Bejelentkezés

Felhasználónév

Jelszó



Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése

Néhány hét, meg a többi

GondolatokKõ, kövön nem marad! Vagyis csak megmarad már, hisz ez a cél. Készülök a szubtrópusi monszunesõs klímaváltozásunkra, így földbe vájtam az ásót, kapát és a nagyharangot. Nagyjából félig kész az egynegyede. Egyelõre kifogytam a sóderból, azért nem beszélek annyit. Fixa ideám, hogy ha már meg kell legyen az 50. életévem, akkor annyit ügyeskedem össze kezeimmel, amennyi csak belefér. Pár dolgot meg kell tanulnom...de sokkal több, amit magam mögött hagynom, ha nem is felednem.







Hozzászólások

684 #1 atacama
- 2018-06-13 20:35
Cép nad kert az már bizonyos,tele minden földi jóval
kicsit úgyérzem magam mint miss Mabel a csengetett milordban..:D
4 #2 Posta Imre
- 2018-06-14 06:18
Atacama, ez csak a fele, ha igaz, vagy a feles se! Elég kellemetlen utólag beszintezni egy telket, bár az esõelvezetés elviekben meg van oldva, ástam annak idején ciszternát is, a megmaradt sóderból meg annyi ilyen bérkõ került ki, hogy most tégla helyett megteszi, s mivel a gyerekeknek nem kell már a játszótér, homokozó, így újraértelmezem a "kert" fogalmát. Elég fárasztó, de legalább durvul a kezem, nem csak a tekintetem. Vannak szép nagy köveim, némelyiket már csak szemlézgetem, mozgatni bajos. A dorogi bánya kincsei egy letûnt kórból. Aztán van nekije apraja is, de azt utoljára hagyom, magnak, hátha megnõ. Ha most építkeznék, másképp csinálnám, mint egykor.
684 #3 atacama
- 2018-06-14 06:49
csak óvatosan az ásással, mert amit kifordít az ekevas
vagy az ásó az tudod kit illet? Á bácsit,ÁVH bácsit,hû meg ha véletlen avarkori sírokat is tanálnál még tán a területet is kisajátítanák... de nem biztos..
238 #4 bivaly
- 2018-06-14 06:56
Pedig a homokozó sokak nagy hasznára lehetne. Tudnának benne homokvárakat építeni, mivel a légvárak már elszálltak.
Csak játék a szavakkal és gondolatokkal, ebben a véresen vicces, komolyan röhejes életben.
159 #5 vanyusha
- 2018-06-14 08:48
Re:
Pár dolgot meg kell tanulnom... annyit ügyeskedem össze kezeimmel, amennyi csak belefér.
Kõ, kövön nem marad! Vagyis csak megmarad...
Az út ami jó akarattal van csak...vezet.a P... be
- hiány a cselekedet .
Épitõ ipar most kinál lehetõséget.

Tréning!?
- schprehenzi lovari?
-szél innen-onnan össze hord(t)a ,csapt.
-vedd át az irányítást, scpihé test.

ut ir: nem személyeskedés!
116 #6 livia
- 2018-06-14 20:20
Szép a kerted Imre! Gratulálok. Nálunk most jobban burjánzik a gaz, mint a vetemény, a borsó tök kukacos lett, a tyúkok élvezték. Mondtam már, hogy zöld héjú tojásokat tojó kontyos tyúkjaim is vannak?
4 #7 Posta Imre
- 2018-06-15 06:13
Lívia, szép lesz, ha kész lesz. A sok esõ nem tesz jót, vagy legalábbis nem mindennek. Borsóm alig kelt ki, de patiszonom annyi van már most, hogy a macskáknak is azt adom.

Atacama, ami vasak kifordultak, meg is tartottam.

Bivaly, szimbolikus értelemben is épülés van, csak a gyökerekig kell leásni, a homokozókat pedig beszüntetni, helyette ugráló-légvárak lesznek!
684 #8 atacama
- 2018-06-15 17:25
imre, a macskákat úgy tudod átverni hogy hal patkó alakúra vágot a patiszont és kirántva..
116 #9 livia
- 2018-06-15 20:41
Nálunk a Secc úgy el van kényeztetve, mert a szomszéd is eteti. Nála nem marad meg macska, mert a kutyája kinyírja, a Füst meg tök okos, kikerüli õket. A mi kutyáink nem bántják a macskákat. No, nálunk ennyi neve van. Az a baj, hogy öregszik.
819 #10 rozsola
- 2018-06-17 09:47
http://www.hidfo....kepviselo/ már kezdik a baromságot , eközben Oroszország fejleszt http://theduran.c...-in-space/
Szíriában ismét szórakoznak http://theduran.c...-in-syria/
Nincs " munka " ? Méghogy megszûnik az oldal meg hasonlók ! Van munka bõven , csak dolgozni kell
Persze jönnek majd az ajvékolók , " szolgálatok " meg mindenféle kreténségek.
Tudjátok mi az a " RIA " ?
1. Ria Money Transfer nevezetû cég
2. Rend és Igazságosság " párt "
3. RIA Novosti hírügynükség
vagy
4. Roszola International Agency
Megy a pofázás holmi szolgálatokról. Bármi információt csak a " szolgálat " tudhat meg hasonló ökörségekre hivatkozva a nagy többség elfordítja a fejét a valóságtól
Személyemet illetõen az elsõ alapvád : " a szolgálatok embere ". Mert ugye " más jobban tudja ki vagyok mint önmagam ". Ezzel a téveszmével le is rendezik a dolgot továbbfolytatva a média hazuságaira általuk értelmes válasznak tartott böfögést.
Aki ismeri a " személye történetemet " , annak nem okoz meglepetést a " proféciáim " kinyilatkoztatása. Nyugi , szándékosan van olyan szövegkörnyezetben csomagolva ami " nehezen emészthetõ " egyeseknek " de hát istenkém .... " ez van. Miért van erre szükség ? A válasz egyszerû : nincs megfelelõ partner akivel nem kurvaanyázva kocsmaszinten lehet társalogni. Önmagamat nem tartom " ZS " nek , nem vagyok körülmetélve , nem szolgálom õket , zseni sem vagyok. Egyszerûen sodródtam az árral ami meghatározta életem. Sajnos vagy szerencsémre a " viharsarokba " születtem , magyar-román-ukrán ellenséges közeg közepébe. Amióta az eszemet tudom mindig másod vagy harmadrendûként kellett élnem mert állítólag magyar vagyok ami ugye bûn. A románnak nem kellünk , a " magyarnak " még annyira sem. Hasonló helyzetben vannak a Kárpátaljaiak is. Pech hogy õk ugyanazon faj mint a szatmári. A sorsunk egybeforrt.
Az " átkosban " nem volt mit tenni , el voltunk nyomva. De jött a váltás , Romániában reménykedtek , végre eljön a nyugalom kora. 1989 karácsonya fordulópont volt de 1990 március 15 után nem voltak kétségek.
Kárpátalja sokkal nagyobb pofont kapott. Volt ugye egy pillanat , Ukrajna kivált a Szovjetunióból. Ekkor a Kievi vezetés elgondolkodott , keleten többmillió orosz , nyugaton a soknemzetiségû Kárpátalja. Logikus döntések nyomán eljutottak a megoldáshoz. Jelezték Judeapestnek , Ukrajna önként visszaadja a magyar területet. Az átadás idõpontját is közölték amely elõtt egy nappal az ukrán közigazgatás ki is vonult a területrõl , hátrahagyva azt az aparátust amely a hivatalos átadást intézte volna. Judeapest válaszolt : " Magyarországnak nincs területi követelése ". A kitûzött napon Kárpátalja lakossága nagyon várta a bevonuló Magyar Hadsereget és közigazgatási hivatalnokokat. Sehol semmi ! Pedig elõtte egész éjjel együtt ünnepelt magyar , román , ruszin !
A nagy csalódás közepette az ottmaradt ukránok kiszoltak az ablakokból : " Még nekik sem kelletek !!!!
Látva az elmúlt idõk szervezkedéseit , Trianoncirkuszait , mindenféle rendezvényeket , " nemzeti zabáldákat " , " nemzeti alkoholpartikat " stb , bár tudom hogy " szentségtörés belepofáznom " de megkérdem : Mikor hallok , látok egy szót Kárpátaljáról és az elszakított területeken élõkrõl ?
Mert az hogy holmi " magyarok " buliznak , persze a bevétel azért meglegyen , csupán a " vicc " kedvéért emlegetnek minket. De érdemi lépés , ( miket nem fantáziálok !!!! ) tett vagy csak egy-egy értelmes de nem sértegetõ szó nehezetekre esik mi értelme pofázni a határontúliakról ?
Kárpátalja és Ukrajna témája itt tabu !!!!!
Kerülitek mint ördög a szenteltvizet. Tudjátok valójában mi történik " Kis Hazánk " határai mentén ?
Szolgálatok
Nemrég néhány " idealista " egy figyelemfelkeltõ szimpátiatüntetést szervezett Judapesten amelynek egyetlen célja volt , felhívni a figyelmet az Ukrajnai eseményekre. A szervezõk ( önmagamat is beleértve ) nem voltak se gazdagok , nincsenek " ismerõsök " stb. 10 " idealista " próbálkozása. Eredmény 10+ néhány szimpatizáns.
Vajon mi az oka ? Azt értem , hogy a " magyar " közömbös a Donbasszi orosz iránt. De miért közömbös a saját fajtája ellen ?
Itt pedig elértem " személyes történetem zenitjéhez ". A tüntetés miatt bekerültem az SZBU ( ukrán titkosszolgálat és kémelháritás valamit terroristaelhárítás ) " kevésbé kedvelt személyei közé ". Nem volt könnyû döntés hátrahagyni családomat , szülõföldemet , megszokott életemet és többszáz kilométerre a szólõföldemtõl " ellenséges " ( azaz " magyar " ) közegbe áttelepülni zsebredugott kézzel a faszomat markolászva . ( csak hogy legyen valami a kezemben ). Hála " ISTEN " -nek a jelenlegi " operatív területemig " ( egyenlõre még ) nem ér el az SZBU keze de " az ördög nem alszik ". Több magyar ( kiemelem : fajilag magyar ) menekült el Kárpátaljáról akik pechükre éppen Csonkaföldön kerestek menedéket. A helybeli " magyar " elõtt igyekezni kell titkolni a szülõföldet mert ha kiderül akkor ......
819 #11 rozsola
- 2018-06-17 09:53
Néhány érdekes " paraméter " :
http://civishir.h...-iranyabol
http://lovasistva...gra-lakni/
https://www.youtu...LQ7rtZzmWY
KRÍMI TATÁROK ÉS KÁRPÁTALJAI MAGYAROK: ELJÖTT A PÁRBESZÉD IDEJE

Ukrajnának a Kárpátokban elterülõ régióiban a helyzet továbbra is feszült. Az etnikai magyarságot továbbra is üldözik. Sokan elhagyják szülõföldjüket és Magyarországra távoznak.

Mindeközben, még tavaly decemberben Pavel Klimkin ukrán külügyminiszter, Szijjártó Péterrel találkozva, nagyon elégedett volt azzal, hogy a magyarok kifelé áramlanak Kárpátaljáról. „Az EBESZ miniszteri értekezletét pozitív felhangokkal zárjuk. Kárpátalján a magyar nemzetiségûek száma már nem 150 ezer – és még csak nem is 100 ezer. Az emberek hátrahagyják ezt a térséget” – mondta Klimkin, a „diplomata”.

Május 24-én találkozóra került sor Szijjártó Péter magyar külügyminiszter, illetve Wess Mitchell amerikai helyettes külügyi államtitkár között. A megbeszélés során a magyar miniszter elmondta: Ukrajnával kapcsolatos dokumentumot juttatott el a NATO fõtitkárához. A magyar külügyi tárca vezetõje szóba hozott egy valamiféle pozitív értékelését annak, ahogy az Egyesült Államok segít „megoldani az Ukrajnával való konfliktusunkat”. Ez egy meglehetõsen furcsa nyilatkozat volt. Inkább volt hasonlatos ahhoz, hogy megpróbálnak hízelegni azoknak, akik általában véve a konfliktus közvetlen felelõsei. Ugyanakkor, Szijjártó Péter elmondása szerint a magyar vezetés békés életet igyekszik elérni „a 150 ezer kárpátaljai magyar számára” – valamint azt, hogy Ukrajna hagyjon fel nemzetközi és kétoldalú kötelezettségei megszegésének gyakorlatával.

A magyar miniszter tárgyalásokra szólította fel Ukrajnát. Ezek célja: még a Brüsszelben július 11–12-én sorra kerülõ NATO-csúcstalálkozó elõtt megoldani a helyzetet. Eközben az ukrán külügyminisztérium nem adott hírt a miniszterek közötti megbeszélésrõl. Ukrán vélemény szerint a Magyarország által kezdeményezett akciók eltérnek az Észak-atlanti tömb szándékaitól.

Szijjártó miniszter mindeközben meglehetõsen furcsa politizálásba kezdett. Õ csupán azon nemzeti kisebbségek számára követeli a nemzeti identitásra, a nyelvre és a kulturális autonómiára való jogot, mely nemzetiségek anyaországa: a NATO tagállama. Ily módon Ukrajna más nemzeti kisebbségeinek, így a Donbassz oroszainak – akikkel szemben ma nagy kaliberû tüzérséggel folyik a népirtás – semmiféle joguk sincs arra, hogy védelmezzék saját jogaikat és szabadságjogaikat. És ha Ukrajna pozitívan dönt majd a magyar miniszter módján föltett kérdésekben, Magyarország felújítja majd Ukrajna „európai integrációjához” nyújtott támogatását. Kijev azonban erre a javaslatra sem reagált. Hiszen teljesen nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok, egészében véve, Európa instabilitásában érdekelt. WASHINGON MA UKRAJNA TELJES JOGKÖRÖKKEL RENDELKEZÕ GAZDÁJA. ÍGY NINCS ÉRTELME VALAMIFÉLE KONSTRUKTÍV LÉPÉSEKET VÁRNI KIJEVTÕL (kiemelés a fordítótól).

A kárpátaljai magyarság szkeptikus. Még a magyaroknak a rezsim iránt lojálisabb képviselõi is emlékeztetnek: KIJEV NEM TELJESÍTETTE SEM EGYETLEN ÍGÉRETÉT, SEM BÁRMIT IS ABBÓL, AMIRÕL KORÁBBAN MEGÁLLAPODTAK (kiemelés a fordítótól).

És akkor most gondoljunk csak vissza a „Krími Tavaszra” (1). Mint arra mindannyian emlékszünk, a nyugati sajtó nem a nép szabad akaratnyilvánításának, hanem „orosz megszállásnak” nevezte a Krím újraegyesülését Oroszországgal. A Krímben 175 nemzetiség él. Az „orosz megszállás” eredményeként a Krím valamennyi nemzetisége számára biztosítva van a nemzeti és nyelvi önazonosság megõrzése. Fejlõdésnek indultak a nemzeti, a kulturális autonómiák. (2)

A Krím Köztársaságban (3) három nyelv is megkapta az államnyelv státuszát. Ez törvényekben van lefektetve. (4) Az orosz, az ukrán és a krími tatár nyelv törvényben rögzítetten államnyelv. (5) A Krímben elismerik a kultúrák sokszínûségének elvét, és biztosított egyenjogú fejlõdésük, illetve az, hogy kölcsönösen gazdagíthassák egymást. Mindenkinek joga van anyanyelvét használni, illetve hogy szabadon megválaszthassa a másokkal való érintkezés, a gyermeknevelés, az oktatás és az irodalmi-mûvészeti alkotás nyelvét.

A Krím területén élõ krími tatárok (6) többsége nagyon is tisztában van azzal, hogy az Oroszországgal való újraegyesülés ténylegesen megmentette õket a mostani Ukrajna fasiszta rezsimje által gyakorolt elnyomástól. Az „ukrán” Krímben (7) a krími tatárokra ugyanaz a sors várt volna, mint az Ukrajna kárpáti régióiban élõ magyarokra. Ezzel kapcsolatban Arszenyij Jacenyuk (8) 2012-ben nem is kertelt, amikor kijelentette:
„Mi mindenkit majd helyrerakunk. És tesszük ezt majd keményen. A Krímben mindenkit keményen a helyére kell tenni. (9) Politikai párbeszéddel ez nem fog menni. A hatalom vagy demonstrálni fogja nekik, hogy itt a központi ukrán hatalom az úr – ezt majd új utak építésével (10) csatornázással fogja bizonyítani. Továbbá törvényességet és rendet teremt majd a Krím területén. (11) Vagy máskülönben a Krím kiválhat – és nemcsak Oroszország, de Törökország irányában is. Szerezzen csak be egy Törökország-térképet, és meglátják: a Krímet ezeken ugyanolyan színben tüntetik fel, mint Törökországot” – mondta Jacenyuk 2012-ben.

A helyzet azonban 2014-ben megváltozott. A tatárokat – éppen a Krím és Oroszország újraegyesülésével összefüggésben – aprópénzként kezdték felhasználni. A radikális tatár fiatalság soraiból a tatárok un. „vezetõi” – akik az Oroszországban betiltott „Medzslisz” nevû szervezeten keresztül uralkodtak saját nemzettestvéreik fölött – büntetõ zászlóaljat állítottak fel. E zászlóalj létszámát az „Iszlám Államtól” érkezett terroristákkal egészítették ki. (12) Az ISIS terroristái kiképzõkként mûködnek az ukrán büntetõ zászlóaljakban. (13)

Meg kell mondani, hogy az ukrán fasiszták még az orosz Krímben is számos diverziót, terrortámadást hajtottak végre a krími tatároknak az Oroszország pártján álló vezetõi ellen. Gyújtófolyadékot tartalmazó üvegeket dobtak azon krími tatárok irodáiba és otthonaiba, akik támogatják az Oroszországgal való újraegyesülést. De sor került nyílt támadásokra, illetve életveszélyes fenyegetésekre is. A rendõrség, az Orosz Föderáció különleges szolgálatai azonban urai a helyzetnek. A félsziget területén állandóan sor kerül diverzánsok elfogására, letartóztatásokra kerül sor a szélsõségesek körében. (14)

Oroszországnak hála, a krími tatárok elkerülték az Ukrajna területén élõ magyarok szomorú sorsát. Most azonban egyesíteni kell mindazon erõket, amelyek készek szembeszállni az Ukrajnában ismét feltámadt fasizmus új hullámával.

Az Oroszországgal való újraegyesülést követõen a krími tatárok progresszív csoportja a QirimBirligi (http://www.qirimbirligi.ru/ elnevezésû társadalmi szervezetben (15) tömörültek, amelyet Szejtumer Nuridinovics Nimetullajev irányít. A szervezet aktív részt vállal az orosz politikai kurzus, illetve Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin, az Orosz Föderáció elnökének a támogatásából. A QirimBirligi kész együttmûködni a nemzetközi szervezetekkel – kiváltképpen, ha nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak elfojtásáról van szó. Valaha a krími tatárok maguk is megtapasztalták az igazságtalanságot, az elnyomást, a deportálás minden borzalmát. A krími tatárok nagyon jól tudják: mit jelent számkivetetteknek lenni saját szülõföldjükrõl.

Eljött az ideje annak, hogy egyesítsük erõfeszítéseinket. A QirimBirligi vezetése tisztában van azzal, mi minden veszedelemmel jár a Kijev által folytatott népellenes politika. A krími tatárok készek arra, hogy nyílt párbeszédet kezdjenek a magyar nép képviselõivel. Ma minden egészséges erõnek el kell ítélnie az európai politikusok hazug hallgatását. Hiszen Ukrajna területén a fasizmusnak, az emberi jogok nyílt megsértésének lehetünk tanúi.

Utóirat: 2018 áprilisában Csikós Sándor, magyar publicista, az Ukrán Szocialista Köztársaságban mûködõ magyar diplomáciai képviselet egykori munkatársa, látogatást tett a Donyecki Népköztársaságban. Csikós Sándor egy sor videó riportot készített. Magyarországon nagy benyomást keltettek ezek a riportok. Már senki sem kételkedik abban, hogy az üldöztetéseket, a fenyegetéseket a fegyverek bevetése fogja követni a magyarság ellen. A kárpáti régió második Donbasszá válik, ahol a lakossággal szembeni népirtás: az ukrán politika fõ vonala. Ám mire ezt az Európai Unió és Magyarország vezetése felismeri, meglehet: már túl késõ lesz.

Tanaj Csolhanov

MEGJEGYZÉSEK:

(1) „Krími Tavasznak” a Krím-félsziget lakosságának a lázadását nevezik a 2014. február 22-én gyõztes törvénytelen, erõszakos hatalomátvétel, az új rezsim leplezetlenül oroszellenes, az orosz és oroszajkú lakosságot életveszélyesen fenyegetõ megnyilvánulásai ellen. Ukrajna keleti és déli, fõként oroszok és oroszajkúak lakta vidékein a lakosság döbbenten figyelte a három hónapig tartó véres, erõszakos zavarságok képeit (amelyek során a készenléti rendõrség, illetve karhatalom 107 képviselõje esett áldozatául az un. „békés tüntetõk” tomboló, gyilkos dühének). Az USA által 5 milliárd (lehet, hogy valójában még ennél is jóval töbB) dollárral elõkészített puccs gyõzelme elemi erejû tiltakozásokra késztette e térségek lakóit. (Ukrajna akkori 25 megyéjébõl 16-ban voltak tiltakozó megmozdulások – közöttük többségében ukránok lakta megyékben is.) A tiltakozó tüntetéseknek három fõ követelésük volt: 1. a puccs elleni tiltakozás, 2. az orosz nyelv második államnyelvként való megõrzése, az orosz nyelv szabad használata az orosz nemzetiségek lakta körzetekben 3. (látva az új rezsimnek az oroszok jogaival szembeni hozzáállását) autonómia követelése nemcsak a Krímnek, és népszavazás kiírása Ukrajna föderatív állammá történõ átalakításáról. Ez utóbbiról a rezsim hallani sem akart és akar – jóllehet a föderatív állammá történõ átalakításnak az ukrán fél számára elõírt kötelezettsége a békés rendezésre hivatott minszki megállapodásokban is szerepel.

A tiltakozás szikráját közvetlenül a Korszuny-Sevcsenkónál, 2014. február 20-án történtek robbantották ki. Kijevben járt krími tüntetõknek már hazatérõben lévõ autóbusz-konvojára fölfegyverzett náci suhancok támadtak rá, valóságos pogromot rendezve. Az utasokat megverték, megalázták, kifosztották – hét embert pedig pisztolylövésekkel agyon is lõttek. (Nem tudni, mi lett azok sorsa, akik megpróbáltak a mezõn elmenekülni. Vesztükre: a gyilkosok utánuk eredtek, valóságos hajtóvadászatot rendezve.) Az utasok utóbb elmondták: TÁMADÓIKBÓL GYILKOS INDULATOKAT, ÉLETVESZÉLYES FENYEGETÉSEKET VÁLTOTT KI AZ, HOGY AZ ÁLDOZATOK KRÍMIEK. Ekkor harsant föl elõször: MI EZEKKEL A FASISZTÁKKAL TÖBBÉ NEM TUDUNK ÉS NEM IS AKARUNK EGYÜTT ÉLNI. Akkor kezdtek radikalizálódni a népszavazással kapcsolatos követelések is: már nem a föderatív átalakulást, hanem az Ukrajnából való teljes kiválást akarták az emberek megszavazni a kiírandó népszavazáson. A Krím esetében ez az Oroszországhoz való visszatérést, a Donbassz esetében pedig a két lázadó megye (Donyeck és Luganszk) önálló népköztársaságokká való kikiáltását jelentette.

Az események EGY MÁSIK VONALON IS ZAJLOTTAK. Putyint, az orosz vezetést teljes joggal aggasztotta, hogy az amerikai közremûködéssel és pénzen hatalomra került junta, cserében, átengedi az USA-nak a stratégiai jelentõségû szevasztopoli orosz haditengerészeti támaszpontot. (Az amerikai lapokban már meg is jelent az ottani közbeszerzési hivatal pályázati kiírása a megszerzendõ támaszpont amerikai igények szerinti átalakítására.) És Putyin lépett. Döntését két dolog is segítette: 1. világos volt, hogy a kijevi puccsista rezsim el van szánva a krími népmozgalom vérbe fojtására, amit Oroszország nem nézhetett tétlenül. 2. Putyin titokban elõzetes felmérést készíttetett: adott esetben hajlandóak lennének-e a krímiek támogatni egy orosz akciót – illetve csakugyan vissza akarnak-e térni Oroszországhoz. AZ EREDMÉNYEK MEGGYÕZTÉK – ÉS EZEK UTÁN LÉPETT. Háromezer fõs különleges alakulatot küldött a félszigetre, akiknek, adott esetben, meg kellett volna védeniük a lakosságot a junta erõszakos akcióitól.

AZ ESEMÉNYEK A NÉP TELJES TÁMOGATÁSÁVAL ZAJLOTTAK. A félsziget nagyvárosaiban tömegtüntetések söpörtek végig, demoralizálva a félszigeten állomásozó – az államcsíny keltette zûrzavar miatt egyébként is tanácstalan, elbizonytalanodott (20 ezer fõs) ukrán csapatokat. Tüntetõk zárták körbe a laktanyákat, ahol azután megjelentek az orosz csapatok is – behatolva a laktanyákba és lefegyverezve az ukrán csapatokat. Katonáik három lehetõség közül választhattak: fegyvereiket leadva hazatérnek-e Ukrajnába; leszerelnek; vagy beállnak az orosz hadseregbe (a 20 ezres ukrán hadseregbõl 9 ezren választották ezt a lehetõséget: az ott állomásozó ukrán csapatok nagy része a Krímben toborzottakból állt). Így sikerült bebiztosítani, hogy egyrészt a krími autonóm parlament kiírhassa a népszavazást – másrészt pedig a választók külsõ (ukrán) fenyegetéstõl mentesen szavazhassanak. 2014. március 16. örömünneppé vált a krímiek számára: a lakosság mintegy 95 százaléka járult az urnákhoz: a megjelentek több mint 96 (a krími tatároknak is a 77) százaléka pedig az újraegyesülésre szavazott.

2) Pontos ellentéteként Ukrajnának.

3) Krím Köztársaság – ilyen néven lett a Krím az Orosz Föderáció szövetségi szubjektuma

(4) Megint csak ellentétben Ukrajnával.

(5) 2014. március 18-án írták alá, a Kreml György termében, azt a szerzõdést, amely értelmében a Krím Köztársaság és a mindig is önálló státuszú Szevasztopol városa az Orosz Föderáció szövetségi szubjektumaivá lettek. Az ebbõl az alkalomból elmondott nagy beszédében Putyin elnök megkövette a krími tatár népet a múltban átélt szenvedéseiért. Egyben – az új szövetségi szubjektumnak adott elsõ utasításában kezdeményezte: az orosz és az ukrán mellett a krími tatár is legyen a félszigeten használatos hivatalos nyelv.

(6) Krími tatárok a kijevi kormány által ellenõrzött területeken is élnek – többek között a Krímmel szomszédos Herszon megyében. Számukra folytatódik az, ami 2014-ig a Krímben is volt.

(7) A Krímet Ukrajnában változatlanul ezzel a jelzõvel emlegetik.

(8) Arszenyij Jacenyuk, jobboldali, Amerika-barát ellenzéki politikus volt. A 90-es években a csecsenföldi iszlám lázadók oldalán harcolt. Ez a vékonydongájú professzoros külsejû ember ott hírhedt volt arról, hogy örömmel vesz részt orosz hadifoglyok megkínzásaiban, kivégzéseiben. hogy Egyik vezéralakja lett a Majdannak. A hatalomváltás után miniszterelnökké választották az Amerika emberének számító politikust. Akit, szakmai hozzá nem értésébõl származó sorozatos melléfogásai miatt utóbb maguk az amerikaiak menesztettek. Ma Amerikában él, amelynek állampolgárságával õ is régóta rendelkezik.

(9) Ma ezt az elvet könyörtelenül megvalósítják. A rezsim kezén lévõ országrészekben – különösen pedig a Donbassz ukránok által megszállt térségeiben a teljes jogfosztottság állapota felé taszigálják az oroszajkú, a rezsimmel egyet nem értõ embereket. A junta már megszellõztetett valamit azokból az elképzelésekbõl, hogy miként fogja pacifikálni majd a térdre kényszerítendõ Donbasszt. A tervek között tömeges kivégzések, a megbízhatatlanoknak tartott emberek „szûrõtáboroknak” nevezett koncentrációs táborokba küldése, bebörtönzések, etnikai tisztogatások, az orosz lakosság elûzése, kitelepítése, az otthon maradottak ukránosítása szerepel.

10) A fordító nemrégiben járt a Krímben (is). Átutazva az egész félszigetet (Kercstõl Szevasztopolig), saját maga tapasztalta meg, többek között, az ukránoktól örökölt, elhanyagolt, lerobbant úthálózatot. Hosszú évekre, talán nemzedékekre is szükség lesz arra, hogy a félszigetet kiemeljék a hat évtizedes ukrán uralom okozta elmaradottságból. Az úthálózat fejlesztése megindult, most fejeznek be az ukrán korszakban félbemaradt infrastrukturális projekteket. A Krími Híd ez év május 15-i – Ukrajnában és Nyugaton dühödten fogadott – átadásával pedig komoly lendületet kaphat a Krím fölfejlesztése, az ukrán korszakból örökölt elmaradottság felszámolására.

(11) Ez is, mint annyi minden más ukrán nekifohászkodás, üres ígéret maradt csupán.

12) Kevesen tudják, hogy az ukrán parlament, három évvel ezelõtt elfogadott határozatának értelmében könnyített és gyorsított eljárás keretében ukrán állampolgárságot kaphat minden külföldi – ha kéri –, aki fegyverrel harcol a rezsim oldalán. Azok az iszlám terroristák, akik így ukrán állampolgárságot kapnak, ennek alapján, UKRÁN ÁLLAMPOLGÁROKKÉNT, VÍZUMMENTESEN, ELLENÕRZÉS NÉLKÜL LÉPHETNEK A SCHENGENI ÖVEZET (így Magyarország) TERÜLETÉRE. Erre a veszélyre két évben, Orbán Viktornak címzett levelemben, felhívtam a figyelmet. Magyarország azonban egyike maradt azon országoknak, akik, ennek ellenére, a leginkább erõltették a vízummentesség megadását Ukrajnának.

(13) Szélsõséges ukrán (és krími tatár) nacionalistákból álló, félkatonai alakulatok. Többségüket az ukrán oligarchák – közöttük Porosenkó „elnök” – szerelte föl, saját pénzén, így egyben magánhadseregeknek is tekinthetõk (amelyek akkor is megsértik a fegyverszüneteket, ha a hivatalos ukrán hadsereg, nagy ritkán, de éppen betartja õket). Ezek a rohamosztagok a harcokból is kiveszik részüket. Fõ feladatuknak azonban a lakosság terrorizálását, a rezsim ellenségeivel rövid úton történõ leszámolást – továbbá a lakosság kifosztását tartják. Rendkívüli kegyetlenkedéseikrõl hírhedtek. Az ukrán bíróságok által, a vád bizonyíthatatlansága miatt kényszerûségbõl – szabadon engedett politikai foglyokat nem ritkán, szabadlábra kerülésük után, azonmód újra elrabolnak, és titkos börtöneikbe hurcolják õket.

(14) Nyugaton mindez úgy csapódik le, hogy – például – az ENSZ, az „európai szervezetek” sorozatban elfogadott határozataikban ítélik el Oroszországot amiatt, hogy „az általa annektált Krímben megsérti az emberi jogokat”. Ugyanezek a testületek általában mélyen hallgatnak, amikor az emberi jogok kirívó megsértéseire kerül sor Ukrajnában, a Donbassz ukránok által megszállt körzeteiben. Ahogy nem szóltak az albánok jogsértéseirõl sem, a Szerbiától elcsatolt Koszovóban.

(15) A cikk szerzõje, Tanaj Csolhan (oroszosan: Csolhanov) maga is tagja ennek az egyesületnek.
819 #12 rozsola
- 2018-06-17 10:03
Április második felében - LEGELSÕ MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRKÉNT (a Donbasszban, a Donbassz népének oldalán harcoló magyar önkénteseket nem számítva) - Donyeckben jártam. Születésnapján fölkerestük Deme Lajos, magyar önkéntest, aki harckocsizóként szolgál a déli fronton lévõ Telmanovónál. Fogadott Darja Morozova, a Donyecki Népköztársaság ombudsmanja.

Már a "Majdan" legelejétõl fogva arról gyõzõdtem meg: A NYUGATI (közöttük a magyar) TÖMEGTÁJÉKOZTATÁS SZEMENSZEDETT MÓDON HAZUDIK AZ OTTANI TÖRTÉNÉSEKRÕL De oly mértékben, és olyan huzamosan, hogy, szerintem, ilyen még nem volt a világtörténelemben. Elhallgatják, hogy három hónapi véres, erõszakos zavargások eredményeként, 2014. február 22-én fasiszta puccs történt Ukrajnában, és egy törvénytelen, haza- és nemzetáruló junta ragadta kezében.

Elhallgatják, hogy az Egyesült Államok 5 milliárd dollárral támogatta (és még ki tudja, valójában mennyivel; hogy a "mi" Soros György bácsikánk szintén vastagon benne volt - pénzzel, általa irányított NGO-kal - a törvényes ukrán államfõ megbuktatásában. Ahogy tette azt késõbb Macedóniában, és próbálja tenni most Magyarországon is, a Nyugatnál kegyvesztetté vált Orbán esetében is.

Elhallgatták, hogy a "békés tüntetõk" kezétõl (akik tobzódását egyetlen civilizáltnak mondott, nyugati állam sem tûrte volna el, nemhogy három hónapig, de 3 napig sem) a készenléti rendõrség és a karhatalom 107 harcosa lelte halálát a három hónap alatt. Hazudtak a Krecsatikon, Kijev fõutcáján 2014. február 20-án végrehajtott véres provokációról (Nyugaton már többé-kevésbé elismerték, a magyar sajtó azonban még nem, hogy a háztetõkrõl, ablakokból a nyugati titkosszolgálatok zsoldosai lõttek, száz halálos áldozatot szedve békés járókelõk, a rendfenntartó erõk, illetve "a békés tüntetõk" soraiból. A provokáció elérte célját: a fõvárosban támadt gyilkos pogromhangulat miatt a törvényes államfõ menekülni volt kénytelen - elõbb a városból, majd az országból.

Hazudtak az oroszlakta területek kiválásának okairól - orosz agresszióról beszéltek mind Krím, mind a Donbassz vonatkozásában. Eltagadták az orosz lakosság elleni életveszélyes fenyegetések áradatát - mindjárt a puccs gyõzelme után. Nem értesültünk a Korszuny Sevcsenkónál 2014. február 20-án történt véres tragédiáról: fölfegyverzett fasiszta suhancok föltartóztatták Kijevben járt krími tüntetõk autóbusz-konvoját: az utasokat bántalmazták, megalázták, benzinnek leöntötték (még jó, hogy nem gyújtották meg: egy odaérkezõ másik csapat ebben megakadályozta õket). Hét embert pisztolylövésekbõl megöltek.

https://youtu.be/...
Nem számoltak be arról, hogy az állítólag az oroszok által annektált Krímben népmozgalom indult a junta ellen. Nem számoltak be arról, hogy a Krímben is, a Donbasszban is az emberek eredetileg csak az Ukrajna föderatív átalakításáról szóló népszavazás kiírását követelték - ám a kijevi náci junta hallani sem akart akart (a minszki megállapodásokból eredõ kötelességei dacára pedig mindmáig hallani sem akar bármiféle föderatív átalakításról, autonómiáról). Nem tudósítottak a Szimferopolban, az autonóm parlament épülete elõtti véres tömegverekedésrõl (a parlament az immár az Oroszországgal való újraegyesülésrõl kiírandó népszavazásról tárgyalt, amikor szélsõséges ukrán és krími tatár nacionalisták megostromolták. Szimreforopoliak százai, saját testükkel próbálták védeni a parlament épületét. Vesztésre álltak.

Krími tatárok tüntetése:
https://www.youtu...e=youtu.be
És akkor megjelentek az orosz egységek. Nem csináltak azok semmit - puszta megjelenésük elég volt ahhoz, hogy az agresszív támadók gyáva nyulakként szaladtak széjjel. Semmit sem mutattak abból, hogy maga a népszavazás, majd eredményeinek kihirdetése népünnepély volt: az emberek ujjongtak. Mindenki tudta - a gyûlölködõ Nyugat és megvásárolt sajtója kivételével -, hogy micsoda szörnyû veszedelemtõl menekültek meg az emberek. Attól a véres tragédiától, aminek négy éve szemtanúi vagyunk a Donbasszban: a népirtó háborúnak, a békés lakosság, a létfontosságú közmûvek tervszerû, ágyúzással, a nemzetközi egyezményekben tiltott fegyverek és fegyverfajták bevetésével történõ módszeres pusztításának, a kínzásoknak, emberek elhurcolásának, nyomtalan eltûnéseinek, az ukrán megszállók féktelen önkényének, erõszakoskodásainak, fosztogatásainak - másfelõl pedig e megindult ukránosításnak, az etnikai tisztogatásoknak.

Mélyen hallgat persze a világsajtó a nyakig véres és háborús bûnös Egyesült Államok közvetlen részvételérõl a Donbassz népe elleni háborúban - MELYNEK MEGINDÍTÁSÁNAK MEGPARANCSOLÁSÁRA, KIFEJEZETTEN ABBÓL A CÉLBÓL JÁRT JOE BIDEN AKKORI AMERIKAI ALELNÖK KIJEVBEN. (Ezek ugyanazok, akik hangosan ordibáltak, ha a törvényes ukrán elnök akárcsak fontolóra is vette A KÉSZENLÉTI RENDÕRÖK bevetését. (A Donbassz népe ellen A HADSEREG, és a hozzájuk csapódott, fasiszta, félkatonai terrorkülönítmények harcolnak). SEMMIT SEM ÍR A VILÁGSAJTÓ ARRÓL, HOGY A BÉKÉS RENDEZÉS CÉLJAIT SZOLGÁLÓ MINSZKI EGYEZMÉNYBÕL ÉS KERETMEGÁLLAPODÁSBÓL A KIJEVI REZSIM EGYETLEN PONTOT SEM TELJESÍTETT - mi több többször is kijelentette: EZ NEM IS ÁLL SZÁNDÉKÁBAN. (Az emberben fölmerül a kérdés: egyáltalán ilyen körülmények között, ilyen emberekkel érdemes, lehetséges-e egyáltalán tárgyalni.

A NYUGATI SAJTÓ ELKENTE (teljesen elhallgatni nem tudta) a 2014. MÁJUS 2-I BORZALMAS TÖMEGGYILKOSSÁGOT OGYESSZÁBAN. Amikor 300 békés tüntetõre háromezer fölfegyverzett náci suhanc rontott rá. A vad roham elõl a megriadt emberek a megyei tanács, mögöttük álló székházába menekültek. Nem sejtve, hogy ELÕZETESEN KIDOLGOZOTT FORGATÓKÖNYV ALAPJÁN, ott már várják õket gyilkosaik, akik szúrták, vágták, baltával aprították, lõtték, égették, mérges gázzal fojtották meg a szerencsétleneket. E tragédiának pedig nem 48, hanem legalább 116 halálos áldozata volt. (A 48 holttestet csak a szakszervezeti székház fõlépcsõházában találták meg. Az oldalfolyosókon, a dolgozószobákban (korábban oda menekült) legyilkoltakat nem számították hozzá. Szó sincs arról a nyugati sajtóban, hogy a fasiszta városi hatóságok a támadók helyett az áldozatokat kezdték üldözni, üldözik ma is. Az áldozatok közül százak vannak ma is börtönben - vég nélkül, évek óta tartó és tologatott elõzetes letartóztatásban (nem kevesen már négy éve ülnek börtönben úgy, hogy képtelenek ellenük bármiféle vádat összeeszkábálni). Ha pedig a bíróság valakit mégis kénytelen szabadon bocsátani, nem ritkán megesik, hogy az éppen szabadlábra került embert a náci terrorbrigádok tagjai mindjárt a bírósági épület elõtt elrabolják, ismeretlen helyre hurcolják. Noha az ENSZ-ben is szóba kerültek a rendfenntartó erõk, a hadsereg, a terrorbrigádok titkos börtönei - ezekrõl nem ad hírt a nyugati (és a magyar) sajtó.
static.kepfeltolto.com/orig/2017/04/05/028d43f9b85634a9d2720df7fb4333ba.jpg
Ahogy nem adnak hírt a kínzásokról. Arról, hogy a néphadseregek 2014 óta ukrán fogságba esett harcosainak egyharmada már nincs az élõk sorában. Halálra kínozták, kivégezték õket, vagy belehaltak a harcok közben, vagy a kínvallatásokkor szerzett, és ellátatlanul hagyott sebeikbe, a minõsíthetetlen ukrán börtönviszonyokba. (Nemrég három donyecki harcost hurcoltak el állásaikból. Kettõt közülük a napokban megöltek.)
Nem adtak és adnak hírt az ukrán hatóságoknak a foglyok szabadon bocsátásával kapcsolatos packázásairól. Arról, hogy Kijev a minszki megállapodásoknak a foglyokkal kapcsolatos rendelkezéseit is éppen úgy szabotálja, mint minden egyéb rendelkezést.

Az ukrán propaganda szemenszedett módon hazudik. Ha azt hallom, hogy "az oroszbarát szeparatisták" ezt és ezt a provokációt követték el - már tudom, hogy az ukránok követték, követik vagy fogják elkövetni azt a provokációt (például ukrán megszállás alatt lévõ település ágyúzását: a néphadseregnek szigorúan tilos ok nélkül a civil lakosságot lõnie. Az ilyen provokációk célja: lejáratni a másik felet, Oroszországot. A legkirívóbb esetre 2015. január 24-én, az ukránok által már hét hónapja megszállt Mariupol kikötõvárosban került sor. A város keleti részén lévõ egyik lakótelepre "Grád" sorozatvetõ rakéták hullottak: 15 halott, több tucat sebesült.
https://www.youtu...e=youtu.be
A nyugati propaganda - közöttük a magyar sajtó is - azonmód fölszirénázott (az ukrán tüzérség hasonló, pusztító támadásairól - például a Donyeck ellen 2014. október 20-án, vagy 2017. február 2-án RÖVID HATÓTÁVOLSÁGÚ BALLISZTIKUS RAKÉTÁKKAL történt támadásról: egy szó sem). Aztán amilyen gyorsan jött a hisztéria, olyan váratlanul el is ült. Helyi lakosok észrevették, és tanúsították, ugyanis: noha a néphadsereg egységei a várostól keletre állomásoznak, A RAKÉTÁK NEM KELET, HANEM ÉSZAKNYUGAT - tehát az ukrán hátország, ukrán támaszpontok - FELÕL ÉRKEZTEK. Más települések sorának lakosai is leleplezték a megszállók hasonló, aljas provokációit. MERT MIT GONDOLJON AZ EMBER EGY OLYAN FÉL SZAVAHIHETÕSÉGÉRÕL, AMELY ILYEN ALÁVALÓ, HITVÁNY TETTEKRE KÉPES?

Mit gondoljon az ember akkor, amikor egyetlen nap leforgása alatt négyféle adatot olvas arról, hogy hány orosz katona is van a Donbasszban? A vezérkari fõnök elszólta magát: EGY SINCS (majd gyorsan helyesbítenie kellett). Helyettes szerint: NÉGYEZER. Porosenkó, ugyanaznap KILENCEZERRÕL beszélt. A csúcsot azonban Samantha Powers akkori amerikai ENSZ-képviselõ tartotta, akinek "biztos tudomása" volt New Yorkban arról, hogy a Donbasszban HÚSZEZER OROSZ KATONA ÁLLOMÁSOZIK.

Ahogy a helyi lakosság - úgy a donyecki utcákat járva én magam sem láttam egyetlen orosz katonát sem. (Ehhez tudni kell: az ukrán hatóságok bárkit letartóztatnak, akárhány foglyul ejtett donyecki honvédet vallatnak, mindegyikbõl azt akarják kiverni - kínzásokkal is -, hogy õk orosz katonák, az orosz titkosszolgálatok ügynökei, diverzánsai - de legalábbis egységüket hivatásos orosz tisztek irányítják. Nem kevés ukrán videót láttam, ahol a megszeppent, a kínvallatástól, a rá kiszabandó nagyon sok évi börtöntõl való félelmében a megtört fogoly "vall" - engedelmesen felmondja a számára elõkészített "vallomást". Mind több hírt olvasok arról, hogy az ukrán titkosszolgálat az elsõ vonalakból – de a hátországból is – donyecki katonákat, tiszteket raboltat el, hogy aztán kínzásokkal ilyen „vallomásra” kényszerítsék õket. Ilyen lehetett az említett három honvéd is. Akik közül kettõt nyilván azért ölték meg, mert vagy nem voltak hajlandók ezt „vallani” – vagy mert nem voltak hajlandók az ukrán titkosszolgálatok ügynökeinek szegõdni.
Mit mondjak olyankor, amikor a magyar tévé híradója egy, az ukrán tüzérség által lõtt DONYECKI lakóházzal "szemlélteti, hogy a beste "szakadárok" lövik az ukránok megszállta AVGYEJEVKA település egyik lakóházát? Mit mondjak akkor, amikor az ukránok sorozatban értesülök egy újabb donyecki település elfoglalásáról - miközben a donyecki hírekbõl megtudom: az adott település elfoglalása nem igaz – vagy már egy (két) éve ukrán megszállás alatt van?

Mindkét fél propagandája állításainak van utóéletük. Amit az oroszok állítanak, annak úgy 70-80 százaléka utólag beigazolódik. AMIT AZ UKRÁNOK HAZUDOZNAK ÖSSZE, AZOK KÖZÖTT EZ AZ ARÁNY ÚGYSZÓLVÁN A NULLÁVAL EGYENLÕ. Nos hát, kinek higgyek inkább? Én – isten bocsássa meg vétkemet – annak a félnek hiszek inkább, akinek mondandója többnyire teljesül. Aki logikusan érvel.

Én tehát annak „az orosz propagandának” alapján igyekszem fölvilágosítani az engem olvasókat, amelyben, alapjában véve, megbízom. Amiért is megvádoltak azzal, hogy az orosz propaganda átmosta az agyamat. Hogy az orosz titkosszolgálatok fizetett ügynökeként feladatom, hogy menedzseljem e szolgálatok destruktív, a magyar közvéleményt összezavarni igyekvõ, a NATO-t és annak tagállamait egymással szembefordítani igyekvõ dezinformációs kampányát. Mertne feledjük: WASHINGTONBAN, BRÜSSZELBEN AZ „OROSZ PROPAGANDÁT” A TAGÁLLAMOK NEMZETBIZTONSÁGA SZEMPONTJÁBÓL KOCKÁZATI TÉNYEZÕNEK MINÕSÍTETTÉK. Hasonlóval vádolt meg engem az Index tavaly januári, a Putyin-látogatás elõestéjén rólam közölt „interjúja”. Mellyel szabályosan följelentettek a reménybeli magyar hatóságok, a CIA, és ukrajnai fiókszervezete, az SZBU (Ukrán Nemzetbiztonsági Szolgálat) elõtt.

Nos, hát. Fogtam magam, és én – messze nem a legjobb egészségnek örvendõ, 68 éves, idõs ember –, a fiatal, életerõs, nagyképû, önmaguktól eltelt, ám az igazsággal szembeni védõoltással ellátott, az amerikai-ukrán propaganda-boszorkánykonyháján nap mint nap kotyvasztott szellemi „fast fooddal” bõven beérõ magyar újságírók helyett is – fölkerekedtem, és útnak indultam fárasztó és egyáltalán nem veszélytelen misszióm teljesítése érdekében.

UTAZÁSOM LEGFONTOSABB TANULSÁGA: AMIT OTT LÁTTAM, SAJÁT SZEMEIMMEL; AMIT OTT FORGATTAM (jó, egy barátom segítségével); amit AZ OTTANI EMBEREKKEL SZEMÉLYESEN ELBESZÉLGETVE HALLOTTAM – AZ SEMMIBEN SEM TÉRT EL ATTÓL, AMIT AZ OROSZ EREDETÛ HÍREKBÕL EDDIG IS TUDTAM. Nos, hát akkor ki is hazudik? Kinek a propagandája félrevezetõ és destruktív? Kinek a hazug, destruktív propagandája tömi tele nem csupán a közvélemény fejét – DE AMELY PROPAGANDA ALAPJÁN A NYUGATI VILÁG VEZETÕI – a magyar kormányt is beleértve – MEGHOZZÁK ÉLETVESZÉLYES, AZ ÚJ VILÁGHÁBORÚHOZ VEZETÕ KULCSFONTOSSÁGÚ DÖNTÉSEIKET? Hiszen a sokat szenvedett Donbasszban – teljes joggal – mondogatják: AMIT A NYUGATI (fõként az ukrán) ÚJSÁGÍRÓK MÛVELNEK, AZ FÖLÉR EGY HÁBORÚS BÛNTETTEL.

* * *

Az elsõ videó donyecki utazásomról. A videón a Donyeck Október kerületében tett látogatás, félig, vagy teljesen lerombolt családi házas övezet, kihalt, elnéptelenedett utcák láthatók.
https://www.youtu...b=captions
A második videó elsõ „bevetésemrõl”. Néhány nappal Donyeckbe érkezésünk elõtt, a donyecki pályaudvar mögötti, egyik lakótelepet az ukrán tüzérség 120 mm-es aknákkal lõtte. 40 perc alatt 8 aknát lõttek ki, szabályos idõközönként (ötpercenként), „zsinórban”, egymástól 25 méterre. Szerencsére áldozatok nem voltak, de egy, két nappal korábbi ágyúzás miatt betörött ablakok kijavítása után, a munkát kezdhették elölrõl.

(Az itthoni hírekbõl tudjuk: ha egy második világháborúból származó, 120 mm-es aknát találnak, az egész környéket kiürítik az elszállítás idejére. Ilyen rakétából ezt a lakótelepet, nem egészen háromnegyed óra alatt, nyolccal „kínálták meg”.
Lakók mondták el gondolataikat, az aknatámadással kapcsolatos élményeiket. Fölkerestünk egy harmadik emeleti lakást, ahová a repeszszilánkok szintén berepültek, betörve az ablaküvegek jelentõs részét.
https://www.youtu...b=captions
Csikós Sándor
819 #13 rozsola
- 2018-06-17 10:10
https://novorosin...paign=push
CSERNOVCIBAN AZ SZBU HÁZKUTATÁST TARTOTT A „NAGY-ROMÁNIA” HÍVEINÉL
2018. június 11.

Csernovciban (1) az SZBU munkatársai házkutatást tartanak az egyik civil szervezetnél. E szervezet olyan anyagokat terjeszt, AMELYEK ALKALMASAK ARRA, HOGY AZ UKRÁN TERÜLETI INTEGRITÁS MEGBONTÁSÁRA. (kiemelés a fordítótól)

„Az Ukrán Biztonsági Szolgálat munkatársai megállapították, hogy a kinyomtatott térképeket abból a célból készítették, hogy azokkal „Nagy-Románia” létrehozásának 100. évfordulójának „megünneplését” propagálják Ukrajna területén. A rendfenntartó szervek képviselõi azt is megállapították, hogy a civil szervezet képviselõi irredenta tartalmú irodalmat terjesztenek. Ezekben felhívások voltak olvashatók, miszerint érvényteleníteni kell a létezõ nemzetközi jogi és államközi megállapodásokat, vissza kell csatolni a román államhoz Észak-Bukovina, Észak-, illetve Dél-Besszarábia (2) területét – és ily módon „helyre kell állítani a történelmi igazságot” – áll a kiadott közleményben.
static.kepfeltolto.com/orig/2018/06/11/00c2248389c5fc2b95a8277514c7eef3.jpg
A nyomozók ellenõrzik a szervezet azon képviselõinek adatait, akik a megyeszékhelyen (3) egy nyilvános rendezvény közben a nyilvánosság elõtt felmutattak egy olyan térképet, amelyen Csernovci megye területe az un. „Nagy-Romániában” látható.

Tavasszal, Ukrajna nyugati részén (4) a románok követelték, hogy ápolhassák nemzeti hagyományaikat és anyanyelvüket.

Emlékeztetõül: február 16-án Grúzia volt elnöke és Ogyessza megye korábbi vezetõje, Szaakasvili arra figyelmeztetett, hogy Ukrajna hamarosan szétesik.

Az ország keleti és déli része, gazdasági értelemben, agonizál. Bukovinában és Kárpátalján sok nemzeti kisebbség – románok és magyarok – élnek. Ott erõsödnek ugyanazok az elszakadási törekvések, amelyeket keleten már láthatunk. Mind több ukrán elvándorol (…). Mindez az ország dezintegrálódásához és kriminalizációjához vezet – jegyezte meg Szaakasvili.

Korábban már szó volt arról is, hogy Magyarország harcba szállt kárpátaljai földjeiért. A magyar parlament egyhangúan fogadta el azt a határozatot, amely elítélte az új ukrán oktatási törvényt. A parlament határozatában, egyebek mellett, az áll, hogy az ukrán törvény súlyosan sérti a Kárpátalján élõ magyaroknak azt a jogát, hogy anyanyelvû oktatásban részesülhessenek. A magyar képviselõk szerint, az ukrán parlament által elfogadott törvénytervezet ellentmond egy sor nemzetközi dokumentumnak – így a Koppenhágai Nyilatkozatnak, az EBESZ Párizsi Chartájának, valamint magának az ukrán alkotmánynak is.

Fedorcsuk, a „Donyeck- és Luganszk vidéki Ukrán Néptanács” vezetõje, szerint a Krím és a Donbassz példája nyomán Ukrajna bármely térsége kiválhat, ha a helyi elitek fellázadnak Kijev ellen, a rendfenntartó szervek pedig ebben támogatják õket. A politikus megjegyezte, Ukrajna összes többi régiója közül Kárpátalja áll ehhez a legközelebb.

Hozzátesszük: Grigorij Mironov, a történettudományok kandidátusa szerint Ukrajnában folytatódik a magyarokkal és a ruszinokkal szemben, etnikai alapon folyó népirtás.

MEGJEGYZÉSEK:

(1) Csernovci (ukránosan: Csernyivci) – megye, hasonló nevû székhelyével együtt, Ukrajna nyugat-délnyugati részén található. Az egykor Észak-Bukovina néven ismert területet hívják így.

(2) Az 1806-1812-es, orosz gyõzelemmel végzõdött orosz-török háborút lezáró, 1812. májusi bukaresti békeszerzõdés Oroszországhoz csatolta a történelmi Moldova keleti, a Prut és a Dnyeszter közötti részét. A terület akkor kapta a „Besszarábia” nevet.

Amikor 1940. június végén – az ezzel kapcsolatos szovjet ultimátum nyomán – a Besszarábiát 1918 (Észak-Bukovinát 1919 januárja) óta megszállva tartó Románia kénytelen volt kivonulni, Besszarábiában (1940 augusztusában) megalakult a Moldáv Szovjetköztársaság. Ehhez a szovjet vezetés hozzácsapta az addig Ukrajnához tartozó (1924-ben megalakult) Moldáv Autonóm Szovjetköztársaságot (ennek területét ma Dnyeszter-mellékként (románul: Transnistria) ismerjük, területén létrejött a senki által nem – Oroszország által sem – elismert Dnyeszter-melléki Moldáv Köztársaság (PMR).

A szovjet vezetés 1940-ben kárpótolta az ukrán szovjetköztársaságot a területi veszteségért. Besszarábia korábbi területébõl lecsípték és Ukrajnához csatolták annak északi (Észak-Bukovina, illetve Észak-Besszarábia), valamint déli részét (Dél-Besszarábia, amely Ogyessza megye része lett.)

(3) Megyeszékhely: Csernovci (Csernyivci) 1919-ig Ausztria része volt, Chernowitz néven.

(4) Ukrajna belsejében minden, az ország nyugati részén lévõ tájegységet – így Kárpátalját és Észak-Bukovinát is – „Nyugat-Ukrajnaként” emlegetnek.
819 #14 rozsola
- 2018-06-17 10:11
UKRAJNA: EGY SZÉLSÕSÉGES ÁLLAM EURÓPA KÖZEPÉN

Már két hónapja annak, hogy az ukrán erõszakszervek képviselõi törvénytelenül feltartóztatták az orosz zászló alatt közlekedõ „Nord” hajót. Az Ukrán Határõrszolgálat vízi õrségének egyik hajója az Azovi tenger vizein föltartóztatta a „Nord” orosz halászhajót. Az állami kalózkodás eme aktusát követõen az ukrán Határõrszolgálatnál bejelentették, hogy minden olyan hajót fel fognak tartóztatni, amelyek – a Kijevvel való egyeztetés nélkül – be-, illetve kihajóznak a Krím kikötõibõl. Oleg Szlobogyan, az ukrán határõrszolgálat képviselõje tette ezt a nyilatkozatot, április 4-én.

Moszkva reakciója nem sokáig váratott magára. A Roszribolovsztvo Azovi és Fekete-tengeri területi igazgatóságán operatív csoportot hoztak létre, hogy elejét vegyék Ukrajna kalózakcióinak. Ezt a halgazdálkodás kérdéseivel foglalkozó Azovi Tudományos – és Kutatóintézet honlapja közli. Igor Rulev, a tárca helyi képviseletének vezetõje arról biztosította a halászokat, hogy továbbra is nyugodtan kifuthatnak a tengerre. Biztonságukat ugyanis szavatolni fogják az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB) a krasznodari határterületen, illetve a Krím Köztársaságban lévõ kirendeltségei.

A Szövetségi Tanács (1) külügyi bizottsága határozatot hozott arról, hogy – tekintettel az ukrán provokációkra – fokozott biztonsági intézkedéseket foganatosítanak a Fekete-tenger északkeleti részén, illetve az Azovi-tenger (2) medencéjében. A járõrözésben részt vehet majd a haditengerészet légiereje is. Emellett Oroszország fokozta az ukrán hajók ellenõrzését. Ezek az intézkedések, például, korlátozhatják ukrán hajók áthaladását a Kercsi szoroson (3) keresztül, mivel az elöregedett hajópark miatt, az ukrán fél esetében gyakoriak a biztonsági problémák.

Meg kell hogy jegyezzük: az ukrán fél akcióinak célja kizárólag a látványosság. Szembeötlõ, ahogy ezeket az akciókat a nyugati nézõközönség elõtti demonstrációknak szánják. Porosenkó láthatóan kimerítette már Washington bizalmi keretét. Az ukrán lakosság elégedetlen a közüzemi díjak, az energiahordozók árának növekedése, a fizetések és nyugdíjak mértéke miatt. Az Ukrajnában, állami szinten tapasztalható korrupció és lopás soha nem látott mértékeket öltött. Az amerikaiak mindennél jobban tartanak a 2005-ös helyzet megismétlõdésétõl, amikor pedig már úgy érezték, hogy gyõznek, és Ukrajna már a zsebükben van. (4) Majd hirtelen rájöttek, hogy mind a helyzet, mind a káderek terén kicsúszott a kezükbõl az ellenõrzés. Washingtonnak nincsenek illúziói ukrán partnereik eszmei megbízhatóságát illetõen. Ott tisztában vannak azzal, hogy hûséges szolgáik bármelyike, bármelyik pillanatban kész arra, hogy õket elárulja, kiárulja és tovább passzolja.

Porosenkó tisztában van saját helyzetének bizonytalanságával, illetve a nyugati hitelektõl való függésével. Ezért igyekszik mindent elkövetni annak érdekében, hogy meggyõzze Washingtont: cserébe annak a küszöbönálló választások idején nyújtandó támogatásáért, kész Washington bármilyen utasítását végrehajtani. Miközben Washington sikeresen kamatoztatja a maga javára az ukrajnai hatalomnak ezt az elanyátlanadottságát, illetve teljes függõségét.

Azzal tisztában kell lenni, hogy az USA a helyzet destabilizálására törekszik Európa és Ázsia területének egészén. Láthatjuk, hogy az USA hogyan használja fel Ukrajnát a konfliktus eszkalálására Kárpátalján. Ukrajna közvetlenül provokálja a kárpátaljai magyarokat és ruszinokat. Radikális csoportok magyar családokra támadnak, felgyújtják magyar kisebbségiek tulajdonát. A kárpátaljai magyarok nyelvi, kulturális jogainak megsértése, az etnikai hovatartozásukkal összefüggõ diszkrimináció az ukrán állami politika része lett. A magyarokat megpróbálják arra kényszeríteni, hogy lemondjanak nemzetiségükrõl, nyelvükrõl. EZ AZ EGÉSZ PROGRAM KÖZVETLENÜL HIVATOTT PROVOKÁLNI A SZOMSZÉDOS ANYAORSZÁGOT (kiemelés a fordítótól). Magyarország számára ez kemény kihívás. Ezzel összefüggésben nem szabad megfeledkezni az ukrán radikálisok lengyelellenes kilengéseirõl sem. Az Oroszországban betiltott „Jobb Szektor” rohamosztagosai kitettek a világhálóra egy videót. Ezen meggyalázzák a lengyel és magyar lobogót, illetve a lengyelekkel és magyarokkal szembeni közvetlen fenyegetések hangzanak el.

Az ilyen cselekményeket, persze, nincsenek összhangban Kijev európai partnereinek politikájával. Kijev ma nem egyszerûen az USA engedelmes bábja. Kijev a zombik országa. És ez a sírjából feltámadt, veszedelmes túlvilági alak óceánon túli gazdájának az akaratát hajtja végre. A Fekete- és Azovi tengeren végrehajtott veszedelmes – lényegében állami kalózkodásnak nevezhetõ – akcióival Kijev veszélyezteti a tengeri fuvarozásnak az európai cégek részvételével kialakított logisztikai útvonalait. Ez, mindenekelõtt, az európai gazdaságra mért csapás. Bármely politikai és gazdasági szakértõ számára nyilvánvaló, hogy ezzel az USA, általában véve is, Európa meggyengítésére vett irányt.

Az EU országainak részérõl azonban elmaradnak a reagálások. Ez kapcsolatba hozható Washingtonnak az érintett országok vezetésére gyakorolt nyomásával is. Szemmel láthatóak a Porosenkó által vívott politikai küzdelem szélsõséges módszerei. Az európai vezetõk azonban ezzel együtt sem kívánják észrevenni a nyilvánvaló tényeket. Ám az amerikai vezetés ugyanakkor nagyon is tisztában van azzal: mi minden kockázattal jár az, ha lerombolják az Európával kiépített kereskedelmi-gazdasági láncszemek füzérét, a tengeri logisztikai útvonalakat. Washington tudatosan provokál, sikeresen használva föl erre a célra Ukrajna bábkormányát. Az USA nagyon is tisztában van azzal: ha Oroszország, az Azovi – Fekete-tengeri térségbeli érdekeinek védelmében, kemény intézkedéseket hoz, teherszállítási csatornáik kényszerû átterelésével összefüggésben, a nagy európai kereskedelmi struktúráknak ebbõl jelentõs veszteségeik lesznek.

Ukrajna nem egyszerûen az instabilitás forrása Európa kellõs közepén. Látjuk, hogy Ukrajna olyan eszköz Washington kezében, melynek segítségével az USA csapást mérhet, elsõsorban az európai gazdaságra. Figyelemre méltó tovább, hogy Európára nézve nem kisebb csapást jelent a szíriai válság is. Ennek legékesszólóbb példája: a háború sújtotta térségekbõl származó menekültek problémája. Az Egyesült Államok politikája világosan érthetõ. Ahhoz, hogy a felszínen maradhassanak, káoszba kell dönteni a világ minden más részét. De mire az európaiak megértik, hogy milyen szakadék felé tereli õket Washington, meglehet, már túl késõ lesz. Egyelõre azonban Európa az istennek sem vesz tudomást a nyilvánvaló tényekrõl.

Tanaj Csolhanov

MEGJEGYZÉSEK:

(1) Szövetségi Tanács: az orosz parlament felsõháza

(2) Az Azovi tengeren ketten osztoznak: kisebb része Oroszországhoz, nagyobb része Ukrajnához tartozik. Az ukrán partszakasz legnagyobb kikötõvárosa, a sokat szenvedett (és a megszállástól mindmáig szenvedõ), 450 ezres Mariupol, amely mintegy 50 km-re van az orosz határtól.

(3) Kercsi szoros: a Fekete-, és az Azovi tengert összekötõ szûk tengerszoros. Nemrégiben, május 15-én adták át a Krím-félszigetet a szárazfölddel összekötõ Krími Hidat, amely 19 km-es hosszúságával Európa leghosszabb hídja. A rekord gyorsasággal, két és fél év alatt megépült híd véget vetett a félsziget 2014 óta tartó földrajzi elszigeteltségének. Mindenki – nemcsak a Krímben – átérezte: ezzel vált véglegessé és visszafordíthatatlanná a Krím visszatérése Oroszországhoz. Ennek megfelelõen Ukrajna (és az USA) dühödten fogadta a híd elkészültének hírét (sokáig titkon remélték, hogy nem, vagy csak sokkal késõbb készül el). Az építés közben próbálták akadályozni a munkát: török hajók, például többször is szándékosan nekihajtottak a készülõ híd tartópilléreinek. A híd (minden szempontból való) biztonságára vezérlõterembõl ügyelnek. Oroszország emellett fegyvereket is összevont, amelyekkel, adott esetben, megvédenék a hidat az esetleges (terror)támadásoktól.

(4) A szerzõ itt tévedett az évszámban. 2005-ben – egy másik, bár akkor még békés Majdannal sikerült eltávolítani a hatalomból az oroszbarátnak tartott Leonyid Kucsma elnököt, és a szavazatok újraszámolásával a választási bizottság a már akkor is Nyugat-barátnak tartott Viktor Juscsenkót hozta ki gyõztesnek (a választást valójában megnyerõ Viktor Janukoviccsal szemben). A Nyugat-barát, ezért „demokratikus” új elnök idején felhúzták a zsilipeket a szélsõséges ukrán nacionalizmus elõtt. Juscsenkó országlása sokban elõkészítette a négy évvel késõbbi Majdan sikerét, az azóta bekövetkezett nacionál-fasiszta politikai és eszmei fordulatot. Abban viszont a Nyugat-barát, tehát „demokratikus” Juscsenkó országlása sem hozott változást, hogy a korrupció tovább nõtt (Juscsenkó egyik miniszterelnöke a mai bábelnök, Petró Porosenkó volt – aki bele is bukott egy korrupciós botrányba), az oligarchák továbbra is rabolták, fosztogatták az országot, aminek folytán a nép életszínvonala továbbra is drámai módon zuhant. 2010-re akkorára nõtt már az elégedetlenség a Nyugat kedvencével szemben, hogy csaknem akkora lett az elégedetlenség Juscsenkóval, mint amekkora elõdjével szemben.
819 #15 rozsola
- 2018-06-17 10:12
UKRAJNÁBAN MEGKEZDÕDÖTT A KRÍMI TATÁROK TULAJDONÁNAK ELRABLÁSA

Az ukrán rendvédelmi szervek munkatársai, házkutatás címén kifosztották Szejtumer Nimetullajev, az Ukrajna Herszon megyéjében található genicseszki járás korábbi elnökének házát – aki bírálója az Oroszországban betiltott Medzslisznek. (1) Errõl Alekszej Zsuravkó, az ukrán parlament korábbi képviselõje számolt be Facebook oldalán.

„Az SZBU házkutatást tartott Szejtumer Nimetullajev novoalekszejevkai házában. Helyi lakosok állítása szerint a rajtaütés reggel 9-kor kezdõdött. Harminc, géppisztolyokkal és husángokkal fölfegyverzett ember – élükön egy nyomozóval – nekilátott ahhoz, hogy betörjék az ajtót. A házat elõzõleg áramtalanították, minthogy a ház körül videokamerák voltak fölszerelve. Vagyim Volosin nyomozó kihívóan viselkedett. Nimetullajev rokonát fenyegették, sértegették. Mint Zsuravkó megírta: fölforgatták az egész házat, magukkal vittek iratokat, telefonkészülékeket, összetörtek egy számítógépet.”

Valójában ez az egész un. „házkutatás” nem volt egyéb közönséges rablásnál. „Utóbb kiderült, hogy eltûnt a házigazda aranyórája, 440 ezer hrivnya, 2440 dollár, továbbá fülbevalók és gyûrûk – írta meg Zsuravkó.

Szejtumer Nimetullajev a 2014-es ukrajnai fordulatot követõen a Krímbe költözött. Elnöke a „Kürimbirligi” nevû társadalmi szervezetnek, valamint a krími tatár nép Társadalmi Tanácsának – ami alternatívája az Oroszországban betiltott Medzslisznek. Mostanra a „Kürimbirligi” a krími tatár nép legnagyobb civil szervezete a Krímben és Oroszországban. A szervezet aktívan támogatta a Krím csatlakozását Oroszországhoz. Esetünkben nyílt erõszaktételnek lehetünk tanúi a krími tatár népnek a fasiszta rezsim számára kényelmetlen képviselõivel szemben.

Ukrajna ma a világ egyetlen olyan országa, ahol nyíltan mentegetik a fasizmust, és a hatalom számára kényelmetlen politikusokkal, közéleti szereplõkkel szemben a nyílt fenyegetõzés, az erõszak eszközeit alkalmazzák. Ukrajnában, egyszersmind, bevett gyakorlat a nemzetiségi alapon történõ diszkrimináció. Ukrajna gyakorlatilag minden nemzeti kisebbsége üldöztetésnek van kitéve. Az Ukrajna délkeleti megyéiben élõ oroszokkal szemben pedig leplezetlen népirtás folyik. A békés lakosságot messzehordó tüzérséggel, sorozatvetõ lövegekkel és aknavetõkkel pusztítják. Az Ukrajna kárpáti régióiban élõ magyarságot is az etnikai és nyelvi alapon történõ elnyomás sújtja. Ungváron szélsõséges szervezetek állandóan pogromokat szerveznek a magyarok lakta otthonok ellen, kifosztják azokat.

Az ukrán fasiszták arra kényszerítik az etnikai magyarokat, hogy egész tulajdonukat hátrahagyva Magyarországra távozzanak. Az erõszaknak ez a fajta politikája Ukrajnában az állami politika szintjére emelkedett.

Az Ukrajnában kialakult helyzettel kapcsolatban aggodalmuknak adtak hangot olyan európai országok is, mint Magyarország, Bulgária, Görögország és Moldávia, valamint Lengyelország. Az Európai Unió azonban semmilyen módon nem reagált a kisebbségekkel szembeni erõszak, jogaik csorbításának az eseteire.

Miután a Krím Oroszországhoz csatlakozott, Ukrajna megpróbálkozott azzal, hogy a tatár kérdést politikai célokra használja fel. (2) A krími tatárok többsége azonban nem volt kapható Ukrajna fasiszta politikájának a támogatására. Láthatjuk: miután az ukrajnai hatalom meggyõzõdött róla, hogy a krími tatár kérdés alkalmatlan arra, hogy aduként használják fel a politikai játszmákban, így azóta a nemzeti alapon történõ diszkrimináció és a fenyegetõzés módszeréhez kezdett folyamodni a tatárokkal szemben. Kétség sem férhet hozzá: a pogromok, a fosztogatások ezentúl is folytatódnak majd. Ilyen körülmények között különösen fontos, hogy az agresszióval, a népirtással szemben a fasiszta Ukrajna által elnyomott népek képviselõi közül egyesüljön minden haladó erõ.

Tanaj Csolhanov

MEGJEGYZÉSEK:

(1) A Medzslisz – a krími tatárok gazdag, saját nemzettestvérein is nyerészkedõ, korrupt vezetõ rétege által a szélsõségesen nacionalista ukrán erõkkel való együttmûködés céljából létrehozott, önjelölt szervezet. A Medzslisz értelemszerûen elmenekült a Krímnek Oroszországhoz történt csatlakozása után. Ma a kijevi náci junta eszközeként, Kijevbõl igyekeznek bomlasztani a Krímben, az Oroszországgal való együttmûködés mellett kiálló személyeket fenyegetve, ellenük való terrorcselekményektõl sem riadva vissza. Destruktív szerepe miatt Oroszországban betiltották ezt az önjelölt szervezetet.

(2) Annak nyomán, hogy a Krímben az orosz hatóságok fellépnek a krími tatár nacionalisták bomlasztó szerepe ellen, diverzánsaikat, terroristáikat pedig lefülelik, elítélik – ezt a Kijevben székelõ krími tatár nacionalisták, maga az ukrán junta is Oroszországgal szembeni ellenséges kampányokra használják fel. Ennek során azzal vádolják Oroszországot, hogy elnyomja a krími tatár kisebbséget. Nemrégiben az ENSZ Biztonsági Tanácsa fogadott el határozatot, amely felszólítja Oroszországot: hagyjon fel „a krími tatár kisebbség üldözésével”.
A 2014. március 16-i népszavazáson a krími tatároknak is a 77 százaléka az Oroszországhoz való csatlakozásra szavazott. Ebbõl az arányból, az idõk során – nem kis részben a hazug, megtévesztõ propaganda, a fenyegetések hatására – némi lemorzsolódás ment végbe. A krími tatárok többsége azonban kitart 2014-es választása mellett.
819 #16 rozsola
- 2018-06-17 10:14
https://dnr-pravd...a-donbass/
„MÁSKÜLÖNBEN RABOK LESZÜNK”: MOSZKAL TELJES ÉRTÉKÛ OFFENZÍVÁRA SZÓLÍTOTT FEL A DONBASSZBAN
AVAGY: KUTYÁBÓL NEM LESZ SZALONNA

2018. 06. 14

Mi tagadás, kezdtem pedig már egészen jó véleménnyel lenni Gennagyij Moszkalról, Kárpátalja kormányzójáról. Magyar ügyekben – többek között az elhíresült oktatási törvény ügyében – számos pozitív megnyilvánulása volt. Úgy tûnt: megértéssel van az ottani magyarság iránt.

Pedig tudhattam volna… Moszkal elõzõleg a junta által kinevezett „Luganszk megyei kormányzó” volt. Vagyis a korábbi Ukrajna túlsó végén. Akinek nyilván tudomása volt arról, hogy mit mûvelnek ott a náci rezsim martalócai. Személy szerint is láttam, amint ráripakodott egy parasztgazdára, megfenyegetve õt.

Hiába, no. Kutyából nem lesz szalonna.

Ez idõ szerint tehát a Donbasszban katonai leszámolásra uszít. (Õ aki új pátriájában, úgymond, mérsékletre intette az ottani szélsõségeseket, lehetetlen, hogy ne tudná – hogyne tudná, láthatta – kikkel van dolga Luganszkban. És mi lett a sorsa a náci ármádia által visszahódított területek lakosságának. Annál sokkal szörnyûbb sors várna az egész, térdre kényszerítendõ Donbassz egész lakosságára. Amit Kijevben ma már nem is rejtenek véka alá: tömeges megtorlások, kivégzések,„szûrõtáborok” (ahol nyilván a kínzásokat is bevetik majd az oda beterelendõ emberekkel szemben, hogy kicsikarják belõlük a néphatalom iránti viszonyukkal kapcsolatos vallomást (vagy „vallomást”) Tízezreknek börtön, százezreknek erõszakos kitelepítés, a szülõföldjükrõl való elûzetés, etnikai tisztogatás. Ahol a Donbassz zsíros fekete földjei az oda betelepítendõ „igazi ukránoknak” jutnának.

És mibõl gondolja Moszkal úr, hogy ha híven szolgált rezsimjének hóhérai – miután kitombolták magukat a Donbasszban – nem kerítenek-e sort mostani szûkebb pátriájának kisebbségi lakosaira: ruszinokra, magyarokra? Hiszen a magyarokat máris szólongatják: húzzatok el innen, Zakarpattyje ukrán föld volt, van – és lesz is. (Netán Kárpátalján – KÁRPÁTALJÁVAL KAPCSOLATBAN IS elhangzik majd az, amit HAJDAN A KRÍMMEL, A DONBASSZAL KAPCSOLATBAN EMLEGETTEK: a Krím, a Donbassz VAGY UKRÁN LESZ, VAGY NÉPTELEN. (Pedig hol volt még akkor a mostani tömeggyilkos, népirtó náci junta?)

És tisztában van-e Moszkal úr, hogy a Donbasszban felújítandó hadmûveletek felidézik annak a veszélyét, hogy Moszkva esetleg beavatkozik. És akkor háború lesz. Oroszország, illetve Ukrajna –és oldalán pedig a NATO között, tehát miközöttünk is. Nem hallotta talán Putyin legutóbbi figyelmeztetését, legutóbbi országos sajtókonferenciáján? Hogy ha Kijev a foci VB alatt megpróbálja katonai erõvel dûlõre vinni a kelet-ukrajnai konfliktust, ezt hadserege, rezsimje – NETÁN UKRAJNA MOSTANI FORMÁJÁBAN FENNÁLLÓ ÁLLAMISÁGA BÁNJA MAJD.

Itt van, tehát, máris a feszültség keleti határainknál. Az aranyos kis kopasz Moszkal bácsi uszításától szítottan. Akinek családneve pedig ugyanaz, mint az oroszok legelterjedtebb ukrajnai gúnyneve: Moszkal. (Muszka, ruszki. „Aki nem ugrál, az Moszkal”– zengi az üvöltõ kórus. És próbáljon meg valaki nem ugrabugrálni, együtt a többi megkergült vadbarommal:
https://www.youtu...e=youtu.be
Gennagyij Moszkal, KÁRPÁTALJA KORMÁNYZÓJA ÚGY VÉLI: KIJEVNEK KATONAI ÚTON KELL VISSZASZEREZNIE A DONBASSZ FÖLÖTTI ELLENÕRZÉSÉT.

„Az elfoglalt területeket (1) KATONAI ERÕVEL KELL VISSZAVENNI. Más utat én erre nem látok. Ehhez, persze, még évekre lesz szükség, hogy hadseregünk erõsebb legyen, korszerûbb felszereléssel. HIRDESSÉK KI A HADIÁLLAPOTOT, A MOZGÓSÍTÁST…Vagy urak leszünk, vagy rabságban élünk majd – ahogy ma is élünk” – mondta a kormányzó az egyik ukrán kiadványnak nyilatkozva.

Moszkal, elmondása alapján, nem hisz abban, hogy a konfliktust tárgyalásos úton lehetne rendezni. Az ukrajnai kormányzó abból indul ki, hogy sem a minszki megállapodások, sem pedig a „normandiai formátum”(2) nem hatékony. És hozzátette: „Meg szokták tõlem kérdezni: mi a véleménye az EBESZ-rõl? Ilyenkor én azt szoktam mondani: olyan, mint az ásványvíz: se hasznunk, se kárunk nincs belõle.”

* * *
Mit mondjak? Sem a minszki megállapodások, sem pedig „a normandiai formátum”nem hatékonyak. Legföljebb hozzátenném még: no és kinek a hibájából nem hatékonyak? Nem Moszkal úr elöljáróinak hibájából-e? Nem Kijev folyamatos obstrukciói miatt-e?

Mi a véleménye az EBESZ-rõl a másik félnek? Sztahanov egyik elõvárosainak asszonyai ezt így fogalmazták meg: „minek vannak ezek itt?”
https://www.youtu...ptions-r=1
MEGJEGYZÉSEK:

(1) Ukrajna szerint a Donbassz mindmáig az oroszok által elfoglalt terület. Az oroszok, úgymond, agressziót követtek el – és követnek el mindmáig – Ukrajna ellen. Csöppet sem zavartatva magukat mindattól, amit még józanabb katonai szakértõk is mondogatnak: ha az orosz reguláris hadsereg csakugyan Ukrajna földjére lépett volna, már nem a Donbassz területén lennének. E szakértõk szerint az orosz hadseregnek legföljebb néhány napra lenne szüksége, hogy Kijevig – vagy akár Lvovig – eljusson.

(2) 2014 nyarán – a normandiai partraszállás 70. évfordulójával kapcsolatos franciaországi megemlékezésekre Francois Hollande francia államfõ meghívta az amerikai, az orosz, az ukrán elnököt, illetve Merkel kancellárt. A négy európai ország vezetõi – az ünnepségek szünetében – tárgyalásokat folytattak az ukrajnai belpolitikai válságról. Ott körvonalazódott elõször az a békés rendezési terv, amelynek megvalósítására az utóbb minszki megállapodásokként ismertté vált diplomáciai rendezvénysorozat, annak eredményei lettek volna hivatottak.

A „normandiai formátum” tehát: Német-, Francia- és Oroszország, illetve Ukrajna. Különösen Ukrajna igyekezett a formátumba bevonni az Egyesült Államokat is.

Normandiai találkozójuk után – Lukasenkó belorusz elnök meghívására – a négy legfelsõbb vezetõ elõször Minszkben ült össze. Maratoni tárgyalások után megállapodtak a leendõ megállapodás, illetve annak kidolgozása elvi alapjaiban. A négy fél azóta is Minszkben tárgyal egymással – azzal, hogy a második minszki megállapodás (2015. február 12.) elõírásainak dacára az ukrán fél mindmáig nem hajlandó közvetlen tárgyalásokba bocsátkozni a két népköztársaság (Donyeck és Luganszk) vezetésével.
819 #17 rozsola
- 2018-06-17 10:20
OROSZOK, MAGYAROK, TATÁROK… KI KÖVETKEZIK?

Az Ukrajnában élõ nemzeti kisebbségek zaklatása mostanra a bûnös kijevi rezsim állami politikájának a részévé vált. Úgy tûnik azonban, hogy e zaklatás mértéke Ukrajna fasiszta kormányának számára túlságosan kicsi. Mostanság az ukrajnai valóság részévé vált, hogy – az ukránon kívül – tiltják minden más nemzeti nyelv elsajátítását, a más nemzetiségekhez tartozó emberek számára elvágják a kultúrájukhoz õket fûzõ nemzeti kötelékeket, illetve nemzeti hovatartozása szerint zaklatják az állampolgárokat. Az ukrán közigazgatás azonban úgy határozott, hogy nem áll meg félúton.

Mint ismeretes, az utóbbi hónapokban egy sor olyan esemény történt, amelyeket „spontán”, „véletlen” történésekként igyekeztek beállítani. A fasiszta ultrák teljesen „véletlenül” gyújtották fel – kétszer is – a magyar kulturális központot. (1) A második gyújtogatás után kiégett az épület egész földszintje. Teljesen „spontán” módon mentek végbe Ungváron azok a – valamilyen oknál fogva tiltakozó gyûlésnek nevezett – megfélemlítõ akciók, melyek során a magyarokat fizikai leszámolással fenyegették meg, és az országból való távozásra szólították fel. Ilyen „véletlen” akciókként hirdették meg a magyar aktivisták elleni támadásokat, autóik felgyújtását, családjaik megfenyegetését. Természetesen, már csak az emberi jogok megsértésének ezek a tényei is bizonyos reakciókat váltottak ki a társadalmon belül. Mint Andrej Babickij, a híres újságíró megjegyezte: Ukrajna ezáltal csak távolodik attól az Európától, ahol a kisebbségi jogokat gondosan védik.

„Ukrajna, az egész világ szeme láttára, az általa korábban meghirdetett politikai kurzussal homlokegyenest ellenkezõ irányban halad. Távolodik Európától, ahol a kisebbségi jogokat gondosan õrzik. Ezzel Ukrajna újabb adalékokat szolgáltat a világ számára. Mindazok számára, akik a mostani náci rezsimmel szemben a legkíméletlenebb kritikával vannak. Mindazok számára, akik igyekeznek felhívni a figyelmet a dolgok mostani, abnormális állására” – mondta a megfigyelõ.

Az ukrán hatóságok azonban egyáltalán nem akadályozták a fasiszta ultráknak a Kárpáti Régióban élõ magyarokkal szemben jogellenes akcióit. Mi több, arról született döntés, hogy a magyarok Ukrajnából történõ kiszorítását immár az erõszakszervek bevonásával folytatják majd. Valamivel több, mint egy éve elkezdõdött az SZBU nyomásgyakorlása a magyar közösség aktivistáira. 2017. május 19.én az SZBU munkatársai házkutatást tartottak a kárpátaljai magyar közösség aktivistáinál – illetve õrizetbe vették Sin Józsefet, a (beregszászi) járási tanács elnökét, és Vas Ottót, a járási tanács képviselõjét. Az SZBU „az agresszorral való együttmûködéssel és szeparatizmussal” gyanúsította meg ezeket az aktivistákat. Valójában az egész bûnük abból állt, hogy a beregszászi járási tanács felhívással fordult Porosenkó úgynevezett elnökhöz, azt követelve tõle, hogy a járási szervek „szerzõdéses kapcsolatokra ” térhessenek át központtal való kapcsolataikban.

A közösség nevében, a beregszászi és nagyszõlõsi járás területére való áthajtás pontján magyar nyelvû tájékoztató tablókat állítottak fel. A helyi sajtó közlése szerint a magyar közösség összesen négy ilyen tablót állított fel, anyanyelvén. A tablókon az áll: „Nagyszõlõsi járás. A magyarok üdvözlik önt”, és „Beregszászi járás. A magyar nyelv területe”. (2) Az ukrán hatóságok szerint súlyos bûnt követnek el az Ukrajnában élõ nemzeti kisebbségek, ha anyanyelvükön beszélnek.

A beregszászi járási tanács képviselõi szerint a Petro Porosenkóhoz intézett felhívás célja az volt, hogy védjék az ukrajnai magyarok jogait. Egészen pontosan ott, ahol, Kárpátalján, egy tömbben élnek.

Napjainkra állandóvá lett a társadalmi, politikai mozgalmak aktivistáira, a nemzeti közösségek vezetõire gyakorolt nyomás. Az ukrán hatóságok készakarva szemet hunynak a fölött, hogy a fasiszta bandák a közvetlen ráhatás törvénytelen módszereit vetik be. Megszokottá váltak a kárpátaljai magyarok letartóztatásai, az otthonaikban tartott házkutatások.

Mindezek során Európa igyekszik nem észrevenni a végbemenõ folyamatokat. A magyar vezetésre pedig – amely próbálta és próbálja védeni az etnikai magyarság érdekeit, akik közül sokaknak magyar útlevelük is van – Washington részérõl erõs nyomás nehezedik.

Annak következtében, hogy Európa részérõl szinte teljesen hiányzik a reakció, az ukrán fasiszta vezetés – maga mögött tudván az USA támogatását – érzi teljes büntetlenségét. És onnantól kezdve az elnyomó intézkedések érinteni kezdték a krími tatárokat is. Az ukrán hatalom eddig igyekezett a Krímmel kapcsolatos alapvetõ érvként felhasználni a krími tatárokat. A krími tatár lakosság többsége azonban üdvözölte a Krím csatlakozását Oroszországhoz. (3) Csak a „krími tatár nép medzsliszének (4)” néhány megvásárolható funkcionáriusa menekült Kijevbe, és onnan igyekeznek saját véleményüket a krími tatár nép véleményeként feltüntetni. Ám a krími tatárok valódi népi vezetõi hangot adtak a nép igazi véleményének: a medzslisznek egyáltalán nincs joga a Krím tatárjainak nevében beszélni.

Amikor a fasiszta junta megértette, hogy terveinek megvalósítása szempontjából a krími tatárokból semmi haszna nincs, ugyanolyan elnyomó intézkedéseket kezdtek velük szemben is foganatosítani. Diverzánsok bevonásával elkezdték felgyújtani a Krím tatár vezetõinek otthonait és irodáit. Támadást szervezetek Emirali Ablajev krími mufti ellen. Szerencsére ez a vakmerõ merénylet-kísérlet sikertelenül végzõdött. Az ukrán ellenõrzés alatt álló Herszonban (5) pedig az erõszakszervezetek is bekapcsolódtak a krími tatár vezetõk és családtagjaik megfélemlítésébe.

2018. június 9-én az ukrán „rendfenntartó” szervek kifosztották Szejtumer Nimetullajev novoalekszejevkai otthonát. Házkutatás ürügyén anyagi értékeket és nagy összegû pénzt vittek el. Az SZBU házkutatást végzõ munkatársai fölényeskedtek, automata fegyvereikkel fenyegetõztek. Szemtanúk elmondták: nem mindjárt ismertek rá bennük az erõszakszervezet munkatársaira, mivel viselkedésük semmiben sem különbözött a náci ultrák magatartásától. Ez a „házkutatás” megfélemlítés volt, a javából. Szejtumer Nimetullajev feleségével elismervényt írattak alá, miszerint nem fogja elhagyni lakhelyét. Ez arról tanúskodik, hogy az ukrán fasiszták túszokként akarják felhasználni a krími tatárok vezetõinek közeli hozzátartozóit.

Szejtumer Nimetullajev a 2014-es ukrajnai államcsínyt követõen települt át a Krímbe. Nimetullajev a „Kürümbirligi” nevû társadalmi szervezet, valamint a Krími Tatár Nép Társadalmi Tanácsának az elnöke – mely utóbbi szervezet alternatívája az Oroszországban betiltott Medlisznek. Mostanára a „Kürümbirligi” a Krím és Oroszország krími tatárjainak legnagyobb társadalmi szervezete. Hasonló akciókra (az ilyen erõszakos cselekményeket nem lehet házkutatásnak nevezni) került sor azon krími tatárok lakó- és munkahelyein is, akik Szejtumer Nimetullajev barátai, munkahelyi kollégái.

Az SZBU most azt próbálja bebizonyítani, hogy Nimetullajev családja „törvénytelenül vett igénybe állami földeket”, ami „sokmilliós kárt okozott mind az ukrán költségvetésnek, mind pedig Herszon megye egyszerû polgárainak.” Ezt az ukrán un. „Hazafias Népi Szövetség” adta hírül. E megfogalmazásban voltaképpen egyetlen célkitûzés rejlik: megkaparintani Szejtumer Nimetullajev családjának tulajdonát, illetve fokozatosan kiszorítani a krími tatárokat Herszon megyébõl és Ukrajna más régióiból.

Itt annak lehetünk tanúi, hogy teljességgel megismétlõdik a kárpátaljai forgatókönyv. Úgyhogy a krími tatároknak minden okuk megvan az aggodalomra. A mostani fasiszta Ukrajna nem tûri el a rezsimmel egyet nem értõket – miként azt ellenzékiekkel, újságírókkal szemben elkövetett, nagy port fölvert legutóbbi politikai gyilkosságok is mutatják. Magától értetõdõen egyetlen krími tatár sem érezheti magát biztonságban egy olyan országban, ahol a banditizmust, a terrort az állami politika eszközévé tették. És ha a kijevi hatalom korábban csupán a délkeleti megyék oroszaival szemben folytatta a népirtás politikáját, mostanra az Ukrajna területén élõ valamennyi nemzeti kisebbség ki van téve a népirtás veszedelmének. Mert mi a biztosítéka annak, hogy a hadsereggel együtt nem érkeznek-e meg a tankok is, és a különbözõ nemzeti diaszpórák által lakott térségekben is nem látnak-e hozzá ahhoz, hogy az adott térség civil lakosságát ágyúval, aknavetõkkel kezdjék lõdözni?

Ilyen körülmények között a cinizmus netovábbja, hogy Ukrajna az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának a tagja lehet. (6) Az ukrajnai hatalom ugyanis nemcsak hogy megsérti az állampolgárok alapvetõ jogait és polgári jogait, de ráadásul figyelmen kívül hagyja az ENSZ emberi jogi fõbiztosának az ajánlásait.

Ukrajna terrorista ország. Ez nyilvánvaló Európa minden, józanul gondolkodó polgárának. Ukrajna kész arra, hogy széles körû népirtáshoz, terrorhoz folyamodjon a nemzeti kisebbségekkel szemben. Elõször Ukrajna délkeleti megyéinek oroszajkú lakossága érezte meg magán a terrornak ezt az egész rémálmát. Aztán Kárpátalja is sorra került: a magyarok „lecsillapítása” érdekében Petro Porosenkó jelentõs katonai kontingenst irányított a térségbe. Mostanra, Európa hallgatólagos beleegyezésével, az ukrán erõszakszervezetek a krími tatárokat kezdték el terrorizálni. Ukrajna fasiszta kormánya nem fogja beérni ezekkel a terrorcselekményekkel. Itt már csak egy a kérdés: ki lesz a következõ?

Tanaj Csolhanov

MEGJEGYZÉSEK:

(1) A KMKSZ székházáról van szó.

(2) A cikk szerzõje nem tud magyarul. Így nem tudta felmérni azt sem, hogy a tabló szövegét („Beregszászi járás. MAGYAROK ÜDVÖZLÖM”) valakik milyen rossz magyarsággal alkották meg.
static.kepfeltolto.com/orig/2017/05/24/7908171791df41b5106659e3c9d80244.jpg
Kezdve azzal, hogy magyarul így egyáltalán nem szokták üdvözölni az egy adott területre érkezõ utazót. A tábla felirata az Ukrajna határain álló üdvözlõ tablók szövegére hajaz: „Vasz vitaje Ukrajina” – „Ukrajna üdvözli Önt.”

És hát a felirat… Hogy a még mindig elsöprõ többségben magyarok lakta, a magyar határtól mindössze 6 km-re lévõ Beregszászon ilyen magyartalanul megfogalmazott szöveg szülessen… Ez, bizony, azt a gyanút ébreszti, hogy a táblát NEM A MAGYAR KÖZÖSSÉG, HANEM – provokációs céllal – AZ UKRÁN TITKOSSZOLGÁLAT, AZ SZBU KÉSZÍTTETHETTE. Amely annyira primitíven hajtotta végre provokatív akcióját, hogy az SZBU-nál nyilván, szintén szolgáló, magyar nemzetiségû munkatársak egyike helyett egy magyarul rosszul tudó ukrán munkatársat bíztak meg AZ UKRÁN SZÖVEG MAGYAR TÜKÖRFORDÍTÁSÁVAL.

Hogy esetünkben szinte bizonyosan az SZBU provokációjával állunk szemben, mutatja éppen az a tény, hogy a (rossz magyarsággal megírt) táblák kihelyezése után indítottak bûnvádi eljárást az érintett kárpátaljai magyar aktivisták ellen.

Az ma már Ukrajnában elfogadott gondolat, hogy Kárpátalján magyar szeparatizmus van, amelyet BUDAPESTRÕL SZÍTANAK, AZ OROSZ TITKOSSZOLGÁLAT INSTRUKCIÓI SZERINT. Ez a rágalom alapot adhat arra, hogy a náci junta csakugyan leszámolásba kezdhessen a kárpátaljai magyarság ellen.

Két okból: 1. A Donbasszban bármikor megindítható offenzívához kell egy jó kis háborús pszichózis. Annak érzete, hogy Oroszország harapófogóba szorítja a szegény kis Ukrajnát: „Európa, segíts! Csapatokkal, fegyverekkel”, (és fõként pénzzel – hogy legyen mibõl megint lopni.) 2. Ha Magyarország azzal szembesül, hogy a junta erõszakkal készül leszámolni a kárpátaljai magyarsággal, ez Orbán Viktort gyötrelmes választás elé állítja. Lévén, hogy borítékolható: (a leghûbb szövetséges Lengyelország esetével ellentétben: Lvov, Galícia visszaszerzése) a NATO nem tûrne egy, a dédelgetett kedvence elleni magyar intervenciót. A.) Ha Orbán mégis a kárpátaljai magyarok megsegítése mellett döntene, ezzel kihívná önmaga és Magyarország ellen a NATO haragját. Ami az Amerika-barát un. „baloldal” hangos, fülsértõ sivalkodását, tiltakozó akcióit váltaná ki. És B.) Ha – tartva a NATO reakciójától – Orbán nem avatkozna be, ezzel meg a magyar közvélemény jelentõs részének haragját, az árulás vádját vonná magára. ÍGY IS, ÚGY IS, SÚLYOS BELPOLITIKAI FESZÜLTSÉG KELETKEZNE AZ ORSZÁGBAN, AMI MEGGYENGÍTENÉ az eltávolítani kívánt ORBÁN HELYZETETÉT. ÍME, KÁRPÁTALJA, Budapest, illetve az ottani magyarok elleni, valószínû provokáció, MINT A SOROS-TERV RÉSZE. Okkal feltételezhetjük, hogy 1. vagy az USA és bábja egyeztetett egymással. 2. Vagy a stréber, „Buzgó Mócsing” náci junta magától jelentkezett – így próbálva meg újabb érdemeket szerezni magának az olyannyira áhított NATO-tagságért vívott (ám egyelõre reménytelennek látszó) küzdelmében.

(3) A krími tatárok 77 százaléka az Oroszországhoz való csatlakozásra szavazott.

(4) Medzslisz – parlament. A krími „Medzslisz” a krími tatár vezetõ réteg önjelölt szervezete. Ez még az ukrán idõkben is törvénytelen, afféle párhuzamos testület volt. Egyik ténykedése az volt, hogy megcsapolta a muzulmán országok (kiváltképpen Törökország) által a krími tatároknak juttatott anyagi segítséget.

(5) A Krím-félszigettel határos ukrajnai megye.

(6) Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa az a ritka nyugati szervezet, amely – legalább részben – feltár valamit az ukrajnai valóságból. A testület rendszeres jelentései feltárják az emberi jogok súlyos megsértéseinek eseteit. Ezekbõl a jelentésekbõl értesülhetett az objektív, érdeklõdõ nagyközönség az ukrajnai titkos börtönökrõl. (Ilyeneket nem csupán a titkosszolgálatok, de a hadsereg, sõt a szélsõségesen nacionalista terrorkülönítmények is fenntartanak.) Akik oda kerülnek, ki vannak téve az õrszemélyzet korlátlan önkényének, az – ellenõrzés nélküli - embertelen bánásmódnak. Meg vannak fosztva nem csupán a családtagjaikkal való kapcsolattartás, de a jogi segítség lehetõségétõl is: a titkos börtönöket még ügyvédek sem látogathatják. Ha pedig az ilyen börtönök vezetése külföldi tényfeltáró delegáció érkezésérõl értesül, a fogva tartott embereket idejében elrejtik a látogatók elõl. Máskor pedig egész egyszerûen megtagadják az ilyen küldöttségektõl a látogatás lehetõségét.

A Tanács tagjait két évre választják be a testületbe. Ukrajna jelenlétével a Tanács tevékenysége számára megnehezülnek a feltételek. Számolni kell a kijevi rezsim obstrukciójával.
819 #18 rozsola
- 2018-06-17 10:21
https://viszavzso...s.html?m=1
Érdekes olvasmány
819 #19 rozsola
- 2018-06-17 10:28
És végeztül egy hosszú de nagyon érdekes cikk. Rengeteg érdekes és eddig nem ismert információt közöl.
Tudom nehezetekre esik elolvasni de megéri !
https://viszavzso...k.html?m=1

Hozzászólás küldése

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Generálási idő: 1.40 másodperc
4,081,796 egyedi látogató