Két Hollós Könyvesbolt
1 órája ·

A SEGÍTSÉGEDRE VAN SZÜKSÉG!

Ma reggel a városba felé jövet, arra gondoltam, hogy a jövő hét hétfői Géczy Gábor előadásnak lehetne a témája a dusnoki család körül kialakult helyzet...

Ültem az autómban és felhívtam Gábort, hogy egyeztessem vele ezt az ötletem...

Nagyon halkan szólt bele a telefonba - Szia Zoli!

Vissza kérdeztem - Rosszkor hívlak, az a baj?

- Nem. Kórházban vagyok.

- Mi történt?

- Szombat reggel infarktust kaptam...

Berohantunk hozzá a kórházba, hála Istennek tudtunk vele beszélni. Nincs virágos kedvében, de ki lenne, ebben a helyzetben. Látszik, hogy nincs jól... Állítólag ma fogják műteni...

KÉRHETEK ANNYIT, HOGY MONDJ EL EGY IMÁT GÁBORUNK GYÓGYULÁSÁÉRT?

Előre is köszönöm! Gábor is...

Óh, Istenem, Imre! Szörnyű tragédia volt. Milyen fiatal volt édesanyád. Fogadd részvétemet így útólag is!

Perle, így is el lehet szakítani a gyermeket az anyjától. Tudod, lassan mi következünk. Köszönöm.

Kedves Imre!

Az édes anya elvesztése olyan tragédia, amit csak azok értenek meg igazán, akik átélték. Viszont, amikor ebbe a világba jöttünk tudtuk, hogy nagyon nehéz életet kell élnünk! Csak az tudhat kiállni, felállni, vagy állva maradni, akinek ez az élet megmutatja a valódi arcát, a valódi gonoszságát! Neked, és még párunknak meg van az a képessége, hogy ne lehessen elvakítani, olyan fényűző hazugságokkal, amikkel az átlag embereket manipulálni képesek. Vigyáztak rád, és ma is vigyáznak, segítenek a védelmezőid annyira, hogy ne érhessen baj, amíg a jó úton haladsz! Talán még abban is segítenek, hogy ne is tudj letérni a kijelölt utadról, ami nem lehet sem könnyű, sem felhőtlen, hogy mindig éber és felkészült maradhass. Ez az élet a feladatról szól, neked is és még jó néhányunknak. A háború, már régen folyik körülöttünk ott is, ahol a fizikai szemünk nem képes látni. Már többször elindult, és úgy tűnt most van ott az idő, de a harcok kimenetele nem úgy ment végbe, ahogyan tervezve volt. Még az égiek sem képesek előre látni mindent! Ezért nem minden alakult az eltervezettek szerint, de most, most már talán sínen vagyunk! A gonoszság és a sötétség olyan mérhetetlenül hatalmas, hogy csak az igazán erősek képesek vele szembeszállni, és felvenni a harcot! Te egy igazán erős és nemes lelkű harcos vagy! Mindig is egy ilyen harcost, lovagot kerestem ebben a világban, megtiszteltetés melletted harcolni!

porcica
Ne haragudj, de mindenben nem értek veled egyet. Pontosabban csak abban az egyben nem, hogy az Élet gonosz lenne. Nem az élet gonosz; az emberek tudatlanok s ez gonoszságot (is) szül. Ha mindenki tudná, hogy jobb jónak lenni, senki nem követne el gonosz dolgokat. A legfőbb baj a tudatlanság.

Azt sem tudjuk, hogy a halál mennyi pozitívumot tartalmaz, mind félünk, rettegünk tőle. Ha tudnánk, hogy azért halunk meg, hogy új életet élhessünk, nem félnénk. Ám mivel fél-ünk, nem vagyunk egész-ek, s ebből is van elég baj...

Tudom, hogy egy árvának nem lehet magyarázkodni, miért kellett elveszítse az édesanyját, és azt is megtapasztaltam, ( ha nem is személyesen) hogy anya nélkül felnőni kemény dolog. Az ún. "magasabb szempontok" pedig sokáig rejtve maradnak...de nem örök időkre.

Hatan meghaltak. A hetedik te magad légy!

Csak ne ragadj kardot Imre, kard-nyújtásnyira nem jönnek,
mert ezek messziről, drónról ölnek (Jörg Haider-t, iráni tábornokot, bárkit)
gyáva sz..ok, nem Emberek,
test lélek nélkül, szabályok elvek nélkül,
egy csecsemőért tucatnyian mennek
s azt hazudják; náluk az igaz

Imre! Emericus! Azért maradtál meg, mert küldetésed van. No, meg a család is nagy kötelesség, van miért élni, folytatni. Ez tény, ez követelmény, nincs hátra arc, csak előre van. Jó éjt mindenkinek! Melletted vagyok!

Kedves Imre! Elképzelni se tudom, sőt merem, hogy lehetett mindezt túlélni, hogy lehetett mindezen túllépni valamennyire 7 évesen! Ez egy olyan fizikai, szellemi és lelki sokk, amit gyermekként megélni mindennél borzalmasabb lehetett. Megérteni, felfogni, hogy édesanyád nincs többé! Apukád nem is tudta túltenni magát soha a történteken, ahogy ezt többször is elmesélted már nekünk.

Nem sokan tudták volna így, egészséges lélekkel, szellemiséggel túlélni azt a mindennél keményebb időszakot, míg a fájdalom valamelyest enyhült. Nagyon erős vagy lélekben és minden szinten! És igen! Nem véletlenül vigyáztak rád akkor az őrző angyalaid, mert "NEHÉZ" feladatok vártak, várnak még rád az életben!

Én is sokszor "távozhattam" volna már ebből az árnyékvilágból, nem egyszer kerültem életveszélyes helyzetekbe, amikor tényleg csak egy hajszálon függőt az életem, de úgy látszik nálam is túlórázik néhány védőangyal! Talán mert még én sem végeztem be a küldetésem, amiért leszülettem ide!

Sajnos történnek tragédiák és nem tudhatod előre, hogy mikor és ki lesz az az ember vagy maga a természet, aki pontot tesz egy élet sors végére, elfújva a gyertyádat. De látod a sors mégis kegyes volt hozzád, mert van egy gyönyörű családod, életcélod, már több is és van küldetés tudatod, bár az már nem kicsit fárasztó számodra! Még is kitartasz, mert hajt valami ismeretlen erő előre! Egy cél, amit még nem láthatsz, de valahol ott van a távolban. És vannak akik veled együtt igyekeznek e cél felé, nem tudva, de talán még csak nem is sejtve, hogy mit hoz nékünk ez a sors! A világ nem jó felé halad, ezt láthatja minden "felébredt!" És sajnos igen csekély azon eszközök száma, amivel mi rendelkezhetünk! Még is haladunk tovább a magunk kijelölte úton valami ismeretlen cél felé!

Tény-leg kedvesek vagytok, még ha a kedvetek nem is kedvelem, mert ugyan ma kedd van, de kedvem egy szál se! Így múlik el a "világ dicsősége" és így "jutunk el a csillagokba"- hoz - hez- höz.

Nem, nincs bűntudatom, illetve nem tartom már bűnnek, hogy tudom, édesanyám miattam halt meg és tán értem is. 30 évesen volt "krízisem", mert olyan érzésem volt, hogy utána kell menjek, de nem volt itt az ideje, csak a gondolat és sok egyéb más. 7 év múlva lesz a következő (ha addig kibírom), mert apám 57 évesen "távozott" önszántából. Tudjátok most ezt az időszakot éljük. Nem csak én, de mindenki, aki értelmes keres ott, ahol az értelemről is értelmetlen értekezni.

De nem aggódjatok, ne féljetek. Ha igazak a hírek, akkor 7 éves korában halottá van nyilvánítva mindenki. Most értettem meg a szabadkőműves beavatás koporsós jelenetét, ahová be kell feküdnie az "adeptusznak" és onnan "feltámadnia", mint Drakulának. Élő Ember nem támadhat fel, csak halott, de aztán minden megváltozik, ami eredetileg lett volna, nem lesz. Más lesz. Más a dimenziója a világnak. Léptékek, zsinórmérce, anyagszerkezet, tán még a körömpörkölt íze sem lesz ugyanolyan.

Nővérem hívott tegnap. Nem szoktam emlékezni a 02.02. dátumra, de most beugrott, hogy Békésszentandrást szerveztük és a számoknak jelentősége van, s miközben a csapat Dobogókőn egész nap megbeszélést tartott, én itthon maradtam a családdal, Verával, mert nagyon, nagyon fáradt és akkor finoman fejeztem ki magam. Minden, mindennel összefügg. Nővérem hívott és jelezte, hogy édesapánk kolumbáriuma "elkelt". Pár éve már édesanyánk mellett vannak a hamvai, de Nagyrévről a nagy réven át most került át "véglegesen" Cibakházára, ezzel a "lezárással".

Okkal vagyok itt.