Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

NASA: túl keményen landolt a Holdon a Csandraján-2

TechnikaNem szólt senki maharadzsának, hogy hamisak a Hold "gravitációs" adatai és oda nem leszállni, hanem lezuhanni szoknak. nem egyhatoda a földiének, hanem másfélszerese? Még mindig itt tartunk? A mai (ismert) technológia mellett ami oda egyszer leszáll, vagy esett, az ott is marad. A NASA egyik műholdjának felvételei igazolták, hogy a Csandraján-1 indiai holdszonda Vikram nevű leszállóegysége kemény landolást hajtott végre.

A Vikram leszállóegység szeptember elején közelítette meg a Hold felszínét, de megszakadt vele a kapcsolat csupán pár perccel azelőtt, hogy talajt ért volna a Hold eddig felfedezetlen térségében, a déli sarkvidékén.
A NASA képe a Csandraján-1 holdatérési helyszínéről

A NASA új képein látható a landolási terület, de annak pontos meghatározása nem sikerült, a felvételek ugyanis szürkületben készültek. Az amerikai űrkutatási hivatal szerint az érintett terület a déli sarkponttól mintegy 600 kilométerre, egy “viszonylag ősi vidéken” található – írja a BBC.com.

A Csandraján-2 szeptember 7-én szállt volna le a Holdon, útnak indulása után egy hónappal. A terveknek megfelelően közelítette meg a Holdat, majd mintegy 2,1 kilométerrel a felszín felett megszakadt vele a kapcsolat.

“A Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) szeptember 17-én haladt el a landolási terület felett és egy sor nagyfelbontású képet készített a régióról. Egyelőre nem sikerült a leszállóegység pontos helyét meghatározni vagy az egységet lefényképezni” – közölte az űrügynökség.

“Szürkület volt, amikor a fényképek készültek a területről, emiatt a felszín nagy részét árnyékok borítják. Lehetséges, hogy a Vikram leszállóegység egy árnyékban rejtőzik. A fények kedvezőbbek lesznek, amikor az LRO októberben ismét elhalad a terület felett és ismét megpróbálja meghatározni a leszállóegység helyzetét” – áll a közleményben.

Ha a misszió sikerült volna, akkor India lett volna a negyedik ország az Egyesült Államok, Oroszország és Kína után, amely “megveti a lábát” a Holdon. Ez volt az idei harmadik landolási kísérlet a Föld kísérőjén, miután a kínai Csang’o-4 sikeresen teljesítette a tervet, az izraeli Beresit viszont végül a Holdra zuhant áprilisban. A Csandraján-1, India első Hold-missziója 2008-ban indult útnak.
Link

Hozzaszolasok

4 #1 Posta Imre
- 2019. September 29. 07:11:42
Felfedeztek egy új bolygót, ami elvileg nem is létezhetne

Csillagához képest szokatlanul nagy méretű bolygót fedezett fel egy nemzetközi csillagászcsoport, akik szerint a jelenlegi tudományos elméletek alapján a bolygó „nem is létezhetne.”

A Földtől mintegy 30 fényévnyire lévő csillag egy vörös törpe - írták a tudósok a Science tudományos lap aktuális számában. Izgalmas, mert sokáig nem tudtuk, hogy a Jupiterhez és a Szaturnuszhoz hasonló óriásbolygók kialakulhatnak-e ilyen kis csillagok körül. Az volt a vélekedés, hogy ilyen bolygók nem léteznek, de biztosak nem lehettünk benne, mert a kis csillagok igen halványak, ezért nehezen kutathatók, noha sokkal gyakoribbak, mint az olyan nagyok, mint a Nap - idézte a BBC hírportálja Peter Wheatley-t, a Warwicki Egyetem tudósát, aki nem vett részt a kutatásban.

A kutatócsoport spanyolországi és amerikai űrtávcsövek adatait elemezte a csillag nehézségi gyorsulásait követve, melyeket a körülötte keringő bolygók okozhattak. A vörös törpe nagyobb tömegű, mint a körülötte keringő, GJ 3512b jelű bolygó, ám a tömegük különbsége sokkal kisebb, mint a Napé és a Jupiteré.

A távoli csillag tömege legfeljebb 270-szer nagyobb a bolygójáénál, a Nap viszont mintegy 1050-szer akkora, mint a Jupiter. Az ilyen kicsi csillagok körül csak nagyjából akkora bolygók jöhetnek létre, mint a Föld vagy a valamivel nagyobb, úgynevezett szuperföldek - magyarázta Christoph Mordasini, a Berni Egyetem csillagásza.

Az elméletet alátámasztja a Trappist-1 nevű csillag, mely 39 fényévnyire van a Földtől és hét, nagyjából Föld-méretű bolygó kering körülötte. A GJ 3512b azonban óriásbolygó, fele akkora, mint a Jupiter, tehát legalább egy nagyságrenddel nagyobb, mint amekkora létrejöhetne egy ilyen kis csillag körül - mondta Mordashini. A felfedezés kétségbe vonja a bolygók kialakulásának általános elméletét.

Úgy véljük, az óriásbolygóknak kezdetben jeges magjuk van, a fiatal csillagtól távol, az őt körülvevő, gázokból, porból vagy plazmából álló, úgynevezett akkréciós korongjában keringenek, majd a gázokat magukhoz vonzva gyorsan nőnek nagyra. A tanulmány szerzői úgy érvelnek, hogy egy kis csillag körül nincs ehhez elegendő anyag, hanem valószínűbb, hogy a nagy bolygó akkor alakult ki hirtelen, amikor a korong egy része összeomlott - mondta Wheatley.

A tudósok szerint az összeomlás akkor történhet, amikor a korong a csillag tömegének több mint tized része, ilyenkor ugyanis a csillag gravitációja nem elegendő, hogy egyben tartsa a korongot.
https://privatbankar.hu/vasarlo/felfe...tne-328625
1368 #2 Karpatkanyar
- 2019. September 29. 07:47:47
PI, a nebulóidnak el kellene magyarázni azt is, hogy egy égitest gravitációja mitől függ. Mi van ha egy égitest, pl. Hold méretű, valamilyen higany ötvözetből, amalgámból, áll. Ólomötvözetből, vagy más nehézfémből. A forgási sebessége számít vmit? Mert azt tudjuk már 6. osztályból, hogy a centrifugális erők a gravitáció ellen hatnak.
Csak arra szeretnék rámutatni, hogy a cikk bevezetéséhez írt kijelentésed, hogy a Holdon lévő gravitáció az nem 6x kisebb, ahogy eddig tudtuk, és a NASA felvételei az ugráló űrhajósokkal bizonyítják, hanem a földi gravitáció 1,5x-öse.
1368 #3 Karpatkanyar
- 2019. September 29. 08:08:31
Egy kis szórakozás.
Ha a Földön helyből, 2 lábbal fél méter magasra ugrassz, akkor más égitesteken milyen magasra fogsz ugrani. Az alkalmazást 2 asztrofizikus készítette. A kis ablakban alul válaszd ki az égitestet, melyen ugrani akarsz:

http://cosmos-book.github.io/high-jum...index.html
961 #4 szabir
- 2019. September 29. 08:13:12
961 #5 szabir
- 2019. September 29. 08:18:56
961 #6 szabir
- 2019. September 29. 08:20:13
Kanyar ur jonapot! ullatom indzsiner ezutan meg tegezhetleke vagy nem?
4 #7 Posta Imre
- 2019. September 29. 18:38:59
Kutatók = Röpködjetek, ahogy akartok, mindenütt rábasztok.
.m
245 #8 hamu
- 2019. September 29. 18:59:29
Na végre. Kutatók.
Kérdésem a kutatókhoz. A lagrange pontok miatt, vagy az idegenek miatt fogunk rábaszni?

Ha a PIkör felengedi az első műholdat, azt is lelövik az Anna kukik?
1368 #9 Karpatkanyar
- 2019. September 29. 19:05:32
Élvezem mikor a tudományos kutatáshoz analfabéta mukik minden kutatót, en bloque, leszarnak. Emeli az oldal színvonalát.
961 #10 szabir
- 2019. September 29. 21:20:09
mernok ur akkor maga szerint a nasza nem kamu? a fold meg mien alaku?

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték
Generalasi idö: 0.09 masodperc
312,485 egyedi latogato