De az ellátmánnyal egyedül boldogultál, indulásnak nem rossz!

hát imrém így van ez.. ma már más a kása mása..
a tej is más a gríz is más minden már csak önmaga mása..

Gyönyörû , ápolt , egészséges kisfiú voltál, Imre. Édesanyád nagyon szerethetett..

De helyes gyerek voltál Imre és igen ízlett néked ez a tejbe papi! Rólam is készült jó pár fotó anno, de evés közben egyszer sem örökítettek meg. Jó étvágyad volt. És nem csak bölcsebb voltál Imre, de tiszta is lélekben, nem szennyezve még akkor a súlyos igazsággal, mint most, hogy valójában hogyan is mûködnek a dolgok és kik a vezénylõ háttér karmesterek. Néha én is visszasírom a régi szép béke idõket, mikor még nem értettem semmit és minden olyan egyszerûnek és tisztának látszott, vagy tûnt. Jobb élet volt az, akkor is, ha történtek rossz dolgok is. Ha vissza lehetne menni az idõben, hol akasztanád meg az idõ kerekét Imre, melyik napnál? Az ember életében nagyon ritkán fordul elõ a "TÖKÉLETES NAP" mikor minden "OKÉ" csupa nagybetûvel. Én nem sok ilyen napra emlékszem. Valahogy mindig több a tökéletlen nap, vagy épp a rossz események napja a legtöbb ember életében, mint a jó, sõt tökéletes nap. Itt még kopasz voltál vagy szõke? Én úgy látom inkább szõke. Az öcsém is szõkén kezdte, aztán befeketedett a haja neki is. Most meg már õszülünk, mint a vén betyárok. Jó néha elõvenni az ilyen régi fotókat, akkor is, ha erre a korra momentán pont nem emlékezhet még az ember. Én se igen tudnám megmondani, melyik évembõl származik a legkorábbi emlék, amit még fel tudok idézni a múlt ködébõl. Hiába, a korral együtt elvesznek az emlékek is sorra, pláne ha nincs szerencséje az embernek és elbutulás betegséggel fejezi be az utolsó éveit. Persze nem magamról beszélek, szerencsére, de még ki tudja mi lesz késõbb. Ahogy a fiúk dolgoznak az elbutításunkon!

Szép gyerek. Olyan, mintha a miénk lenne. Édes!

Kétlem, hogy akkoriban ezt nem tudtad...A tudatalattiban biztos!

Laci.
Szerintem ilyen még volt is neki, talán, még olyan lendkerekes raketfyája is, ami ha nekiment valaminek, magától felállt, egy emelõ segítségével.

Magam is hasonló tejföl barna voltam, hosszú ideig, és divatos "csiokó" frizura volt a menõ. A seregben is úgy kezdõdött, csak a fodrász néninek, alig volt rendes keze, na azt nyírta körbe. Úgy néztünk ki, mint a tökös verebek. Régi szép idõk. Jön még hasonló, csak akkor a rakettye nem attól áll fel, hogy falnak megy, de akkor sokan nem fognak felállni. Pedig szüksége van, egyre jobban a fél térdrõl való felállásoknak, manapság, egyre több embernek.

Talpi!
Ez a térd felállási probléma egy jelenség, ami nem véletlenül történik sokaknál! Kopás? Egy baromság!

Laci,-LAci, hát mi másra gondoltam volna: ?