Lehet hogy utálom a fajtámat?

Sooska, eh, magyarnak Lenin perverz lehetőség...

A boldogsághoz csak elmélyülés kell, de a folyamatos online lét ezt is megnehezíti

Szeptember 29-én ünnepli 85. születésnapját a magyar, akinek nevét megtanulta kiejteni a világ tudományos elitje, pedig nem könnyű: Csíkszentmihályi Mihály. A pozitív pszichológia egyik legnagyobb hatású képviselőjeként ő írta le a flow jelenségét, amely gyakorlatilag a boldogság kulcsa. De mit is jelent ez, és mennyi esélyünk van megtapasztalni ezt egy korban, amely minden eddiginél jobb eszközökkel forgácsolja szét a figyelmünket?
Korábban a témában:

Orvos-Tóth Noémi: Ma Magyarországon emberek milliói érzik magukat magányosnak
A magyarok kiválóan tudnak kritizálni, de ennek nem kell így maradnia

Csíkszentmihályi

A magyar panaszos nemzet, negatívak vagyunk, rosszkedvűek, az öngyilkosságok számában is élen járunk – tudjuk ezt. Milyen érdekes, hogy mégis éppen egy magyart ünnepel a világ a pozitív pszichológia egyik, néhány pályatársa szerint egyenesen a legnagyobb szaktekintélye. Persze ő maga nem lepődne meg a dolgon, ismert jelenség a pszichológiában, hogy ha nem azt másoljuk, amit gyerekkorunkban magunk körül látunk, akkor a szöges ellentétét.

Csíkszentmihályi Mihályt a magyaros sírva vigadás helyett az érdekelte, hogy mikor, mitől boldogok az emberek, és mit lehetne tenni azért, hogy boldogabbak legyünk, és ennek a kérdésnek szentelte életét.

Nem csoda: korán megtapasztalta az élet sötét oldalát, hiszen amikor 1934. szeptember 29-én megszületett, Európát már javában fenyegette a fasizmus és a nácizmus, nem sokkal később pedig kitört a világháború. Egyik bátyját elvesztette a háború nyomán, a másikat hosszú évekre egy szibériai munkatáborba hurcolták. Apja révén pedig, aki diplomata volt, a kommunista rendszer gonoszságába is belelátott: apja nagykövet volt Olaszországban, amikor a kommunisták ’49-ben hatalomra kerültek, ám mivel nem akarta a rendszert szolgálni, lemondott hivataláról – melyre válaszul a Párt megfosztotta őt és családját is a magyar állampolgárságtól.

Apja éttermet nyitott Rómában, hogy eltartsa a családot, Mihály pedig otthagyta az iskolát, hogy segítsen neki. Tizenkilenc éves volt, amikor összespórolt annyi pénzt, hogy elmehessen Svájcba síelni, és ez az út sokkal fontosabbnak bizonyult holmi üdülésnél. Szerencsétlenségére egy hirtelen felmelegedés miatt ugyanis egyik napról a másikra elolvadt a hó, ő pedig programot keresett magának, és mivel a mozi iszonyú drága volt, úgy döntött, beül egy előadásra, amelyet az akkoriban megszaporodott UFO-észlelésekről és azok lélektanáról tartott egy pszichológus. Az előadás lenyűgözte Csíkszentmihályit, a világháború után megrogyott világrend és az összeomlott keretek és értékek hiányához vezette vissza a jelenséget, és annyira jól beszélt, hogy hazatérve hősünk elkezdte felkutatni az előadó írásait. Volt bőven mit elolvasnia, az előadó ugyanis nem volt más, mint Carl Gustav Jung, az azóta igazi legendává vált pszichológus.

Csíkszentmihályi az ő hatására kezdett el komolyabban a pszichológiai iránt érdeklődni, nem sokkal később, huszonkét évesen pedig az Egyesült Államokba emigrált, és beiratkozott a Chicagói Egyetemre, ahol aztán mind diplomáját, mind doktori fokozatát szerezte, és ahol később tanított is. A bizonyítási vágy hajtotta, éjjelente dolgozott, aztán pár óra alvás után ment is az egyetemre, és később sem csökkent a szorgalma. Szakmájának egyik legtermékenyebb szerzője lett, tucatszám írta a tanulmányokat a boldogsággal kapcsolatos kutatásairól, ám az igazi érdemi figyelem csak relatíve későn érkezett meg az életébe: már túl volt az ötvenen, amikor megkereste egy könyvkiadó, hogy ugyan, formálja már könyvvé, amit addig a kutatásaiból tanult. Ez lett az 1990-ben megjelent Flow – Az áramlat: A tökéletes élmény pszichológiája (pontosabban ennek angol nyelvű eredetije), mely azóta a pozitív pszichológia klasszikusává vált, több folytatása született, és seregnyi kutató hivatkozott rá.
Fotó: Kallos Bea / MTI
A flow

De mi is az a flow, avagy áramlat, avagy tökéletes élmény? (Láthatólag nem volt könnyű nevet adni a dolognak.) A fogalmat Csíkszentmihályi 1975-ben írta le először, fokozatosan gazdagítva, finomítva annak jelentését, támaszkodva már létező filozófiai irányzatokra és pszichológiai kutatások eredményeire – már a buddhizmusban is említettek hasonló élményeket, valamint Kurt Hahn és Maria Montessori is közel járt a fogalom meghatározásához, amikor az alkotói munkáról írt. Akkor vagyunk flow-ban, amikor egy tevékenységbe teljesen belefeledkezünk, olyannyira, hogy szinte megszűnik körülöttünk a világ: lehet szó elmélyült alkotásról, sporttevékenységről, vagy akár kertészkedésről is. Fontos kitétel, hogy a flow-élmény aktív, energikus részvételt igényel, magyarán például egy sorozat epizódjainak végigpörgetése nem flow akkor sem, ha közben megfeledkezünk magunkról, flow-ban ugyanis tevékeny alakítója vagyunk annak, amit csinálunk, ez pedig még a leginteraktívabb, folytatás-választós sorozatnál sincs így.

Csíkszentmihályi kutatásaihoz nem csupán hasraütésszerű kérdésekkel gyűjtött információkat, komplex kutatásmódszertant dolgozott ki az áramlatélmény megértéséhez, ezt Élményértékelő Mintavételi Eljárásnak (Experience Sampling Method, ESM) nevezte el. Azóta további módszereket dolgoztak ki a flow vizsgálatára, de ez cikkünkön túlmutat, így maradjunk az ESM-nél. Ez az eljárás úgy működik, hogy a kutatás résztvevőit arra kérik, hogy töltsenek ki egy tesztet, melyben a napjuk nyolc, véletlenszerűen kiválasztott időintervallumával kapcsolatban kapnak kérdéseket: hol voltak, kivel voltak, szerettek-e volna valakivel lenni, mit csináltak pontosan, miért csinálták az adott dolgot, hogy érezték közben magukat, szívesen csinálták-e az adott dolgot, és így tovább. Ezek nem feleletválasztós, hanem nyitott kérdések voltak, így a résztvevők saját szavaival leírt élményeit a kutatócsoport gondosan és lehetőleg elfogultság nélkül ki kellett értékelje. Csíkszentmihályi és csapata évtizedeken keresztül kutatott, ezalatt rengeteg különféle hátterű, státuszú, életstílusú, életkorú embert vizsgáltak a fenti módszerrel, és a vizsgálat során rájöttek néhány általánosan érvényes dologra. Többek között arra, hogy

az emberek nem akkor érzik magukat a legjobban, amikor, úgymond, pihennek – pedig, ugye, elsőre ezt gondolnánk – hanem akkor, amikor tevékenyen, koncentráltan, mélyen bevonódva foglalkoznak valamivel, ami valójában munkának számít.

Természetesen a lényeg nem az, hogy akkor vagyunk boldogok, amikor dolgozunk, mert ez, mint alighanem mindannyian tudjuk, nem feltétlenül van így. A flow-nak vannak feltételei és ismérvei, amelyek hiányában nem tudunk áramlat-élményt tapasztalni. Ilyen komponens például az adott pillanatban történtő tevékenységre való intenzív fókuszálás – ez utóbbit nem kell magyaráznom, fontos viszont hangsúlyozni a mondat elejét, a jelen idejűséget. Flow ugyanis nem fog létrejönni, ha épp a múlton rágódunk, vagy a jövőt próbáljuk megfejteni, akkor ugyanis nem vagyunk a jelenben, nem az aktuálisan épp érvényes pillanattal foglalkozunk – hello, buddhizmus, hello, meditáció, hello, jóga, hello, ezer new age irányzat, ugye.
Ha tíz nap belső munka után jobb lehetne az élete, bevállalná?
Tíz nap némaság, és napi tíz-tizenegy órányi komoly belső munka. A cél pedig egy jobb, mit jobb, A Jó Élet.

A flow ismérve továbbá a tevékenység és az éberség összefonódása: csinálok valamit, és tudatában is vagyok annak, amit csinálok, nem csak megtörténik velem, és ehhez kapcsolódik egy következő ismérv, éspedig, hogy mindeközben nem én vagyok fontos, hanem a tevékenység, amit csinálok. Nem akarok szebb, jobb, okosabb, népszerűbb lenni, miközben az adott dologgal foglalkozok, csak csinálni akarom: kifaragni azt az ívet, kimérni azt az egyenest, megtalálni a következő lépést a sakkban. Fontos emellett, hogy valós időben tudatában legyek annak, hogy kontroll alatt tartom a tevékenységet: én faragom olyanra, én húzom egyenesre, tudom, mit lépek a vezérrel, dönthetek többféleképpen, mert az enyém az irányítás.

Flow-ban emellett hajlamosak vagyunk másként érzékelni, avagy pont hogy nem érzékelni az idő múlását, és fontos ismérv az is, hogy nem elismerésért vagy jutalomért, esetleg büntetés elkerülésére űzzük az adott tevékenységet, hanem azért, mert maga a tevékenység önmagában is jutalmaz, magyarán élvezzük, amit csinálunk – még ha ezt nem is feltétlenül valljuk be, mondjuk, egy edzés fárasztó gyakorlatsora közben izzadva. Flow-élmény során azonnali visszajelzést kapunk arról, hogy az események hogyan alakulnak: látom, hogy egyenes a vonal, érzékelem, hogy fel tudtam emelni a súlyzót, és érzem azt is, hogy képes leszek végigvinni a folyamatot sikerrel.

A belefeledkezés a tevékenységbe pedig nem ritkán olyan erős, hogy egyéb szükségleteinket figyelmen kívül hagyjuk – elfelejtünk enni, vagy éppen akkor hagyjuk csak félbe a tevékenységet, amikor már kishíján bepisilünk.

Ezek az ismérvek felléphetnek külön-külön is, ám csak ha mind jelen van, akkor beszélhetünk flow-élményről.

Ez mind szép és jó, de mi a haszna mindennek? Nos, az, hogy a flow-élmény a fenti ismérvek figyelembe vételével és néhány szabály betartásával tudatosan létrehozható, elérhetjük például, hogy a munkanapjaink nagy része flow-ban teljen, ami nagyban hozzátehet a jóllétünkhöz. Egyértelműen ki kell tűznünk a tevékenység célját és látnunk kell az odavezető út folyamatát, fontos, hogy tiszta és gyors, lehetőleg azonnali visszajelzést adó legyen feladat, és úgy kell kiválasztani a tevékenységet, hogy az abban rejlő kihívást akkorának érzékeljük, ami egyensúlyban van a saját érzékelt képességeinkkel. Ha ugyanis a kihívást nagyobbnak érezzük, mint amit képesek vagyunk megoldani, az szorongáshoz vezet, ha pedig kisebbnek, akkor unalomhoz – egyik állapot sem alkalmas arra, hogy flow-ba kerülünk. Magyarán olyan feladatok vezethetnek flow-élményhez, amelyek valamelyes kihívást jelentenek, de csak épp akkorát, amiről még úgy látjuk, hogy képesek vagyunk megugrani.
A boldogság a fogyasztási lázon kívül lakik, valahol az erdőben
Legalábbis az utóbbi években jelszóként felkapott életmódtrendek – hygge, lykke, lagom, sisu meg a többiek – végső soron mind ide vezetnek.
Flow vs. 2019

Természetesen az elméletről, annak gyakorlati értelmezéseiről, hasznáról, és arról, hogy hogyan lehet beépíteni az oktatásba, a sportba, az üzleti életbe és a mindennapjainkba, még hosszan lehetne írni – ez azonban nem e cikk célja, pláne, hogy maga Csíkszentmihályi is több kötetet írt a témáról, a kortársakról, tanítványokról és a flow-t továbbgondolókról nem is beszélve. Az alapkötet – Flow – Az áramlat: A tökéletes élmény pszichológiája – mellett a folytatások, Az öröm művészete, A fejlődés útjai, a Kreativitás, a Jó üzlet, a Tehetséges gyerekek – Flow az iskolában is mind-mind kaphatóak magyarul is. Csíkszentmihályi közérthetően, élvezetesen és átélhetően ír, ráadásul az Egyesült Államokban töltött évtizedek alatt magára szedte az amerikaiak gyakorlatiasságát is, így afféle életmód-tankönyvként is felfoghatók a kötetei.

Ránk is férnek ezek az írások, mert ha egy kicsit elgondolkodunk, könnyen megláthatjuk, hogy a kor, amelyben élünk, nem teszi egyszerűvé a flow-élmény átélését. Elsősorban az internet és a közösségi média hatásaira gondolok, de nem csak arra: a technológiai fejlődés azzal is járt, hogy egyre több feladatot kiszerveztünk a szolgáltatószektorba, vagy gépeknek. Más emberek és gépek látnak el olyan feladatokat, amelyeket mi magunk is képesek vagyunk ellátni, és amelyek egyébként áramlat-élményt okozhatnának. Emellett a szórakoztatóipar minden korábbinál magasabb lángon ég: ezerféle módot választhatunk arra, hogy lekössük a figyelmünket, és ezek nagy része nem igényel aktív részvételt. Órák hosszat bambulhatunk magunk elé binge-watching címszóval, és ha visszautalok a flow egyik alapismérvére, a tevékenység és éberség összefonódására, annak szép ellenpéldáját látjuk az agyatlan netflixezés mellett a „mindless scrollingban”, azaz a közösségi média agyatlan görgetésében is, amit pedig napi sok órában űzünk, ugye.

Az interneten mértéktelenül ránk zúduló információmennyiség, és a gyakorlatilag végtelen potenciális figyelemelterelő tartalom eleve szétforgácsolta a mai ember összpontosítási képességét, és csak komoly tudatossággal, szigorú önkontrollal lehet ez ellen érdemben tenni. Emellett a flow egy másik alaptulajdonsága, jelesül, hogy a tevékenység fontos, nem pedig én, az egóm, vagy az, amit közben mások gondolnak rólam, a közösségi média visszajelzés- és elismerés-hajhászásában olyan tevékenységekből is kiveszni látszik, amelyek eredendően tökéletes flow-állapot előidéző aktivitások voltak. Elég körülnézni egy koncerten: tízből legalább öt ember nem is a színpadot nézi, hanem a telefonja kijelzőjét, amivel épp a negyvenkilencezredik recsegő, homályos, rázkódó felvételt készíti a Despacitóról. Csíkszentmihályi mester meg alighanem gondterhelten néz magán körbe:

megtanította a fél világot, hogy hogyan lehet boldognak lenni, mi pedig látszólag elengedtük mindezt a fülünk mellett.

Nem ezért kutatott ennyit.

Kiemelt kép: Czimbal Gyula / MTI
https://24.hu/kultura/2019/09/29/csik...ichologia/

Ötből egy ember imposztor szindrómás

Az imposztor szindrómában szenvedők biztosak abban, hogy sikereiket nem saját maguknak köszönhetik. Úgy vélik, csupán a véletlen műve, hogy elértek valamit, vagy pusztán szerencséjük volt. Emiatt azonban csalónak érzik magukat, és folyton attól félnek, hogy lebuknak a főnökük előtt.

Ez a rejtélyes betegség sokkal gyakoribb, mint gondolnánk, nagyjából a tanulók és munkavállalók 20 százalékát érintheti - állítják az amerikai kutatók. A tudósok egy elit akadémiai programban résztvevő diákokkal készítettek interjúkat, és ezek kiértékelése után jutottak a fenti következtetésre.
imposztor, imposztor szindróma, csalás, bűntudat, félelem, szorongás, mentális betegség
Ötből egy ember imposztor szindrómás. Fotó: iStock
Külső segítséggel könnyebb

Azt látták, hogy azok a tanulók, akik nem a saját csoportjukon belül kértek segítséget a problémájukkal kapcsolatban, hanem egy külső személyt - például családtagot, barátot vagy más szakon tanító professzort - kerestek fel ezzel, sokkal könnyebben meg tudtak birkózni negatív gondolataikkal. A tudósok szerint ennek az lehet az oka, hogy egy külső személy bevonása révén sokkal átfogóbb képet kapunk a helyzetünkről, így ez segíthet abban, hogy ne csak egy-egy adott nehézségen rágódjunk.
Nem néznek szembe a problémával

Milyen az élet az imposztor szindrómával? A válaszért kattintson ide!

A diákok nem néztek szembe imposztor szindrómájukkal: egyesek túlzásba vitték a videojátékozást, mások pedig nem fedték fel a többiek előtt valódi érzéseiket - magabiztosnak tűntek és izgatottságot színleltek teljesítményük miatt, holott valójában azt is megkérdőjelezték, hogy egyáltalán van-e helyük a programban. A tudósokat meglepte, hogy a tanulók egyébként jól teljesítettek - még akkor is, ha egyikük sem hitt magában.
A demencia korai tünetei
A demencia korai tünetei
Asperger-szindróma: milyen jelek utalhatnak rá?
Asperger-szindróma: milyen jelek utalhatnak rá?
Mi az idegösszeroppanás?
Mi az idegösszeroppanás?
11 fegyver a depresszió ellen
11 fegyver a depresszió ellen

Bár a tanulmány egyetemisták bevonásával készült, a kutatók szerint eredményeik a munkavállalókra is vonatkozhatnak: nagyjából minden ötödik ember imposztor szindrómával küzd. Ezért fontos lenne olyan környezetet teremteni a munkahelyeken, ahol a dolgozók beszélhetnének a kudarctól való félelmeikről, és a szervezeten belül segítséget is kaphatnának.
https://www.hazipatika.com/psziche/ps...0926095212

Olyan jók ezek a statisztikák, meg számok. Matek nélkül is bátran ki merem jelenteni, hogy az emberek 90%-a MENTÁLISAN bérenc, az összes zsidi jegyet magán hurcolja és folyamatosan fekszik bele, fetreng a mocsokban. Ha szembesíted vele, hisztizik, szalad ríni, de nem képes önmagával szembenézni. Ezután jön a hátulról való gusztustalankodás. Ez van. A maradék meg szív.

Badinyi Jós Ferenc és mások is attól féltek, hogy ha izraeliek és egyéb zsidók költöznek Magyarországra, egy-két generáció után már a maguk szülőföldjének fogják érezni, amit joguk van fegyverrel, erőszakkal is megvédeni, akár a befogadóikkal szemben is! Hány generációjuk is született már hazánk földjén? Nos, van egy rossz hírem, amely sokunknak nem újdonság! Wass Albert: Patkányok honfoglalása, címen ugyan nem a kiválasztottaknak címezte tanmeséjét, de rájuk még hatványozottabban vonatkozik!

Mi magyarok, szintén úgy jártunk mint megannyi más nép a világtörténelem során! Befogadtuk házunkba "HAZÁNKBA" a "kiválasztottak népét" és most nagyon úgy néz ki, hogy az egykori vendégből lett a "HÁZIGAZDA" kisajátítva házunk "HAZÁNK" kulcsát és tessékelnek kifelé minket saját portánkról, de még az életből is, nem csak az életterünkről!

Európa "LEGNÉPESEBB ZSIDÓORSZÁGA" az egykori "Magyarország" amelyet már csak azért neveznek magyarnak, mert ők lettek a magyarok, legalábbis úgy érzik, hogy ők is magyarokká váltak. Akkor is, ha a büdös életben nem lesznek képesek genetikailag is magyarrá válni, magyarként viselkedni, élni, mert ők mindörökké csak a mimikri nagymesterei lehetnek! Továbbra is ragaszkodva zsidó identitás tudatukhoz, gyökereikhez, kultúrájukhoz, szokásaikhoz és vallásukhoz! És tök mindegy hogy a judaizmus hitét vallják és követik, vagy áttértek a vatikáni judeo kereszténységre, nem lehet belőlük soha jó magyar! Mert nincs zsidó az egész Földön, aki a saját fajtája ellen vonulna hadba, az őt befogadó nép, rassz oldalán! Mert az olyan lenne, mintha a saját fajtája gyerekét dobná ki a süllyedő félben lévő csónakból, hogy a csónak súlyán könnyítsen, nem a másik magyar vagy akármilyen gój gyermeket! Egy magyar viszont van olyan "HÜLYE" de inkább önfeláldozó, hogy maga ugorjon ki a csónakból, csak mindkét gyermek életben maradjon! Ez így nem fog menni!

Ma, jelen korunkban "ez az ország" tele van ilyen hülye önfeláldozó "talán még magyarnak is mondható" emberekkel, akik inkább megdöglenek, de semmilyen rassz, faj utódját nem fogják bántani, de még a szüleiket sem! A magyar békeszerető fajta, túlságosan is! És hívő kereszt-lény! Már aki! És mit tanít a Biblia? Pontosan azt, hogy: NE VÉDEKEZZ! NYOMD EL MAGADBAN AZ ŐSI ÖSZTÖNÖKET, A FENNMARADÁS, AZ ÖNVÉDELEM ÖSZTÖNÉT!!! "Ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel!" Vajh, kik találták ki ezt, kiknek az érdeke, hogy legyél jó és engedelmes birka, igavonó barom, vágóállat? Az életedre törő, életet adó kenyerekkel lesz gazdagabb, te meg egy jól irányzott kő találata után nem dobálhatsz többé kenyérrel vissza, csak eldőlsz, mint egy zsák és a következő életedben talán már nem születsz "HÜLYÉNEK!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!"

"Szeresd felebarátod, mint önmagad!" És ha én még önmagammal se vagyok kibékülve igazán? "Ha megütnek, tartsd oda a másik orcád is!" És még csak véletlenül se jusson eszedbe visszaütni, esetleg védekezni! Hány millió embert is mészároltak le eddig világszerte, akik tartották magukat a bibliai tanításokhoz? Persze csak azokhoz a tanításokhoz, amik az emberiség birkásítására lettek kiagyalva!

Kulcson Imre mondta, hogy Buddha azt tanította "NE SZERESS!" Vajon miért is? Mert a "SZERETETT IS SÚLYOS FÜGGŐSÉGET" okoz és képes épp úgy gyilkolni, mint a gyűlölet? Hányszor hallottátok már? A szeretettet csak egy hajszál választja el a gyűlölettől! Hány embert is gyilkoltak már meg "vak szeretettből?" "Ha enyém nem lehet, másé se legyen!" Ja, hogy az a csúnya nagy "ZÖLDSZEMŰ SZÖRNY?" A "féltékenység!" De vajon a gyűlöletből vagy a szeretetből fakad? A "TÚLZOTT SZERETETTBŐL!"

Egy kutyánál hűségesebb lény kevés akad a Földön! De saját tapasztalatból tudom, látom, mire képes a sokat emlegetett "SZERETETT" mikor a kutyánk enni sem hajlandó, ha nem állók ott mellette! Bármennyire is éhes, ha hiányolja a társaságom, a megszokott simogatást, tiszta depresszióssá, életunttá válik!

Ha egy rasszt vallásosságra vagy másféle ideológiára nevelsz kicsi korától kezdve, az fanatikusan fog hinni egész életén át abban, amire "BEPROGRAMOZTÁK!" Mint a zsidót minden más rassz, emberfaj örökké tartó gyűlöletére! Lásd: vallási iskolák, vallási, párt ideológiai tanítások! Vagy csak simán a "PÉNZ IMÁDATA" ezé a zsidó Istenéé! Pedig jóra lett feltalálva és jóra is lehetne használni!

Vajon valóban jó lenne nekünk egy méztől csöpögő "ARANYKOR" ahol csak a "szeretett" létezne? Tán a "TERMÉSZET" is ilyen? Szeretettel teli? Én nem úgy látom, tapasztalom! AVATAR féle világ csak a mesékben, esetleg filmekben létezik! A természetben ilyen nem lehetséges! Mi lenne egy világban, ahol csak ragadozók vagy csak növényevők léteznének? KATASZTRÓFA EGY GENERÁCIÓN BELÜL! Világvége! Gondolkozzatok el ezen!

szerintem a cik cime egy nagy hazugsag! new yorkban tobb zsido el ,mint magyar honban.es attol is tobb el ott,mint amenyi zsido beszeli a magyar nyelvet.(, magyar nyelven nem lehet szolni a vilaghoz,csak magyarokhoz) masok nem ertenek meg minkent! orosz ajku zsido,legyen ajku zsido nagyon szamottevo, de a legtobb a nemet nyelvet beszeli! ezt ok hoztak torvenybe minden evszazadban .a zsidok 90%-anak a neve csak nemetul ertheto,lehet modisitaniuk..de ha megnezed az apjuk,nagyapjuk nevet,ott mar talasz nemet nevut biztos.az istenek nem ostobak..,hogy kozenk engedjenek tul sok ellenseget,ami legyozhetetlenne tennek oket szamunkra! zsidok nagyon nagy szazaleka beszeli az angol nyelvet,ezzel a nyelvvel kormanyozak a vilagot! nem latom borusan a kepet...a mostani kormany( orban) barmekkora gazember is...,de keto lepest tesz a magyarok fele es csak eggyet a zsidosag fele...az eg efele szoritja nap,mint nap

Izraelben dióhéjban Izraelről
https://www.youtube.com/watch?v=-5VWx...5VWxqZ1hFM

Igy a DNS kutatás nem érvényes, mivel köztudott hogy az európai zsidóság nem genetikailag hanem ideológiailag az csupán, mivel a eurázsiai sztyeppén száguldoztak ök is annó lovaikon mielött más hitre tártek. A hit nem génválogatás hanem másfajta elkötelezettség.

A kinai ember aki itt születik akkor is kinai ha csak magyarul beszél mert nem ismeri kulturáját.

Csak a baj van velük. Ezt a magyargyűlölőt, ha enyhe ítélettel is, de legalább megbüntették.
https://www.youtube.com/watch?time_co...-zsZVaiaPQ