Leforrázott (de)radikalizáció

Arról, hogy lesz-e pártszakadás, nehéz egyelõre nyilatkozni, az mindenesetre biztos, hogy az egységes kommunikáció az eddigi évek gyakorlatához képest erõteljesen megingott, és az elégedetlenkedõk már nem csak a szimpatizánsok körében jelennek meg, hanem a most parkolópályára állított, egyébként prominens politikusok személyében is. Bár úgy tûnik, hogy a párt továbbra sem kíván teljesen szakítani a radikális szárnnyal és a hozzájuk tartozó, még meglévõ holdudvarral, kérdés, hogy a kettõs kommunikáció az országos és lokális politikában továbbra is mûködõképes lesz-e. Vendégszerzõnk, Félix Anikó írása.



Vona Gábor szerdán bejelentette, hogy elnöki jogával élve megvétózza három jelenlegi alelnök, Novák Elõd, Apáti István és Szávay István indulását a következõ tisztújító kongresszuson. Továbbá Hegedûs Lórántnét megkérte, hogy ne induljon a következõ tisztújításon, utóbbi azonban nem a párt elnökségének tagja. A párt hivatalos kommunikációja egyelõre úgy próbálja interpretálni a döntést, mint ami nem jelent végleges szakítást ezen politikusokkal és az általuk képviselt radikálisnak címkézett szárnnyal, velük „higgadt” megbeszélés folyt. A hivatalos üzenet szerint a Jobbikban csak a prioritások változtak meg, a párt a 2018-as választásokra kezdett el készülni, egészen pontosan a kormányra kerülésen dolgozik. Ugyanakkor ezzel ellentétben igen heves megnyilatkozások láttak napvilágot az elmúlt két napban az említett politikusoktól, akik igen drámaian a leszámolás – halál terminusokkal élve nyilatkoztak a döntésrõl és saját jövõképükrõl. Ezekbõl a nyilatkozatokból úgy tûnik, hogy a diszkreditált politikusokat valóban váratlanul érte a pártvezetõ döntése, ezek közül talán Novák Elõd “leforrázott” állapota volt a legõszintébb és meglepõbb, amely állapotot a csütörtökön tartott sajtótájékoztatójában már meglepetésszerûen benyújtott válóperhez hasonlított.
pcblog_20160422_01
A 2014-es önkormányzati választások éjszakáján. Fotó: Polyák Attila – Origo

Sokan beszélnek újabb párton belüli törésrõl, a radikális szárny újbóli megnyesegetésérõl, a Jobbik néppártosodásának újabb, talán eddigi legerõsebb mérföldkövérõl és akár pártszakadásról is. Hosszabb távon vizsgálva a párt körül zajló eseményeket megállapítható, hogy egy évek óta megkezdett folyamat újabb állomásának vagyunk szemtanúi, amelynek elsõ, a külvilág számára látványos lépése a 2013-ban elindított arculatváltás volt, amikor is a párt fiatalos imázsra cserélte a gárdaegyenruhát és látványosan visszafogottságra intette a párton belüli rasszista, antiszemita hangokat.

A Jobbik vezetése úgy számolt, hogy ez a váltás többet fog hozni – legalábbis hosszú távon minden bizonnyal- mint elvenni, azaz a radikális tábor helyére léphet egy mérsékeltebb, többnyire fiatal szavazókör, amely leginkább a Fidesztõl elvándorolt szavazókat jelentheti. Ez a döntés már akkor is megalapozottnak tûnt, akkor is és azóta is számos kutatás megállapította, hogy nagy az átfedés a két tábor között és ezen belül is a fiatalok jelenthetik a potenciális bõvülési lehetõséget a párt számára. A váltás valóban hozott is, vitt is, a fiatalok körében a legutóbbi kutatások fényében jelenleg ismét a legnépszerûbb a párt a Jobbik.

Azonban “házon belül” a váltás már akkor is sok szimpatizánst meghökkentett, a “cukikampány” indulásának idején sokan hangot is adtak elégedetlenségüknek az új iránnyal szemben. Többek között a rövid életû, szélsõségesen radikális Magyar Hajnal Mozgalom ennek az elégedetlenségnek volt egy manifesztációja, amely azonban gyorsan letûnõ sikertelen próbálkozásnak bizonyult a radikális tábor egyesítésére. Az elégedetlenkedõ hangok ellenében ugyanakkor ennél a váltásnál a párt még egységes tudott maradni és konzekvens kommunikációt valósított meg. A radikális szárny- legalábbis az országos politika szintjén- visszavonulót fújt és/vagy megpróbálta elmagyarázni a radikális tábornak, hogy igazából nem történt változás. Ennek a kommunikációnak a lényege az volt, hogy a mérsékelt megjelenés csak a látszat és a párt nem változott, csak a felszínen kommunikál mást a nagyobb támogatottság elérése érdekében. Ugyanakkor szintén fontos megjegyezni, hogy a lokális politika szintjén a párt továbbra is megtartotta a radikális vonalat. A megvétózott képviselõk helyére a napokban emlegetett ózdi polgármesterként mûködõ Janiczak Dávid saját választási programjában például több helyen is szóba kerül többek között a háttérhatalom mûködése, valamint a cigány-magyar együttélés problémái, vagy éppen az érpataki modell ózdi implementációja. Látnunk kell tehát, hogy a radikális- nem radikális, néppárti – szélsõjobboldali választóvonalon túl releváns dimenzióként lép be az országos és lokális politika közti különbség, amellyel a Jobbik látható módon erõteljesen operál.

Ugyanakkor az országos politika szintjén a deradikalizációs döntés összefüggésben lehet a párt Fidesszel folytatott harcával, amelyet az utóbbi hónapokban folytatott a menekültválság kapcsán, ahol az idegenellenes megnyilatkozások és döntések terén licitált egymásra a két párt a retorika szintjétõl egészen a gyakorlati döntésekig vagy javaslatokig. A Jobbik idõnként megpróbálta ugyan túlszárnyalni a kormánypártokat menekültügyben, elég csak a kvótaellenesség Alaptörvénybe helyezésére tett javaslatára gondolni, de a közvélemény-kutatások és elemzések szerint ez a “jobbról elõzés” kevéssé sikerült a párt számára, alulmaradt a Fidesszel szemben. Vona valószínûleg ennek fényében látta idõszerûnek ezt a lépést, amely együtt jár a szintén Fideszt idézõ országos „valódi” nemzeti konzultációval vagy éppen a parlamentben a Jobbik Ifjúsági Tagozata által indított, kifejezetten fiatalokat megcélzó Hallasd a hangod programmal, amellyel a fiatalok véleményét kívánják közvetíteni a politikusok felé.

Arról, hogy lesz-e pártszakadás, nehéz egyelõre nyilatkozni, az mindenesetre biztos, hogy az egységes kommunikáció az eddigi évek gyakorlatához képest erõteljesen megingott, és az elégedetlenkedõk már nem csak a szimpatizánsok körében jelennek meg, hanem a most parkolópályára állított, egyébként prominens politikusok személyében is. Bár úgy tûnik, hogy a párt továbbra sem kíván teljesen szakítani a radikális szárnnyal és a hozzájuk tartozó, még meglévõ holdudvarral, kérdés, hogy a kettõs kommunikáció az országos és lokális politikában továbbra is mûködõképes lesz-e.



A szerzõ szociológus, politikai elemzõ, az MTA-ELTE Peripato Kutatócsoport tagja
http://pcblog.atlatszo.hu/2016/04/22/...kalizacio/

ÁKOS – A Cég

https://www.youtube.com/watch?v=uisXq...isXq8Q81n4

Satu itt jobb! http://indavideo.hu/video/AkosA_Ceg_2015

Ebben a pillanatban hallottam a Klub rádió híreiben, hogy felmerült a Jobbik vezetésében a Toroczkay !! Na, Hölgyeim, és Uraim tessék átismételni az elmúlt 15 évet, beérett, és használhatóvá lett a Jobbik, mint Trójai faló !! Nesztek nektek magyar, meg magyarabb, meg legmagyarabb ! Há, há, há, kis Szegedi Csanád szindróma, orvosilag nem gyógyítható. Vona, és szoros társai minõsített hazaárulása zajlik pillanatnyilag. Gyakorlatilag nem számít, mert ez megy már minimum 28 éve, de azért ne legyen elfelejtve. Valaki egyszer nyújtsa be a számlát, igaz, ebben is csak reménykedni lehet, mint az ábra mutatja, feleslegesen ! Már, ha valóban csak a dolgot magát nézzük. A paraszt most is meg lesz vakítva, eddig is meg volt, mitõl látna ?

http://index.indavideo.hu/video/vona_...ideoplayer

Vona-el­le­nes puccs ké­szül a Job­bik­ban... Elég a Hay­nau-di­csõí­tés­bõl!

A leg­fris­sebb ér­te­sü­lé­sek sze­rint Vona Gábor már saját "kuruc" al­el­nö­ke­ire támad a Job­bik­ban. A lá­za­dók vi­de­óüze­ne­tet in­téz­tek hozzá!


Mindeddig csendben voltak, megfélemlítették vagy perifériára szorították õket. De már egyre többször találkoznak, csendben készülnek egy Vona Gábor utáni korszakra, egy megtisztult Jobbikról gondolkodnak. Keresik a legszûkebb pártvezetésben is azokat, akik titokban elégedetlenek a párt sokszor kétszínû és álszent politikájával.Õk álszentségnek tartják a „cukiságkampányt” is, és szívbõl megvetik a pártelnök Haynau-párti, Kossuthot, Petõfit gyalázó barátait…
Vona eddig kiszorította ellenfeleit, a kurucokat!

A pártelnök eddig ügyesen szõtte a pókhálót, elszívta a levegõt azok elõl, akik nem értettek egyet erõszakos, nemegyszer hajmeresztõ fordulatokban bõvelkedõ politikájával.
Ez is érdekelhet:
Eltitkolt hangfelvétel: Haynaut éltetik, Kossuthot gyalázzák a Jobbik hívei!

"Nem kaphatott teret a Jobbikban, akinek nem tetszett Vona fene nagy muszlimbarátsága, a mohamedán vallás meglepõ dicsõítése."

Ráadásul Vona próbálna elõremenekülni és valamiféle puhább „néppártot” faragni a Jobbikból, amihez persze éppen a „nemzeti radikálisokat” kellene kiszorítania. Mindeközben mennie kell annak is, aki szót mer emelni Vona saját, kézi irányítással mûködtetett titkos akadémiája és katonai elitképzõje, az Attila Király Akadémia és a hozzá szorosan tapadó, Farkasok nevezetû, Vonához és nem a Jobbikhoz hû militarista egység ellen. ( Amelynek fõ katonai kiképzõje egy muszlim vallású, Boszniában kiképzett, bombaszakértõ katona!)

"Be kell fognia a száját annak is, aki szóvá tenné, hogy miféle dolgokat tanítanak a Vona által létrehozott akadémián, hogyan gyalázzák, hangfelvételek, dokumentumok sorával bizonyíthatóan Kossuthot, Petõfit, miközben a 13 aradi tábornokot meggyilkoltató Haynaut dicsérik megdöbbentõ érveléssel…"

Akik csak ferdén mernek nézni Vona Gábor Jobbikon belül létrejövõ különbirodalmára, nyomban a periférián találják magukat, mint például Gaudi-Nagy Tamás. (Aki egy cikkben nem tagadta, hogy megvan a véleménye a Vona-akadémiáról, de nem kívánja (meri?) elmondani&#8230
Vona már az alelnökökre támad!

Az elégedetlenkedõk közül, a legfrissebb információk szerint, van már félnivalója több alelnöknek is. Õk a Vona-féle hintapolitikához már túlságosan nemzetinek és radikálisnak számítanak.
Eközben a címlapon

Az elégedetlenkedõk már ellenakadémiát is létrehoztak, ahol nyíltan bírálják a Vona-féle „labancokat”. Hazaárulásnak tartják a magyar szabadságküzdelmeket alpári módon gyalázó megnyilatkozásokat, s szégyellik, hogy a Jobbik pártelnöke elõadó a nemzeti hõseinket gyalázó akadémián…
Videókiáltvány támadja Vona magyarellenes provokátorait!

A Vona-ellenes lázadók elleniskolájában, az Álmos király Akadémián sorra leleplezik a pártelnök ügyeskedését, és nyíltan magyarellenes provokátoroknak nevezik a Vona által pénzelt „farkasképzõ iskola” tanárait. Baranyi Tibort, a rektort és helyettesét, a Haynau tiszteletére nagy cikket író Horvát Róbertet (akinek lapjában rendszeresen publikál maga Vona Gábor is, sõt egy antiszemita könyvben társzerzõk is lettek..) A hitetlenkedõ hallgatóknak itt is lejátsszák azokat a titokban készült felvételeket melyeken a Vona-féle akadémia tanárai 1848 hõseit gyalázzák, nemegyszer alpári módon...

Az elleniskola, az Álmos Király Akadémia vezetõje, Kubinyi Tamás közzétett egy videóüzenetet is, melyben színvallásra szólította fel Vona Gábort és társait, a Jobbikban megbújó Kossuth-gyalázó Habsburg-imádó „labancokat”.

A Jobbik ügyeire rálátó forrásaink szerint a Vona-ellenes tábor, a „kurucok” lázadásra készülõdnek. Puccs várható a Jobbikban!
http://ripost.hu/cikk-vona-ellenes-pu...csoitesbol

http://kitartas.net/2016/04/20/a-radi...adikalisok

Bivaly, 2009 õsze óta vertük a tamtamot a jóbik és a hvim dolgaiban. Ezek titkosszolgálati operációk, semmi egyebek. "vezetõik" a névváltók. Egyszerre cserélték le eredet neveiket tóth-tutsek-torockai és zazrivecz-vona és ez nem vicc. A vicc az, hogy ennyi barom még szabadon óbégathat. Összefutottam tegnap egy volt jóbikossal. Most épp gaudit dicsérte. Lilult a fejem és majdnem pofán vertem, hogy ennyire hogy lehet barom. Menthetetlen idióta banda ez, bárhonnan nézzük. Lehet, velünk együtt is, de inkább nélkülünk.

Egyszerûen képtelen vagyok felfogni, hogy az eddigi történések miért nem hatnak a "hívõkre" ? Azért azt is tegyük hozzá, hogy más pártok esetén pont ez van, pont ugyan így. Már, hogy a hülyék tûzön, vizen át kitartanak. Az az igazán kiábrándító, hogy a magát hazafinak definiáló tömeg, hová tette az eszét ? Ja, hogy neki sincs ? Az más, így már érthetõ. Meg piszkosul elkeserítõ, bár az eddigi tapasztalatok lesújtóak voltak eddig is, nem kéne csodálkoznom, csak feltettem, mint költõi kérdést , mert meg kellett volna szoknom, hogy aki magára tekeri a trikolórt, lengeti, vagy éljenez, az attól még sajna sík idióta marad, eddig is az volt, legfeljebb nemzeti hülye. A szemük elõtt történnek a dolgok, meg sem kellene erõltetniük magukat, hogy rájöjjenek, hogy át vannak verve. Ez a Toroczkay féle elnökségbe emelési szándék teljesen forgatókönyv szerint megy. Annyira passzol egyébként a Budaházy beemeléséhez a Magyarok Világszövetségébe .

Bivaly a zember egy programozható gép. A program a "vallás", "hit", párt és csapatpreferencia, márkahûség..., lényegében mindegy mihez kötõdsz. A "szabad akarat" illúzió. Kognitív disszonancia redukció. Lényegében a hit egy vírus. Betegség. Van, aki gyorsabban hal bele, van aki lassabban, de végül mind. A csapda ott van, hogy a hit képes megvédeni más betegségektõl, melyek hite még veszélyesebb. Kérdés csak az, melyik betegséget kapod meg elõször és mikor ismered fel, hogy beteg vagy és képes vagy-e megszabadulni magadtól, mert a betegségedtõl nem lehet. Az a környezetedre is fertõzõ és visszafertõzõ, így csak magad teheted szabaddá. Te mész, a hit marad.