Ki hitte vona, hogy a balos zsidó csürhét a jóbos zsidó csürhe válthatja. Ez olyan meglepõ fordulat, még példa sem volt rá soha. Ja, de! ha a válságokat továbbra is ideológiák mentén kezeli
A közeljövõ nemzeti választásain Európában az újhullámos, radikálisabb pártok leváltják a politikai elitet, ha az továbbra is ideológiák, és nem a választók által érzékelt valóságos problémák mentén kezeli a gazdasági és egyéb válságokat – áll a Nézõpont Intézet MTI-hez hétfõn eljuttatott elemzésében.

Az elemzés összegzése szerint az Európai Uniót 2008 óta gyengíti, hogy a politikai elit képtelen megoldani a válsághelyzeteket.
Az európai elit cselekvõképtelensége négy területen “rendkívül látványos”: a gazdaság érdemben nem növekszik, a görög válságot kizárólag rövid távú pénzügyi eszközökkel kezelik, a kontinens az orosz szankciókból sem profitált semmit, de a legszembetûnõbb válságtünet mégis a tömeges illegális bevándorlás “félrekezelése” – írták.
A folyamatos gazdasági problémák Dél-Európában véget vetettek a jobbközép-balközép néppártok versengésének, és újhullámos pártok felemelkedéséhez vezettek: Spanyolországban és Görögországban új szélsõbaloldali pártok, Olaszországban pedig egy rendszerellenes párt törte meg a klasszikus pártversenyt – áll a tanulmányban.
Franciaországban a tömeges illegális bevándorlás által elõtérbe helyezett évtizedes gazdasági és társadalmi feszültségek miatt ma az államfõválasztás elsõ fordulóját a szélsõjobboldali Nemzeti Front jelöltje, Marine Le Pen nyerné meg – még ha a választás második fordulójában vélhetõen nem is tudna gyõzni -, megelõzve a mérsékelt konzervatív Nicolas Sarkozyt és a hivatalban lévõ Francois Hollande baloldali államfõt.
A bevándorlók integrálásának “iskolapéldáiként” ismert skandináv államok pártrendszerei is átalakulást mutatnak – folytatták. Dániában tartósan második erõvé vált a bevándorlásellenes Dán Néppárt. Svédországban a Svéd Demokraták elnevezésû formáció jelenleg két százalékkal van lemaradva a kormányzó szociáldemokratáktól. Finnországban pedig a legutóbbi választás után a kormánykoalíció tagja lett a radikális jobboldali, bevándorlásellenes Finnek Pártja.
Hollandiában 2015-ben többször vezette a közvélemény-kutatásokat az ugyancsak bevándorlásellenes Szabadságpárt; a kormányzó jobbközép Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért és a Munkáspárt támogatottsága együttesen sem érte el a Szabadságpárt eredményét októberben. Észtországban megerõsödött egy nemrég alakított bevándorlásellenes erõ: a Szabad Párt mindössze egy százalékon állt 2014 decemberében, idén szeptemberben ugyanakkor már 17 százalékos támogatottsággal bírt.
Ausztriában is élre tört a bevándorlásellenes Szabadságpárt: a legutóbbi bécsi önkormányzati választáson elért második helye – mivel az osztrák fõváros évtizedek óta bevehetetlen baloldali fellegvárnak számít – arra mutat rá, hogy a formáció az országosan kimagasló támogatottság tartós stabilizálása esetén megkerülhetetlen tényezõvé válhat a következõ parlamenti választás utáni kormányalakításban.
Az elemzésben kitértek a magyarországi helyzetre is: eszerint a kormányzó jobbközép Fidesz-KDNP a dogmatikus problémakezelés helyett határozott, cselekvõképes kormányzatként lépett fel bevándorlás ügyében.
A magyar bevándorláspolitika párttáborokon átívelõ nemzeti üggyé vált az országban, a szélsõjobboldal (Jobbik) és a szélsõségesen bevándorláspárti baloldali pártok mozgástere minimálisra szûkült a kérdésben – fogalmaztak.
Hasonlóan “határozott problémakezeléssel élt” bevándorlás-ügyben és a gazdasági problémák kezelésében is a brit, a szlovák és a cseh kormányzat – fûzték hozzá.
Azt írták: a bevándorlásellenes, illetve radikális pártok elõretörését elsõsorban a mérsékelt elitpártok meggyõzõdése és az átlagos választó hétköznapi tapasztalatai közötti, egyre szélesebb törésvonal eredményezi.
Az európai elit képtelen megkerülni a dogmatikus problémakezelést, minden felmerülõ válsághelyzetre ideológiai kérdésként tekint, miközben a társadalmi elvárások nem felelnek meg az elitek elvi meggyõzõdésének – emelték ki.
Ahhoz, hogy a jövõben megerõsödjön Európa, “erõs, kellõen legitim vezetési centrumra” lenne szükség az unióban. Ennek egyik elsõ feltétele, hogy a vezetõ elit újból megtalálja a reális kapcsolódási pontokat az európai átlagpolgárokhoz. A következõ évek nemzeti választásain ugyanis könnyen leválthatják az európai elitet, ha nem változtat politikáján – figyelmeztettek.(MTI)
Link