, ha egy olyan testület munkáját értékelné, ami õt is ellenõrzi. Ez azonban azért is fals védekezés, mert éppen ez az ellenõrzés lehetetlenült el teljesen.)
Fájhat a fejük azoknak, akik eddig Lázárban bíztak

Az, hogy nem Lázárhoz tartozik majd az IH, természetesen a hírszerzés mindennapi munkájára is rányomhatja majd a bélyegét. Hírszerzõi körökben ugyanis Lázárt jó irányítónak tartották, de ami ennél is lényegesebb: olyan pozícióban lévõ politikusnak, aki egyfajta „tûzfalként” is mûködött az IH, valamint Orbán Viktor, pontosabban a nemzetbiztonsági témákat egyre jobban a középpontba helyezõ kormányzati politika között.

Ez persze nem azt jelenti, hogy Lázár ne égette volna le elégszer az általa irányított IH-t, amikor például a kormányinfókon arra utalt, hogy a hírszerzés legjelentõsebb célpontja Soros György. Vagy ne okozott volna néha kellemetlen perceket a külföldön ténykedõ magyar hírszerzõknek. Mégis létezett egyfajta „szakadék" a politikai vezetõi akarat és a hírszerzés között, és azt, hogy ez a burok egyáltalán létezhetett, hírszerzõi körökben Lázárnak tulajdonítják. Jóllehet a sorosozásba az Alkotmányvédelmi Hivatalt (AH), azaz az elhárítást felügyelõ Pintér Sándor sem állt bele, sõt, Lázárnál sokkal visszafogottabb volt a témában, Orbán ennek ellenére jobban megbízhat a belügyérben, mint a távozó miniszterében.

Ez utóbbi azt is megmagyarázná, hogy Orbán ezúttal miért maga akarja irányítani azt a valamit, amirõl egyelõre csak azt tudjuk, hogy hírszerzési központnak hívják.

Azt ugyan nem tudjuk, hogy a kormányfõ mit ért hírszerzési központ alatt, de az tudható, hogy a hírszerzésnek klasszikusan mi a szerepe. A hírszerzésnek a világ összes országában a politikai vezetés hírigényét kell kielégítenie. Ez nagyon leegyszerûsítve azt jelenti, hogy ha például Orbán Viktor arra kíváncsi, vajon mikor és honnan várható egy nagyobb menekülthullám, akkor jó, ha a hírszerzés erre választ tud adni.

De mire kell Orbánnak egy ilyen központ? Ezt egyelõre azért nem lehet megmondani, mert nem tudni, hogy ez csak valamiféle testület, esetleg egy önálló titkosszolgálat vagy koordináló szerv lesz-e.

Könnyen lehet, hogy az Orbán irányítása alá tartozó hírszerzési központ célja csak annyi lesz, hogy a polgári és a katonai hírszerzés által megszerzett valamennyi információ a kormányfõ kezében fusson össze (akkor is, ha egyébként a katonai hírszerzést és az elhárítást már korábban egyesítették.)

Ez akár logikus lépés is lenne, hiszen a kormányfõ a migrációt a legfontosabb témák közé emelte. Márpedig ha valóban ennyire meghatározza a napi politikát, akkor ésszerûnek is tûnhet, hogy Orbán közvetlen hozzáférést szeretne az információkhoz. Eddig ugyanis ezek az adott szolgálat irányításáért felelõs vezetõnél, miniszternél landoltak, tehát eleve létezett egy szûrõ Orbán és a hírszerzés között. Persze jelentéseket a kormányfõ is rendszeresen olvas. Ez esetben tehát nem egy önálló titkosszolgálat dolgozna a keze alá, hanem a már meglévõket csatornáznák be a központba.

Kérdés , hogy mi szükség lenne egy ilyen központra azok után, hogy éppen Orbán új helyettese, Pintér Sándor lobbizta ki az elõzõ ciklusban azt a szervezetet, aminek lényegében pont ez a dolga: pontos, releváns titkosszolgálati információk begyûjtése a különféle szolgálatoktól, majd azok elemzése, hogy a kormányfõ hírigénye ki legyen elégítve. Ez a Terrorelhárítási Információs és Bûnügyi Elemzõ Központ (TIBEK). Ha ennek ellenére mégis lesz egy újabb ilyen koordináló-elemzõ, az információkat a szolgálatoktól összegyûjtõ központ, akkor elkerülhetetlen a párhuzamosság. Vagy még akár az is elõfordulhat, hogy Pintértõl veszik el a TIBEK-et, esetleg ezt a szervezetet csapják a kormányiroda alá. Igaz, Pintér befolyását ez sem csökkenteni, hiszen várhatóan õ vezeti majd a kormányon belül a nemzetbiztonsági kabinetet.
Orbán Viktor és Pintér Sándor megtekintik a határzárt, 2018. március 16-án
Orbán Viktor és Pintér Sándor megtekintik a határzárt, 2018. március 16-án
Fotó: Orbán Viktor / Facebook

Az sincs kizárva, hogy a hírszerzési központ Orbánnak csak politikai célra kell. Például arra, hogy azon keresztül legitimálja a laikus közvélemény felé azokat a „nemzetbiztonsági” témákat, amiket a nemzetbiztonsági szolgálatok, ha akarnának, sem tudnának értelmezni. Ilyen például az egész Soros-ügy, amit valójában csak a politikai vezetés tart nemzetbiztonsági kockázatnak, a titkosszolgálati szakma nem. Ha Orbán hírszerzési központjának mindössze a politikai témák nemzetbiztonságiasítása lenne a feladata, akkor a titkosszolgálatok fellélegezhetnének, mert a kormányzat nem rombolná tovább a tekintélyüket. Ez viszont azt is jelentené, hogy egy ilyen hírszerzési központ nem tudná releváns információkkal ellátni a kormányfõt. Éppen ezért kevésbé életszerû, hogy a központnak csak politikai, kirakatszerepe lenne.
Kapcsolódó
Duplán kamu a kormány kampányszövege a 2000
Duplán kamu a kormány kampányszövege a 2000 "Soros-zsoldosról"

A Belügyminisztérium és a Miniszterelnöki Kabinetiroda is széttárta a kezét.

Valószínûbb, hogy Orbán a központtal magához szívná a szolgálatok hírszerzési információit. És akár az is megtörténhet, hogy az újonnan felállított központon keresztül szeretné felügyelni az eddig Lázár alá tartozó polgári hírszerzést. Ez rossz hír azoknak a hírszerzõknek, akik eddig Lázártól kaptak vagy reméltek „védelmet", ezúttal ugyanis Orbán a kormányirodán keresztül maga adhatna konkrét utasításokat a hírszerzés vezetõinek, amiket aztán számon is kérhetne tõlük.

Így csökkenne az esélye, hogy a hírszerzés el tudjon alibizni például egy sorosozást. Ez egyébként politikailag logikus lépésnek tûnik Orbán részérõl, mivel az elõzõ ciklusban nem nézett ki túl szépen, hogy a titkosszolgálatok vezetõi a parlament nemzetbiztonsági bizottságának ülésén nem tudták alátámasztani a kormányzat összeesküvés-elméletének valóságtartalmát.
Tényleg ennyire fontos a nemzet biztonsága?

Bár Orbán szereti hangsúlyozni, hogy a nemzetbiztonság mennyire fontos ügy, a valóság egy csöppet más. A legjobb példa erre az a Stop Soros törvény, amit éppen a nemzetbiztonságra hivatkozva akarnak mindenáron átnyomni. Nemzetbiztonsági szempontból nem azért bajos a javaslat, mert a civilek ellen irányul, hanem azért, mert a törvény – bármilyen abszurdan is hangzik – végsõ soron éppen a magyar titkosszolgálatok munkáját nehezíti meg.

Ha a civileket kiiktatják a rendszerbõl, durván szûkül majd a szolgálatok információszerzésre alkalmas terepe.

Míg ugyanis a titkosszolgálatoknak hírszerzési szempontból alapvetõ érdekük, hogy minél több civil szervezõdés mozogjon a menedékkérõk között, a Stop Soros törvénnyel éppen ennek ellenkezõjét valósítják meg. A civilek ugyanis – ellentétben a hivatalos szervek képviselõivel – könnyebben tudnak a menedékkérõk bizalmába férkõzni, így elõbb-utóbb naprakész információik lesznek azokról a szereplõkrõl, akik valódi nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek: embercsempészekrõl, esetleg terroristákról vagy azokkal kapcsolatban állókról. Márpedig ezeket a civileket be is tudja szervezni a hírszerzés vagy az elhárítás, ennek révén pedig a politikai vezetést is jobban ki tudja szolgálni információkkal.

Ezzel szemben a Stop Soros törvény a belügy jóváhagyásához kötné a civilek ilyen típusú tevékenységét, amibõl egyenesen következik, hogy ha lesz is olyan civil szervezet, ami menedékkérõknek segíthet, éppen azok az emberek lesznek bizalmatlanok velük szemben, akiket a titkosszolgálatok szeretnének kiszûrni. Hiszen pontosan tudni fogják, hogy ezek a szervezetek a belügy hivatalos jóváhagyásával mûködhetnek. Márpedig ha nemzetbiztonsági szempontból fontos szereplõk bizalmatlanok lesznek az államilag „akkreditált” civilekkel szemben, akkor hiába lesz egy-két beszervezett civil segítõ, a titkosszolgálat a tereprõl borítékolhatóan nem jut majd értékes és releváns információhoz. Ezzel viszont nemcsak a rendvédelmi, nemzetbiztonsági szervek veszítenek, de a kormány is.

Link

Hozzászólások

267 #1 Perle
- 2018-05-26 21:36
A Banya pedig még f@sbuk fõnöke is lehet, gyüjtheti az infókat:
http://www.breitb...-facebook/

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 0.41 másodperc
2,946,201 egyedi látogató