Bejelentkezés

Felhasznalonév

Jelszo



Még nem regisztraltal?
Regisztracio

Elfelejtetted jelszavad?
Uj jelszo kérése

Ukrajna bevezeti a hadiállapotot Oroszországgal szemben

Ukrajna = izrael. Oroszország is csak pepiptában. Mi lesz? Két zsidó állam egyesül, miközben pár feláldozható "góy" levadássza egymást ezekért a tetvekért? Riadókészültségbe helyezték az ukrán haditengerészet teljes állományát a fekete-tengeri orosz agresszió miatt, minden hadihajót kivezényelnek a tengerre - közölte az ukrán haditengerészet.

Hadiállapot bevezetését javasolta hatvan napi idõtartamra az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács vasárnap éjjel tartott ülésén Olekszandr Turcsinov, a testület elnöke, amit Petro Porosenko államfõ is támogatásáról biztosított – derült ki az Ukrajinszka Pravda hírportál tudósításából.

Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács

Porosenko közölte: kéri a parlamentet, hogy hétfõn rendkívüli ülésen vitassa meg a kérdést. Szavai szerint az ukrán hajókkal szembeni vasárnapi "agresszió" alapján nem zárható ki, hogy Oroszország más, köztük szárazföldi mûveletekre készül Ukrajna szuverenitása és területi épsége ellen. Hangsúlyozta, hogy a hadiállapot bevezetése nem jelent „hadüzenetet”. „Semmiképpen sem jelenti azt, hogy Ukrajna bármilyen támadó mûveletet készülne végrehajtani” – szögezte le.
Feltehetõen az ukránok "keménykedtek", ugyanis Oroszországnak egy hatalmas teherhajóval kellett lezárnia a Kercsi-szoroson átívelõ híd alatti átjárót, így akadályozván meg az ukrán haditengerészet három hajójának az illegális behajózását az Azovi-tengerre.

Az incidens helyszíne
Összeül az ENSZ BT

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa sürgõsséggel összeül hétfõn, hogy megtárgyalja az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktus fejleményeit. AzAFPdiplomáciai forrásokra hivatkozva hétfõre virradóra jelentette, hogy a testület ülését mind orosz, mind ukrán kérésre hívták össze délutánra.
Moszkva: Kijev készítette elõ és szervezte meg a provokációt

Az FSZB által közreadott képen ukrán jármûvek láthatóak. Ezek sértették meg Oroszország felségvizeit.
Fotó: AFP

Kijev készítette elõ és szervezte meg a provokációt a Kercsi-szorosban – állította vasárnap esti közleményében az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat, amely szerint Ukrajna a felelõs a Krím félsziget és Krasznodari terület közötti Kercsi-szorosban vasárnap történt incidensért.

Az FSZB vasárnap esti közleményében azt állítja: megdönthetetlen bizonyítékkal rendelkezik arról, hogy a „provokációt” Kijev készítette elõ és szervezte meg, és hamarosan nyilvánosságra is hozza.
A NATO és az EU önmérsékletre intette Oroszországot és Ukrajnát

Oana Lungescu, az észak-atlanti szövetség szóvivõje vasárnap esti nyilatkozatában elmondta: a NATO figyelemmel kíséri az Azovi-tengeren és a Kercsi-szorosnál kialakuló helyzetet, kapcsolatban vagyunk az ukrán hatóságokkal.

Így zárták le az átjárót

Önmérsékletre és a feszültség csökkentésére szólítunk fel mindenkit. A NATO teljes mértékben támogatja Ukrajna önállóságát és területi egységét, beleértve hajózási jogát felségvizein – tette hozzá a szóvivõ. Ugyancsak önmegtartóztatásra intette a feleket az Európai Unió is.
Közben ukrán nácik megrohamozták a kijevi orosz nagykövetséget

"Halál Oroszországra" – skandálták ukrán szélsõségesek, és közben gumiabroncsokat égettek a nagykövetség épületet elõtt. A felbõszült tömeg a diplomáciai testület egyik autóját is felgyújtotta.
Link

Hozzaszolasok

80 #11 monguzking
- 2018. November 26. 18:55:15
természetesen tudok arrol hogy ukránok orosz hajot foglaltak le de most gogrol van szo s méginkább igazságrol--fenntartom hogy ukrán hajoknak külön engedély nélkül is joguk van használni kercsi szorost---igaz viszont nato s usa hadihajoinak viszont nincs joguk ezt énsem engedném meg-egyébként donbasz ostromát sem engedném de még lengyelek s románok rakéta telepitését sem engedném
116 #12 livia
- 2018. November 26. 21:27:36
Szerintem csak helyezkednek a casus belli keresõi, és okozói. Már rég kitrágyált ügy. Rakosgatják a figuráikat. Vajon van-e annyi marionett, amivel számolnak? Szerintem több már a babett.
267 #13 Perle
- 2018. November 26. 22:14:16
A nato tengeri katonai bázist akar építeni az Azovi tenger mellett, amit Oroszország nem engedhet meg. Emiatt az elégedetlenkedés Nyugat részérõl a tengeri útvonal lezárása miatt.
https://politpuzzle.ru/122349-u-rossi...paign=2607

Az ukránokkal végeztetik el a provokációs feladatokat. Odadobják õket koncnak.
Az ukrán Rada csak ma este járult hozzá a hadiállapot bevezetéséhez.
https://vesti-ukr.com/strana

A lakosok kétségbeesetten várárolnak élelmiszereket, üritik ki a boltok polcait:
https://vesti-ua.net/novosti/obschest...steli.html
4 #14 Posta Imre
- 2018. November 27. 06:07:29
Perle, majd ha Kassát valakik elkezdik bombázni, itt is lehet kapkodni!
819 #15 rozsola
- 2018. November 27. 08:27:43
Elnézve Kiev propagandáját és a Kárpátlajai híreket Magyarország se lehet egészen nyugodt. Kiev bármikor végrehajthat hivatalos vagy " civil " fegyveres akciót Magyarország területén. Osztán majd jönnek a környékre betelepített ámerikánci vojákok és ..... Vagy az EU hadserege . Vagy akárki
Monguz ne gabalyojd bele a dolgokba. Mariupol orosz lakossága ugyanúgy kikiáltotta függetlenségét mint Donyeck. Nem sikerült eléggé megszervezõdniük. Az ukránok bevonultak és most Mariupol a központ. Igazság ? Hol van az ? Napi szinten megy a terror , a kínzás , gyilkosságok , nemi erõszak stb
Ne légy " liberális "
68 #16 kolpeny
- 2018. November 27. 09:30:41
80 #17 monguzking
- 2018. November 27. 14:21:59
Ugy gondolom hogy putyin osszejatszik porosenkoval s kozos megbeszelt akcio volt...porosenko biztos elbukna valasztasokat de putyin nepszerusege is csokken....
4 #18 Posta Imre
- 2018. November 27. 15:25:10
Mondottam: Ukrajna = idõhûzás! Arra használják fel, hogy átállítsák a világgazdasági váltót és teret adjanak a Selyemútprozsektnek. Minden egyéb csak porhintés. Persze van is zsidók áthurcibálása és miegymás is, de addig lesz Ukrajna, amíg elõ nem készül a többi királyság.
4 #19 Posta Imre
- 2018. November 27. 17:39:34
Micsoda éleslátás, éleslövészet nélkül. És akkor a kínaiak lerohanják Alabamát!

Nógrádi György: Ukrajna célja, hogy külsõ erõket is bevonjon a konfliktusba

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértõ elmondta, Ukrajna célja, hogy külsõ erõket is bevonjon Oroszországgal való konfliktusába. Az ECHO TV Napi aktuális címû mûsorában Tóth Norbert nemzetközi jogász beszámolt a tengerjogi egyezményrõl, amelyhez mind a két országnak tartania kellene magát. K. Debeceni Mihály ukrajnai újságíró pedig ismertette, a 60 napos hadiállapotot 30 napra redukálná Petro Porosenko. https://magyaridok.hu/kulfold/nogradi...a-3711098/
4 #20 Posta Imre
- 2018. November 28. 07:49:46
Körvonalazódik Putyin mesterterve - Hadihajókkal jelentkezett be az olajért és gázért

Egyelõre valószínûleg nem befolyásolja az Ukrajnán áthaladó, illetve a Fekete-tenger térségébõl kiinduló olaj- és gázszállításokat, így az európai energiaellátást és a nemzetközi energiaárakat sem az orosz-ukrán incidens. Hosszabb távon viszont már jelentõsebb hatásokkal lehet számolni az ügy kapcsán, amely a két ország amúgy is feszültségekkel terhelt kapcsolatait tovább rombolhatja. Nem kizárt, hogy Putyin már a térség értékes olaj- és gázlelõhelyeinek megszerzését tervezi és készíti elõ.


Hadihajókkal jelentkezett be az ukrán olajért és gázért

Bár a térség kikötõibõl nyersolajat, illetve autógázt (LPG-t) is szállítanak, de a konfliktus inkább csak a regionális ellátást zavarhatta meg, nem pedig az exportot. A civil hajók, így az olajtankerek elõtt már hétfõn reggel ismét megnyitották a Kercsi-szorost, vagyis a vasárnapi incidens nem gyakorolt érdemi hatást a teherszállítmányokra. Miután a térségbeli kikötõk nem játszanak fõszerepet az orosz energiaexportban, így még a térségi helyzet esetleges elmérgesedésének is csak korlátozott hatásai lennének a szállításokra.

Ezzel együtt az incidens magában hordozza az eszkalálódás kockázatát, ami tovább súlyosbíthatja az olaj- és gázforrásokkal valamint -infrastruktúrával kapcsolatos Kijev és Moszkva közötti vitát.
Oroszország és Ukrajna álláspontja között a területek hovatartozása mellett az azovi- és fekete-tengeri, illetve a kercsi-szorosi olaj- és gázforrások kitermelési jogait illetõen is óriási szakadék tátong: mindkét ország magáénak követeli azt.


Moszkva vitatja a hágai Állandó Választottbíróság illetékességét is a krími olaj- és gázforrások kitermelési jogaira vonatkozó vitában, ahová Ukrajna 2016 szeptemberében nyújtott be keresetet Oroszország ellen, amely szerinte a Krím annektálásával megsértette a forrásokhoz való jogát. Mindemellett továbbra is tart a gázszállítások és kifizetések kapcsán a két fél között évek óta fennálló vita. A Gazprom fellebbezett azon bírósági döntés ellen, amely szerint 2,56 milliárd dollárt kellene fizetnie az ukrán Naftogaznak a leszerzõdött de le nem szállított gáz és a ki nem fizetett tranzitdíjak után.

Nem nélkülözhetõ

Az incidens növeli annak esélyeit is, hogy Oroszországra újabb gazdasági szankciókat vet majd ki Washington és Brüsszel. Az viszont az Eurasia Group értékelése szerint kevéssé valószínû, hogy erõteljesebb büntetõ intézkedésekrõl döntenének az orosz olajipar és nyersolajexport tekintetében. Ennek egyik oka az, ami miatt Putyin energiapolitikája is mûködhet: a világ jelentõs része egyelõre egyszerûen nem tud lemondani az orosz energiahordozókról. Erre jó példa Németország, amely az EU legerõsebb gazdaságaként számos ország tiltakozása ellenére is ragaszkodik az orosz energiafüggését fokozó Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítéséhez. Az orosz elnök diplomatikus álláspontja szerint az ukrán gáztranzit a projekt megvalósítása után is fennmaradhat, de a szállított mennyiség a 2020-as évek elején várhatóan jelentõsen csökken.

Körvonalazódik Putyin mesterterve - Hadihajókkal jelentkezett be az olajért és gázért

Mások nem látják ilyen diplomatikusnak Putyin fellépését, azzal vádolva az elnököt, hogy az energiapolitikát az orosz politikai befolyás érvényesítésének és Európa megosztásának eszközeként alkalmazza. Ez a felvetés a 2000-es évek ukrán-orosz gázválságai alkalmával látott napvilágot elõször, de gyakran felmerül az Északi Áramlat 2 gázvezeték építése kapcsán is. A projektet (az USA mellett) élénken ellenzi Ukrajna és a balti államok, illetve Lengyelország is. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfõ korábban úgy fogalmazott, a gázvezeték fenyegetést jelent Európa energiabiztonságára és szolidaritására nézve, míg Ukrajna egyszerûen az Európai Unió és a NATO országai ellen irányuló hibridfegyvernek minõsítette a gázvezetéket.

Az olajpiac urai

Oroszország igénye a folyamatok meghatározására egyre jobban érzékelhetõ. Putyin tagja annak a triumvirátusnak, amely növekvõ mértékben irányítja, sõt, gyakorlatilag uralja az olajpiaci folyamatokat, ezáltal az árfolyamok alakulását. Donald Trump amerikai elnök és a szaúdi koronaherceg Mohammed bin Szalman mellett így elsõsorban az orosz elnök lesz az, aki 2019-ben és azt követõen is meg fogja határozni az olaj kurzusát.

Az alapot ehhez az adja, hogy Oroszország, az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia együtt a világ teljes olajellátásának közel 40 százalékát biztosítja, ami több, mint az OPEC 15 tagjának összes termelése. Õk vezették rá júniusban az OPEC-et arra is, hogy a 2017 eleje óta érvényes termeléscsökkentési intézkedésen enyhítsenek, és ennek értelmében fokozta a két ország rekord szintig kitermelését. Nem mellesleg, nagyrészt éppen ez a bõvülés - a kereslet csökkenésével kapcsolatos aggályokkal együtt - vezetett éles fordulathoz a befektetõk döntéseiben, ami az árak zuhanását okozta.

Ki nem játszott lapok

Putyin ugyan hajlandó együttmûködni a kitermelési politika alakításában, de egyelõre nem teregette ki kártyáit, és nem árulta el, hogy részt vállalna-e egy kitermeléscsökkentési intézkedésben. A kivárást részben a nagy olajtermelõ országok közötti nézeteltérések magyarázzák: míg Szaúd-Arábia szerint a piacnak mintegy napi 1 millió hordós termeléscsökkentésre lenne szüksége, közben az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump éppen hogy lebeszélné errõl az olajországokat, tekintettel arra, hogy a szankciók hatására a piacról jelentõs mennyiségû olaj esik ki. (Az OPEC december 6-án tartja következõ csúcstalálkozóját, amelyen a kitermelésrõl is dönthetnek.)

A napi 1 millió hordós termeléscsökkentés megvalósításához vélhetõleg Moszkva hozzájárulására is szükség lesz. A szaúdi tervek azonban igencsak fagyos fogadtatásban részesültek Putyin részérõl, ami arra utalhat, hogy az orosz elnök nem szívesen csökkentené az ország legnagyobb bevételi forrását jelentõ olajkitermelést. Októberben posztszovjet rekordnak számító napi 11,41 millió hordót ért el orosz kitermelés.

Végeredményben tehát az ukrán-orosz konfliktussal nincs sok veszíteni valója Putyinnak, sõt, számára optimális esetben egy csapásra két legyet üthet. Nem sokakban lehet kétség, hogy Oroszország további területi igényekkel léphet fel Ukrajnával szemben, részben éppen az érintett területek értékes olaj- és gázforrásainak megszerzése céljából. És bár a konfliktus rövid távon nem gyakorol nagy hatást az ukrán szénhidrogén-tranzitra, az olajpiacon az utóbbi idõben felértékelõdött a geopolitikai konfliktusokról szóló hírek szerepe, így hosszabb távon felfelé mutató hatást gyakorolhat az árakra, vagyis azok anélkül kaphatnak támaszt, hogy Oroszországnak csökkentenie kellene olajtermelését.
https://www.portfolio.hu/vallalatok/e...aggregator

Hozzaszolas küldése

Hozzaszolas küldéséhez be kell jelentkezni.

Értékelés

Csak regisztralt tagok Értékelhetnek.

Kérjük jelentkezz be vagy regisztr?lj.

Még nem értékelték
Generalasi idö: 0.09 masodperc
590,015 egyedi latogato