Na akkor egy hét múlva már a vikingeknél reszelem a csövet. Lica tegnap szólt, hogy kellek, asszony meg mondta, hogy "nem kellek", így most kiveszem az éves szabadságom, hogy "pénzt" is keressek, ne csak munkába járjak ezen a kánaáni, édeni planétán. Tudom-tudom, a szerencse és a napra is forgandó, de ha már nem nyertem a kaparós sorsjegyen, akkor kaparhatok a nyeletlen soros hegyeken. Na jó, ez így nem is rímlik, meg nem is helyes, de hát mára kit is zavar mindez?
Sok sikert Imre, bár én jobban örülnék, ha maradnál, no, de három gyerek? Nem könnyû! Azt kell tenni, amit diktál a józan ész. Nálunk kegyetlenek egy vállalkozás terhei. Aki nem hiszi, csak próbálja meg!
A yenkiknek semmi sem szent. A Nidaros székesegyházban , Trondheimben buliztak volna abból az alkalomból, hogy Lokhíd Mártonék eladtak a norvégoknak hadászati gépeket , haditechnikát. http://norwaytoday.info/news/said-no-...-producer/
Még szerencse, hogy valakinek helyén volt az esze az egyház részérõl..
Jó utat Imre és nagyon vigyázz magadra! Szükség van még itt rád és fõleg a családodnak van a legnagyobb szüksége rád. Nagyon sok ember van ma már ország és világszerte, akik belefásultak ebbe a "kilátástalan életbe" én is ismerek személyesen párat, egészen közelrõl, akiknek már az se számít, ha holnap már fel se ébrednek. Legalábbis most még ezt mondják. Az élet egy folyamatos küzdelem és a túlélésrõl szól minden egyes nap a legtöbbünk számára. Tesznek róla bizonyos emberszerû valamik, hogy ez így legyen még nagyon-nagyon sokáig. Nincs min csodálkozni az emberek többségének elkeseredettségén, azok is akik most kint dolgoznak hónapokig külföldön, csak azért izgulnak, (fõleg a fiatalok) hogy még sokáig kijárhassanak, hisz ez az egyetlen esély sokuk számára, hogy egyáltalán némi eséllyel indulhassanak el közös életükben. Most elsõsorban azokra gondolok, akik már párként mennek külföldre, hogy összeszedve némi tõkét, házat, berendezést tudjanak venni, esetleg autót és több eséllyel kezdhessenek el egy keserves, küzdelmekkel teli életet idehaza. Megértem, hogy a feleséged és valószínûleg a gyerekeid is, nagyon nem szeretnének elengedni téged, de a muszáj nagy úr. Nem hiszem, hogy a mostani munkád gyümölcsébõl nagyon lehetne nyújtózkodni. Rohadt egy világ a miénk, ahol pont maguk az áldozatok tartják fent a fennálló rendszert azzal, hogy semmirõl se akarnak tudni, vagy inkább nem hallgatnak a jó szóra, az értelmes szóra. Közönyösen állnak hozzá a dolgokhoz, csak a túlélésre koncentrálva. Mi lett mára az egykori szabadságszeretõ, harcos népekbõl?! Lehajtott fejû, mindenbe belefásult tömegek, szavazógépek, bár ma már egyre többen látják, hogy annak sincs semmi értelme. Mindig ugyanazok kerülnek vissza a hatalomba, csak a bársonyszékek cserélõdnek alattuk és soha nem lesz jobb, mert a pénz és hatalom éhségük csillapíthatatlan. Aki még hisz egy jobb világban, javíthatatlan optimista. Bár semmi sem tart örökké, az elnyomás sem, de az csak egy úton érhet véget, annak pedig hatalmas ára lesz az egész emberiségre nézve.
Gerry, én max a pöröly, dárda, kard és ló lehetek lengésben, esetleg a szív-ármány vagy a felleg, de a lényeg így sem változik.
Köszönöm mindenkinek! Lica felel odakinn értem, õ a testõröm és vasalós mentorom. Ha a repgép nem esik le idejeKorán, akkor minden megyen a szokásos rendben. Az ottani titkosszolgálatok onnantól már "átveszik" a megfigyelésemet és a biztonság szavatolt. Persze ettõl még a munkában hibázhatok, de majd igyekszem nem.
de csak haza kell hoznod azt a kis pénzt ide ebek martalékául Imre....
100.000 huf-ból 27.000 nem is koppan a feneketlen kalap bugyraiban... de meg lehet szokni a kint létet
az aratni való sok, a munkás kevés... Kín vagyok én is...
jó utat, és jó munkát kívánok..és erõt a sok lemondáshoz...
- 2017. October 18. 17:38:17
- 2017. October 18. 18:00:37
- 2017. October 18. 19:50:50
- 2017. October 18. 19:55:07
- 2017. October 19. 06:13:41
- 2017. October 19. 09:32:57
- 2017. October 19. 10:37:34
- 2017. October 19. 11:43:01
- 2017. October 20. 18:42:21
- 2017. October 20. 20:23:07