Fényhozó,áldás a szavaidért,A Kulcs már nálunk,és megnyitjuk az ajtókat és égi csatornákat aki nincs velünk az ellenünk!

A rabszolgák az elsõ felszabadítási tv. 1804 VII. 4-i kihirdetése után még a század második feléig szolgálták a gazdáikat akik ezért az államtól havi 3 $ támogatásba is részesültek az elsõ idõkben. Csak a 1862 IX. 22-én kihirdetett alkotmány törölte el jogilag véglegesen a rabszolgaságot. Az emberek tudatába nehezen épül be a másként gondolkozás ezért is történhetett meg 2008-ban hogy újra az adósrabszolgaság bilincsében vergõdik a társadalom jelentõs hányada. Ismerek számos károsultat, akinek lett volna lehetõsége a bank ellen fellépni de nem élt az alkalommal, inkább kifizette az uzsora kamattal növelt összeget. Sajnos az UCC rendelkezésére is hasonló jövõ vár mint a rabszolga felszabadítási törvényre. Amíg az emberek nem érzik szükségesnek kitörni a béklyóból addig maradnak a kötelékeik fogjai.

Ó, ez nem "csak" a "devizásokról" szól, hanem sokkal többrõl. Magyarországot a birkáival együtt eladta a zsidó-cigány banda és már sokadjára. Most törekszenek úgy tenni, mintha nem is..., pedig de! Ki kell irtani az utolsó szálig õket és illiberális demokratikusan!

Mentõövet kaptak a magyar devizahitelesek az Európai

Bár a magyar kormány néhány éve devizahiteles törvényekben „rendezte” az adósok helyzetét, amelyek alapján a legnagyobb terhet – az árfolyamváltozás összes költségét – az adósok viselik, az Európai Bíróság most úgy döntött, nem feltétlenül lehet az adósokra hárítani a terheket, s a bíróság vizsgálhatja ennek tisztességtelenségét.

A luxemburgi székhelyû bíróság közleményben az áll: Ilyés Teréz és Kiss Emil 2008 februárjában svájci frankban nyilvántartott kölcsönre vonatkozó kölcsönszerzõdést kötött egy hazai bankkal. A szerzõdés értelmében a havi törlesztõrészleteket forintban kellett megfizetni, de e részletek összegét az aktuális árfolyam alapján számították ki. Ezenfelül a kölcsönfelvevõk vállalták, hogy viselik a két pénznem árfolyamának esetleges változásához kapcsolódó kockázatot.

A késõbbiekben az árfolyam jelentõs mértékben romlott, ami a fizetendõ havi törlesztõrészletek összegének nagymértékû növekedését okozta. A két adós 2013 májusában a magyar bíróságok elõtt keresetet indított az OTP Bank és az OTP Faktoring (az eredeti hitelt nyújtó bank jogutódai) ellen, amelyekre a szóban forgó kölcsönszerzõdésbõl származó követelését a hitelezõ átruházta. A bírósági eljárás során lényegében az a kérdés merült fel:

az árfolyamkockázatot az adósokra terhelõ szerzõdési feltételt a bank nem világosan érhetõen fogalmazta-e meg, és emiatt e feltétel a fogyasztókkal kötött szerzõdésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekrõl szóló irányelv értelmében tisztességtelennek tekinthetõ-e?

Közben Magyarország 2014-ben olyan devizahiteles törvényeket fogadott el, amelyek a deviza alapú kölcsönszerzõdésekben megszüntettek bizonyos tisztességtelen feltételeket, az ilyen szerzõdések alapján fennálló összes fogyasztói tartozást forintosították. E törvények a Kúria által elfogadott polgári jogegységi határozat végrehajtását is tartalmazták.

Azt viszont fenntartották, hogy a magyar forintnak a svájci frankkal szembeni leértékelõdése esetén az árfolyamkockázat a fogyasztót terheli.

Csakhogy az irányelv hatálya alá nem tartoznak azok a szerzõdési feltételek, amelyek kötelezõ érvényû törvényi vagy rendeleti rendelkezéseket tükröznek, a Fõvárosi Ítélõtábla azt kérdezte az EU Bíróságától, hogy értékelheti-e valamely szerzõdési feltétel tisztességtelenségét, ha az nem világos és érthetõ, annak ellenére, hogy a magyar jogalkotó hallgatólagosan jóváhagyta az árfolyamkockázatnak a kölcsönfelvevõre való terhelését, mivel azzal kapcsolatban nem rendelkezett.

Csütörtöki ítéletében a bíróság kimondta: a tisztességtelenséget a nemzeti bíróság értékelheti, ha arra jut, hogy az adott feltételt nem világosan és érthetõen fogalmazták meg.

E tekintetben a bíróság álláspontja szerint a pénzügyi intézmények kötelesek elegendõ tájékoztatást nyújtani a kölcsönfelvevõk számára ahhoz, hogy ez utóbbiak tájékozott és megalapozott döntéseket hozhassanak. „E követelmény magában foglalja, hogy az árfolyamkockázattal kapcsolatos feltételnek nemcsak alaki és nyelvtani szempontból, hanem a konkrét tartalom vonatkozásában is érthetõnek kell lennie a fogyasztó számára” – olvasható az ítéletben.

Mindez azt jelenti, hogy

az átlagos – általánosan tájékozott, ésszerû, figyelmes és körültekintõ – fogyasztó számára lehetõséget kell biztosítani nem csupán annak felismerésére, hogy a nemzeti fizetõeszköz a kölcsön nyilvántartásba vétele szerinti devizához képest leértékelõdhet, hanem egy ilyen feltételnek a pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt – esetlegesen jelentõs – gazdasági következményeinek értékelésére is.

Bár a döntés fontos a devizahitelesek számára, az Európai Bíróság ítélete a helyi bíróság számára irányadó. Ez az állásfoglalás önmagában nem jelenti az ügy lezárását a magyar felek számára. A devizahitelesek esetében most az eljáró magyar bíróság dönthet majd, s értékelheti, hogy az árfolyamkockázat áthárítása az adósokra, tisztességtelen volt-e.

Amennyiben úgy ítélik meg, hogy az árfolyamváltozás okozta terheket tisztességtelenül hárították az adósokra, hiába forintosították a tartozásukat, az egész adósságot újra kell számolni, és akár pénz járhat vissza az adósoknak.

Kiemelt kép: Devizahitel-károsultak és a velük szimpatizálók demonstrálnak Orbán Viktor miniszterelnök budai házánál 2013. szeptember 10-én. A Nem adom a házam mozgalom által szervezett ülõsztrájk november elsejéig vagy a kilakoltatások leállításáig tart a résztvevõk elmondása szerint. A demonstrációhoz csatlakozott a Haza Nem Eladó Mozgalom és több, a devizahitel-károsultakat képviselõ civil szervezet is. Fotó: Beliczay László / MTI
https://24.hu/kulfold/2018/09/20/devi...mkockazat/

http://magyarnemzetikormany.com/pi-kl...=10#c63025
http://magyarnemzetikormany.com/pi-kl...t=0#c75757
http://magyarnemzetikormany.com/pi-kl...t=0#c88437

Egy nem létezõ állam, nem létezõ jogrendszerét nem lehet befolyásolni, csak sírni, meg imádkozni.
Mivel Magyarország csak virtuálisan, és hallgatólagosan létezik, a törvényeit az "állam", tetszõlegesen értelmezi, és értelmezheti. Amikor parttalan vitákra ad lehetõséget egy "törvény", akkor az nem törvény, csak látszat, hogy bármikor "értelmezése szerint" alkalmazhassák. Az "értelmezés" személyre szabott, és a gumitörvények mint a despoták védjegyei itt vannak a fejünk felett 30 éve.
Ahol nincs jogállam, ott nincs jog, de van minden, mint a "magyar" hétköznapokban.
Atacama, eddig hol volt amit vársz, pár ezer éven át ? Kívánalmaim nekem is vannak, de már kigyógyultam az álmodozásból, az önhülyítés meg soha nem volt a betegségem.

Az UCC az egész világon alkalmazásban van, egy két kivétellel! Mégsem alkalmazzák, mert az emberek nem is tudnak róla! Lehet, hogy még a bírók sem tudnak róla, mert csak a "legfelsõbb" szinteken tudtak a bevezetésérõl is! Azért kell a nyomtatványokat minél több bíróságnak és végrehajtóknak elküldeni mert ha nem tudják cáfolni az UCC Törvények érvényességét, erre a MAGYARORSZÁG nevû cégre akkor mi alapján akarnak bárkitõl bármit elvenni?! Természetesen õk nem akarják elfogadni mert ellenük lett létrehozva! Nem azt kérjük, hogy elfogadják vagy elhiggyék! Nekünk kizárólag a hivatalos jogerõs cáfolatra van szükségünk, hogy az amit állítunk az nem felel meg a valóságnak! Pontról pontra cáfolva a nyomtatványban leírt módon! Ezt senkinek nem fogják tudni leírni! Akkor miért hagynánk magunkat? A fény és a szeretet irányítsa tetteiteket!

Fenyhozo te vagy a bukott angyal?
Nomen est omen

Kedves Anzsi! Szomorú, hogy neked csak ennyi hozzászólásod van az üggyel kapcsolatosan!

Kedves Fenyhozo, köszönöm a válaszodat.
UCC-rõl régóta lehet tudni, itt a PI klubban is szóba került már.
A jog erõ nélkül semmit nem ér, nekünk meg ráadásul egyik sincs. A jog forrása az alkotmányosság, ami szintén régóta nincs magyar földön. Az UCC jogilag kb ennyit ér. Kérdés az, mikor lesz erõnk hozzá hogy vissza lehessen állítani a történeti alkotmányunkat.

Anzsi bármily "furcsa, de a zorbán g.ci zsidó-cigány patkány brancsának ez a parancsolatja. Magyarország nincs, de hogy legyen, ahhó elõbb újra vissza kell állítani a zeredeti állapotokat és nem csak jógi értelemben. Nem eccerû mutatvány.

A 'magyar állam' nem jogképes! Feljelentés!

Nem lenne meglepõ, tudva, hogy Simon Perez azt mondta 2007-ben, hogy felvásárolták Magyarországot...! Járjatok már utána, mert az eddigi képletbe nagyon is passzol ez az "ismeretlen". Ha igaz, akkor nincs is mirõl beszélni, a hivatalok nem jogképesek. Ezt tudjuk mivel jár! Tudjuk?

Link

Rád is vonatkozik! Hír a Váltásról
[color=#990000]2013.04.10. [/color]20:23 mayapr

EZ+SYSTEM©

Megoldás2013

Halló Kedves Olvasóm! Most egy rendkívüli hírt közlök veled. Belevágok a közepébe. Ismered, van az a nagyon okos elgondolás, hogy amirõl nem tudunk, az nem fáj. És ez így is van. De attól még lehetnek a dolognak következményei, ha valamirõl nem tudunk, igaz?

Nos, most egy olyan hírt fogok neked elmondani, amirõl eddig nem tudtunk, mégpedig azt, hogy magyar kormányunk 2004.11.12-én az USA-ban egy bejegyzett vállalat lett. A leírásban megmutatom a linket, megtalálhatjátok ti is a bejegyzést. És így jártak el. Most itt egy linkre hivatkoztam, amit a szöveges anyagban megtalálsz. Ez csak egy Hír.

Hogy miért történt és hogyan, kicsit hosszabb lélegzetû volna elmondani. Legyen annyi az alapinformáció, hogy az Amerikai Szövetségi Bank a FED és a Világbank csoport, igen fontos szerepet játszottak benne. Mondhatni, hogy õk voltak a forrásai 1913-tól a jelen ideig tartó gazdasági történéseknek. Õk generálták a 29-es világgazdasági válságot, majd a második világháborút, a jelenlegi válságot is õk készítették elõ, és közben egy globális rendszert építgettek vállalati-kormányok létrehozásával. Ezzel rabszolgákká tettek minket, a tudtunk nélkül, és képzeld a föld összes nemzete belesétált a szépen szövögetett vashálóba. Hármat kivéve. De, ennek vége, ha errõl többet szeretnél tudni nézz utána magad!

Foglak részletesebben is tájékoztatni, a http://megoldas2013.blog.hu/ oldalon. Ja, a három nemzet, aki kimaradt ebbõl, Kuba, Irán és Észak-Korea.

A hír a következõ: megszüntették ezt a nagyon radikális úgynevezett globalizációs törekvést, errõl rengeteget hallhattál különféle fórumokon, globalizáció így, globalizáció úgy. Végül is volt egy háttérhatalom, akik nem a kormányok voltak, hanem a pénzhatalmak. A kormányokon keresztül érték el azt, amit akartak és ugye a politikusokból lettek a kormányok. Tehát ez a rendszer így épült fel Bank rendszer – Kormányzati rendszer – Politikai csoportok. Jó, ezt most hagyjuk.

Ennek a rendszernek vége szakadt, mert egy emberi jogi csoport állt össze, vizsgálatokat és kutatásokat végeztek az Amerikai Szövetségi Banknál FED, a Világbanknál, a Rockefelleréknél és Rothschildéknál. nem sorolom fel a teljes listát. Gondolhatod, elég hosszú! Kiderült, hogy jogtalanul tesznek dolgokat. És, itt nagyon finoman fogalmaztam! Nem sorolok fel mindenkit, nézz utána magad szemével, megadom a linkeket. És, ha ezt levélben kapod mellékelem a KÖZZÉTÉTEL DOKUMENTUMÁT.

A vizsgált egyének és vállalataik egy jogi folyamat során saját magukat kizárták a mûködésbõl, ezért aztán törölték õket a hivatalos nyilvántartásból. Tehát mûködési jogalapjuk nincs többé. Be vannak zárva véglegesen. FORECLOSED (kizárták)

Az a rendszer tehát, ami eddig, tudatos háttér-manipulátor egyének irányításával okozta, a jelenlegi gazdasági válságot, aminek most te is kárvallottja vagy, meg van szüntetve. Ki vannak zárva a mûködésbõl. Vége. FORECLOSED (kizárták)

Azok az emberek, akik a vizsgálattal foglalkoztak, szépen csendben dolgoztak, megtalálták a jogtalansági pontokat, hogy nyilvánosságra lehessen hozni mi történt, hogyan történt. A forrás-hû információkat megtalálod a leírásban. Eddig a hír.

Én most csak elmondom ezt, de ez így önmagában, egy nagyon sokkoló dolog, nekem is néhány napomba telt, míg kicsit felfogtam mit jelent ez a változás, meg alaposan utánanéztem a forrásanyagoknak, az elérhetõ hivatalos dokumentumoknak.

Az is eszembe jutott, hogy ugye nem gondolnánk azt, hogy ez a rendszer pillanatok alatt megszûnt, és meg is adja magát és majd másképp fog viselkedni, mint eddig. Mmmmm. Kötve hiszem, hogy ezt fogják tenni.

A legnagyobb változás, hogy ettõl fogva egyén-egyénnel áll kapcsolatban és felelõsségi viszonyban. Erõszak-szervezetek nincsenek többé jogosan mûködésben. Hogyan tovább? Ezen van a hangsúly. Nagyon-nagyon lényeges, hogy miként folytatjuk tovább az életünket.

Csináljuk úgy, ahogyan adja magát, ahogyan természetes. Szépen fokozatosan, fokról-fokra lebontjuk ezt a vasrácsos-hálót, amit fölénk fontak, mert ugye vagdalkozni teljesen felesleges, azzal magunkat sértjük fel. Ja..., és mert „Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes.” Ez bizony már szállóigévé vált József Attila-mondat, a Ne légy szeles címû versébõl.

Van gyakorlatias megoldása annak, hogy ezek után a hivatalos és pénzügyi dolgainkat, hogyan csináljuk majd helyesen. Ez egy javasolt forma lesz. Mindenki saját felelõsségére fogja ezentúl, a hivatalos ügyeit intézni. Mindenki saját felelõsségére intézi hitel-károsultként, a banki ügyeit.

Magánszemély-magánszeméllyel áll majd viszonyban. Nem egy hivatalt vagy szervezetet fog képviselni az, aki veled ügy-intéz, hanem saját magát személyesen. Mindenképpen fel kell hívnunk a figyelmét, a másik félnek, hogy az a rendszer, akit eddig õ szolgált az MEGSZÛNT. Nincs többé.

Ez a gyakorlatias megoldás, illetve a kivitelezés formája, most éppen kidolgozás alatt van, hamarosan fogok jelentkezni és megmondom, hogy milyen konkrét lehetõségek vannak, és hogyan lehet az úgynevezett mintaleveleket majd felhasználni.

Akkor most búcsúzom tõled, légy szíves nézd meg a linkeket, ide az írásos részbe raktam õket. Alaposan tájékozódj, mielõtt szétkürtölöd ezt anélkül, hogy megértetted volna. Ne másokkal vitasd meg, akik szintén nem értik ezt az egészet.

És hagyj magadnak emésztési idõt is.

Még egy jelenségre szeretném felhívni a figyelmedet! Amikor valaki rosszul reagál majd erre az információra, akkor tudnod kell kívül maradni az õ reakcióján, mert nála van a hiányosság, valamit õ nem fogott fel egészen, persze, hogy kiakadt. Ugye ezt szoktuk mondani? A harag meg rossz tanácsadó. Igaz? Ne vedd magadra! Köszönöm a figyelmedet.

Akkor szia! Helló! Szeretettel Maya

Magyar Kormányunk 2004.11.12-én USA-ban egy bejegyzett vállalat lett

http://www.sec.gov/cgi-bin/browse-edgar?action=getcompany&CIK=0000889414&type=&dateb=&owner=exclude&start=40&count=40
Link

És így jártak el

http://www.gfmt.hu/cikkek/szeminarium-az-usa-hitelbiztositeki-jogarol-az-igazsagugyi-miniszteriumban.php?kid=1&did=166
Link
http://www.gfmt.hu/upload/szeminarium-az-usa-hitelbiztositeki-jogarol-az-igazsagugyi-miniszteriumban.pdf
Link
Õk voltak a forrása (Az Amerikai Szövetségi Bank FED, a Világbank csoport)

http://tudatvaltas2012.blogspot.hu/2013/03/a-one-peoples-public-trust-torvenyesen.html
Link

Globalizáció így, globalizáció úgy

http://hu.wikipedia.org/wiki/Globaliz%C3%A1ci%C3%B3
Link


Amerikai Szövetségi Bank FED

http://www.newyorkfed.org/index.html
Link


Világbank csoport

http://hu.wikipedia.org/wiki/Vil%C3%A1gbank
Link

Világbank és társai
http://mkdsz1.freeweb.hu/n23/WB.htm
Link


Rockefellerék

http://www.rockefellerfoundation.org/
Link

Rothschildék

http://www.rothschild.com/
Link

Emberi jogi csoport (most regenerálják a honlapjukat, keress rájuk a YouTube-on)

www.oppt-in.com
Link


Akik vizsgálatokat és kutatásokat végeztek Itt találsz eredeti dokumentumokat!

http://peoplestrust1776.org/
Link

Draskovics: "Az USA-ban elismerés fogadta a magyar kormány költségvetési politikáját"

Draskovics Tibor szerint mind amerikai befektetõk, mind kormánytisztviselõk részérõl elismerés fogadta a magyar kormány költségvetési politikáját.
2004.04.25 11:31, Forrás: MTI

A pénzügyminiszter az IMF és a Világbank tavaszi közgyûlése kapcsán New Yorkban és Washingtonban a magyar piacon érdekelt befektetõkkel és amerikai kormánytisztviselõkkel is tárgyalt.

Draskovics Tibor az MTI-nek telefonon adott nyilatkozatában elmondta: a kormány új költségvetési politikáját rendkívül pozitív fejleménynek tartották, amely jót tesz a növekedésnek és elvezet az export bõvülésére és a beruházásokra épülõ fenntartható növekedési pályára. A pénzügyminiszter találkozott többek közt a Goldman Sachs, a Lehman Brothers és a J.P.Morgan Fleming befektetési bankok és - alapok vezetõivel.

"A befektetõk, amelyek részben magyar állampapírok vásárlói, részben közvetlen befektetéseket hajtanak végre Magyarországon, szintén kedvezõen nyilatkoztak a magyar gazdaságban mutatkozó pozitív fejleményekrõl. Ez azért is lényeges, mert ezek a cégek rendszeresen tesznek közzé elemzéseket és ezek nem mindig festettek hízelgõ képet az országról" - mondta. A külügyminisztériumban folytatott megbeszélésen felmerült a gyógyszerárak kérdése is.

"Amerikai részrõl érthetõen az amerikai cégek érdekében emeltek szót. Mi kifejtettük, hogy az árintézkedés az adófizetõk és a betegek érdekében volt szükséges, és a magyar kormány méltányos megállapodásra törekszik, amely megvéd az ésszerûtlen költségektõl" - mondta a pénzügyminiszter. Hozzátette: szót emelt annak érdekében, hogy a magyar cégek nagyobb szerephez jussanak az iraki újjáépítésben.

Draskovics Tibor elmondta: az amerikai pénzügyminisztérium és az IMF képviselõi is elismeréssel fogadták, hogy a magyar kormány és a felügyeleti szervek mindent megtettek, hogy pénzmosás révén a terrorizmus ne juthasson pénzeszközökhöz. A pénzügyminiszter kifejtette: az euró bevezetésének céldátumát a konvergencia terv közzétételével együtt ésszerû bejelenteni.

Az eddigi konzultációk eredményeit egy május elején tartandó konferencián összegzik, és a kormány várhatóan május közepéig alakítja ki végleges álláspontját az ügyben. "Elõtte azonban természetesen konzultálunk a Magyar Nemzeti Bank elnökével és a pártok képviselõivel. A pártokat jövõ szerdán tervezem megkeresni" - mondta a pénzügyminiszter. Draskovics Tibor hangsúlyozta: a program nem az euróról, hanem a gyors és fenntartható gazdasági növekedés megteremtésérõl szól, ebben a folyamatban az euró csak eszköz.

Draskovics az egészségügyi reformról
Draskovics Tibor szerint a magyar politika fordulóponthoz érkezett, kinek-kinek színt kell vallania, hogy magántulajdonon alapuló piacgazdaságot, vagy tervgazdaságot akar-e az egészségügy területén. A pénzügyminiszter szombaton az MTI-nek telefonon adott nyilatkozatában a Fidesz Országos Választmányának ülésén elhangzottakra reagált, amelyen bírálták a kormány egészségügyi politikáját és egyes cégek tervezett privatizációját.

"Az egészségügyi reformmal kapcsolatban az a kérdés, hogy a legkisebb adóteher mellett a legmagasabb szintû szolgáltatást biztosítsuk-e, amiben a magántõkének is lehetõséget kell adni, vagy tartsuk fenn a jelenlegi, szinte átláthatatlan egészségügyi rendszert" - mondta.

A Richter Gedeon Rt. privatizációjával kapcsolatos bírálatra reagálva a pénzügyminiszter elmondta: a jövõ héten alakul ki a gyógyszergyár privatizációjának technikája, amely a lehetõ legjobban szolgálja majd a cég érdekeit és mindenki számára megnyugtató módon figyelembe veszi a nemzeti célokat is.

http://gazdasag.ma.hu/tart/rcikk/c/0/84982/1


Posta Imre

feladó: bubó doki
címzett: Police in Hungary ;
Ügyelet BRFK ;
Nemzetbiztonsági Szakszolgálat ;
Nemzetbiztonsági Hivatal ;
knbsz@knbsz.gov.hu;
Központi Nyomozó Fõügyészség ;
Press in USA Embassy ;
rusemb@euroweb.hu;
info@ih.gov.hu;
IGOR SZAVOLSZKI AND PUTIN!!! ;
packosznr@nni.police.hu
dátum: 2013. május 16. 11:17
tárgy: A "magyar állam" nem jogképes! Feljelentés!
küldõ: gmail.com
-> postaimre - 2013. május 16. 11:23 · 89 hozzászólás · 21421 megnyitás ·Nyomtatás
http://magyarnemzetikormany.com/pi-kl...dmore=3799




Mit is ragozzuk, a rendszer ILLEGITIM - újratöltve!

Mit is ragozzuk, a rendszer ILLEGITIM, a most életbe léptetendõ "alkotmány" hatálytalan, egy folytatólagosan elkövetett csalás-sorozat eredménye, ugyanis bizonyított módon az eddigi összes választást elcsalták. A kimutatások szerint minden egyes alkalommal olyan különbségek merültek fel a hivatalos névjegyzék tartalma és a lakosság statisztikája között, amely alkalmas arra, hogy bármely pártot a parlamentbe bejuttassák. Ez az adat minimum 100 ezer fõn fölüli, amely ugyebár csak a 2002-es fidesz-mszp hivatalos adatok tekintetében is releváns, ugyanis akkor a hivatalosnak mondott adatok szerint is alig több, mint 50 ezer szavazat volt a különbség. A nemhivatalos verzió szerint Pintér megfenyegette Orbánt, hogy kiborogatja az aktáit, ha újraszámoltat. Most pedig Pintérnek hívják a fidesz miniszterét. Egy csapat ez, lássuk be. A legutóbbi OGY választásokat nyilvánvaló módon csalták el, de erre már biztosan emlékeztek! Ki akar még és milyen elõrehozott választásokat, mikor azt sem tudhatjuk, hogy kik szavazhatnak és azt sem tudjuk, hogy ki is számít már szerintük magyarnak. A többirõl is érdemes beszélni, de lássuk a tényeket.










Kis emlékeztetõ korábbról: Idom zrt. Pintér Sándor, Eclips- ügy, választási adatbázis-degenerálás..., most akkor arab-zsidó fantom kezében sült el a szírt megölõ gyilkos fegyver?

KERÜLÕ UTAKON
Fantomcég lett a választási rendszer fejlesztõje

2010. március 18., csütörtök • Utolsó frissítés: 2010. március 30., kedd, 10:33
Szerzõ: Vitéz F. Ibolya


Adóellenõrzés elõl menekült egy titokzatos marokkói, Bhasil Mohammed tulajdonába egy budapesti cég, amely korábban a választási informatikai rendszer fejlesztésébe is bedolgozott.

Mintha a Kaya Ibrahim-módszerrel szabadultak volna meg tulajdonosai az É.B.SZ.K. 2004 Építõipari, Beruházó és Szolgáltató Kft.-tõl, amikor a céget egy Magyarországon fel nem lelhetõ személynek adták el. Az állítólagos vevõ, a marokkói illetõségû Bhasil Mohammed a 2008-as gazdacsere idején nem szerepelt az idegenrendészeti nyilvántartásban, nem lakott Magyarországon, nem volt a Közigazgatási Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) személyiadat- és lakcímnyilvántartásában sem. A cégnyilvántartás szerint lakcíme a Marrákes közeli Ghiat településen a Mustapha út 38.

Az adásvétel tárgya nem akármilyen cég. Az É.B.SZ.K. az Idom 2000 Konzulens Zrt. egyik alvállalkozójaként nemzetbiztonsági szempontból érzékeny adatokkal dolgozott. A Pintér Sándor belügyminisztersége alatt felfutott, exbelügyesek által alapított, 3,5 milliárd forint körüli éves árbevételû Idom építette ki többek között a helyi, az országgyûlési és az európai parlamenti választások informatikai rendszereit, és kizárólagos szerzõi jogára hivatkozva ezek fejlesztéseit a KEKKH (illetve elõdje) számára egy évtizede végzi.

Az É.B.SZ.K. 2006-ban például a választásokhoz jegyzékkészítõ programokat fejlesztett, 2007-ben feladatul kapta az okmányirodai rendszer tesztelését és módosítását, amibe többek között az anyakönyvi, a jármû-, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, továbbá az ügyfélkapu okmányirodai ága is beletartozik. A kft végezhette a polgári lõfegyverek országos nyilvántartó rendszerének korszerûsítését, de az ennél jóval nagyobb falatot jelentõ SISone4ALL rendszerhez kapcsolódó programozói munkákat is. Utóbbi nem más, mint a kontinens teljes körözési listáját tartalmazó adatbank, az unió közös schengeni határ-ellenõrzési együttmûködésének központi eleme. Az É.B.SZ.K. 2006–2007-ben összesen közel 400 millió forint értékû munkáról állított ki számlákat az Idomnak.

A nemzetbiztonsági kockázatokat firtató HVG-kérdésekre, vagyis hogy a tulajdonosváltás kapcsán illetéktelen kezekbe kerülhetett-e például az országgyûlési választások informatikai rendszerének forráskódja, netán elõfordulhat-e, hogy arra nem jogosult személy kívülrõl hozzáférjen a rendszerhez, a KEKKH lapzártánkig nem válaszolt. Márpedig szakemberek szerint ez teljes bizonyossággal nem zárható ki, hiszen az informatikai rendszerek fejlesztése a forráskód ismerete nélkül nem lehetséges, ennek tudója pedig hozzáférhet a rendszerhez. Más kérdés, hogy az élesben mûködõ hálózatok programjait az üzemeltetõ jelszavakkal, tûzfalakkal szokta védeni, ezek ismerete vagy feltörése szükséges a bejutáshoz, esetleges adatmódosításhoz.

Mivel a titkosszolgálati cégjegyzék – vagyis azon vállalkozások listája, amelyek teljesítik az idevágó 2004-es kormányhatározatban foglalt nemzetbiztonsági követelményeket – nem publikus, kívülálló azt sem tudhatja, hogy az É.B.SZ.K. a tulajdonosváltás elõtt vagy után szerepelt-e a lajstromban. A magyar nyilvántartásokban nem szereplõ marokkói tulajdonos mindazonáltal aligha eshetett át olyasfajta nemzetbiztonsági ellenõrzésen, amilyenen állami cégekkel, hivatalokkal szerzõdni vágyó vállalkozások és tagjaik szoktak, ha elvégzendõ munkájuk nemzetbiztonsági szempontból érzékeny információkkal kapcsolatos. Igaz, a jelek szerint a tulajdonosváltást nem is a további állami informatikai megrendelésekben való részvétel motiválta.

Az É.B.SZ.K.-nak az adóhatósággal gyûlt meg a baja. Erre utal legalábbis, hogy a cégjegyzék szerint az APEH 2008 végén végrehajtást kezdeményezett ellene. A hivatal nem közölhet konkrét adatokat az adózókról, de a HVG más forrásból származó információi szerint a tulajdonosváltás egybeesett a cég ellen elrendelt APEH-vizsgálattal. A hatóság adócsalást gyanított, vagyis azt, hogy az állami megrendeléseken dolgozó társaság nem fizette meg maradéktalanul a közterheket. A helyszínre kivonult revizorok a székhelyként megjelölt fõvárosi Brassó úti címen nem találtak senkit. Sem az ellenõrzésrõl elõre értesített Vódli Ferencet – a Bhasil elõtti tulajdonos-ügyvezetõt –, sem marokkói utódját, aki hivatalosan 2008. június 23-án, röviddel az adóvizsgálat megindítása elõtt lett a cég tulajdonos-ügyvezetõje.

A cégnyilvántartásból annyi állapítható meg, hogy a 2004-ben 3 millió forint törzstõkével alapított É.B.SZ.K. Idom-alvállalkozó korában fõ tevékenységeként nem valamilyen informatikai területet, hanem épület, híd, alagút, közmûvezeték építését jelölte meg. Egyik alapítója, Vódli felbukkan az Inter-Cop Magánnyomozó és Tanácsadó Kft. tulajdonosaként, amúgy pedig veje volt az Idom-tulaj Kovács Zoltánnak. (A rokoni-alvállalkozói szál nem egyedi a történetben. Az ugyanebben az idõszakban csaknem egymilliárd forint erejéig az Idomnak bedolgozó, azóta a cégjegyzékbõl törölt Eu-Soft Kft. – amelynek több mint 100 millió forintot számlázott le az É.B.SZ.K. – ügyvezetõje szintén rokona egy másik Idom-tulajnak.) Tulajdonosváltása után az É.B.SZ.K. a szoftverfejlesztésrõl a textiltermékgyártásra és építési tevékenységre állt át, illetve a korábban a százmilliós nagyságrendû állami számítástechnikai megrendeléseken dolgozó cégre csak az irodagép- és számítógép-javítás emlékeztet.

A KEKKH nem válaszolt a HVG-nek arra a kérdésére sem, milyen biztonsági követelményeket támaszt a választási, okmányirodai informatikai fejlesztésekre kiírt közbeszerzéseken nyertes cégek alvállalkozóival szemben. Tudja-e, hogy pontosan mely cégek dolgoznak be a teljes lakosság adatkezelését érintõ programokba, mit végeznek el, miként tesznek eleget például tulajdonosváltás esetén a titoktartási kötelezettségnek? A Közbeszerzési Értesítõben közzétett eredményhirdetések pedig nem sok kapaszkodót adnak alvállalkozóügyben. A 2006-os helyi önkormányzati választások Idom által elnyert rendszerfejlesztésének 775 millió forintos munkájánál például annyi a megjegyzés, hogy vélhetõen 240 millió forintnyi feladatot végez alvállalkozó. A 2009-es európai parlamenti választás 450 milliós megrendelésébõl pedig 40 százalék volt az elõzetesen becsült alvállalkozói részarány.

A hivatalnak a jelek szerint nincsenek aggályai az É.B.SZ.K. miatt. Legalábbis erre utal, hogy az Idom – amelynek közvetett fõ tulajdonosa Schäffer István, aki 2001–2009 között volt a miniszterelnökség központi szolgáltatási fõigazgatója – elnyerte a 2010-es választások informatikai rendszerének módosítására, tesztelésére, mûködtetésére szóló egyszemélyes közbeszerzési tendert is. Az 592 millió forintos beruházásba az eredményhirdetés szerint be fog vonni alvállalkozót. Közelebbrõl azonban nem nevezte meg a beszállítókat, csupán a „nem ismert” rubrikát ikszelte be.

VITÉZ F. IBOLYA
http://hvg.hu/hvgfriss/2010.11/201011_fantomceg_lett_a_valasztasi_rendszer_fejles

Idom 2000: folytatódik a rendszerfejlesztõ sztorija

* Virtuálisan meztelen Angelina
* Dukai Regina, a popkirálynõ
* Természetes idomok
Több állami hivataltól kapott hasznos információkat még a pályázatok kiírása elõtt a választási informatikai rendszereket fejlesztõ Idom 2000 Zrt., amely olykor még a kormányzati elõterjesztésen is igazíthatott – derül ki a friss HVG összeállításából.

Belsõ hivatali anyagokhoz jutott hozzá éveken át az exbelügyesek által alapított Idom 2000 Konzulens Zrt. - tudta meg a HVG. Az egyebek mellett választási, illetve okmányirodai rendszerek informatikai fejlesztését végzõ cég így már az állami megrendelések pályázati kiírása elõtt pontosan tudta, mi lesz a feladat, olykor még a pénzügyi keretekrõl is kapott elõre információt. Az is elõfordult, hogy tíz évre titkosított kormányelõterjesztés került a céghez.

Az Idomnál landolt például - ahogyan nemrég a hvg.hu-n megjelent - 2003-ban a családjogi törvény és az ehhez kapcsolódó rendelet módosításakor a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalának projektterve a közbeszerzési eljárással kiválasztandó fõvállalkozóra váró feladatokkal, a szükséges informatikai fejlesztésekkel. A dokumentum részletezte a hivatal által becsült költségeket is, mankót kínálva a közbeszerzési tárgyalások áralkujához. A mûködõ alkalmazások módosításának költsége 1026 millió forintra, az alkalmazásfejlesztésé 987 millióra, ezen belül például a személyiadat- és lakcímnyilvántartásé 154 millió, illetve 150 millió forintra volt beárazva.

Késõbb az Idom megkapta a kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítási rendszerrel összefüggõ feladatlistát, az ügyfélkapu-projekt becsült költségeit, sõt hozzájutott még az Európa Tanács ülésérõl készült összefoglalóhoz is, amely az EU közös határellenõrzési együttmûködésének központi eleme, a schengeni információs rendszer fejlesztésének állásáról szólt.

A HVG korábban már beszámolt róla, hogy a választási informatikai rendszert kifejlesztõ Idom Zrt. alvállalkozójaként mûködött É.B.SZ.K. Kft.-t 2008-ban a marokkói Bhasil Mohammed vásárolta meg, akirõl viszont a magyar nyilvántartási rendszerekben nem található adat.
Link

Zsákutcába szorult a szupernyilvántartással küszködõ vagyonkezelõ


Háromszáz millió forinttal emelte eredeti ajánlatát az az informatikai cég, amely az állami vagyon-nyilvántartási rendszer kiépítésére szerzõdött a Magyar Nemzeti Vagyonekezelõvel (MNV). Az Állami Számvevõszék szerint a szerzõdés 72 millió forintos kárt okozott az államnak, mert több kitétele a cégnek kedvez. A szerzõdést nemzetbiztonsági okokra hivatkozva nem adta ki az [origo]-nak az

A kabinet felkérte Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ (MNV) közremûködésével legkésõbb 2011. december 31-ig készítsék el az országleltárt, azon belül pedig egy egységes és integrált állami vagyon-nyilvántartási rendszert - mondta egy augusztusi kormányülés után Nagy Anna kormányszóvivõ.

Az állami vagyon nyilvántartási rendszerét - az úgynevezett Everest rendszert - még az elõzõ, MSZP-s vezetésû kormányok idején kezdték el kidolgozni. Ennek az lenne a feladata, hogy egységes rendszerben kezelje a több tízezer tételbõl álló állami vagyont - lehet részesedés egy cégben, földbirtok vagy akár mûkincs is -, illetve ezek életúját. A munka elvégzésére az MNV 2008. októberben kötött szerzõdést - a 2008-ban nettó 3,7 milliárd forintos árbevételt elérõ - Idom 2000 Konzulens Zrt.-vel. Korábban ez a cég fejlesztete ki az országgyûlési választások informatikai rendszerét is (errõl részletesebben keretes írásunkban olvashat).

Az Állami Számvevõszéknek (ÁSZ) az MNV tavalyi tevékenységét vizsgáló jelentése szerint azonban az Idommal kötött szerzõdés több ponton átgondolatlan és hátrányos volt az MNV számára, ráadásul többmilliós kárt is okozott az MNV-nek. Miután a számvevõszék szeptember elején nyilvánosságra hozta a jelentését, az [origo] szerette volna megismerni az Idommal megkötött szerzõdést. Arra hivatkoztunk, hogy a kormány köteles a közpénzekkel elszámolni, az állami vagyon nyilvántartásával kapcsolatos kiadások pedig nyilvánvalóan közpénznek számítanak. Az MNV azonban nemzetbiztonsági okokra hivatkozva nem járult hozzá ahhoz, hogy kiadja a szerzõdést, illetve annak egyes részeit.

72 milliós kár az ÁSZ szerint

Az egységes vagyon-nyilvántartási rendszer kialakítása az után merült fel, hogy 2008 januárjában az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ (ÁPV) Zrt., a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) és a Nemzeti Földalapkezelõ Szervezet (NFA) összevonásával létrejött az MNV. Az elõdszervezetek rendszerei nem voltak alkalmasak az összevonással járó megnövekedett feladatok elvégzésére, ráadásul az NFA-nál a bonyolultabb adatokat nem digitálisan, hanem az ÁSZ szerint "manuálisan, listák alapján" egyeztették.

A rendszer kiépítésére kiírt közbeszerzési eljárás során csak három - a különleges biztonsági intézkedéseket igénylõ közbeszerzésekrõl szóló jogszabályban meghatározott minimális számú - céget hívtak meg. A visszalépések miatt azonban végül csak az Idom tett ajánlatot. Az ÁSZ szerint a cég végsõ árajánlata 300 millió forinttal magasabb volt, mint az az összeg, amit elsõ ajánlatában kért volna az Idom a munkáért. Az ÁSZ szerint a 300 milliós drágulást az okozta, hogy a többi pályázó visszalépése miatt nem volt árverseny.

A cég azt vállalta, hogy a rendszer kifejlesztésén túl három éven keresztül évi 224 millió forint plusz áfáért üzemelteti, illetve továbbfejleszti a nyilvántartó rendszert. Az ÁSZ szerint az MNV júniusig összesen nettó 686 millió forintot fizetett ki a cégnek: 462 millió forintot a rendszer fejlesztéséért, 224 milliót pedig az üzemeltetésért.

A szerzõdéssel azonban az ÁSZ szerint több probléma is volt, többek között olyan kitételt tartalmazott, hogy a cégnek fizetett díj mértéke nem függ az elvégzett munka mennyiségétõl és a rendszer készültségi fokától. Ez az MNV számára hátrányos helyzetet teremtett az ÁSZ szerint: a cég hibájából történt csúszás miatt a rendszer nem épült ki idejében, így az MNV nem tudta igénybe venni a szerzõdésben meghatározott szolgáltatásokat. Az Idom azt vállalta, hogy 2008-tól kezdõdõen három évig biztosít üzemeltetési, fejlesztési szolgáltatást, mivel azonban a projekt egy évet csúszott, csökkent az az idõszak, amelyre vonatkozóan az MNV igénybe tudta volna venni a szolgáltatásokat. Az ÁSZ szerint lehetõség lett volna a szerzõdés módosítására, de mivel az MNV ezt nem tette meg, így a jelentés készítõinek számításai szerint az MNV 72 millió forint értékû szolgáltatástól esett el.

Az ÁSZ szerint a szerzõdés felmondása akkor is többletköltséggel járna az MNV-nek, ha az Idomnak felróható okok miatt történne meg. Egy májusi MNV-s elõterjesztés szerint ebben az esetben 140 millió forintos kötbért kellett volna fizetnie az MNV-nek. A vagyonkezelõ ezért döntött úgy május végén, hogy a csúszások ellenére sem mondja fel a szerzõdést, hanem elfogadja a cég egyoldalú garanciavállalását. A számvevõszék szerint azonban ez a garanciavállalás nem elegendõ biztosíték arra, hogy 2010 végéig valóban kiépül a rendszer, az MNV ugyanis kötbért vagy más szankciókat már nem tud alkalmazni.

Marokkói érdekeltség
A Közbeszerzési Értesítõ 2006. januárban számolt be arról, hogy az Idom nyerte a 2006-os parlamenti választás lebonyolításához szükséges rendszer kiépítésére kiírt eljárást. Többek között a névjegyzékkészítõ, a szavazatösszesítõ és a végleges eredmény megállapítását támogató programrendszert készítette el. A cég 412,5 millió forintért vállalta a munkát. A céget azért hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során választották ki, mert a rendszerek módosításához és a fejlesztési feladatok elvégzéséhez az azokat kifejlesztõ Idomnak szerzõi jogai fûzõdtek. A HVG címû hetilap márciusban azt írta, hogy az Idom egyik alvállalkozója, az É.B.SZ.K. 2004 Építõipari, Beruházó és Szolgáltató Kft. 2008-ban egy nem Magyarországon élõ, marokkói férfi tulajdonába került. A HVG szerint a tulajdonosváltás egybeesett az É.B.SZ.K. ellen elrendelt APEH-vizsgálattal.

Az É.B.SZ.K. az Idom alvállalkozójaként a 2006-os választáshoz jegyzékkészítõ programot fejlesztett, 2007-ben az okmányirodai rendszer tesztelésével foglalkozott. Április elején, még a parlamenti választások elõtt Lázár János, a Fidesz leendõ frakcióvezetõje egy sajtótájékoztatón azt mondta: egészen megdöbbentõ, hogy a parlamenti választások elõtt azzal kell szembenézni, hogy a választások informatikai rendszerét üzemeltetõ cég eltûnt a semmibe. Az idei választások informatikai rendszerét ugyanis szintén az Idom biztosította. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) erre reagálva azt közölte, hogy a választások informatikai rendszerét kifejlesztõ és üzemeltetõ IDOM 2000 Konzulens Zrt. nyilatkozata szerint korábbi alvállalkozójával, annak eladása óta semmilyen kapcsolata nincs. Az É.B.SZ.K. Kft. nem férhetett hozzá olyan releváns információhoz, amelynek birtokában a választási informatikai rendszer mûködését befolyásolhatná - írták.

Nincs felelõs

Elmarasztalja az ÁSZ az MNV-t azért is, mert a projekttel kapcsolatos határidõket rosszul határozta meg. A befejezés idõpontját például 2008 elején 2008 végére becsülték, miközben a fejlesztés az ÁSZ helyszíni ellenõrzése idejére, 2010 júniusára sem fejezõdött be. Az MNV nem rendelkezett információkkal arról sem, hogy az egyes feladatok mennyi és milyen munkát igényelnek, így nem tudta ellenõrzi az Idom terveinek megbízhatóságát. Ráadásul nem határozták meg számon kérhetõ formában a rendszerrel szemben támasztott követelményeket sem - olvasható a jelentésben.

Az MNV ellenõrzõ bizottsága (e tavaly vizsgálta a vagyon-nyilvántartási rendszerrel kapcsolatos munkákat, áprilisban pedig több kérdést is feltett az MNV vezetésének. Többek között arra volt kíváncsi, hogy megállapítható-e személyi felelõsség az ügyben. Az MNV azt válaszolta, hogy személyi felelõsség nem állapítható meg, ezt pedig azzal indokolták, hogy "a vállalkozó (...) nyilatkozatában a késedelmes teljesítést sajátjaként elismerte és az MNV felé a késedelemmel kapcsolatban eddig az MNV felelõsségét felvetõ bejelentést nem tett".

A szerzõdés megkötése idején Tátrai Miklós volt az MNV vezérigazgatója, akit a sukorói telekcsere kapcsán augusztus végén õrizetbe vettek. Tátrait Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszter menesztette az MNV élérõl, helyére Kamarás Miklóst nevezte ki. Az ÁSZ bírálataira Kamarás reagált, válaszában többek között azt írta: nem talált olyan dokumentumot, amely igazolná, hogy vagyoni hátrányt okozott az MNV-nek a szerzõdés. Szerinte az MNV nem esett el semmilyen szolgáltatástól, a rendszer kifejlesztése után kérhet további szolgáltatásokat a vagyonkezelõ. Kamarás levelében nehezményezi, hogy ÁSZ nem tért ki arra, hogy az esetleges hátrány nem jelentéktelenebb-e, mint ha a szerzõdés felbontásával ellehetetlenülne az MNV munkája. Az MNV a jelentéshez fûzött véleményében az irreális határidõket azzal magyarázta, hogy kénytelenek voltak akalmazkodni "a külsõ döntéshozók elvárásaihoz".

A végsõ ajánlat azért emelkedett meg 300 millió forinttal, mert a céget tárgyalásos eljáráson választották ki, így folyamatosan változtak idõközben az elvárások - mondta az [origo]-ban Schäffer István, az Idom 2000 Konzulens Zrt.-t jelenlegi tulajdonosa, aki idén januárban szerezte meg a cég többségi tulajdonát, vagyis a szerzõdés megkötésekor még nem volt köze a céghez. Schäffer azt mondta: a szerzõdésben rögzített pénzügyi feltételek és az elvégzett munka arányban álltak egymással. Szerinte a cég munkatársai a határidõk csúszása ellenére sem dolgoztak kevesebbet, amíg az új rendszer teljes körû üzemeltetésére nem volt szükség, addig a régi rendszerek üzemeltetésével foglalkoztak - mondta.

A szerzõdést Schäffer szerint nemzetközi sztenderdek alapján kötötték, többek között az Idom is komoly pénzügyi garanciát vállalt, ezért szerinte semmi szokatlan nincs a szerzõdés felbontását szabályozó feltételekben. A közel egyéves késést azzal magyarázta, hogy idõközben jogszabálymódosítások történtek, illetve egyéb szervezési kérdések miatt át kellett strukturálni a munkát. Az Idom kész ara, hogy betartsák a szerzõdést, vagyis hogy idén befejezzék a rendszer kiépítésével kapcsolatos munkákat - tette hozzá.
Link

Tovább is van, mondjam még?
· postaimre - 2011 12 30 ¦ 14:07:59 · 487 hozzászólás · 77682 megnyitás · Nyomtatás
Link
-> postaimre - 2014. március 24. 15:27 · 16 hozzászólás · 4104 megnyitás ·Nyomtatás
http://magyarnemzetikormany.com/pi-kl...dmore=6865