Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Hermész Triszmegisztosz

Kultúraaz ezoterikus irodalom egyik legvitatottabb alakja, aki valószínûleg Thot (Theuth), a bölcsesség egyiptomi istenének személyével azonos. Thot volt az írás és a tudomány megalapozója, az istenek írnoka, akit egyesek elsô Hermészként emlegetnek, s aki a legenda szerint az idôszámításunk elôtti 12. évezredben bekövetkezett világkatasztrófa közeledtekor személyesen készített feljegyzéseket az emberiség számára. Ezt a szent nyelven megfogalmazott mûvet fordították le a vízözön elmúltával a hieroglifák nyelvére, s így szolgálhatott alapjául a késôbbi (második?) Hermész törvényeket, tudományt és teológiát magukba foglaló szent könyveinek, melyek minden bizonnyal az Óbirodalom kialakulása és Menes hatalomra jutása elôtt lettek összeállítva, tehát legalább háromezer évvel Krisztust megelôzôen. A négy könyv további felbontással negyvenkét kötetet tett ki, ami megegyezik a Védák könyveinek számával, de ezenkívül a két mû között számos tartalmi hasonlóság is felfedezhetô. Hermész szent könyveit a templomok legbelsô szentélyeiben tartották, és a legmagasabb rangú papok kivételével senki sem olvashatta azokat. Tíz kötet az istenek kinyilatkoztatásairól, a világ keletkezésérôl és a papság rendszabályaival kapcsolatban kihirdetett mennyei törvényekrôl szólt, további négy csillagászatról és asztrológiáról, kettô pedig az istenekhez intézett himnuszokat és az uralkodói vezetés alapelveit tartalmazta. Ezenfelül tíz kötet az imádságok formáit, a felajánlások, ünnepek és körmenetek szabályait foglalta magába, a többi részben pedig Hermész a filozófiáról, orvoslásról, anatómiáról és más tudományokról írt.

Nagy Sándor idejében találták meg Hermész Triszmegisztosz sírját, a hagyományok szerint múmiájának kezében a híres Tabula Smaragdinával, melyen a bölcsek kövének titka olvasható jelképes megfogalmazásban. Mivel a titkos tanítások alkimista célokat is szolgáltak, Severus római császár minden misztikus írást összegyûjtött, és Nagy Sándor sírkamrájába temettetett, Diocletianus pedig elpusztította valamennyi, Egyiptomból származó alkimista könyvet. Így az egykor híres Hermész Könyvek évszázadokra eltûntek.

Ami fennmaradt az eredeti egyiptomi szövegekbôl, azt a végleges formájukban az idôszámításunk szerinti II-III. században felbukkanó, Alexandriából származó hermetikus írások olvasztották magukba. Az újpythagoreus és újplatonikus eszmerendszerrel rokonságot mutató, tizennyolc fejezetbôl álló gyûjtemény görög, valamint arab közvetítéssel terjedt el, s elsô fejezetének címe után gyakran Poimandrész (A Jó Pásztor) néven említették. Késôbb görögrôl latinra, németre, franciára, angolra és számos más nyelvre is lefordították. A mû szerzôjeként ismert Hermész Triszmegisztosz neve "háromszor legnagyobb Hermész"-t jelent – mert állítása szerint az egyetemes bölcsesség mindhárom része birtokában volt –, de Thotnak szintén hasonló neve volt a fennmaradt egyiptomi szövegekben, amit "nagyon nagy-nagy"-nak fordíthatnánk. Hermész a görög mitológiából is ismert Zeusz és Maia fiaként, mint az istenek hírnöke, a leleményesség és ügyesség pártfogója, a holt lelkek vezetôje. Római neve Mercurius volt, melyet gyakran a Hermész név után csatolnak, egyúttal utalván a beavatottak származását képviselô Merkúr bolygóra.

Hermész Triszmegisztoszra hivatkozásokat találhatunk néhány igen jelentôs, filozófiával, teológiával és alkímiával foglalkozó mûben. Platón a szent könyvek himnuszairól azt írta, hogy azokat az egyiptomiak személyesen Ízisznek tulajdonították, és tízezer évesnek hitték. Phaidrosz címû mûvében pedig maga Theuth (Thot) szólal meg: "Ez a tudomány bölcsebbé és tartósabb emlékezetûvé teszi az egyiptomiakat; mert az emlékezet és a tudomány varázseszközét találtam itt fel". Ugyancsak szoros kapcsolatot mutat a hermetikus filozófiával Platón Timaiosza, mely természetbölcseletének foglalatát adja mitikus elemekkel átszôve. Lactantius a következôket mondta: "Hermész – nem tudni, hogyan, de – csaknem a teljes igazságot felfedte". A hermetikus iratokban foglaltakat késôbb is az alkímia legôsibb forrásmûveként tartották számon, és felhasználták a bölcsek kövének, a lapis philosophorumnak az elôállítása során, hogy a legvégsô ismeret (Gnózis) birtokában a teljes átalakulást (transzmutációt) ne csak az anyagi világban, de szellemi tapasztalatként (ill. fiziológiai értelemben) is átéljék. Így Henricus Cornelius Agrippa De Occulta Philosophia címû mûve erôteljes hermetikus hatást tükröz, kortársa, Theophrastus Paracelsus gondolatvilágához hasonlóan. Késôbb, a XVII-XVIII. században kialakuló rózsakeresztes irányzat szintén igen nagy jelentôséget tulajdonított Hermész Triszmegisztosz írásainak. ...

Hornok Sándor: Történeti áttekintés, in: Hermész Triszmegisztosz összegyûjtött tanításai, Farkas Lôrinc Imre Könyvkiadó, 1997
Link

Hozzaszolasok

80 #1 monguzking
- 2018. June 17. 20:21:47
természetesen olvastam ezoterikus tanulmányaim során s kötelezö olvasmánnyá tenném tabura smaraginát iskolakban
238 #2 bivaly
- 2018. June 18. 05:54:05
Monguzking !

Az Isten áldjon meg, legelõbb tanulj meg helyesen írni magyarul ! Utána jöhet Buddha, meg Trismegistos.
80 #3 monguzking
- 2018. June 18. 08:24:04
ahhoz gyakran kénne irni s ténylegesen irni nem pedig billentyüzetet püffölni s persze roham tempoban nem lehet normálisan irni----irást is ellehet felejtenni de mai fiatalok megse tanulják már
2 #4 gerry
- 2018. June 18. 09:18:08
monguz - szerintem Te gyakran írsz,... ami nem baj (az se, hogy többször is ismételed önmagad) viszont amikor kész a rohamtempóban elkészült írásod akkor érdemes lenne visszaolvasnod és kijavítani, esetleg átírni amit egy kis odafigyeléssel már észre fogsz venni. Önmagadnak is tartozol ennyivel. Nem a tökéletesség a cél, hanem a magyar nyelv tisztelete. Ez által te is több leszel, másokat is erre fogsz invitálni. Még hozzátenném, hogy soha nem voltam jó nyelvtanból mert útáltam a tanárt (történelmet is tanított és hazudozott - persze ez volt a dolga), így a mai napig az összes /felületes/ tudásom abból származik, hogy sokat olvastam ... és olvasok a mai napig. Ennyi és nem több. A mondanivalóm viszont saját, abból a fejemben lévõ szürke masszából amit évtizedek alatt teletömtem mindennel ami a szemem elé került. Talán sikerült rendet tennem valamennyire az adatbankomban - tudom, melyik fiókba mi lehet, bár mostanában mintha sokkal több fiókot kellene kihúzogatnom, mire meglelem a keresettet... de ez van.
Ez csak tanács, mert manapság már bármilyen ruhában kimehetünk az utcára, de a magam részérõl azért nem akarok bohócruhában járni, hogy kinevessenek az emberek. (Az is igaz, néha már ilyen tisztességes viseletben is kinevetnek :()

A fiatalokkal meg ne foglalkozzál... Te is 22 múltál, õk is el fognak múlni 22 évesek.
982 #5 Aldadah
- 2018. June 18. 15:28:40
Mi volt a szándékod ezzel a kis összefoglalóval? :-)
2 #6 gerry
- 2018. June 18. 17:04:15
Aldadah - csak annyi, hogy jobban néz ki az oldal, ha odafigyelünk a kivitelre, minöségre - monguzkingel semmi bajom, azon kevesek közé tartozik aki a saját gondolatait irja ide és nem csak másol valahonnan, valamit...

Remélem nem írtam sértõt... Megjegyzem - az, ha valaki nem ismeri a magyar nyelvet vagy nem tud helyesen fogalmazni nem zavar. Az viszont aki egy kis fáradsággal, korrigálni képes amit ideír de nem csinálja meg az igen...

Ne mondjátok meg Imrének, de amikor betesz egy új cikket és benne hagyja a "Hirdetések" szót, meg esetleges beillesztett szöveget az eredeti cikkbõl ami nem tartozik oda nem törli, amikor nem teszi be a cikkbe illesztett eredeti képeket csak: "eztet a mukulás bácsi fotózta" feliratot hagyja meg okulásunkra... stb akkor kiver a víz (néha nem bírok magammal és javítom)... szóval a trehányságra nincs bocsánat se magyarázat. Illetve Imre esetében egy van: Õ a tulajdonos. Azt tehet amit jónak lát.:| Miután nem akarom, hogy kényelmetlenül érezze magát az ideírtak miatt, kérlek titeket, hogy ne mondjátok meg neki!;) Köszönöm.s_Laptop

A véleményem persze szubjektív így nem tudom rácsavarni a fényképezögépetekre. Az enyémen is lötyög.
982 #7 Aldadah
- 2018. June 18. 17:43:06
"gerry" ezer bocs meg egy anyamedve én a kérdést a Posta Imrének akartam postázni :-) mert érdekelne, hogy mi az a Hermészi mozgató rugó ami elkezdett benne ketyegni ( mert nem óra és idõ nincs meg semmi se):-)
4 #8 Posta Imre
- 2018. June 18. 17:43:27
Gerry, szerintem Albinak az a kérdése, hogy miért pengettem meg Hermész legendáját. Nos, okom van, volt s talán lesz is még rá.
4 #9 Posta Imre
- 2018. June 18. 17:45:08
Na mit mondtam! Albi, egyszerre szólt a hatlövetû. Tán pont nem véletlen.
4 #10 Posta Imre
- 2018. June 18. 19:53:28
Nyomtalanul: megmagyarázhatatlan eltûnések a világban

Statisztikák szerint országonként évente átlagosan 500–1000 ember tûnik el hirtelen és nyomtalanul. Nem lesznek bûncselekmény áldozatai, nem kezdenek külföldön új életet, hanem „csak” köddé válnak: többé se élve, se holtan nem kerülnek elõ. De vajon mi történt velük? Van-e rá esély, hogy mégis élnek valahol? És mit kezdhetünk azokkal a különösen megdöbbentõ esetekkel, amikor szemtanúk látták az eltûnés folyamatát? Magyar Diána írása.

A rejtélyes eltûnés a rendõrség és egyéb hivatalok számára a legbosszantóbb ügytípus, amellyel nem igazán lehet mit kezdeni. Hiszen a társadalom csak az élõ és a halott kategóriákat ismeri, az elveszett emberek viszont egyikbe sem sorolhatók. Ennél sokkal nagyobb teher nehezedik a hozzátartozókra, akik szerettüket még meg sem gyászolhatják, hiszen talán él valahol – mégsem látják soha többé.

De hová lesznek, akik elindulnak valahová, ám nem érnek célba, mert útközben valahol „felszívódnak”? Vagy kilépnek a teraszra, de többé nem mennek vissza a szobába? Ehhez hasonló esetek az ókor óta ismertek, és mindig is a világ legnagyobb rejtélyei között tartották számon õket. Feljegyezték például, hogy Kleomédész, a görög olimpiai bajnok, mivel összetûzése támadt a hatóságokkal, Athéné templomába menekült. Csakhogy ott olyan jól sikerült elbújnia, hogy többé senki se találta meg, noha tûvé tették érte a szentélyt és környékét. Akik látták, azt mondták: a férfi egyszerûen szétfoszlott a levegõben. Ez azért is érdekes, mert a rejtélyes eltûnések egy részében a szemtanúk hasonlóról számoltak be.
A férfi, aki kifutott a világból

A következõ jól dokumentált eset 1579- ben történt Arles francia kisvárosban. Egy ünnepi körmenet élén egy fiatal lány, Pierrette Darmelle vitte Szent Klára szobrát. Hirtelen sikoly hallatszott, és a tömeg szeme láttára Pierrette halványodni kezdett, míg végül felszívódott a levegõben – csak a fejkendõje maradt itt belõle. A kor szellemiségének megfelelõen az emberek úgy vélték, a sátán ragadta el a lányt. Ennél sokkal híresebb Benjamin Bathurst brit diplomata esete, aki 1809 novemberében társaival hintón utazott Hamburg felé. Délben megálltak egy fogadóban ebédelni, majd visszamentek a kocsihoz, hogy folytassák az utat. Bathurst megkerülte a hintót, hogy ne kelljen a sáros útra lépnie, de már nem szállt be – és soha többé senki se látta.

Az ügybõl hatalmas diplomáciai botrány kerekedett. Bathurstot még huszonöt év múlva is keresték brit és német hatóságok egyaránt, mindhiába. Anglia és Németország egymást gyanúsították a diplomata „eltüntetésével”, ám semmi jel nem mutatott gyilkosságra vagy emberrablásra. Bathurst eltûnése bevonult a történelem nagy rejtélyei közé.

A következõ eset sokat elárul róla, mit él át egy paranormális eltûnés áldozata. 1811- ben a danzigi várbörtön rabjai az udvaron sétáltak. Köztük volt egy Diderici nevû francia sikkasztó, aki egyszer csak elkezdett testrészenként eltûnni: elõbb a lába vált láthatatlanná, majd a felsõteste, bilincsei csörögve hulltak a földre. Az õrök döbbenten nézték a furcsa „szökést”. Végül már csak a feje lebegett a levegõben, arca a tanúk szerint szörnyû fájdalmat tükrözött – majd köddé vált a fej is.https://noklapja.nlcafe.hu/spirituali...-vilagban/

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték
Generalasi idö: 0.07 masodperc
335,306 egyedi latogato