- rövidített bevezetõ -
Azon hazafiak, akik figyelemmel kísérik a hazai és a nemzetközi politikai eseményeket, és a hazaiakat be tudjak ágyazni a geostratégiai folyamatokba, felismerik azt a periódust, amikor a belpolitikai folyamatok elérik azt a szintet, amikor a haza és a nemzet megmentése érdekében az államapparátusra, a politikai rendszerre és a politikusi osztályra csapást kell merni, új átmeneti kormányt kell alakítani, míg a következõ 6 hónap alatt szabad választásokra kerülhet sor.
Azonban azok a személyek, akik világosan átlátják a helyzet halálos komolyságát kevesen vannak. Az õ véleményük, hogy már érett a helyzet egy államcsapás kivitelezésére, egyértelmû, de számos olyan a kormányzó párthoz tartozó személy van, akik azt mondjak, hogy semmilyen szükség államcsapásra, hisz minden a legnagyobb rendben van. Általában a kormányzó párt támogatói jóval többen vannak, mint azok a hazafiak, akik úgy látják, hogy akár egy államcsapással is, saját életüket, szabadságukat veszélyeztetve, de a politikai elitet el kell távolítani a hatalomból, vagyis a kormányt meg kell buktatni. Ezt az ellentmondást csakis tudományos megalapozottságú felmérésekkel lehet feloldani. A következõkben röviden vázolom, hogy melyek lennének ezek a felmérések, miként értékelnénk ki ezeket és miképp döntjük el végül is, hogy a helyzet puccsra érett vagy sem.
A következõ 4 sarkalatos terület felmérése és ki értékelése elegendõ információt fog nyújtani ahhoz, hogy meg állapíthassuk egyértelmûen egy állam puccsra-érettségi fokát.

1. Politikusok lojalitásának megállapítása
A lojalitás vizsgálatát azért tartom fontosnak, mert amennyiben egy parlamentben, ill. a politikai elitben túl sok a többes lojalitású politikus, akkor az õshonos lakosság érdekei elsikkadnak a politikusi lojalitások útvesztõiben, és az ország megérett a puccsra. Ezen felmérésnék az eredménye is része a puccsérettség megállapításának. A lojalitás vizsgálatát egy kérdéslistával végezzük el. Ahhoz, hogy a megfelelõ kérdéseket írjuk össze a politikusok sarkalatos erényeit meg erénytelenségeit írtam össze, és az ezekhez rendelhetõ al-erényeket, meg al-erénytelenségeket. Az al-erények es az al-erénytelenségekhez tesszük fel a kérdéseket. Nemcsak a lojalitást vizsgáljuk ezzel a módszerrel, hanem az alkalmasságot is. A jegyekkel megválaszolt kérdéseket kiértékeljük. A kérdések súlyát (fontosságát) a kérdezõ biztos ismeri csak.

2. A gazdaság stratégiai ágazatai
A stratégiai ágazatok magyar kézben lévõeknek kell lenniük. Ez a másik módszer, ami fontos puccsérettségi eredményt hoz. Ez már több éve készen van. A számítások azonban hasra csapott eredmények, mivel a stratégiai ágazatok adatai nem publikusak. Szükségünk lenne a minisztériumi adatokra, hogy az eredmény hiteles legyen. Stratégiai ágazatoknak nevezem azokat, melyeket minden kormánynak kötelessége garantálnia, hogy a nemzet ne szenvedjen semmiben hiányt. Például: Energia, élelmiszer- ellátás. Ezek alapvetõ stratégiai ágazatok. Itt is feloszthatjuk kardinális/sarkalatos, vagy másképp alapvetõ szükségleteket ellátó ágazatokra és ezekhez lehet rendelni al-stratégiai-ágazatokat. Gondolj arra, hogy a nemzeti-vagyont ki árusították: az egész élelmiszeripar haldoklik, fontos ágazatok egyáltalán nem léteznek, vagy külföldiek kezében van. Tehát az eredmény nagyon, vagy közepesen puccs érett, annak függvényében, hogy hányas súlyozott jegy lesz az eredmény.

3. Az állam területének elidegenítése
Egy másik terület, amit újra kell írnom kissé, de 2015-ben egy hosszabb tanulmányt írtam a témában Hegemonikus Hibrid Háború (HHH) címmel. Itt a migrációval foglalkozom. Egy a Szentgalleni Egyetemen mûködõ Gazdasági Biztonságpolitikai Intézeten keresztül megszereztem a „Migráció mint fegyver” c. tanulmányt, amit a Pentagon rendelt az egyik amerikai egyetemtõl. Ezt végig kell olvassam és a HHH cikkemet ezzel kiegészítsem, amennyiben új elemeket fedezek fel benne. Ugyanis legalább Palesztina elidegenítése óta tudjuk, hogy más országok is ki lehetnek téve ennek a veszélynek. A haza elidegenítése nemhogy a parlamentre nem tartozik, hanem még népszavazásra sem. A hazáért életüket áldozó õsök nem szavazhatnak, márpedig nekik lenne a leghitelesebb a szavazatuk. Tehát ebben a témában nincs népszavazás! Ameddig egy elidegenített ország nemzetének egy fia is él a világon addig annak küzdenie kell õsei által rájuk hagyott területek visszaszerzéséért.
A migrációnál rendkívül fontos különbséget tennie a migránsok kulturális távolságáról a befogadó ország õslakosságához képest. Teljesen idegen kultúrájú tömegek befogadása után a beolvasztásukhoz gyakran 500 év sem elegendõ, habar egyes források szerint (svájci TV SF1 esti híradó) ez elegendõ lenne. A tömeg száma is ebben az esetben rendkívül fontos: az összlakosságnak a 0,2% maximum. De meg mindig itt van a zsákbamacska: a népszaporulatuk lehet az õslakossághoz képest többszörös.
Itt viszont még nem tudom, hogy miképp lehet kvantifikálni ezt a folyamatot.
A ránkvándorlók mellett szükség van a régebben ránkvándoroltak és kulturális távolságuk miatt nem asszimilálódott etnikumokról. Szaporulatukat, amennyiben az õslakosok érdekeit alig képviselõ kormányok mar több ciklus óta regnálnak, rejtett módon támogathatják. Ily módon elegendõ egy generáció és a kultúralisan nem asszimilálható tömeg megsokszorozhatja a létszámát. Ez is egy orvgyilkossági kísérlet lehet az õslakós nemzet ellen. A végeredmény az is lehet, hogy az õslakós nemzet bizalma a kormányokban megcsappan, elszigetelve, magara hagyva és megfélemlítve érzik magukat a saját hazájukban, és tömegesen kezdenek kivándorolni. Az õshonos nemzet dereka, életereje megroppan.
Egy másik veszély is leskelõdhet az õshonos nemzetre. Ez nem egyéb, mint egy ránkvándorolt idegen kultúrájú tömeg, mely képes párhuzamos társadalmat szervezni és beépülni az õshonos nemzet állami intézményeibe elsõ sorban, és másod sorban a politikába. Elfoglalja a kormányzati pozíciókat elsõ menetben, majd egy második menetben mar a vezetõ kormányzati pozíciókat sajátítja ki.
És mindeközben állandóan folyik a ködösítés, a parasztvakítás, az õshonos nemzet félrevezetése.

Ezeket a folyamatokat még nehezebb mennyiséggé tenni. Ezert egy demográfiai kutató intézetben szervezendõ kutatási programban dolgozó kutatók feladata lenne.
Amennyiben egy országban a fentiekhez hasonló helyzet alakult ki, akkor ezen a területen is puccsra érett az állam, mely már nem az õshonos nemzet érdekeit képviseli.

4. Gazdasági - politikai - történelmi tényezõk
A puccs-érettségnek vannak még gazdaság – politikai- történelmi megállapítási módszere is. Ez is mér 2012-ben elkészült, mikor figyeltem a román vétópuccsot. Ez az Antonescu-Ponta pártkoalíció gyõzelme után elindított vétó-puccs. Ezt a témát is én dolgoztam fel elõszór, mivel a vétó-puccsal senki sem foglalkozott eddig. A vétó-puccs abban rejlik, hogy elõször el kell érni a 2/3-os parlamenti többséget. Ezután ennek birtokában elkezded a köztársasági elnököt, alkotmány bírákat, a bíróságot, stb. a saját, megbízható emberekre lecserélni. A románok abban tévedtek, hogy a folyamatot túlságosan felgyorsították és Basescu, akit a nép közvetlenül választott, sikoltásai Brüsszelig jutottak, meg Washingtonig. Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor, ugyanezt a folyamatot lassan vitte végbe és minduntalan a Fidesz 2/3-os választási gyõzelmére hivatkozva. Ettõl függetlenül Orbán szintén vétó puccsot hajtott végre, csak ügyelt, amennyire tudott, hogy ne létpje át a libsi-világ ingerküszöbét!
Tehát ez is a puccsérettség egyik felmérési területe, és az Orbán rendszer szinte követeli, hogy legyenek eltakarítva a hatalom közelébõl is, és felelõsségre vonva, vagyon elkobzás pedig beleértve hozzátartozóit is.

Összegzés
Amennyiben a fentebb felsorolt 4 sarkalatos puccsérettségi tényezõbõl legalább 3 a kötelezõ puccs meg szervezését és kivitelezését eredményezi, akkor feltétlenül a puccs megszervezésere kell koncentrálni.
Amennyiben a fentiek mindegyikénél mennyiséggé tett adatok az eredmények, pl. súlyozott jegyek az 1-10-es skálán, akkor 8-as jegyen felüli eredmény esetében feltétlenül, és késlekedés nélkül ki kell vitelezni az államcsapást.
Másképp az õslakos nemzet sorsa kétségessé válik, és a palesztinok, vagy az amerikai indiánok sorsa var rajuk.

Dr. Ing. Sebestyén Teleki István, Zürich
2019 március 22.